Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-19 / 142. szám

Májusban kevesebb baleset volt Elkészült a májusi baleseti statisztika a borsodi utakról: ebből kiderül, hogy az el­múlt évinél lényegesen jobb az ideír kép. összesen 14:1 közúti baleset történt a me­gy’ben. 3 yégződött. halállal. 47 súlyos. 93 pedig könnyű sérüléssel, 'únius első felé­nek statisztikája viszont már jelentősen ront a képen ... Hz i Keszi A TIT Miskolci Akvaris­ták Klubja június 21-én. csü­törtökön 17 órakor Miskol­con. a Széchenyi út lti. sz. alatt az akváriumkészítésről, valamint A pH, a töképesség, . az dH veze- ozmotikus nyomás értékelése akvarisz­tikái szempontból címmel előadást rendez. Előadó: Kő­vári László és Bárdos Tibor. & Szerelő-játék... Ez a bicikli így talán még jobb is, mintha menne Utasankét A gyorsvasát, a jelzőlámpák és a troli Kérdések és válaszok városunk tömegközlekedéséről o KPM he. forgalom­s e sze- a lámpa A vá rosi A vártnál talán valamivel kevesebben vettek részt a péntek délutáni utasankéton (a meghívott tanácstagok kö­zül is alig tízen .jöttek el. ..), am akik ott voltak, komoly érdeklődést, felelősséget érez­nek Miskolc tömegközleke­déséért. A tucatnyi kérdés és válasz közül ragadjuk ki az érdekesebbeket. Kérdés: — A III 7-es te­rületi pártalaoszervezet tag­sága és a környék lakói ki­fogásolják. miért nem he­lyeznek üzembe közlekedési lámpát a Szikra mozi előtt? Válasz: A KPM kezelé­sében levő ülőn a lyi igazgatósága számlálást végzett, rint nem indokolt: a Szikra mozi előtt, tanácsnál is olyan vélemény alakult ki azonban, hogy szükséges lenne, s ezért a ké­rést a tanács építési es köz­lekedési osztálya támogatja. Nemsokára megkezdődik a Marx tér átépítése, s ezzel együtt, valószínűleg, válto­zik a helyzet a Szikra mozi környékén is. Kérdés: — A Petőfi utca körzetében sok éles kanyar­ral kell küszködniük az au­tóbusz- és autóvezetőknek. Miért nem lehet itt egyene­sebb útvonalvezetést kialakí­tani? Válasz: — A déli teher­mentesítő út kiépítésével az egész környék közlekedése megváltozik, megvalósul az egyenesebb útnyomvonal is. Elhangzott kérdésként az is: miért nem jelöltük ki egy­irányú útnak ebben a térség­ben a Somogyi utcát? Azért, mert ahhoz szanálásokat kel­lett volna végrehajtani, s az egész útvonal-kialakítás, csak ideiglenes. Kérdés: — Miiven Miskol­con az autóbuszok és villa­mosok xihasznállsaga? Mi in­dokolja. hogy a villamost fejlesztjük gyorsjáratú villa­mossá való átalakításával, hiszen ha megszüntetnénk a villamost) miként a hajdani. 50 évig üzemelő csabai vil­lamost). jelentős hely szaba­dulna fel a gépjárművek, au- 'tóbuszok számára? ... Válasz: — A távlati közle­kedésfejlesztési koncepció az autóbuszok 55, s a villamo­sok -35 százalékos kihasznált, ságát írja elő. Miskolcon je­lenleg a kihasználtság átla­gosan 40. illetve 30 százalé­kos (nem csúcsidőben termé­szetesen, amikor a gyorsjá­ratok például több mint 100 százalékos kihasználtságúak.) Ami a gyorsvasutat. illetve a miskolci kéreg alatti vas­utat illeti: kéreg alatti vas. út építése a nemzetközi ada­tok szerint csak az. 1 millió lélekszám körüli városokban gazdaságos. Miskolcon pedig az. ezredlorduló körül is csak 300 ezer lakossal számolha­tunk. Ezért városunk illeté­kesei most csak a gyorsvas­át viszonylatában gondolkod­nak. Az 1990 után kiépülő gyorsvasút Tátra, összekap­csolható villamosaival órán. ként 20 000 u'.us szállítható kényelmesen a Tiszaitól Maj- láthig. Ez a K—Nv-i közle­kedési fővonal gondjait, az autóbuszok további óránkénti 0000 utast szállító kapacitá­sával kiegészítve, biztonsá­gosan megoldja. Az elképze­lések szerint a gyorsvasát az Ady-híd és a Tanácsház tér között lekerülne a kéreg alá. Kérdés: — Sok Miskolcon a jelzőlámpa nélküli csomó­pont. Várható-e javulás? Mi a helyzet az aluljárókkal? Válasz: — Kezdjük az alul­járókkal. Nem sokan tudják, hogy Miskolcon a jelenlegi tervidőszakban 5 aluljáró épült, illetve épül (Gömöri. Búza tér, avr.si várqsközpont, Vörösmarty utca. Fazekas ut­cai iskola). Még érdekesebb, s meglepőbb a jelzőlámpák helyzete. 1968-ban Miskolcon egyetlen jelzőlámpás csomó­pont volt. az úgynevezett villanyrendőr. Ma 22 helyen van jelzőlámpa, s még több mint ugyanennyi helyen lé­tesül a közeljövőben! Rövi, desen üzembe lép a forga­lomirányító központ I. üte­me. amely teljesen elkészül­ve automatikusan, számító­gépes irányítással vezérli majd az. összes miskolci jel­zőlámpát ! Kérdés: — Hallottuk, Sze­geden bevált a troli, s tud­juk. hogy Miskolcon is szük­ség lenne rá. Végül is, mi­kor várható troli-közlekedés? Válasz: — A trolik közle­kedtetését a KPM Tanácsi Közlekedési Főosztálya irá­nyítja hazánkban. Két kate­góriát i állítottak fel. Az. I. kategóriába tartozó városok­ban a VI. ötéves terv végé­ig, a II. kategóriába tartozó városokban a VII. ötéves terv elején valósul meg a troli. Az I. kategóriába került pél­dául Szeged, Debrecen. Kecs­kemét . . . Miskolc a II. ka­tegóriába sorolt város. Vagy­is: csak 1985—1990-ben vár­ható a miskolci troli. Ennek végállomása egyébként min­den. valószínűség szerint a közlekedési vállalat új. repü­lőtéri forgalmi telephelyén lesz, s innen megy majd az egyetemre. Hejőcsabára, Mis­kolc-Tapolcára. Kérdés: — Szűk a Berta­lan utca kijárata, az autó­busz, csak nehezen tud ki-és befordulni. Lehetséges-e vál­toztatni a helyzeten? Válasz: — Megnézzük a helyszínt, s ha indokolt és lehetséges, intézkedünk. (nyikes) A termelőüzemeknél fel­halmozott anyagkészletek ér­tékének minden forintját hu­szonöt fillér, raktározással kapcsolatos költség terheli. Ugyanakkor a készletállo­mány növekszik — az elmúlt évben tizenötmilliárd forint­tal meghaladta a tervezettet —, hangoztatták a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság által rendezett orszá­gos anyaggazdálkodási aka­démián. Az ötnapos tanács­kozás tegnapi megnyitásán több mint kétszáz vállalati szakember és tudományos kutató vett részt a szegedi Technika Házában. A felmérések szerint egy közepes vállalat raktárkész­lete nyolc-tízezer féle anya­got is tartalmaz, ezek között azonban csak néhány tucat­nyi az, amelyeknél a helyte­len gazdálkodás kihat az egész népgazdaságra. A fi­gyelmet tehát elsősorban ezekre kell fordítani. A kivitel kulcskérdése Leninvárosban tulajdonképpen szégyenkezhetnének, hiszen mérséklődött a TVK biztos valutát hozó etilénkivitele. Ka­zincbarcikán viszont azzal dicsekedhetnének, hogy a lenin- városi etilénből előállított pvc-por dollárelszámolású exportja jelentősen megnőtt. A két borsodi vegyipari szomsz.édvárban sem nem szomorkodnak, sem nem örvendeznek oktalanul. Ök valami olyasmit csináltak, ami a nagykönyvben van meg­írva: nem egyenként igyekeznek a terveket (a vállalati ter­veket!) teljesíteni, hanem népgazdasági szinten szeretnének megfelelni annak az elvárásnak, amely az egyensúlyi helyzet javítását szorgalmazza. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által kijelölt vizs­gálatban a megyei NEB megállapította; hogy bár a TVK export-árualapja csökkent, de a BVK exportjának növeke­dése és az importkiváltás a devizamérlegben nemcsak kom­penzálja az etilén-, propilénexport csökkenése miatti deviza­bevétel-kiesést, hanem pozitív szaldót is eredményez . . , Egy tárgyilagosan hűvös megállapítás jól rímel az MSZMP KB 1977. október 20-i, a termelési szerkezet átalakítását, a kül­kereskedelmi mérleg javítását célzó határozatára: a két vál­lalat tevékenysége a tőkés export fokozásával és a jelentős import megszüntetésével elősegíti a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A két nagy. s egyedi eredményeiben is a magyar ipari át­lagot tetéző vegyipari üzem külön-külön értékelése felemás, s egymásnak ellentmondó eredményt adhat. De hát nem ez. s nem elsősorban ez az elsődleges. Egy futballcsapatban hiába villog egy csatár, hiába lő gólt. ha a hátvédsor gyenge, ha a csapatmunka akadozik, ha a saját kapuban több a gól. mint amennyi az ellenfél hálóját rezegted meg. A gazdál­kodásban sincs másként. A játék gólra, forintra megy. Az agyontranzisztorizált eredményjelző tábláknál lényegesen bo­nyolultabb gazdasági kimutatások részrehajlás és érzelem nélkül vallanak arról, hogy mit és hogyan érdemes csinálni, külföldre vinni és eladni. Jó lenne a két vegyipari üzem gyakorlatát általánossá tenni, hiszen egy Borsodról szóló, s a borsodi ipart elemző tanulmány írja: a megye ipara az adott termelési szerkezet mellett — elsősorban a vegyipari ágazat kivételével — ki­vitelét lényegesen már nem tudja növelni. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy új utakat, új kooperációs kapcsolatokat kell keresni. S a partnerkutatás ne rekedjen meg a megyehatár­nál! Tudjuk, hogy a megye ipari termelése az elmúlt eszten­dőben az országos átlagot meghaladó mértékben, 9 százalék­kal nőtt. De ennél is nagyobb arányban emelkedett a ter­melés felfuttatásához szükséges import, viszont a megyei vállalatok kivitelének dolláreleszámolású része (70-ről 67 szá­zalékra) mérséklődött. Az összkép tehát sötétebb. semhogy azt néhány jó vállalat, vagy éppen a vegyipari kooperáció népgazdasági szinten mért haszna rózsaszínre tudná festeni. Mit tehetünk? A jó határozatok már jó példákkal is páro­sulnak. Adná az ég, hogy kevés legyen a hely felsorolni ezeket! (brackó) V•éradó vasutasok A Borsod megyei Vér­transzfúziós Állomás az el­múlt héten a MÁV Miskolci Madonna Elöl az ember megy. Ráérősen, ahogyan a férfiembernek mennie illik, ha ivott is már egy keveset. Mögötte három lépésnyi­re az asszony. Cigány szépség a kicsi asz- szony: megtermett, barna cigányember az ura. Ügy mennek a délelöttben, a tele jár­dán. mintha csak ök lennének ebben a vi­lágban. Az ember elöl kitérnek, sötéten ko­mor az ember, az asszonyt kívánás sem éri, annyira együvé tartoznak ök ketten. Kiérve az üzletek portái elöl, ritkul kö­rülöttük a tömeg. Mellékutcára fordulnak, és akkor az asszony megsértve a sok év­százados háromméteres távolságot előre ugrik, és hatalmasan hátbaveri az emberét. — Nesze! Az ember meg se retten az ütésre, hihet- néd. várta már. Csak a fejét fordítja hátra: — Nyughass! Mennek tovább. Ép körülöttük az ősi protokoll, sértetlen a rend, de a következő utcasarkon újra fordulnak. És addig az asz- szonykában megint összegyűlik a harag, vagy az asszonyt makacsság, mert újra elő­re ugrik, és hatalmasat üt, összezárt ököl­lel az embere nyakára. Fejre szánta az ütést, de az ember fejét nem érte el, vagy éppen megsajnálta azt a szegényt. Az ember meg se rezzen az ütésre. Lépe­get tovább, csak a fejét fordítja hátra: — Nyughass! Megmondtam, odaadom. Mennek tovább. Az ember méltósággal, félreérthetetlen büszkén formás asszonyára, akin alig látni, de már látni, hogy egy bar­na cigányfiú, vagy formás lány születik nemsoká erre a napfényes világra. A asszonyka az ütés után úgy igazodik vissza a három méter távolságra, mint ka­tona a vezényszóra, de most már nem hall­gat. Mondja ám szaporán, istent, ördögöt se kímélve a szóval, hogy miféle cigány alak az, aki a családfáitok nem ad enni, hogy ezért szedett köszmétét egész nap, csupa seb a szúrótól a lába. Az ember meg csak el­megy reggel, este jön a készre. Szaporán pereg az asszony nyelve. mert nagy dolga van mostan a szavakban: gyűj­ti a bátorságot meg a haragot a következő utcasarokig. Ott aztán az asszonyka megint időre ugrik, megint üt, most már az ember tarkójára. Az rezzenéstelen megy tovább, csak a fejét fordítja egy pillanatra vissza: — Megmondtam! Nyughass! Elébiik kerülök, így nem látom az asz- szonyt, de meglátom az ember arcát. Nem akarom hinni, de igaz: az ember mosolyog, békés elégedetten, pedig közel a kővetkező utcasarok, és mögötte csak pereg, pereg az asszony nyelve. Sohase néztem még tömegből veszekedő- ket, de most megyek velük, ám nem érünk a sarokig. Egy házzal árrá bb gesztenyefa borít árnyékot a jardára, itt az ember meg­áll. visszafordul. Nagy vásárlásra való üzlet nincs már erre, hanem kerékpársereg jelzi a kocsmát, a kocsmában a sört. Azonmód, ahogy adták, borítékkal adja oda az asz- szonynak a fizetést, még a szalag is kilóg belőle. Ügy teszi mindezt, mintha nem is verték volna érte fél városon át. Az asszony néz a nyitott borítékba, ujjai vallatják- a lila öt- és piros százasokat. Bar­na szeme óriás csillogás, figyelem jut belő­le a borítékra, szerelem bizony az emberé­re. Az meg csak áll, térképet csinál a fáról, az égről, akár most látna fát és eget elő­ször. A boríték ürül. az asszonyka elteszi zseb­be a pénzt, de még a zsebekben is elrende­zi, külön minden nagyobbat, amire kell. Az ember vár türelmesen, de aztán úgy gondolja, hogy elég a várás ennyi örömne’- mert megindul. Az asszony utána. A bicik­liknél lassít az ember hátrafordul. Barna öt­venes villan az asszony kezében, a férfi el­veszi, de a karja nyújtva marad, és az Öt­venesből százas lesz. Bemennek a kocsmába. Az ember a pul­tig, az asszony tartva a távolságot, a pult előtt megáll. Habosán friss a sör. Bajuszt rajzol az em­ber bajuszára, mókás jelet hagy az asz- szonyka szája szélén. Aztán mennek. Elöl az ember, mögötte a termo csend, az asz- szony, a csodálatos élet. BARTHA GÁBOR Vontatási Főnökségére „tele­pült". A korábbi évek hagyomá-J nyáltól eltérően, a vasutasok nem szeptemberben, hanem már most, júniusban meg­rendezték véradónapjaikat. A szabadságolások ellenére, nem várt sikerrel: zárult a vér­adás: összesen 692-en nyúj­tották karjukat, hogy azéle­tet adó folyadékot levehes­sék tőlük, így 234 liter vér­rel járultak hozzá a rászo­rulók megsegítéséhez. Virágzik a szőlő Tokaj-Hegyalján Kellemes, átható illat len­gi át ezekben a napokban Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékét Sátoraljaújhelytől Szerencsig. Tokajtól Abaúj- szántóig. Ez idén a szokott­nál valamivel korábban kez­dett virágozni a szőlő, mert egyedül ennek az ültetvény­nek kedvezett a több mint egy hónapig tartó száraz, aszályos idő. Gyökerei ugyan­is több méter mélyre is be­hatolnak, ahol bőven talál­nak még vizet a télen és ta­vasszal „tartalékolt” csapa­dékból. A téli fagyok némi kárt tettek ugyan az ültetvénye­tettek ugyan az ültetvények­ben. de az erőteljes vegetá­ció ezt kiheverte, s egy-egy hosszúra nőtt furmint-, hárs­levelű- és muskotályos-hajtá- son 3—4 fürt is képződött. A korábbi virágzás folytán hosszabb időt jut majd a bo­gyók növekedésére, a verőfé­nyes nyári és őszi napokból pedig azok cukrosodására. * szeptember végétől — esetleg — az aszúsodásra. Anyaggazdálkodási akadémia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom