Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-04 / 129. szám
A Rádiótól kérdezték —- a DH válaszol Hol szerveznek j ogsegély szolgálatot ? # Barkas buszok a berlini jár műjavítóban ... „A németeknél jobban megtaláljuk a számításunkat..:’ (Solymos László jelvétele) Mérnöknek lenni (1.) # * A pályakezdés gondjai Választ kerestünk egy kérdésre, s — így, utólag bevallva — nem találtuk meg. Mást vártunk? Aligha! A kérdést teltenni könnyű volt. A válaszok érdekesek, izgalmasak, sok mindent boncolgatnak, de senki sem mondta ki az utolsó szót. Nincs utolsó szó — bizonygatták többen is... Mit jeleni ma mérnöknek, fiatal műszaki Üzemi demokrácia és érdekvédelem. E témakörben rendezte legutóbbi Fórum- műsorát a Magyar Rádió miskolci stúdiója. Az adás vendégei között ott volt dr. Tímár László, a Miskolci Megyei Bíróság elnökhelyettese is. Ma ő válaszol a kérdések, re. 0 Elmúlt évi munkám után 1979. februárjában 1904 forint nyereségrészesedést kaptam. Áprilisban derült ki, hogy tévesen, többet számfejtettek nekem, s most 800 forintot egyösszegben levontak a fizetésemből. Nem én hibáztam, ezért érdeklődöm: jogos ez? — kérdezte Sugár Géza az egyik diósgyőri nagyüzemből. A 34/1967. sz. Kormány- rendelet és a Mur|ka Törvénykönyve 68. § szerint a munkabér, vagy az egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről 30 — a kollektív szerződésben meghatározott ügyek esetében pedig 60 — napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető ha a kifizetés helytelenségéről tudott* vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A visszafizetési kötelezettség tehát attól függ. hogy a dolgozó jó, avagy Az Ózdi Kohászati Üzemek üzempszichológiai osztálya évek óta folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalat területén bekövetkezett baleseteket. Az előidéző okokat, körülményeket és követ, kezményeket összegezve olyan tapasztalatokat fogalmaznak meg, melyek a későbbiekben segítséget nyújthatnak a hasonló jellegű balesetek elkerüléséhez. Az elmúlt évben bekövetkezett balesetek okainak összesítésénél kiderült, hogy a hasonló technológiákkal dolgozó gyárrészlegek baleseteik körülményeiben is hasonlóságot mutatnak. A technológiából adódó eltérések esetén viszont a balesetek jellege is különbözik egymástól. A nagyolvasztóműben és acélműben a javítás, karbantartás és csapolás közben, a hengerművekben anyagmozgatás, kézi erővel történő szállítás és hengerlés közben következett be a legtöbb baleset. A nyersvas- és acélgyártás során a meleg anyagok, hengerművekben a hideg anyagok okoznak túlnyomórészt balesetet. A vizsgálatok igen értékes tapasztalata, hogy míg a bal. esetek 31 százalékában nem tehető felelőssé az ember, addig a baleseti helyzetekben az ember alkalmazkodóképességét, készségét a balesetek 69 százalékában nehezítették egyéb közrejátszó tényezők, illetve jó néhányszor ezek váltották ki a balesetet. Ez egyértelműen utal arra, hogy a munkavégzés tárgyi, illetve környezeti feltételei nem érik el jelenleg azt a szintet, melyben a dolgozó ember képes lenne az „alkalmazkodásra”, a balesetmentes munkavégzésre. A vizsgálatot követően a tennivalók meghatározása a gyárrészlegvezetők és a munkavédelmi szakemberek feladata. ami széles körű együttműködést kíván a műszaki, személyi és egyéb intézkedések megvalósításában. A gyárban alkalmazott — a balesetek körülményeit feltáró — módszereknek és a tapasztalatok alapján megtett intézkedéseknek jelentős rosszhiszemű volt-e a téves kifizetésnél. Rosszhiszeműség esetén 60 napon túl is vissza kell fizetni a tévesen kifizetett összeget, jóhiszeműség esetén viszont csak 30. illetőleg 60 napon belül! A bírói gyakorlat szerint ez a két határidő jogvesztéssel jár. Így, ha a pénz felvétele napjától számított 30. illetve 60 nap eltelt, a téves számfejtésről a dolgozó nem tudott, nem kell visszafizetnie tévesen felvett nyereség- részesedését. Munkaadójának az a megoldása, hogy minden vizsgálódás nélkül levonták béréből a tévesen kifizetett összeget, nem jogszerű. Csak jogerős, visszafizetést elrendelő határozat alapján van helye levonásnak. A határozattal szemben ugyanis halasztó hatályú panasznak- van helye. 0 Milyen létszámú üzemekben, vállalatoknál kötelező a díjtalan jogsegélyszolgálat létrehozása? A dolgozó munkaügyi kérdéseken túl igényelhet-e más jellegű segítséget, például örök- ségi, vagy válási ügyben? — érdeklődött Kocsi Jenő Diósgyőrből. — Az 1 1979. sz. SZOT-' határozattal módosított 1/1976. sz. SZOT irányelv szerepük van az elért eredményekben. Tavaly, a vállalat fennállása óta először, sikerült a balesetek számát évi 400 alá csökkenteni. 1978-ban az azt megelőző 3 éves átlaggal, a 419 balesettel szemben 355 baleset történt. Hasonlóképpen jelentősen csökkent a kiesett munkanapok száma is. Vasárnap találkoztam a strandon azokkal az erős fiúkkal, akik a body-building, azaz a teslépifés hívei. Délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban csodáitatták meg — feltételezhetően ifjú korú — nézőikkel — túlméretezett izmaikat és utána jöttek ki a strandra. Fürdeni, kikapcsolódni, pihenni? Nem. Ott folytatták, ahol délelőtt abbahagyták: felfújták magukat, pózoltak, pá. váskodtak. Természetesen kö. zönség is volt, azt hiszem, semmivel sem kisebb, mint délelőtt az ifjúsági házban. Higgyék el. nem az irigység mondatja velem: kicsit megsajnáltam ezeket a testük fejlesztésére mérhetetlen időt, energiát fordító fiatalembereket. Megsajnáltam, mert egy pillanatra sem tudtak megfeledkezni díványpárna, ként duzzadó bicepszükről, akós hordót idéző mellkasukról, oszlopszerű lábukról, egyáltalán arról, hogy ők mindenkinél erősebbek, szebbek, hatalmasabbak. Hihetetlenül nagy tehertétel lehet ez az állandó készenlét, feszültség, pontosabban: fe- szítettség. Míg a hétköznapi ember pocakját vakargatva terült el az árnyékban, és lezserkedett a vízben, ők — testük acélos izmai mögé zárt rabok — kénytelenek voltak szüntelenül „hozni1 szerint az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén a kiemelt — úgynevezett „K” — továbbá az „A” és ,.B” kategóriába sorolt állami vállalatoknál, valamint a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél kell a jogsegélyszolgálatot megszervezni. Ezen a körön túlmenően az érintett ágazati szakszervezet elnöksége az ágazati miniszterrel egyetértőben engedélyezheti a jogsegély- szolgálat megszervezését 1979. január 1-től fokozatosan, amennyiben széles körű, alapos felmérés után meggyőződtek arról, hogy a jogsegélyszolgálat megszervezésének tárgyi és személyi feltételei adottak. A jogsegély- szolgálat legfontosabb feladata a tanácsadás. Ezen túlmenően a közreműködése főleg munkaügyi, társadalombiztosítási. családjogi ügyekben indokolt. Vagyonjogi ügyekben — ilyen az örökösödés is — általában csak tanácsadásra korlátozódik a tevékenysége. Az ez évben módosított 1/1976-os SZOT-irányelv egyébként pontosan körülhatárolja a jogsegélyszolgálat tevékenységét. T. Z. Űj kínálattal bővülnek a szervezett kirándulási lehetőségek, az IBUSZ kerékpártúrákat indít a» ócsai természetvédelmi területen. Az ötórás kerekezéshez a gépet is biztosítja, s szakképzett idegenvezető kalaúzolja végig a túra résztvevőit a természeti kincsekben gazdag vidéken, így elbicikliznek az ócsai műemlékpincékhez és a tur- jánosi láperdőhöz. A július 8-tól vasárnaponként Induló túrákra mától jelentkezhetnek az érdeklődők az IBUSZ irodáinál. magukat. Azt hiszem, eat nem lehet megfizetni ezernyi serdülő kislány és fiú hódoló pillantásával sem. Hacsak hacsak ők nem más fejjel gondolkodnak, mint mi, külsőre szürke, hétköznapi emberek. Lehet, hogy ez az élétele- mük? Lehet, hogy a szüntelenül rájuk szegeződő tekintetek, feltűnés, „kitűnés” nélkül olyanok lennének, mint az elvonókúrára kény- szerített narkomániások? Ha így van, akkor 'meg jobb helyzetben vannak, mint azok, akik legalább ennyire szomjazzák a csodálatot, ám az, amivel kivívhatják, nem dagadják olyan szembetűnően, mindenki számára nyilvánvalóan, mint az óriás bicepsz. Vegyünk például egy osztályvezetőt. Munkahelyi környezetében mindenki ismeri pozíció iát, hatalmát, de ezen túl csak rokonai, barátai, ismerősei. közvetlen szomszédai tudják róla. ki is ő valójában. A strandon, az utcán, a boltban, szórakozóhelyen és bárhol másutt, egy a sok közül; mondjuk egy közép- termetű. se kövér, se sovány, se nem dús hajú, se nem kopasz. se nem szép. se nem csúnya, se nem öreg. se nem fiatal férfiú. Ennek megfelelően is bánnak vele. A mi emberünk ezt nem veszi jfi néven. Szeretné, ha És elindult a vonat... A szerelvényen csak huszonévesek. Nemzeti lobogó leng a személyvagonok maid’ minden ablakában, s csaknem mindenki egyet kiált: Ma-gyar-ország.. .1 — Má- gyar-ország... ! Több mint hétszáz magyar fiú, s lány kelt útra tavaly ősszel az NDK-ba, hogy három évig kint bizonyítsanak. Őket kísértük el akkor. A vonaton a szakmunkásokkal hat mérnök is utazott. Az ő szerződésük két évre szólt. „ JOBB LESZ A NÉMETEKNÉL? — Mit vártok az NDK- tól? Miért mentek ki? — Pályakezdők vagyunk valamennyien, egy-két éve az élet minden szituációjában az lehetne, aki a munkahelyén: az OSZTÁLYVEZETŐ, akitől egy vagy több tucat beosztott előmenetele, prémiuma. egzisztenciája függ. Hogyan lehetne láthatóvá tenni, minden halandóban tudatosítani kivételes helyzetét? Valamit segítenek talán a státusszimbólumnak is nevezett anyagi javait: a kocsi. a víkendház, a fajkuCya és egyebek, de fájdalom, ma már ezekkel is egyre többen rendelkeznek, ezért nem is szolgálnak biztos támpontul kívülállók számára. A „pozícionált” ember egy darabig sok mindent megpróbál. a szórakozott tekintettől a leereszkedő modoron át, a szigorúan- összehúzott szemöldökig. Ám nem sok sikerrel. A kudarcok végül is rávezetik a helyes útra: nem szabad elvegyülni! Ezért aztán a számára az utca a gépkocsiutat jelenti csupán, soha, de soha nem a séta- helyet. Bizonyos beosztáson túl, csak ■ elvétve fordulnak elő az emberek strandon, búsboltban, piacon, moziban, játszótéren, focipályán, másodosztályú vonatfülkében. Csak ott érzik jól magukat, ahol minden jelenlevő pontosan tudja róluk, hogy kik is ők. Ahol jól láthatóan dagadnak a pozíció-izmok. (békés) értelmiségnek lenni? dolgozunk csak ... Talán jobb lesz a németeknél... Nálunk nagyon nehéz* a kezdő mérnököknek. Pesten dolgoztam, nem is nagy gyár a miénk, én voltam a legfiatalabb mérnök. Nem bíztak bennem? Lehet, de ki sem próbáltak, csipri-csupri melót adtak csak, olyat, amit egy szakmunkás is játszva meg tudna csinálni. — Kint, ha minden igaz, kapunk 930—960 márkát, az meg már majdnem ötezer forint. Szemben az itthoni 2900- zal... Ez sem utolsó szempont ... — Én már dolgoztam az NDK-ban, Magdeburgban voltam annak idején, de még tizenéves fejjel. Egy gyárat szereltünk, s akkor nagyon szívesen fogadt% a magyar szakmunkásokat, a legnehezebb munkával minket kerestek meg. mert másra nem merték bízni a hegesztést, a szegecselést. Most újból megyek, de már mint mérnök. Két éve végeztem Pesten. Nem tudom, hogy most milyen lesz. De bízom a szaktudásomban, megálljuk a helyünket... Akkoriban, szinte észrevétlenül értünk az ország szélé- ' re. csak az útleveleket ellenőrző határőr jókívánságaira kaptuk fel fejünket: — Jó munkát, fiúk ... ! NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGOT! Azóta több mint fél esztendő telt el, ennyi idő alatt már lehet tapasztalatokat is szerezni. Hogy vallanak most a fiúk? — Mit kaptatok az NDKtól? — Munkát... Vegyigyárban vagyok, azelőtt, míg ki nem jöttem, soha nem láttam ilyet, csak kerítésen kívülről. Nos, most megismerhettem. Adtak mellém kísérőt, végigmentünk az egész üzemen, megismertettek min_ dennel. a gyártási folyamatokkal, a gépekkel. Az egyik Háztáji gazdaságokban és hétvégi telkeken egyaránt használható búvárszivattyút szerkesztettek a Mezőgazda- sági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat miskolci üzemében, amelyet különböző típusú búvárszivattyúk gyártására szakosítottak. Magyar- országon eddig nem készülgyáregység helyettes vezetője lettem huszonhét évesen. A főnököm német, a beosztottjaim is, de megértjük egymást. Négy hónapja voltam kint mindössze, mikor rám esett a ' választás. Teljesen meglepődtem, vagy inkább megdöbbentem: én. ennyi táj. pasztalattal. vezető? Azt mondta az igazgatóhelyettes, hogy ő ismeri a magyarokat, volt már náluk tapasztalat- szerzésen. s az egyetemeken is megfordult. Bíznak bennem. tudják, hogy meg fogom csinálni a munkát. Nehéz lasz, de a bizalomért bizalmat kell adni... — Eleinte féltem, nehezen boldogultam a német nyelvvel, pedig otthon is tanultam, különösen a szakmai kifejezéseket Befogadtak, se., gítettek a kollégák. Gépgyár, ban dolgozom, üzemben vagyok lent. nem irodában. Nem bántam meg. hogy a termelőmunkát választottam, legalább közelről látom, hogy mi a hiba, mit kellene másképp csinálni. Nemrégen kaptam meg az első önálló feladatomat, egy új üzemrész gépeinek a telepítését kell megterveznem .. ; MISKOLCNAK RANGJA VAN NDK-ban jártunkkor, a főváros. Berlin legnagyobb gépjármű-karbantartó üzemének, a VEB KIB Kombinátnak magyar ügyek felelősét. kérdeztük mérnökeinkről. — Itt most nem dolgoznak magyar mérnökök — mondta —, de más német vállalatoknál igen. Ha összejövünk a követségen, a kolóniákon. Vagy bárhol, gyakran szóba kerül a műszakiak dolga is. Mindenki elismeréssel szól a magyar mérnökökről, lehet rájuk számítani, s igen nehéz feladatokat is meg tudnak oldani. Jó a felkészültségük, bár inkább elméleti szakemberek A miskolci és a budapesti egyetemnek nálunk rangja van ... Tudok nem is egy olyan műszakiról. akit alig akartak hazaengedni, olyan jól dolgozott. Megszerették ... (Folytatjuk) ILLÉST SÁNDOR tek ilyen teljesítményű búvárszivattyúk. így az új berendezés jelentős hiányt pótol. A csőkutakban és ásott kutakban egyaránt használható szivattyúkból a tervek szerint jövőre mintegy 5000, a későbbi esztendőkben pedig évi 10 000 cterabot gyártanak. •• Izempszichológusok vizsgálják Miért történik baleset? r| r * r ii OilSZ-kerékpártiírák Pozíció-building Miskolci búvárszivattyúk
