Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-04 / 129. szám
♦ A főiskolás Kuna Károly (Mátyás) és Holl Zsuzsa (a szőke asszony). (Jármay felv.) Péntek esti premier Férfiakat Sze Az emberiség történetének egyik leggazdagabb, legszínesebb, legértékesebb kora a reneszánsz, amely fentebbi tulajdonságainál, jó és rossz értelemben vett teljességénél fogva, mindenre alkalmas. Alkalmat adott Ödön von Horváth- nak is, bogy több, mint negyven évvel ezelőtt megírja a Falu, ahol nincsenek férfiak című vígjátékát, és Mátyás király reneszánsz udvarának ürügyén nem kisebb rém, mint a fajüldözés ellen emeljen szót az 1936-os prágai bemutatóval. Mai színpadon az ember jogának deklarálása, a humánum nevében született állásfoglalása élteti a darabot, mégis hajiunk rá, hogy azt mondjuk: nagyobb harci tett volt ezt annak idején megírni, mint most műsorra tűzni. Az egy-két mondatban elrejtett eszmei mondanivalót ugyanis nehezen csordogáló, széteső, statikus szöveg, érdektelen dialógusok és főleg minimális humor, helyzet- és jellemkomikum hordozza. Nem valószínű, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban magyarországi ősbemutatóként, Férfiakat Szelistyének! címmel színpadra kerülő darab ellen akárkinek is azért lehetne kifogása, mert az egyik legismertebb Mátyásanekdotát a magyar közönség számára sokkal ismerősebben és sokkal jobban megírta Mikszáth. Évtizedekkel ezelőtt már a szerző maga megmondta, hogy színművének semmi köze ehhez a prózai változathoz, és azt sem nagyon érdemes kutatni, hogy az eredeti szövegben is volt-e hasonló egyezés, vagy csak a fordító Gáli József találta célravezető megoldásnak, ha a kisregény több kulcsmondatát („A finoman hegyezett öt-, letkék még ott szunnyadtak ama kövek alatt, amelyekből egykor az iskolák fognak épülni” — írja például Mikszáth és mondják a színpadon) szó szerint átveszi. Nem érdemes kutatni, mert nem szabad összehasbnlítani még akkor sem, ha a mikszáthi változat mellett sokan sóhajtanak majd ennél sikerültebb hangjáték, tévéjáték, esetleg zenés játékváltozat után. A szerző a maga módján merített egy gazdag forrásból. ■ ■ ✓ Ezt kell néznünk (ezt mutatják) a vendég díszlettervé- ző. Vészi Éva forgószínpadán. amely a kétrészes, sok képből álló játékot jól használható ötlettel helyezi stilizált román—gótikus keverék oszlopok közé. Azon ne kötöz- ködjünk, hogy miért vannak ezek az oszlopok az operettek, tehát a mesék világát idéző tüllbe (gézbe) tekerve, mert az hamar kiderül, hogy anekdotikus alapja ellenére sem meséről, hanem az író által tudatosan megkomponált történetről van szó. Ennek során pedig megtudjuk a következőket. A szelistyei asszonyok azért kérnek férfiakat a kormányzó Szilágyitól, mert a hadak elvitték az erősebb nem képviselőit, és ezt már Mátyás adja meg, mert közben lecsukatta a nagybátyját. Szelistye ura, a nagyszebeni gróf támogatja a nők kérését, mert „Akkor még a birtok nem aszerint számított: hány hold, hanem hány lélek”, tehát jobbágyokra van szüksége. A nők csúnyák Szelistyén, válogatni kell tehát a környéken szépeket, és máris elérkeztünk a történetnek a közismerttől elütő részéhez. Nők ugyanis nemcsak a mikszáthi harmatos mezőkön, hanem a korabeli bordélyokban is teremnek, kocsmárosban már akkor is volt olyan korrupt, aki a menyasszonyát kölcsön adja, és megvan a kulcsfigura is, ha megnősíti 'az író a babonás kényurat. A feleség lesz ugyanis a harmadik szépasszony, a király szeme rajta akad meg. Imigyen 'elmondhatja, hogy a nők kiszolgáltatottak, az ember (íme a harmincas évekbeli aktualitás!) ki van szolgáltatva a boszorkány üldözésnek, és csak Mátyás, az igazságos értheti meg: ha kicsi csalással (a nők nem szelistyeiek) nagy bajoknak, romlásnak, züllésnek, megvesztegethetőségnek, zsarnokságnak és a többi vehetjük elejét, akkor az igazságot szolgáljuk. Igazságtalanok lennénk, ha csak a lassan folydogáló dialógusokat, az ezeket ellensúlyozni kívánó dühkitöréseket hallanánk, és nem vennénk észre, amit Orbán Tibor rendező a mélyen húzódó, vagy éppen túlzottan didaktikus mondanivaló felmutatása mellett a múltból a mába forgat a színpadon. A kor tarkaságának ábrázolása nagyon hálás feladat, és ő pontosan tudja: a reneszánsz átlói nagy, emberi, hogy a szép mellett ott a csúnya, az értéktelen az értékkel változik, és Mátyás attól volt zseniális, hogy nemcsak élt a korában, hanem élt is vele. így adódik, hogyha az ember nem unná a szöveget, még örülhetne is: idealizált korkép helyett itt a valósághoz közelítőt kap, és még az sem venné el a kedvét, hogy nem érti, az egyébként jó, hangulatkeltő ruhák közé miért keveri Ék Erzsébet a század- forduló orfeumi toalettjét, miért öltözteti műbörnadrá- gos, huszadik századbeli vagánynak a fekete hadsereg asszisztáló képviselőit. Az viszont a színészek szempontjából is baj, hogy a legtöbb szereppel nehezen lehet akármit is kezdeni. Mátyás alakját még esak- csak megírta a szerző, és a tehetséges főiskolás, Kuna Károly külsőségeiben elénk is állítja a gyermek királyt. Kár, hogy a lényeggel, az ifjú Hunyadit a többiek fölé emelő kiváltságos erővel, energiával adós marad. Kört- vélyessy Zsolt a sarokba szorított, bajba került nagyúr helyzetében egészen jó, Fehér Tibornak nem sok dolga van Szilágyi szerepével. Vitéz László a kamarás, az okos. erős barát, és udvaronc alakjában végig erőteljesen jelen van. Varga Gyula három (hadnagy, lakáj, fogadós), sőt négy (a fenyegető veszedelem játékos jelzése, a török) alakjában egyformán kedves és jó. A három asszony Holl Zsuzsa (a szőke), Pólyák Zsu. zsa (a vörös) és Bános Ágota (a fekete) azt játssza, amire kényszerül. A szőke okos és szenvelgő, a vörös eszes és közönséges, a fekete pedig szép és kellőképpen buta. Matus György (Tamás) és M. Szilágyi Lajos (a Fürdős) a két legjobb alakítással örvendezteti meg aj közönséget. Igaz, az ö szerepűk a legtöbb humor forrása, de nemcsak a komikumot „hozzák”. A ravasz kocsmáros. és a középkori bordélytulajdonos a légi tabló élő alakjai. Az előadás zenei munkatársa Kalmár Péter. ő válogatta a történet egyes epizódjait összefűző, kort idéző muzsikát. MAKAI MÁRTA Közlekedési úttörők találkozója Vasárnap Csepelen, a Du- na-parton. a Hollandi úti napközis táborban rendezték meg az Üttörőgárda kiváló Közlekedési rendőreinek találkozóját. Katonás díszszemlével kezdődött a program, motoros rendőrök vitték a tábor díszterére a közlekedési úttörők különböző egységeidnek zászlóit, s a Dunán az úttörőflottilla vezérhajójával megérkezett a szemlezászló is, amelyet a Himnusz hangjai mellett vontak fel az árbocra. Díszparancsban köszönték meg a közlekedési rendészet munkáját felelősségteljesen segítő pajtások tevékenységét. „Üdvözlet az olvasónak” A Magyar Rádió irodalmi vetélkedője Miskolcon Az 50. ünnepi könyvhét leg- megliittebb műsora, eseménye a szombat esti rádióadás volt a Vasas Művelődési Központból. Az „Üdvözlet az olvasónak” című műsort nem kell különösebben bemutatnunk vagy méltatnunk. Célja a szó legnemesebb értelmében vett propaganda: a jó könyv és az olvasás propagandája. Ezt szolgálja a játékos forma, a nyeremények (könyvutalvány, könyv), amelyet a résztvevők kapnak a helyes válaszokért, a kitűnő színészek tolmácsolásában előadott részletek; az igazi nyertesek azonban mi vagyunk: a rádióhallgatók. Erről beszélgetünk a műsor után Dorogi Zsigmond- dal, a Rádió irodalmi osztályának vezetőjével, Rap- csányi Lászlóval, a műsor vezetőjével és Moór Marianna!. az 'egyik állandó szereplővel. — Mi a ,műsor célja? — kérdeztük Rapcsányi Ldsz-. lót. — A Rádió az irodalmi műsorokkal lépett ki a Bródy utcai házból. A közönséghez ment el. a műsort elvitte a főváros határain túlra. Célunk az, hogy a Rádió ne csak a főváros közönségében találjon közönséget, hanem közönségünk legyen az egész ország. Mi ezeket a műsorokat nem „vidéki’’ műsoroknak tekintjük, hiszen közismert, hogy mi is vidéken nőttünk fel. Dorogi Zsiga Szentesen, én Baján. Tizenhárom év alatt több mint 300 élő és nyilvános adásunk volt. A legjobb művészek működnek közre. Kialakult egy színészgárda (itt, Újgyőrben Avar István, Berek Kati, Moór Mariann, Vá- radi Hédi — vers- és prózamondók —, illetve Dévai Nagy Kamilla — ének — szerepeltek) az irodalmi műsorok közül, s ez a gárda té- len-nyáron, hidegben-meleg- ben örömmel vállalja, hogy részt vegyenek a műsorban. Tudatos közművelődési programról van szó. Az 50. ünnepi könyvhét első nyilvános műsbrának színhelyéül azért választottuk Miskolcot, mert 50 éve itt volt az első ünnepi könyvhét. — Hogyan reagál a közönség erre a műsorra? Van-e valamilyen visszajelzés? — kérdezzük Dorogi Zsigmondiéi. # Rapcsányi a legifjabb résztvevőkkel —- A műsor élettartama önmagát igazolja. A Tömegkommunikációs Kutató Központ felmérése szerint 3—500 000 állandó hallgatója van a műsornak, s ez tekintélyes szám A demokratizmusnak jelentős példája és iskolája ez. A mikrofon előtt mindenki azt mond, amit akar. A résztvevők megszólalnak, véleményt mondanak, gondolkodnak, beszélni tanulnak, szabatosan fogalmazni, kifejezni magukat egy-egy irodalmi műről, jelenségről. Ez — élő adásban — nem is olyan könnyű dolog! (Tanúsíthatják ezt a miskolci könyvtárosok is, akik a szombat esti műsorban szerepeltek. A mikrofon előtt az sem jut az ember eszébe, amit előtte öt perccel még jól tudott. De végül is nem ..vérre megy a játék”. Rapcsányi László kedvesen, játékosan rávezeti a versenyzőt a helyes válaszra.) Amikor a francia kollégákkal beszélgettem a műsorról, csodálkoztak. és nem akarták elhinni, hogy nálunk ilyen van. Nyugaton egyszerűen nem mernek ilyen műsort csinálni. — Miért csinálja, miért vállalja ezt a sokszor bizony nem kis áldozattal járó munkát? — tudakoljuk Moór Mariann művésznőtől. — Nagyon szereten iaz irodalmat, a verseket. Szeretem a rádiózás műfaját. Az inspirál, hogy ez más feladat, mint a színpadi. Itt csak hanggal, mozgás és mimika nélkül kell ábrázolni. Az irodalmi osztállyal nagyon szeretek dolgozni. Dorogiék jó barátaim. Ha egyszer önálló estem lesz, azt a rádió inspirálásának köszönhetem. Azt tervezem, hogy fiatal, még kiadatlan fiatal költők verseit szólaltatom meg- Ügy érzem, hogy egy magyar színésznek kötelessége a kortárs magyar irodalom -népszerűsítése. Miközben beszélgetünk, a technikusok villámgyorsan leszerelik a kábeleket, műszereket, a stáb indulhat haza, Budapestre. Legközelebb Dorogról csendül fel a szignál, az „Üdvözlet az olvasónak". A terem régen kiürült a Vasas Művelődési Központban, a versenyzők már otthon örülhetnek a nyereményeknek. A könyvsátrak üresen állnak a ház előtti téren, de holnap — és egy hétig még mindennap — várják a könyv barátait. (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Deli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma! — .12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.«8: A kicsi király. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Régi híres énekesek müsoráboí. — 15.28: Visz- szapillantó. — 16.00: Útközben. — 16.05: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 16.30: Prokof- jev: Rómeó és Júlia. — 17.00: Hírek. — 17.10: A Rádiószinhaz bemutatója: Saulus. — 18.03: Szilvássy Margit és Palocz László operett- es daljáték-felvételeiből. — 18.13: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.13: Ünnepi könyvhét 1979. — 19.,5: Palló lnne népdalfelvételeiböl. — 20.30: Slágermúzeum. — 21.2S: Szabályok és szabályzók. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: A Boszporusz partján. — 22.30: Ismeretlen ismerősök. — 24.00: Hírek. — 0.10: Karácsony János táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Bodza Klara és Domahidy Lászió népdalokat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Társtalan művészetek. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Az iszlám világa. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Országtérkép hangjegyekből. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. Kél óra irodalomkedvelőknek. — 22.30: Kálmán Imre operettdalaiból. — 23.00: Hírek. —23.15: Dzsesszfelvételeinkből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, héttőn este... A stúdió zenés magazinja. Közben: El szeretnem mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. A műsort szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Magánlakás-építők fóruma. — Hét végén Is dolgoztak a földeken. — Miskolc ivóvízellátásáról.) — Sport. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Ma- gyarország. a Déli (Űrlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. Televízió. 1. műsor: 19.35: Hírek. — 19.40: Gyermekeink. Dokumentumfilm. A szombati adás ismétlése. — 20.00: Díszelőadása nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett nemzetközi fórum tiszteletére. — A szünetműsor ben: A gyermek és a ló. Francia rövidfilm. — Körülbelül 22.00: Hírek. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Kéz kezet mos Mb. szí. szovjet film Kezdés: 14 órakor Elcsábítva, elhagyatva Mb. szí. olasz film 14 éven aluliaknak , nem ajánljuk! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH És az eső elmos minden nyomot Mb. szí. NSZK-francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: í3 órakor Az erőd Szí. magyar film 1« éven felülieknek! Kezdés: hnö, 7 árakor KOSSUTH ÉJSZAKAI VETÍTÉS Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Egy hatás alatt álló nö Szí. amerikai film Kezdés: í5, i7 órakor TÁNCSICS A cigánytábor az égbe megy Szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f4. f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Egy hatás alatt álló nö Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f8 órakor FÁKLYA Ahová lepek, ott fü nem terem Mb. $>zi. francia film Felemelt helyár! Kezdés; 14, itt orakor FÁKLYA FILMKLUB Etűdök gépzongorára Szí. szovjet film Kezdés: i8 orakor SZIKRA Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 3 órakor A nyomozó dilemmája Mo. szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 orakor < PETŐFI Tétova szerelem i Mb. szí. szovjet film * Kezdés: í5, í7 órakor KRÚDY Mindenkinek a maga keresztje Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY, KERTMOZI A gejzírvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: 8 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZI Az éjszaka a betyároké Bolgár film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 4, 6 órakor PERECES A tóparti ház asszonya Mb. szovjet film Kezdés: 6 orakor HÁMOR Az elet dicsérete Angol film i Kezdés: 6 órakor SZIRMA Az élet dicsérete Angol film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Az iszlám világa. — 8.57: Népdalcsokor. — 9.44: Zenés képeskönyv. —10.00: Hírek. — 10.05: MR 10-14. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.39: A sziget. Robert Merle regénye. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Ifjúsági dalok. — 8.20: A Boszporusz partján. — 8.30: Hírek. — 8.33- Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Német nyelvű hírek. — 10.36: Zenedélelőtt.
