Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-21 / 144. szám

I Borsod osztályzata közepes Salgótarjáni tapasztalatok Hétfőn már beszámoltunk arról, hogy öt megye legfia­talabb sportolói Salgótarján­ban találkoztak, s a XV. út­törő-olimpia területi döntő­jében küzdöttek az országos döntőbe jutást jelentő helye­zésekért. Beszámolónk nem volt teljes, hiszen akkor még nem állt rendelkezésünkre a döntők jegyzőkönyve. Azóta megérkezett, s ennek alap­ján elkészíthettük azt az ösz- szesítést, amely egyfajta ké­pet ad az ország északkeleti részének gyermeksportjáról, Borsod helyéről az ország ezen negyedén. Salgótarjánban 105 arany-, ezüst- és bronzérmet osztot­tak ki, azaz ennyi számban versenyeztek a kisdobosok és úttörők. Ebből Borsodnak 18 arany-, 16 ezüst- és 26 bronz­érem jutott. Az olimpiai pon­tozást is elvégeztük, s ez 428 pontot eredményezett me­gyénknek. Ezzel — mindkét értékelésben — Borsod a ne­gyedik helyre került, s ez bizony csak közepes ered­mény. (Azért nem gyenge, mert a négy sportágból csak három az igazi értékmérő, s a három alap sportágban me­gyénk — Hajdú és Szabolcs mögött, de csak minimális különbséggel előzve Hevest — a harmadik helyen vég­zett.) A következtetések he­lyett az adatokat közöljük, hiszen ezek is eléggé beszé­desek. Annyit azért megjegy- zunk, hogy különösen feltű­nő a tornáhan tapasztalt le­maradásunk, s az is meg­jegyzendő, hogy az úszásban szinté csak az ózdiak szerez­ték Borsod pontjait. (éí = Nógrád, B = Borsod. Sz = Szabolcs, He = Heves, Ha = Hajdú megye.) Atlétika Pontverseny: 1. N 216, 2. B m, 3. Sz 186. 4. Ha 161, 5. He 128. Eremtáblázat: 1. sz 12—10—8, 2- B 11—11—«, 3. N 7—9—13, 4 Ha 6—10—8, 5. He 5—3—7 (A—E —B). Tollaslabda Pontverseny: l. Ha 54. 2. He 46. 3. B 31, 4. Sz 25, 5. N 8. Éremtáblázat: 1. Ha 4—3—2, 2. B 2—1—3, 3. He 1-3-6, 4. Sz 1—1—1, 5. N 0—0—8. Torna Pontverseny: 1. Ha 358, 2. Sz 238. 3. B 131, 4. He 130. (Nógrád nem indult.) Eremtáblázat: 1. Ha 20—17—16, 2. He 11—8—2, 3. Sz 8—13—9, 4. B 1—2—12. Cszás Pontverseny: 1. He 125. 2. B. 75, 3. Ha 71, 4. Sz 45. (Nógrád nem Indult.) Eremtáblázat: 1. Ha 5—2—3, 2. He 4—10—6, 3. B. 4—2—5, 4. Sz 3— 2—1. A megyék összesen, a négy sportágban. Pontverseny: 1. Hajdú 644, 2. Szabolcs 494, 3. Heves 430, 4. Borsod 428, 5. Nógrád (két sport­ág!) 224 ponttal. Éremtáblázaton: 1. Hajdú 35— 32—29, 2. Szabolcs 24—26—19, 3. He­ves 21—24—21, 4. Borsod 18—16— 26, 5. Nógrád 7—9—13. És ezek után lehet gon­dolkodni, hol szorít a (gye­rek-) cipő!? A jegyzőkönyv kései kéz­hezvétele miatt, néhány ered­ménnyel is adósak vagyunk még, s ezt most a miskolci­akkal szemben törlesztjük. (Az iskolákat sorszámukkal jelezzük.) Atlétika Leányok I. korcsoport. Négytusa, csa­pat: 4. 40. sz. Alt. Isk. 1254 p. Egyéni: 4. Kusiják Ilona (40.) 291 p. n. kcs. Négytusa, csapat: 2. a 8. sz. Iskola, 666 p. Egyéni: 2. Király Gabriella (40.) 241 pont, • 0.6. Soltész Adrién (8.) 234 pont. Kisdobos, háromtusa, egyéni: 4. Pongó Rita (21.) 171, 5. Hor­váth Krisztina (40.) 170 p. Magas (A): 3. Dávid Melinda (40.) 155 cm. Fiúk Kisdobos, háromtusa, egyéni: 2. Vismeg István (40.) 183, ... 4. Lenkei György (40.) 172 pont. Magas (B): 4. Szedlák Péter (37.) 155 cm. Kislabda (A): 3. Bemáth1 Csa­ba (12.) 76,40 m. 4x100 m (A): 3. a 40. számú Iskola 50,3 mp, Tollaslabda Egyéni eredmények: Fiú, B-kat.: 3. Fabók Károly. Fiú A-kat.: 1. Nagy Attila. Torna Egyéni eredmények*: Fiúk B/II. összetett: 5. Sólyom Zsolt 48.3, 7. Orosz János 46,3, 8. Orosz Tamás 45.9; gyűrű 5. Orosz T. 15.5; talaj: 6. Orosz T. 16.0; ug­rás: 5. Sólyom 16,7, 6. Orosz J. 15.3 p. A/I. összetett: 3. Magyar László 50.3. 4. Juhász Gergely 49,8, 8. Szűcs Lótánd 47,8 p. Korlát: 4. Magyar 8.3. nyújtó: 2. Magyar 8.2, 4. Juhász 7,9, 6. Szűcs 7,8. lólengés: 3. Juhász 8,5. 5. Magyar 8.4, gyűrű: 1. Juhász 8,4, 7.. Magyar 8.2, 6. Szűcs 8.0. talaj: 3. Juhász 3.7 4. Magyar 8.5: ugrás: 4. Magyar 8,7. 6. Szűcs 8.4. A/II összetett: 4. Fazekas Zsolt 52,75. 6. Zsolnai István 48,5, 8. Nagv Attila 45.5 p. Gyűrű: 4. Fazekas 17.5, 5. Zsolnai 17,1. talaj: 4. Fazekas 17,65. 5. Zsol­nai 17.1. talaj: 4. Fazekos 17.65. 5. Zsolnai 17.0. ugrás; 3. Fazekas 17.6 p. Leányok B I. összetett: 8. Dargai Krisz­tina 51.2, 4. Kiss Gabriella 50.7. 12. Czegiédi Gabriella 42,7, ug­rás: 4. Dargai 17,3. 5. Kiss 17,1, gerenda: 2. Dargai 16.8. 4. Kiss 16.6. talaj: 3. Dargai 17,1, 4. Kiss 17.0. 6. Czegledi 17,0 p. B/II. összetett: 3. Laczkó Ag­nes 49,7 (ugrásban 4., gerendán 3., talajon 4. helyezett). A/I. összetett: 12. Gulyás Edit 30.4, 13. Hajdú Katalin 30,3. H. K. # Szabó magasra ugrik, s erőteljes dobása a kapuban köt ki Kézilabda ISB I B Búcsú - liléiénél „Búcsúzni csak nagyon szépen szabad...” — adja hí­rül az ismert sláger. A Mis­kolci Vörös Meteor NB I. B osztályú kézilabdacsapata bú­csúzott a tavaszi fordulótól. Hogy nagyon szépen-e? Erre nem mernék megesküdni. Tény az, hogy tegnap dél­után a műjégpályán a duna­újvárosi fiúkkal gyűlt meg a bajuk, összességében ugyan nem, mert 14:13-as félidő után 28:15-re győztek. De részleteiben anhál inkább. Ez utóbbiakról szólnék. Az a fránya védelem!... Védekezni a kézilabdában több­féleképpen lehet. Lehet úgy is, hogy minden akció után hétmé­terest ítélnek a csapat ellen, de lehet úgy is, hogy egy-egy tá­madást csak 9 méteres szabad­dobással tud az ellenfél újra folytatni. Az sem nagy bűn — sőt, nagyon hatékony —, ha az ellenfél egy, két vagy több já­tékosát emberfogással semlege­sítik a kapu előterében. Egyszó­val : védekezni többféleképpen lehet. Mit láttunk mi, tegnap, mit látott a mintegy kétszáz fő­nyi szurkolósereg? Egyveleget. 4ikik előadták, azok az MVM játékosai voltak. Akik elszenvedték, azok pedig az ellenfél játékosai, a dunaúj­városiak. Emberfogásról szó sem volt. (Ez önmagában még nem nagy baj.) Területvédekezésről is csak olykor-olykor beszélhet­tünk. Középen volt néhány em­ber, akik az átlövés erősségét gyengítették, de több . .. sem­mi! Térjünk a támadásra. Támadni ma a kézilabdában csak úgy érdemes, ha minden akciót kidolgoznak, ziccerhely­zetből lőnek át, vagy vetődnek be. Es mivel az MVM győzött, azt illene írnom, hogy így is történt. Sajnos, nem. i Az átlövések erőltetettnek tűnlek. A betörések is. Még sze­rencse, hogy a kitűnően bírás­kodó játékvezető kettős (Kiss— Nagy) inkább a miskolciaknak : fújt, mert ellenkező esetben ke­vesebb 7 méterest dobhattak j volna a Meteor fiai. Ami viszont egyértelműen tetszett, az az in­dítás volt. Szinte valamennyi góllal fejeződött be. És még valamit! A lábmunkáról. Mellettem kézi­labdához értő szakemberek ül­tek. Véleményüket tolmácsolom. Nem mindegy, hogy egy-'egy tá­madásnál az ellenfél játékosa be tudja-e csapni a védőt vagy sem. Szemmel ma már semmi­képp. Kézzel sem. Lábbal vi­szont annál inkább. Mérkőzések sokaságát lehetne megnyerni, ha az alapállásban jobban mozogna a fal, jobban mozognának egyes játékosok. A Dunaújváros lábbal győzött. Fiatal játékosai mozgé­konyabbnak bizonyultak, mint a ; miskolciak, ősszel, náluk lehet, hogy a lábmunka dönt. Itt, Mis­kolcon még az az összes többi \ fordította a hazaiak javára a j találkozót. Azonban az őszi sze- J zonra való felkészítés során a szakembereknek ezzel (talán el- \ sősorban ezzel) többet kellene törődni. A tapasztalatokat eddig is leszűrték. Reméljük, ezután is. Hogy jobb legyen az MVM, ez nemcsak a szakvezetők kívánal­ma, a kézilabdát szerető mis­kolci szurkolóké is. Mi abban bízunk, hogy jobb lesz .., Miskolci Vörös Meteor—Duna- J újváros 28:25 (14:13). MVM: Me- \ gulesz — Molnár 1. Verebélyi 3, 3 Szabó 7, Bessenyei 8. Koleszár, fi Németh 6. Csere: Csoltkó 2, Csó- \ tai 1, Lukács. B. T. B. 11 Atlétika m Területi vereesty Asztalitenisz Az Országos Ifjúsági Kupa asztalitenisz-versenyén a fi­úknál kettős miskolci siker született. Első lett a Miskol­ci ÉMTE, 2. a DVTK. A dön­tőben a MÉMTE 5:0 arány­ban győzött a diósgyőriek eilen. Sakk-sarok A 35. sz. feladvány megfejtése Nyár ide, nyár oda, nem lan­ad megfejtőink kedve. Ha nem s rekordszámú, de az átlagnál öbb megfejtés érkezett felad- ányközlönk. Persa István mű­ére. Elhanyagolható a tévesen megoldottak száma. Megfejtőink fojtogató helyzetben levő só­ét királynak megadták az ütés ehetőségét a kulcslépés után, mi: He3! Mattváltozatok: 1. — Kc3:, 2. Vb2: 1. — Hdfi, 2. Vh8; i. — 3b7, 2. V«5. Az ifjúsági korúak álltak rajthoz Özdon a területi at­létikai versenyen. A legjob_ bakai az országos versenyre hívják meg. KREDMÉNYEK: NŐK: 100 m: 1. Perényi (DMTE), 12,8, 3. Boros (DVTK) 13,1, 3. Palom- bi (DVTK) 13,1. 200 m: 1. Perényi 26,1, 2. Sze­pesi (KVSE) 26,4, 3. Boros (DV­TK) 26,9, 4. Kirsch (MVSC) 27,2. 400 m: 1. Szepesi 58,5, 2. Ju­hász (DVTK) 60.8. 3. Deklava (ÖKSE) 63,2, 5. Petró 67,6. 800 m: 1. Csontos (DVTK) 2:20.9, 2. Nagy (Szerencs) 2:24.2. 3000 m: 1. Lovas (DVTK) 11:11.6 2. Kuhus (DVTK) 11:21,67. 4x100 m: 1. DVTK 50.6. 2. MV­SC A 52,4, 3. MVSC B 54,2. 4x400 m: 1. Szerencs 4:19,5, 2. MVSC 4:20.7. 100 m gát: '1. Szepesi 15,7, 2. Kirsch 16,1, 3. Iván 16,4, 6. Pusz­tai 18.2. 300 m gát: 1. Szepesi 45.3. 2. Kirsch 47,4, 3. Szabó (DVTK) 49,5, 5. Orosz (ÖKSE) 50 0. Távol: 1. Szepesi 526, 2. Hetés (KVSE) 519, 3. Varga (DVTK) 586. Magas: l Palombi (DVTK) 155, 2. Szabó 150, 3. Kirsch 145, 4. Iván 140. Súly: 1. Hunyadváry (NYVSSC) 11,91. 2. Németh (DVTK) 10,87, 3. Palombi 10.06. Diszkosz: 1. Hunyadváry 43,28, 2. Németh (DVTK) 36,56. Gerely: l. Hollós (DMTE) 35.98 2. Érsek (ÓKSE) 35.64, 3. Kovács (DVTK) 35,58. ötpróba: 1. Kovács (DVTK) 2851 pont, 2. Olajos (ÓKSE) 2223 pont. FIÜK: 100 m: 1. Csapó (DMTE) M,2, 2. Szabó MVSC) 12.2. 200 m: 1. Csapó 23,1, 2. Balogh (DVTK) 23,1, 3. Virosztek (DV­TK) 23,3. 400 m: 1. Bánhelyi (DVTK) 52,3, 3. Virosztek 53,5. 800 m: 1. Jávorszky (DVTK) 1:59,3, 3. Maliár (MVSC) 2:00,0. 1500 m: 1. Jávorszky 4:04.5, 2. Vaszily (DVTK) 4:05,6, 3. Mailár 4:06,3. 3000 m: 1. Pogány (KVSE) 8:57,3. 2. Vaszily 9:00,0, 4. Korózs (MEAFC) 9:28,8. 4x100 m: 1. DMTE 44,0, 2. DV­TK 44,6. 4x400 m: 1. DVTK A 3:37,6, 2. DVTK B 3:49,0. 110 m gát: 1. Ilcsik (DMTE) 15,6, 2. Medve (ÖKSE) 16,3, 4. Kormos (ÓKSE) 16,8, 5. Kapos­vári (MVSC) 17,1. 300 m gát: 1. Kerekes (KVSE) 41,1, 3. Kaposvári 42,7, 4. Kor­mos 43,6, 5. Szacskó (MVSC) 44.6. 2000 m akadály: 1. Pogány (KVSE) 6:06,4, 2. Antal (KVSE) 6:28,4, 4. Reke (MVSC) 6:57,2. 10 km gyaloglás: 1. Veréb 50:01,9, 2. Kánya 51:08,4, 3. Nagy 53:06, 4. Hüvelyes (ÓKSE) 57:41.6. Távol: 1. Kiss (NYVSSC) 634, 2. Balogh (DVTK) 622, 3. Virosztek 621, 4. Sikó (DVTK) 620, 5. Ka­posvári 619. Hármas: 1. Medve (ÓKSE) 13,28. 2. Molnár (DVTK) 13,19, 4. Rontó (DVTK) 12,89, 5. Bagoly (MVSC) 12:87. Magas: 1. Várhelyi (DEAC) 192, 5. Rontó 175. Súly (6 kg): 1. Hankó (KVSE) 13.68. 4. Bencze (MVSC) 12,85. Diszkosz: 1. Katona (NYVSSC; 50,04, 3. Marján (LMTK) 42,16, 4. 2 Bencze 39,96. Gerely: 1. Zsíros (NYVSSC- 53,22, 2. Medve (ÓKSE) 52,08. 3. Lugossy (DVTK) 48,84. Kalapács: 1. Sztruhár (KVSE; 57.36, 2. Loska (ÓKSE) 54,32. 3. Tóth (ÓKSE) 46,98. Tízpróba: l. Üveges (DMTE) 5178, 3. Szabó (KVSE) 4256 pont. I D. T. B. I 1Mindentéfe Gyerekek, akik a tévé rabjai Négyezer évvel ezelőtt Hammurábi babilóniai király törvénye halállal büntette mindazokat, akik kiskorú gyermekeknek próbálták el­adni portékájukat. Manapság egy átlagos amerikai fiatal­nak 18 éves koráig mintegy 350 000 reklámszöveget kell elviselnie, plusz kb. 20 000 gyilkosságot a képernyőn. A televiziózás klasszikus orszá­gában az iskolás korú gyere­kek kerek 15 000 órát töltenek el a televízió előtt, s csak mintegy 11 000 órát az isko­lában. Legtöbbet a 4 és 6 év közötti kicsinyek ülnek a be­kapcsolt készülék előtt: napi 4 órát. Nem mindig önként — a szülők ugyanis sok eset­ben elektronikus nevelőnő­nek alkalmazzák a televízi. ót, egyszerűen rábízva gyer­mekeiket. Hogy micsoda hatalma van a televíziónak a gyerekek fö­lött, azt jól példázza egy fel­mérés, amelyet a hildesheimi pedagógiai intézetben végez­tek. E szerint a gyerekek ál­tal, a kísérletek során el­mondott tények és gondola­tok kétharmada a tévé mű­soraiból származik. A kuta-. tők következtetése: 8 és 15 év közötti gyermekeink tu­dásának, gondolatainak, ér­zékelésének és terveinek? csaknem a fele, manapság a televízióból származik. Amerikai kutatók megkí­sérelték jellemezni a tévé1 rabjává lett gyermeket. Az eredmény: az ilyen gyerek félénk, visszahúzódó, kap­csolatteremtésre kevésbé al­kalmas. Számára a televízió pótolja szüleit és természe­tes környezetének lakóit. A fő bökkenő: a televízióval, nem lehet beszélgetni, az csak vételre alkalmas, adás­ra nem. Ez a tulajdonképp peni oka, miért tesz a má­niákus tévénézés passzívvá és tehetetlenné gyermeket és felnőttet egyaránt. A kaukázusi burka A bucka — nemezköpeny, csú­csos, kemény vállakkal. Pászto­rok viselik évszázadok óta, de hajdanán jó szolgálatot tett a harcosoknak is. Ilyet viselt a le­gendás vörös parancsnok, Csapa- jev is. A burkát a „pásztor há­zának” mondják a Kaukázusban. S valóban, úgy szolgálja tulaj­donosát, akár egy hordozható pásztorkunyhó. Védi a hidegtől, óvja az esőtől, takarója az éj­szakában, tető felette a cudar időben. Valamikor a mostani Botlih te­rület Andi nevű faluja volt a burkakészítés központja, s innen ered, sok helyütt még ma is „an. di”-nak mondják a burkát, bár mégsem Andiban, hanem Rahat- ban alapítottak üzemet gyártá­sára 1924-ben. Az üzem évi ermelése 8000 da- évszázados eljárás szerint készí­tik a köpenyt. Különleges ke­fékkel a nyers gyapjút gondosan kifésülik, majd az anyag a ne- mezelőbe kerül. Innen egy má­sik csarnokba jut, ahol ágsep­rővel megtisztítják a porszemek­től, s egy, a régi harcosok nyi­lára emlékeztető szerszámmal „feltupírozzák” egészen addig, amíg a gyapjúszálak apró tin­csekké nem állnak össze. Máris kész a burka, amely tartja a me­leget, és nem ereszti át a vizet, sarokba állítva nem csuklik ösz- sze, de úgy össze lehet csa­varni és övre akasztani, akár a legpuhább pokrócot. Az üzem évi termelése 8000 da­rab, amiből a Szovjetunió szin­te minden részébe szállítanak. Csendes A villamos járművek fej­lesztése terén jelentős előre­haladás történt 1978-ban az Egyesült Államokban. Négy nagy gépkocsigyár, a Gene­ral Motors, a Ford, a Chrys­ler és az American Motors közös fejlesztési programot dolgozott ki, nyolc akkumu­látorgyár részvételével. Ame­rikai kutatóintézetekből újab. ban kikerült villamosautó­típusok 40—220 amperórás járművek akkumulátorral 90—150 knv távolságot tudnak megtenni, 70—93 km/óra maximális se­bességgel. A 680 kg súlyú akkumulátorok 2,5-szer több energiát tárolnak a hagyo­mányosokhoz viszonyítva. A környezetvédelmi szempont­ból előnyös villamos jármű­vek (csendesek, nem szeny- nyezik a levegőt) könnyen kezelhetők és kevesebb kar­bantartást igényelnek. Alija a földrengést + Műföldrengés, műfalon... Egy szovjet tudományos inté­zetben földrengésbiztos építészeti módszereket dolgoznak ki A földrengéskutatók és az épí­tészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiz­tos építkezés módszereit. Sike­rült olyan eljárásokat találni, amelyeknek segítségével az épü­letek még kivételesen erős, rom­boló hatású rengéseket is na­gyobb károsodások nélkül átvé­szelhetik. Szovjet kutatók vizs­gálatai szerint az olyan épületek a leginkább rengésállóak, ame­lyeknek szobái kör alakúak, s az épület külső burkolata sem szögletes, hanem legömbölyített. Ilyen módon való építkezésnél az egyes helyiségek között ter­mészetesen sok kihasználatlan, holt tér keletkezik, az építtető- ket azonban jelentősen kárpó­tolja ezért a ház nagyfokú sta­bilitása földrengés esetén. Az eddigi nagy földrengések során bebizonyosodott, hogy a vasbeton váz jó védelmet nyújt, még magas épületek esetén is. különösen akkor, ha kemény, szilárd talajon állnak az épüle­tek. A legjobb és aránylag leg­könnyebben megvalósítható föld­rengésvédelmi mód az építkezé­seknél a betonkoszorúk alkalma­zása. A talaj mozgásában a vas­betonvázas, betonkoszorús épü­letek egységesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét ele­meikre. A földrengések kártételeinek ..kivédésére” egy másik módszer az, hogy a lökések felfogására, erejük csillapítására gumiból és fémhálóból kialakított „párná­kat” helyeznek el az épületek alá. Ezek főként a földlökések vízszintes erőhatásainak követ­kezményeitől védik meg az épü­leteket. Az egyszerűbb, föld­szintes épületek azáltal is ren- gésállóvá tehetők, hogy építé­sükkor csak teljesen kifogásta­lan anyagokat használnak fel, és az éDületek oldal- és sarokme­revségét megfelelő módszerekkel kellőképp biztosítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom