Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-21 / 144. szám

a miskolciaké a szó Meddig még? Csak papíron van... Néhány bele új menetrend lépett életbe a Miskolci Köz­lekedési Vállalatnál. Ismét igen sok miskolci csalódással ▼ ette tudomásul, hogy a 17-es autóbusz csak papíron léte­zik, a valóságban nem! Az ok? Látszólag igen prózai. Az MKV csak akkor közle­kedteti ezen a vonalon az autóbuszokat, ha az útnak a mintegy kétszáz méteres, Irgalmatlanul rossz állapotban levő siakascát az arra illetékesek kijavítják. A 17-es autóbusz — nagy megelégedésre — a Tiszai pályaudvar és a Csorba­telepi tó között közlekedett. Miskolc kajak-kenu sportjának képviselői, szerelmesei évekig harcoltak a járatért. Azért a járatért, ami igéncsak „tiszavirág életű'’ volt. Ugyanis a rossz emlékű Csorba-telepnél, közvetlenül a Sajó ü elején az a bizonyos kétszáz méternyi szakasz évek óta siralmas állapotban van. Olyannyira tönkrement az út bur­kolata, hogy a városi buszok rugótörés és egyéb károsodás nélkül már nem közlekedhetnek ott. Az MKV hiába sze­retné közlekedtetni a 17-es járatot, nem teheti. Naponta minimum félezer kajakozó-kenuzó palánta láto­gatja a tó melletti szakosztályokat. A hétvégeken — külö­nösen a nyári időszakban — kirándulók, pihenni vágyók és horgászok hada keresi fel a város központjától alig húsz- percnyire levő tórendszert. Ha felkeresi...! A tűző kániku­lában ugyanis nem kellemes kilométereket gyalogolni. Nem hinnénk, hogy különösen anyagi kihatásai lennének ac át megjavításának, viszont — nyugodtan állíthatjuk — több ezer ember lelné örömét a Csorba-telepi tó környékén. KMönösrn most, hogy egyre többet hangoztatjuk a sporto­lás, a testmozgás célszerűségét, fontosságát. F. Gy. Kár lenne nélkülük Nyáron, mint minden vá­ró«, Miskolc is kivirul. Ezt most nem úgy értem, hogy zöld lombsátort öltenek ma­gukra a fák, és a parkokban pompáznak a szebbnél szebb virágok. £n most a járdára gondolok, az utcákra, mert nyáron Miskolc utcái is ki­virulnak. A sokféle színes tarka nyári ruha, blúz, szok­nya, ing. trikó élénkíti az utca képét. Talán soha any- nyi színes, sokféle trikót nem láttam még Miskolcon utcai viseletként, mint az idén. Kiskortól egészen az idősebb korosztályig, nőknél és fér­fiaknál — tehát nemre és korra való tekintet nélkül — utcai divat lett a trikóvise­let. Természetesen ennek nagyfokú elterjedéséhez a hirtelen jött korai kánikula is hozzájárult. Szinte trikó­tanulmányt lehetne írni a miskolci utcán sétálók meg­figyelése alapján. A trikók elülső mellrészén — de néha a hátán is — tarkabarka áb­rák, feliratok díszelegnek. Ez aztán igen változatos. Motorversenyzőtől kezdve ugrató lovasig, harci díszbe öltözött indiántól a hegyek fölött égő napkorongig sok­fajta színes kép látható. Vannak idegen nvelvű felira­tokkal, újságcikkszerű áb­rákkal telenyomott trikók. Egyik-másik viselője úgy néz ki, mint egy élő. utcán sétáló napilap. Van aki büsz­kén viseli trikóján az „I love you-’ feliratot, hadd lássa mindenki, hogy őt szeretik, vagy ő nagyon szeret vala­kit. Vannak népszerűsítő, úgynevezett reklámtrikók. Ilyenek például az Abba, az Omega, vagy egyéb együttes képét népszerűsítő trikók, az együttes nevének feltünteté­sével, vagy a nemzetközi gyermekév népszerűsítésére készített, annak emblémájá­val ellátott, széles körben vi­selt angol feliratú színes trikók. A sokféle tarka trikó kö­zül mégis annak volt a leg­nagyobb sikere, melyet a minap láttam a Szemere ut­cai autóbuszmegállóban. A sárga trikót egy csinos hölgy viselte. Elöl — rajta megle­hetősen intim helyen — nagy betűkkel ez a szöveg állt: ..Kár lenne nélkülünk!” A buszmegálló közönsége — különösen a férfiak — meg­különböztetett figyelemmel tanulmányozták a feliratot, és többen egyetértőén bólin­tottak hozzá. Gondolom ez annak a jele volt, hogy azonnal felismerték; az Ál­lami Biztosító reklámjáról van szó. Igaz, nem volt ne­héz kitalálni, mert a trikón ott volt a kis sisakos, ala- bárdos emberke képe is, és a trikó hátán a casco szövege hívta fel az autósok figyel­mét. Hosv mégis az elülső, előbb említett feliratnak volt nagyobb sikere, érthető. Az domborította ki valójában a reklám mondanivalóját. Horváth Dezső Miskolc, Felszabadítók u. 24. Végre kijavíthatnák! ii fő VÁLLALAT FIÓKÜZLETE KÖÍf>0*Tt BUDAPEST V. MUNICH F « 26. Köszönet egy ismeretlen gépkocsi­vezetőnek Súlyosan megsérültem június 13-án, délután egy közúti közlekedési baleset következtében Sajóecseg és Sajóke- resztúr között. Percek alatt rengeteg vért vesz­tettem. A baleset hely­színén egy tehergépko­csi-vezető is ott volt, aki — látván súlyos ál­lapotomat — tehergép­kocsiján szállított be a megyei kórház baleseti sebészetére. Emberséges magatartásának, gyors és önzetlen segítségének köszönhetem, hogy idő­ben orvosi ellátást kap­tam. Sajnos, sem a teher­gépkocsi rendszámát, sem a gépkocsivezető nevét nem ismerem. Ezért ezúton szeretnék köszönetét mondani élet­mentő segítségéért. Kormos Sándor Miskolc, Széchenyi út 62. sz. A MISKOLCIAKÉ* A SZÓ Kovát vezető: Radványi ín Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége ssr? Miskolc, Baicsy-Zsilinszky öt 15. Telefonszám: 18-221 Június 12-én volt egy esz­tendeje, hogy rovatunkban Rongyos plafon címmel kö­zöltük a Miklós utca 5. sz. II. emelet 10. alatt lakók pana­szát, amelynek jogosságát fo­tóval is dokumentáltuk. A lé­nyeg az volt, hogy röviddel azelőtt újították fel a bérhá­zat,. ám az említett lakás konyhájának festése igencsak balul sikerült. Alig száradt meg a festék, s máris „ved­leni kezdett” a plafon. Fel- hámlott az újonnan festett rész és jókora darabokban hullott lefelé. Az ingatlanke­zelő vállalat akkor ígérte: soron kívül intézkednek, hogy a garanciális javítások során ezt a munkát elvégzik. A magunk részéről már rég el is feledkeztünk a históriá­ról, a lakás bérlője azonban nem térhetett napirendre fö­lötte. A rongyos plafont ugyanis az épület felújításá­nak kivitelezője — a Mis­kolci Építőipari Vállalat — sem a garanciális javítások idején, sem később nem tette rendbe. A panaszom ismét hozzánk fordult, hiszen a ha­táridő réges-régen letelt már, s természetesen kétségbe van esve, hogy mi lesz a kony­hájával. A M1ÉP főmérnökétől kér­tünk választ a panasszal kap­Társadalmi munkával a stadion világításáért A Déli Hírlap június 18-i számában, e rovatban olvas­tuk A stadionvilágítás ma már presztízskérdés című cikket. Ifjúsági brigádunk véleménye is megegyezik a cikk írójáéval, mely szerint ma már rendkívül fontos, szinte presztízskérdés a diós­győri stadion világításának megoldása, hiszen az ország­ban sokkal kisebb lélekszá­mú városokban is megoldot­ták már. Örömmel olvastuk, hogy már történtek lépések a diós­győri stadion világítása érdé­Szemétkoszorús út az Édenhez Fővárosi rokonaimat kí­sértem pár napja Tapolcára, és bizony szégyelltem ma­gam, amikor a Bak Dénes utcán, az Éden kemping felé vezető úton haladtam velük. Az út ugyanis éppen olyan elhanyagolt állapotban van, mint a múlt évben. Akkor is ott volt az úttest bal oldalán a jókora földhányás, torme- lékhalom, szeméthegy. Majd­csak egész nyáron „díszítet­te” ez a látvány szeretett Kíméletlen hársvirággyűjtők 41 Több mint egy évtizede hirdeti ez a tábla, hogy aki ké­szítette, az bizony nem vette a fáradságot; utánanézzen, ho­gyan is kell helyesen leírni Münnich Ferenc nevét. E rovat hasábjain egy évvel ezelőtt már szóvá tették. Úgy látszik, égy esztendő sem volt elég arra. hogy kijavítsák ezt a szem­sért ö hibát. Vájon meddig marad igy? Gy. Sz. Miskolc Virágba borultak a nép­kerti és a Népkert környéki hársfák. Napok óta a gyűj­tők hada szállta meg a méz­illatú fákat, s „buzgólkodá- suk” nyomán pusztítás jár. A szálankénti szedésre rest gyűjtők ugyanis komisz „újí­tással” gyorsítják munkáju­kat. Lefűrészelik a vaskos ágakat. A mi utcánkból — a rendőrség segítségét kérve — már sikerült elriasztani a kíméletlen hársfavirág-gyűj­csolatban. Véleménye meg­lepett bennünket. Szerinte ugyanis a bérlő követte el a hibát, mert a felújítást meg­előzően olyan festékkel fes­tette ki konyháját, amilyet lakásfestésre nem használ­nak. Erre festettek rá, ám a fal ledobja az új festést. Ha tehát a MIK külön megren­deli a lakás rendbetételét, ak­kor megcsinálják. Különben pedig — véleménye szerint — az egész következmény a bérlőre tartozik. Az Ingatlankezelő Vállalat illetékese viszont megnyug­tatott bennünket: természe­tesen nem a bérlő a hibás, hiszen a szakembereknek lát­niuk kellett, hogy milyen alapra festenek, s ha úgy ítélték meg. hogy ez alkal­matlan a más minőségű fes­tékréteg megtartására, le kel­lett volna kaparniuk. A do­log pikantériája, hogy papí­ron ezt meg is tették. A MIK-kel ugyanis kifizettet­ték az el sem végzett mun­kát. Egy bizonyos: a bérlőt nem terhelheti a felületesen végzett munka következ­ménye. Egyelőre tart a két válla­lat között a kötélhúzás. Az ominózus plafon pedig to­vább rongyolódrk. Vajon meddig még? Tűrhetetlen állapot a kiliáni ABC-nél Tilalom ide. tilalom oda, az italozás évek óta nem szűnik meg a Kilián-déli ABC-áruháznál. Az áruház két bejáratánál, a Könyves Kálmán utcában. Pedig mindkét bejáratnál ott van­nak a táblák: „A bolt előtt, és környékén szeszes italt fogyasztani TILOS I” És évek óla nemcsak a lakók, hanem a bolt melletti intéz­mények is hiába kérik. Sür­getik a felszólítás érvényre juttatását. Mégpedig nem akármilyen intézmények ké­rik. Az üzlet egyik szom­szédja a gyermekszakren­delő és két körzeti orvosi rendelő. Közben pedig a Bőripari Szövetkezet 28. szá­mú cipész részlege találha­tó abban a kis ..beugró” ud­varban, amely az ABC-áru- ház mögött húzódik, és ahol az italozók tanyáznak. Az italozók, akik ráadásul nem­csak a teli üvegeket ürítik ki (és dobáljak el) .,. Nyil­vános W. C. ugyanis nincs az egész Kilián-déli lakótele­pen ... S mindennek kelle­metlenségét, a bűzt a „ba- cilust anyát” tehát gyerme­keknek, felnőtteknek, egész­ségeseknek és bétegeknek egyaránt tűrniük kell. Tü­relmük fogytán, azonban már számos kérést, javas­latot eljuttattak különféle il­letékesekhez (tanács, rend­őrség, KÖJÁL). A sok ja­vaslat közül néhány: sze­reljenek fel védőrácsot az üzletnek ahhoz a két olda­lához, amely az említett kis udvarhoz vezet. Ha a rá­cson kis kapu lesz, a cipész­részleg dolgozói vállalják, hogy részlegük nyitvatartása idején (reggel 7 órától dél­után fél 6 óráig) a kaput nyitva tartják, hogy hozzá­juk bemehessenek a lakosok, s megpróbálják az italozókat kirekeszteni. Persze ehhez gyakoribb rendőri felügyelet sem ártana. S nem ártarm egy nyilvános W. C. létesí­tése sem a telepen ... K. A. Meglepődtem kében. Nyilván — mint aho­gyan a műjégpálya építésé­nél —, itt is szükség lesz a sportbarátok, szurkolók tár­sadalmi munkájára is. Ifjúsági brigádunk felajánl­ja társadalmi segítségét a remélhetőleg közeljövőben meginduló építkezés föld- munkálatainál. Ságvári Endre ifjúsági brigád DIGÉP, eWyewtékmegmenkáló Szem üdülőhelyünket. Most — ha egyáltalán lehetséges — még undorítóbb a látvány. A kör­nye etvédelem és a gusztus érdekében sürgős intézkedést kíván. Aleva Erzsébet Miskolc, Szentpéteri kapu 77. sz. (Olvasónk észrevételét a II. kerületi Tanácsi Hivatal szives figyelmébe ajánljuk.) Kaptam egy levelet. Hivatalos levelet. Az Autóklub küldte. Gyanús volt már az elején, amikor is Írják: „Kérjük”, meg — „Tisztelt Tagtársunk”... Végigolvastam és kiderült, arra figyelmeztettek, hogy rövi­desen lejár a tagsági évem és ha szándékomban áll meg­hosszabbítani a tagságomat, úgy „legyek szíves” (én, a tag!), befizetni a mellékelt csekken 200 forintokat. Ha nem kívá­nok tagja maradni az Autóklubnak, akkor tépjem le a per­forált részt és dobjam be egy postaládába. Nem tudtam, hol vagyok! Engem, a szimpla tagot „Kérnek”, hogy legyek szives „és ha nem”, akkor is csak letépni és bedobni az előre el­készített formanyomtatványt. Megdöbbenésem legfőbb oka az volt, hogy kaptam már önkéntesen vállalt fizetési részletre felszólítást, kilátásba helyezték már. hogy ellenkező esetben „bírói úton”, sőt, ha úgy sem, akkor a Nimród vadásztársa­ság ki fog lőni engem, vagy letiltatják a fizetésemből, vagy ha azt se lehet, meghurcolnak, kigúnyoltatnak. Nem igy az Autóklub! Mintának ki lehetne tenni hivata­los levelét és azt az előzékenységet, hogy még a kilépő tag­nak sem kíván megterhelést okozni. Gondoltam, ez a „ne­tovább”, ez a maximum. Az igazi meglepetés azonban akkor ért, amikor ki akartam tölteni a csekket, de nem tudtam, mert már ki volt töltve előre! Én voltam a feladó, és nem balmazújvárosi címet írtak rá, hanem pontosan az enyémet. Időben érkezett, udvarias, pontos, ugyanakkor hivatalos levél volt. Sokáig gondolkoztam, hogyan lehetne ezt a stílust elter­jeszteni. Szerencsére kitaláltam. A hivatalos levelek íróit, a formanyomtatványok szövegezőit be kellene léptetni az Autóklubba! Bérezés József Rend van Bánkúton tőket. Ám nem így a Nép­kertből. Bevették magukat a park sűrűjébe, és ott pusz­títják a virágzó fák ágait, nem törődve azzal, hogy a jövő évi termést rabolják meg. És sajnos nincs, aki fellépjen velük szemben. Pe­dig meg kell fékezni őket valami módon. V. Józsefné Miskolc Eötvös *L Az utóbbi hetekben, hóna­pokban gyakran foglalkozott a DH a bánkúti turistaház körül felhalmozott riasztó szemétdombokkal. A napok­ban — ottjártamkor — öröm­mel láttam, hogy a turista­ház gazdája, az Egri Panorá­ma Vendéglátó Vállalat vég­re intézkedett a szeméthal­mok eltüntetésére, s a „sze­méthelyzet” végleges megol­dására. A felhalmozódott, s már bomlásnak indult hűl-,: ladékot eltüntették, helyüket el plani rozlák, fűmaggal be­vetették. Ugyanakkor lebeto­noztak és lánckorláttal el­kerítettek egy területet, amelyre számos szemétgyűj­tőkuka került. Mint mond­ják, kz ezekben összegyűj­tött hulladékot a Panoráma Vállalat hetenként egyszer elszállíttatja. Most már te­hát rend és tisztaság van a bánkúti turistaház környé­kén, s csupán a kiránduló­kon múlik, hogy ilyen is ma­radjon. Dr. M. A. Mistete

Next

/
Oldalképek
Tartalom