Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-21 / 144. szám

Amatőr filmesek bemutatkozása a Kazinczy-ifa Ma délután hat órakor há­rom amatőrtilmes — Har- gittay Attila. Tóth István és Vincze Erzsébet — mutatko­zik be a miskolci Kazinczy. klubban. Két kis játékfilmet, egy, a restaurátor munkáját bemutató dokumentumfilmet, s Utolsó szívverés címmel, a kihaló szakmákról készült filmsorozat egyik részét mu­tatják be. Az utóbbi film a sárospataki Malomkőgyárban készült, ahol a három ama­tőrfilmes egy érdekes szak­ma haldoklását örökítette meg. A bemutatón minden érdeklődőt szívesen látnak. Katedra nélkül is Költő akkor is lehet valaki, ha item ír verseket. De at­tól eredendően még senki sem poéta, ha rímeket fabrikál. Talán ez lehetne a mottója annak az eszmecserének, ame­lyet kedden tartottak a TIT-ben, a borsodi értelmiség he­lyéről. szereperői, összetételéről. A vita visíza-visszatérő kérdésé volt. hogy ki számít ér­telmiséginek? Kií1' toroljunk, k'it sorolhatunk ebbe a társa­dalmi rétegbe? M„ a DIGÉP fiatal közgazdásza: értelmisé­gi. Az apa, a DIGÉP esztergályosa: munkás. Évekig egy fe­dél alatt laktak. Egyformán éltek, ugyanazt ették, egyszerre jártak ki a szőlőbe, a hétvégi házat építeni. Igaz, a fiú far­mert hordott és néha a discóba is elment. Az apának volt kalapja és . fekete nyakkendője, s fiával ellentétben, ő job­ban szerette a bort, mint a sört. A különbségek elhanyagol­hatóak a hasonlóságokhoz képest. Az apa munkás, a fiú „csak’’ munkás származású. Érteni értik ugyan, de nem ér­zik a kategóriák közötti különbséget. Diploma nélkül is lehet valaki az értelmiségi réteghez tartozó, de az oklevél nem garancia ehhez a besoroláshoz. Ezen a definíción ugyanúgy vitatkoznak, vitatkozunk, mint azon. hogy ki a munkás, ki tartozik a munkásosztályhoz. .. A tisztánlátást segítő és gátló tényezőket ismerjük: a tudo­mány termelőerővé vált, így egy közvetlen termelést irá­nyító mérnök is produktív dolgozó, s ha úgy tetszik, mun­kás. Viszont értelmiséginek számít-e a munkapad mellől íróasztal melle ültetett, magasan kvalifikált szakmunkás? Alapfeltétel: a közművesítés Miskolc 19111—199». 111. A város hosszú távú, 15 évre szóló tervkoncepciójának a lakásépítéssel foglalkozó fejezetét ismertettük tegnap. Egy mondatban utaltunk rá, hogy a tervek végrehajtásának alap­feltétele a közműhálózat — az eddiginél gyorsabb ütemű — fejlesztése. A szakemberek így fogalmaznak: a város közmü­veinek kihasználtsága elérte a küszöbértéket. Azt jelenti ez, hogy a víz­termelő kapacitás éppen hogy fedezi a szükségletet — főleg a vezetékhálózat szű­kös volta miatt —, a szenny­vizet elvezető fő gyűjtőcsa­tornák teljesen telítődlek, és még mindig napi 60—65 000 köbméter szennyvizet bocsát a város tisztítatlanul a Sajó­ba. A napi 70 ekét', köbmé­ter kapacitású szennyvíztisz­tító telepnek ugyanis eddig csak a mechanikai tisztítást végző része készült el, ami a folyó szennyezettségét kis mértékben csökkenti. Az el­múlt évek áradásai is meg­mutatták. hogy milyen nagy ■szükség van a Szinva teljes hosszában a meder kiépíté­sére. a város külső területe­it is veszélyeztető Sajó vé­delmi berendezéseinek to­vábbépítésére. A TISZA VIZÉT IS A jelenlegi helyzet vázla­tos ismertetéséből is kitűnik talán, hogy a városfejlesztés­nek kulcskérdése lesz a kö­vetkező tiz-tizenöt évben a közművesítés. Az anyagi erőből az eddiginél jóval na­gyobb hányadot kell erre a célra fordítani, mert külön­ben — nem akarjuk az ör­dögöt a falra festeni! — a lakásépítés üteme is lelas­sulhat. A koncepció készítői ígv fogalmaznak: ..A legfonto­sabb célkitűzés, hogy a la­kosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 1996-ra megközelítse a 100 százalé­kot.” Ehhez 15 ev alatt 55— so ezer köbméterrel kell nö­velni a víztermelő kapaci­tást. hogy 1996-ra napi 175 —180 ézer köbméter ivóvíz álljon a város rendelkezé­sére. Régi gond, hogy vi­szonylag nagy .szerepet ját­szanak a város ellátásában — az időjárás változásaival együtt, ingadozó hozamú — karszt források. (Hozamuk napi 48—50 ezer köbméter.) Olcsó víznyérő Ifelyek ezek, ám a biztonságos ellátás ér­dekében, fokozatosan meg kell teremteni azt a tarta­lékot. mellyel bármikor he­lyettesíthetik a bükki vizet. Üj víznyerő helyeket kíván­nak feltárni és kiépíteni a Hernád és a Sajó közötti kavicsteraszon, ezenkívül a Tisza vizét is be akarják ve­zetni Miskolcra. Ezek azon­ban olyan nagy beruházások, amelyek központi támogatás nélkül elképzelhetetlenek. Fenyüzésszámba megy. hogy az ivóvízből sokat hasz­nálnak tel ma még az ipari üzemek. A jövőben sa­ját maguknak kell fedezni a szükségletüket. A bizton­ságos ellátás érdekében, a jelenlegi 25—28 ezer köbmé­terről körülbelül 90 ezer köbméterre kívánják növelni a víztározók kapacitását, mégpedig úgy. hogy nagy átmérőjű gerincvezeték se­gítségével arányosan el le­hessen osztani a tartaléko­kat. SZŰK A KERESZTMETSZET Hatalmas lakótelepek épül­tek. épülnek Miskolcon, ter­mészetesen közművekkel. így szennyvízelvezető csatornák­kal együtt. Eközben azonban a fő gyűjtő csatornahálózat bővítésére, építésére vajmi keveset fordítottak. A terv- koncepció első helyre sorol­ja a 36—40 kilométer hosz- szú fő gyűjtőcsatorna meg­építését. Csak ezután lehet gondolni arra, hogy újabb városrészekét kapcsoljanak rá a hálózatra, s közműve- sítsék például Szirmát. Mint már utaltunk rá. a város új szennyvíztisztító telepe még nincs befejezve, csak részleges, másképpen fogalmazva: mechanikai tisz­tításra képes. Kapacitása — napi 70 ezer köbméter — egyébként is épp hogy fede­zi a város jelenlegi szükség­letét. A terv szerint csak 1986-tól folytathatnak itt biológiai derítést. 1991-ben napi 140 ezer köbméter, 1996-ban pedig 175 ezer köb­méter szennyvizei tisztítanak a telepen. ELTŰNNEK AZ ÁRKOK A csapadékvizet a várost átszelő élő vízfolyások — a Szinva és Pece-patak — fo­gadják magukba. Ezért is fon­tos mindkét patak medrének rendezése. Ezenkívül ár­apasztó csatornát építenek Perecesen, illetve a Hejő mentén. A város keleti részét veszélyezteti “leginkább a Sajó áradása, ezért itt végig kiépítik az űj védelmi töl­tést. Sok csapadékvíz-csator­na teljesen elavult, ezeknek a felújításáról folyamatosan gondoskodni kell. amellett, hogy körülbelül 11 kilométer hosszú fő gyűjtővezeteket is építenek az új lakótelepeken. Az utak korszerűsítésével párhuzamosan, mindenütt zárt csapadékcsatornákat építenek, a nyílt elvezető árkok helyeit. (Folytai jók.) (beken) Védett lett a kocsányos A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága védet­té nyilvánította a verőcema­rosi ifjúsági tábor területén álló idős kocsányos tölgyet. A helybeli hagyományok sze­rint Mátyás király, mikor ezen a környéken vadászott, ehhez a fához kötötte ki a Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap szerkesztősé­ge pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pályáz­ni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július 1-ével kezdődik, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót ás rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar saj­tó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolában, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. díj: 2500 Ft-os, II. dij: 1500 Ft-os, III. dij: 1C0O Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rojzokat (a név és lakcím pontos foltün(o*ésóvol) a következő címre küldjék o pályázók: Déli Hirlop, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf: 3*. Felhívás bizottságokhoz A Magyar ÜttörÖk Szövetsége Miskolc városi Elnöksége és a Miskolc város Tanácsának 73. s/. la k obizott sága kezdeményezésére a Miskolc II., Oszip István u. 12. 14.. 1«. számú. 10 emeletes épü­letekben megalakult a „TISZ­TASÁGI ŐRSÉG” mozgalom, amelyben kisdobos és űttöröpaj- tások vesznek részt. A mozgalom feladata a lakó­házak és környezete, játszóterek tisztaságának folyamatos meg­óvása. A pajtások naponta ügyeletes szolgálatot teljesítenek. A 73. sz. lakóbizottság felhí­vással fordul a város összes la­kóbizottságához, hogy csatlakoz­zanak a kezdeményezéshez, mellyel lakókörnyezetünk tiszta­ságát, a tisztaságra nevelést elő­segíthetjük. A mozgalomhoz a jelentkezést a Magyar Üttőrők Szövetsége Miskolc városi Elnöksége címére (Miskolc, MSZB tér l. sz.) lehet benyújtani, ahol segítséget és tá­jékoztatást adnak a szervezési és módszertani feladatokban. Várjuk a lakóbizottságok csat­lakozását a mozgalomhoz! SIPOS ferencné városi úttörőelnök HAVASI PÁL a 73. ml. lak óbizottság elnöke Sokféle szempont szerint osztályozhatunk, kategorizálhat tunk. A gazdaság és a társadalom fejlődése viszont egyre inkább abba az irányba hat. hogy nemcsak a szakmák, tár­sadalmi rétegek, hanem .az osztályok közötti különbségek is elmosódnak. Egy felmérés például azt vette szemügyre, hogy milyenek az életkörülményei az értelmiségi réteghez tartozó embereknek. Döntő többségük (83 százalék) lakóte­lepen lakik. Egyharmaduk — elsősorban a fiatal szakembe­rek. alacsony jövedelmű feleséggel, és lehetőleg két gyerek­kel — az átlagos színvonal alatt él. A kiegyenlítődési fo­lyamatban a vízválasztó, mondjuk egy jó szakmunkás és egy mérnök között a 30—35. év között következik be. A „legszebb férfikorban " mar többet keres a mérnök, s igé­nye is nagyobb a nagyobb lakásra, az összkomfortosabb le­iekre, a távolabbi utazásra. A felmérések szerint az értelmiség társadalmi szerepe es súlya (akár a vezető pozícióban levők számát, akár a part­tagság arányát, akár a közéletben való részvételt vesszük figyelembe) nagyobb, mint amilyen arányt az összes népes­ségen belül, vagy a kereső népességen belül képviselnek. Már önmagában ez a tény is indokolttá teszi a megkülön­böztetett figyelmet, s a témában való alaposabb vizsgáló­dást. Az arányszámok megtéveszthetek lehetnek, s azt a látsza­tot kelthetik, hogy Borsod és Miskolc, a legkvalifikáltabb, legműveltebb szöglete az országnak; olyan része, ahol a ki­művelt emberfők sokaságának hatása szemmel látható, kéz­zel fogható, s az országos átlagot meghaladó nyomot hagy a gazdálkodás, a gondolkodás, a napi élet minden terüle­tén . . . Am a tudás nemcsak hatalom, hanem felelősség is. Felelősség: másokért, tehát a közösségért is. A diplomások­nak nemcsak az a feladata, hogy gyógyítsanak, gyárát igaz­gassanak, jogi tanácsokat adjanak, tájképeket lessenek, hol­napi piaci viszonyokat meghatározzanak, hanem az is, hogy tanítsanak és példát mutassanak. Lehetőséget kínálnak erre az intézményesített formák (TIT. MTESZ), de fórumot kínál — katedra nélkül is — a közélet es a napi gyakorlat sc^k te­rülete is. BRACKÖ ISTVÁN Strand* és fagy lall mustra, sorozatban \ Egészségünk őrei is késsülnek a nyárra A májusban egyik napról a másikra beköszöntőit nyár alaposan megnövelte a stran­dok látogatottságát, s a fagy- laltforgalmat. Ez utóbbi az ország több helyén okozott már gondot: szalmonella-mér­gezésről szóltak a híradások. Pedig a Közegészségügyi es Járványügyi Állomások so­kat tesznek a megelőzés ér­dekében. Hogy Borsodban mit. arról kértünk tájékoz­tatást. A Borsod megyei KÖJÁL igazgató főorvosa, dr. Ta­kács Sándor érdeklődésünk­re elmondotta, hogy az or­szágos programhoz igazodva alakították ki tennivalóikat. Elsőrendűnek a fagylalt, va­lamint a könnyen romló élelmiszerek tárolására, fel­használására figyelnek oda, de kiemelt feladatuknak te­kintik az üdülők, a sátortá­borok és strandok ellenőrzé­sét is. Nincsenek könnyű helyzetben. Borsod köztudot­tam kedvelt üdülőhely. Mis­kolc-Tapolca Lillafüred, a Bükk és a Zemplén. Mező­kövesd as kornyéké megany­nyi látogatott üdülőparadi­csom. ahol ilyenkor fokozott a fertőzésveszély. A feladat nagyságának megfelelően, nem kampányszerű a felké­szülés. hanem tervszerű, az év elejétől folyamatos. Jel­lemző példa: már a sátor­táborok tervezésekor részt vettek a munkálatokban, az illetékesekkel együtt hatá­rozták meg. miiven higiénés feltételeknek kell megfelel­niük a táboroknak, s ezen feltételek megteremtését, be­tartását és betartatását ál­landóan ellenőrzik. Ebben jelentős segítséget kapnak a gyermek- és iskolaegészség- ügyi osztálytól. Az élelmiszeripari vállala­tokhoz körlevelet küldtek meg az év elején, amelyben felhívták a figyelmet arra: ha az élelmiszerrel dolgo­zók gyomorrontásra. gyo- morbántalmakra panaszkod­nak. azonnal ki kell őket vonni a munkából, s orvosi igazolás hiányában nem áll­hatnak ismét munkába! Ki­emelten ellenőrzik emellett a fagylaltok minőségét, kü­lönös tekintettel a mozgó fagylaltárusokra. Náluk szú­rópróbaszerű ellenőrzést tar­tanak, s ha tejes készít­ményt találnak — rendelet írja elő. hogy ők csak gyü­mölcsfagylaltokat készíthet­nek és értékesíthetnek —, azonnal bevonják működési engedélyükéi. Szezonkezdet előtt vala­mennyi strandon ellenőrzést végzett a KÖJÁL. Ettől füg­getlenül. rendszeres a vízmi­nőség-ellenőrzés, s a város valamennyi strandjának köz­egészségügyi állapotának vizsgálata a mindennapi el­lenőrzések egyik feladata. Dr. Takács Sándor vége­zetül elmondotta, hogy meg­felelő átszervezéssel sikerült megoldani e rendkívüli fel­adatok teljesítését. A KÖJÁL éjjel-nappal ügyeleti szolga­latot tart, így riasztás esetén perceken belül a helyszínre siethetnek az illetékesek, hogy a komolyabb fertőzést megelőzhessék, s a baj okát felderítsék. Persze. mint mindig, most is abban bíz­nak: az idén nem lesz szük­ség a riadó elrendelésére ... (tótb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom