Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-29 / 124. szám
Ha a kutya is utazik, eugedély kell Tudnivaló turistáknak # A határon ..; (Herényi felv.) Országos véradó-konferencia Borsod dicsérete Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központjának nagytermében pénteken kezdődött, s vasárnap fejeződött be 300 küldött részvételével az V. országos véradó-konferencia. A küldöttek soraiban ott ült 14 borsodi vöröskeresztes aktíva is. Krasznai Gábornét, a Vöröskereszt Borsod megyei vezetőségének titkárát kértük meg, összegezze a tanácskozás tapasztalatait. — A háromnapos tanácskozást Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára nyitotta meg, emlékezve a véradómozgalom évfordulójára. majd kitüntetéseket adtak át. Borsod megye véradómozgalmának eredményességét fémjelzi, hogy a két kormánykitüntetésből egyet éppen megyénk küldötte kapott. Dombóvári Gézát, a megyei véradásszervezési munkabizottság tagját a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Több , előadás hangzott el, ame~ - lyekből Medve László egészségügyi miniszterhelyettesét emelném ki. Arról szólt, hogy az egészségügyben milyen változásokra van szükség a korszerűbb vérellátáshoz. Mint hangsúlyozta: mindenekelőtt a vértranszfúziós állomásokat kell a korszerű követelményeknek megfelelően átalakítani, hogy a tárgyi feltételek adottak legyenek e felelősségteljes, s emberi életeket jelentő munkához. Gyűszű Miklós orvos-ezredes, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a IV. véradó-konferencia ajánlásainak végrehajtásáról adott számot. Mint elmondotta, jelentősen emelkedett a térítés- mentes véradások aránya, amely országosan meghaladta a 92 százalékot, Budapesten azonban — sajnos — még mindig 75 százalék körüli. Külön is kiemelte megyénket, ahol a térítésmentes véradás aránya 99,7 százalék. A tanácskozás másnapján több előadást hallgathattunk meg, amelyek a véradás szervezéséről, a Vöröskereszt és a véradómozgalom kapcsolatáról, a véradók megbecsüléséről, a véradásszervezők munkájáról szóltak. Ezen előadások egyértelmű kicsengése volt: a véradók áldozatkész tevékenységére a jövőben is rendkívüli szükség van., hiszen az emberi vért, az abból készíthető vérkészítményeket semmi nem pótolhatja. Az ezt követő hozzászólások során két borsodi kapott szót. Dr. Mádi János, a Borsod megyei Vértranszfúziós Állomás vezetője a 400 milliliteres vérvétel szükségességéről szólt, míg dr. Antal Imre arlói körzeti orvos a tüdőszűrés és a véradás összekapcsolására irányuló kísérletükről adott számot. Nagy sikert aratott felszólalásában elmondotta: a miskolci járás 6 községében vezették be a kísérletet, aminek eredményeként a véradók száma 30—40 százalékkal emelkedett. A háromnapos tanácskozás végén Gyűszű Miklós zárszavában nagyon tartalmasnak ítélte a véradó-konferencia munkáját. Mint elmondotta: a felvetett javaslatokat az országos vezetőség vizsgálja majd meg. s szükség esetén határoz azok fel- használásáról. T. Z. Hírünk az országban Tallózd» lapokban, folyóiratokban Mi vihető ki külföldre, mi hozható be; mindig nagy gondja az utazóknak. A szabály az, hogy az utazás céljának, időtartamának, valamint az évszaknak megfelelő összetételű személyes használati tárgyakat (ameny- nyiben azok a szükséges mennyiséget nem haladják meg) devizahatósági engedély nélkül magukkal vihetnek az utazók. Természetesen, amelyek kereskedelmi célokat nem szolgálnak. Ilyennek minősül többek között a saját ékszer, két fényképezőgép, 24 hanglemez, 10 tekercs film. egy-egy keskenyfilm- felvevő (10 tekercs filmmel), látcső, hordozható zenegép, lemezjátszó, magnetofon, rádió. hordozható televízió, gyermekocsi, sátor. Szerepelhet az útipoggyászban egyéb kempingfelszerelés. Jó tudni, hogy1 milyen élelmiszereket lehet kivinni. Személyenként legalább három napra valót (hústermékből összesen egy kilót, és fajtánként fél kilót). Szeszes italból maximum 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt. Ez utóbbiakból és dohányárukból tiltó szabály vonatkozik a 16 éven aluliakra. Mindezeken felül személyenként legfeljebb ezer forint értékű ajándéktárgy vihető ki, de ezek között nem szerepelhet nemesfém, bélyeg, muzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű holmi. Nem vihető ki ajándékként az élelmiszerek közül a szalámi és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt szalonna, zsírszalonna, zsír, cukor, olaj. kávé. liszt, rizs, kakaó, fűszerpaprika, bors, más áruk A Magyar Rádió miskolci stúdiója, folytatva hagyományait, tegnapi adásában ismét Fórum-műsorral jelentkezett. A téma ezúttal az üzemi demokrácia és az érdekvédelem volt. A szép számmal érkezett kérdéseket Paulovits Ágoston szerkesztő, Imreh József műsorvezető ts Tolnai Attila riporter tolmácsolta — utóbbi a Lenin Kohászati Művek igazgatósága előtt gyűjtötte össze a kérdéseket — az adás vendégeinek. A stúdióban he. lyet foglalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Jenes Pál, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára, Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója, dr. Tímár László, B Miskolci Megyei Bíróság közül a szőnyeg, a gyermekcipő és a gyógyszerek. A gépkocsik üzemben tartásához kannákban sem lehet üzemanyagot kivinni. A megengedettnél nagyobb mennyiségű bankjegyet, értéktárgyat csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet kivinni. Vágott virág kivételével igazolás szükségeltetik a növényvédelmi zárszolgálattól, ha valaki növényt akar kivinni. Ha netán a kutya is utazik, ahhoz a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata szükséges. Magánszemélyek által itthon készített családi vonatkozású filmek kivitelére a Hungaro- film Vállalat ad engedélyt; a mozgóképek (filmek) kiviteléhez a Kulturális Minisztérium Főigazgatósága. Az Országos Széchényi Könyvtár engedélye szükséges az 1957 előtt kiadott könyvek, folyóiratok, hírlapok, térképek stb., valamint ezek, bármilyen technikai eljárással készített másolatainak kiviteléhez. Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (festmény. szobor, grafika stb.) kiszállításához a Nemzeti Gálért», más képzőművészeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak kiszállításához az illetékes múzeum előzetes engedélyét kell megszerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazó turistát, hogy mit hozhat be engedély nélkül, mennyit és milyen értékben. Egy egész sor szabályzatból a lényeg: a belföldi utas külföldről összesen 10 ezer forint forgalmi értékű árut hozhat be engedély nélkül. Ha a behozatal ezt elnökhelyettese, Bolya Péter, a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet elnöke és Demeter Pál, a Csepel Autógyár 3. sz. egri gyáregységének igazgatója. Milyen véleményezési joga van fegyelmi eljárásnál a szakszervezeti bizalminak? A vállalati négyszög az üzemi demokrácia fórumának nevezhető-e? A tulajdonosi szemlélet alakulása lehet-e az üzemi demokrácia fokmérője? Hogyan segít a szak- szervezet munkaerő-átcsopor. tosítások esetén az elhelyezkedésben? Hol létesíthetnek jogsegélyszolgálatot? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések szerepeltek a műsorban. Miután az adásidő ezúttal is rövidnek bizonyult, lapunkban hol. naptól megkezdjük a megválaszolatlanul maradt kérdések, s az illetékesek válaszának ismertetését. meghaladja, a vámkezeléshez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. (Kivételt jelentenek a szocialista országok: az innen hazatérő belföldieknek a fenti értékkeretet meghaladó áruit az Hietékés vámhivatalok saját hatáskörükben vámkezelik.) Nem vállalkozhatunk aura, hogy e rövid információ keretében részletes tájékoztatót adjunk: az egyes országokból — az illető országok vámszabályainak értelmében — mit szabad és mit nem szabad kihozni, vagyis hazaszállítani. Általános szabályként mégis elmondjuk, hogy műtárgyat, régiséget, nemesfémet, drágakövet, féldrágakövet, gyöngyöt, . vagy ezekből készült terméket az illető országokból kihozni nem szabad. Ugyancsak általános tilalom alá esnek a személyes fogyasztást meghaladó élelmiszerek, ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos kihozni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a vadászfegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutatnak, hogy ezekkel a hazautazás előtt mindenképpen érdemes az utasnak megismerkednie, mert így biztosan elkerülheti az esetleges kellemetlenségeket, amelyek elronthatják az utazás utolsó fázisának hangulatát. Mester—segéd' találkozót tartottak szombaton az LKM tanácstermében a 30 éve szabadult öntömintn-készítők és egykori mestereik. A vendéglátók ma is dolgozói a gyárnak, a meghívottak pedig többnyire már nyugdíjasok. A házigazda szerepét dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója töltötte be. Harminc év nagy idő. és tulajdonképpen csengőszó illett volna a megnyitáshoz. A nosztalgikus hangulatkeltést azonban senki sem hiányolta, mivel nagyszerűbb érzés volt együtt látni a régi gárdát. A tanoncok szószólója, a mai vezérigazgató büszkén számolt be a gyár eredményeiről, felidézve a múltat, amikor az öreg szakik elindították a fiatalokat ezen a pályán. A mesterek figyelemmel hallgatták a gyár fejlesz Leseiül szóló ismerteBemutatkoznak Gödöllőn Á nnflnllni A A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen olyan kiállítás, illetve bemutató és vásár lesz június 1-én, 2-án és 3-án, amely bizonyára országszerte nagy érdeklődést kelt a mezőgazdasági üzemekben, illetve az azokkal összefüggő vállalatoknál. A kiállításon ugyanis a legkorszerűbb mezőgazdasági eljárásokat mutatják be. Pest, Heves és Nógrád megyén kívül Borsodból is számos mezőgazdasági üzem, gazdaság, vállalat tart különféle bemutatókat. Három vegyipari létesítményünk — a Borsodi Vegyikombinát, az Északmagyarországi Vegyiművek és a Tiszai Vegyikombinát — például többek között különféle növényvédő szereket ismertet és a műtrágya alkalmazásának hasznosságát dokumentálja. Dobozsonkának nevezik azt a konzervdobozban kapható, közkedvelt sonkakészítményt, afnely az ország különféle tájaira eljut a Miskolci Húsipari Vállalattól. Ezzel a termékkel mutatkoznak be a miskolci „hú .iparosok” a gödöllői kiállításon. tőt, és csodálattal adóztak a sikereknek, hiszen a mai eredményekhez egykor ők is hozzájárultak. A vendégek megtekintették a kombinált acélmű makettjét, és néhány katalógust, melyben nyilvántartották a gyárban készített öntőmintákat. A katalógus évszámai — 1906, 1927,... — a fiatalabbaknak történelmet jelentenek, a mestereknek életük egy darabkáját. Ezután meglátogatták az épülő acélművet, melynek látványa — annak ellenére, hogy csak harmadrészben áll — lenyűgöző. Az építészeti és az acélgyártási technológia ismertetése után bőven volt megválaszolandó kérdés is. A meghívott mesterek egyike, Scholt Vilmos bácsi, 28 évig dolgozott a gyárban, és 1964-ben mintakészítő csoportvezetőként ment nyugdíjba. De utána még két évet dolgozott szakmájában. A kérdésre, hogy kire a legA Bűvár — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal folyóirata — májusi számában öt teljes oldalnyi, s tíz ritka becsű eredeti felvétellel illusztrált ismertetőt közöl a Bükk madárvilágáról. FENYŐSZAJKÓ, BAJSZOS SÁRMÁNY Az írás indítóoka, hogy a nagyközönség számára írt idegenforgalmi kiadványpk. ban igen sok a félrevezető, téves közlés a Bükk hegység madarairól. „A Bükk madártani feltárásában csak az 1976-os évtől következett be gyökeres változás ... megindult a hegység szervezet - tebb kutatása... Kialakulóban van a Bükki Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület együttműködése.” Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a mos. tani cikk például természetes környezetében készült fényképen tudja bemutatni a büszkébb tanítványai közül, kérdéssel válaszol: — Nézzen a „vezérre”! Lehetnék büszkébb valakire? Perjés Lajos bácsi — művezetőként 1962-ben lett nyugdíjas — legnagyobb öröme, hogy a családban is sikerült megszerettetni a mintakészítést, így fia és két unokája is itt dolgozik Három generáció találkozott itt, és dolgozik a gyárban, a gyárért ... E meghitt találkozó nem különleges esemény a gyárban, hiszen ugyanígy három évvel ezelőtt voltak együtt, és hamarosan ismét sor kerül rá, mégpedig júniusban. Ekkor ünnepük ugyanis az acélgyártás 100. évfordulóját Üzembe helyezik a Fazola Henrik-féle őskohót. Vasat fognak csapolni. Fazola eredeti tervei alapján elkészítik a vízi kalapácsot is. (fekete) fenyőszajkót, amelyet a Nagymezőn, az „Óriások asztala” közelében figyeltek meg. vagy a bajszos sármányt, amely elsősorban a Tornai-karsztot kedveli. A cikk a környezetszennye, zés veszélyeire is figyelmeztet, mert például a garadnai és a Szinva-pataki madárvilág — benne a kedves vízi. rigó — fennmaradása attól függ, sikerül-e megőrizni e patakok tisztaságát, természetes jellegét. „ .. . a természeti szépségekben gazdag nemzeti parkunk madárvilága csak akkor válik valóban közkinccsé, ha meg tudjuk őrizni az elkövetkezendő évtizedekben is.” PÉLDÁS BERUHÁZÁSOK A Népszabadság május 23-i számában Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese írt cikket, „Miért kell csökkenteni a beruházási időt?” címmel. „A vizsgálatok szerint Magyar- országon a beruházási jdö általában hosszabb, mint a szocialista országok többségében. A beruházási idő hossza ... fontosabb gazdasági problémára is utal:... az idő múlása, a fejlesztés elhúzódása miatt elmaradt nemzeti jövedelemre.” Hogy az „elhúzódás” nem törvényszerű, arra két jó borsodi példát is említ a szerző: a Tiszai Vegyikombinát olefinművét és a Borsodi Vegyikombinát pvc-üzemét. „Az ezekben szerzett legfontosabb tapasztalatok egyike éppen az, hogy a vezetés nagyon körültekintően és nagyon felkészült szakembergárdával kezdett hozzá a beruházásokhoz .. . Fontos tanulság az is, hogy a beruházási folyamat szereplői (a beruházó. a kivitelező a tervező) között nagyon nagyon szoros és rugalmas operativ kapcsolatnak kell kialakulnia.” Figyelmeztet a cikk az egy. másra utalt gazdasági partnerek közötti „jogászkodás”, a hibaáthárítási szándék hát. rányos következményeire is. Ehelyett arra kell törekedni, hogy azokat a szakembereket becsüljék meg a legjobban, „ .. . akik elhárítják a megvalósítás közben felmerülő akadályokat, és sikerre viszik a fejlesztések gyors, pontos kivite- zését, hiszen a beruházási idő kétszeresen is drága.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Fúnim a miskolci radian Mester—segéd találkozó a kohászaiban Nézzen a vezérre!