Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-29 / 124. szám

Ha a kutya is utazik, eugedély kell Tudnivaló turistáknak # A határon ..; (Herényi felv.) Országos véradó-konferencia Borsod dicsérete Szegeden, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Biológiai Kutató Központjának nagy­termében pénteken kezdő­dött, s vasárnap fejeződött be 300 küldött részvételével az V. országos véradó-konfe­rencia. A küldöttek soraiban ott ült 14 borsodi vöröske­resztes aktíva is. Krasznai Gábornét, a Vöröskereszt Borsod megyei vezetőségének titkárát kértük meg, össze­gezze a tanácskozás tapasz­talatait. — A háromnapos tanács­kozást Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára nyitotta meg, emlékezve a véradómozgalom évforduló­jára. majd kitüntetéseket ad­tak át. Borsod megye véradó­mozgalmának eredményessé­gét fémjelzi, hogy a két kor­mánykitüntetésből egyet ép­pen megyénk küldötte ka­pott. Dombóvári Gézát, a megyei véradásszervezési munkabizottság tagját a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Több , előadás hangzott el, ame~ - lyekből Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettesét emelném ki. Arról szólt, hogy az egészségügyben mi­lyen változásokra van szük­ség a korszerűbb vérellátás­hoz. Mint hangsúlyozta: mindenekelőtt a vértranszfú­ziós állomásokat kell a kor­szerű követelményeknek meg­felelően átalakítani, hogy a tárgyi feltételek adottak le­gyenek e felelősségteljes, s emberi életeket jelentő mun­kához. Gyűszű Miklós orvos-ezre­des, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a IV. vér­adó-konferencia ajánlásainak végrehajtásáról adott szá­mot. Mint elmondotta, jelen­tősen emelkedett a térítés- mentes véradások aránya, amely országosan meghalad­ta a 92 százalékot, Budapes­ten azonban — sajnos — még mindig 75 százalék kö­rüli. Külön is kiemelte me­gyénket, ahol a térítésmentes véradás aránya 99,7 százalék. A tanácskozás másnapján több előadást hallgathattunk meg, amelyek a véradás szervezéséről, a Vöröskereszt és a véradómozgalom kap­csolatáról, a véradók meg­becsüléséről, a véradásszer­vezők munkájáról szóltak. Ezen előadások egyértelmű kicsengése volt: a véradók áldozatkész tevékenységére a jövőben is rendkívüli szük­ség van., hiszen az emberi vért, az abból készíthető vér­készítményeket semmi nem pótolhatja. Az ezt követő hozzászólások során két bor­sodi kapott szót. Dr. Mádi János, a Borsod megyei Vér­transzfúziós Állomás vezető­je a 400 milliliteres vérvétel szükségességéről szólt, míg dr. Antal Imre arlói körzeti orvos a tüdőszűrés és a vér­adás összekapcsolására irá­nyuló kísérletükről adott számot. Nagy sikert aratott felszólalásában elmondotta: a miskolci járás 6 községében vezették be a kísérletet, aminek eredményeként a véradók száma 30—40 száza­lékkal emelkedett. A háromnapos tanácskozás végén Gyűszű Miklós zár­szavában nagyon tartalmas­nak ítélte a véradó-konfe­rencia munkáját. Mint el­mondotta: a felvetett javas­latokat az országos vezetőség vizsgálja majd meg. s szük­ség esetén határoz azok fel- használásáról. T. Z. Hírünk az országban Tallózd» lapokban, folyóiratokban Mi vihető ki külföldre, mi hozható be; mindig nagy gondja az utazóknak. A szabály az, hogy az uta­zás céljának, időtartamának, valamint az évszaknak meg­felelő összetételű személyes használati tárgyakat (ameny- nyiben azok a szükséges mennyiséget nem haladják meg) devizahatósági enge­dély nélkül magukkal vihet­nek az utazók. Természetesen, amelyek kereskedelmi célo­kat nem szolgálnak. Ilyennek minősül többek között a sa­ját ékszer, két fényképező­gép, 24 hanglemez, 10 tekercs film. egy-egy keskenyfilm- felvevő (10 tekercs filmmel), látcső, hordozható zenegép, lemezjátszó, magnetofon, rá­dió. hordozható televízió, gyermekocsi, sátor. Szerepel­het az útipoggyászban egyéb kempingfelszerelés. Jó tudni, hogy1 milyen élelmiszereket lehet kivinni. Személyenként legalább há­rom napra valót (húster­mékből összesen egy kilót, és fajtánként fél kilót). Szeszes italból maximum 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt. Ez utóbbiakból és dohány­árukból tiltó szabály vonat­kozik a 16 éven aluliakra. Mindezeken felül szemé­lyenként legfeljebb ezer fo­rint értékű ajándéktárgy vi­hető ki, de ezek között nem szerepelhet nemesfém, bé­lyeg, muzeális jellegű és ke­reskedelmi mennyiségű hol­mi. Nem vihető ki ajándék­ként az élelmiszerek közül a szalámi és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt szalon­na, zsírszalonna, zsír, cukor, olaj. kávé. liszt, rizs, kakaó, fűszerpaprika, bors, más áruk A Magyar Rádió miskolci stúdiója, folytatva hagyomá­nyait, tegnapi adásában ismét Fórum-műsorral jelentkezett. A téma ezúttal az üzemi de­mokrácia és az érdekvédelem volt. A szép számmal érkezett kérdéseket Paulovits Ágoston szerkesztő, Imreh József mű­sorvezető ts Tolnai Attila ri­porter tolmácsolta — utóbbi a Lenin Kohászati Művek igazgatósága előtt gyűjtötte össze a kérdéseket — az adás vendégeinek. A stúdióban he. lyet foglalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titká­ra, Tóth József, a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsának vezető titkára, dr. Jenes Pál, a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsá­nak titkára, Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója, dr. Tímár László, B Miskolci Megyei Bíróság közül a szőnyeg, a gyermek­cipő és a gyógyszerek. A gépkocsik üzemben tartásá­hoz kannákban sem lehet üzemanyagot kivinni. A megengedettnél nagyobb mennyiségű bankjegyet, ér­téktárgyat csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet kivinni. Vágott virág kivételével igazolás szüksé­geltetik a növényvédelmi zárszolgálattól, ha valaki nö­vényt akar kivinni. Ha ne­tán a kutya is utazik, ahhoz a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének bi­zonylata szükséges. Magán­személyek által itthon készí­tett családi vonatkozású fil­mek kivitelére a Hungaro- film Vállalat ad engedélyt; a mozgóképek (filmek) ki­viteléhez a Kulturális Mi­nisztérium Főigazgatósága. Az Országos Széchényi Könyv­tár engedélye szükséges az 1957 előtt kiadott könyvek, folyóiratok, hírlapok, térké­pek stb., valamint ezek, bár­milyen technikai eljárással készített másolatainak kivi­teléhez. Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (fest­mény. szobor, grafika stb.) kiszállításához a Nemzeti Gálért», más képzőművészeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak kiszállítá­sához az illetékes múzeum előzetes engedélyét kell meg­szerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazó turistát, hogy mit hozhat be engedély nél­kül, mennyit és milyen ér­tékben. Egy egész sor sza­bályzatból a lényeg: a bel­földi utas külföldről összesen 10 ezer forint forgalmi érté­kű árut hozhat be engedély nélkül. Ha a behozatal ezt elnökhelyettese, Bolya Péter, a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet elnöke és Demeter Pál, a Csepel Autó­gyár 3. sz. egri gyáregységé­nek igazgatója. Milyen véleményezési joga van fegyelmi eljárásnál a szakszervezeti bizalminak? A vállalati négyszög az üzemi demokrácia fórumának ne­vezhető-e? A tulajdonosi szemlélet alakulása lehet-e az üzemi demokrácia fokmé­rője? Hogyan segít a szak- szervezet munkaerő-átcsopor. tosítások esetén az elhelyez­kedésben? Hol létesíthetnek jogsegélyszolgálatot? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések sze­repeltek a műsorban. Miután az adásidő ezúttal is rövid­nek bizonyult, lapunkban hol. naptól megkezdjük a meg­válaszolatlanul maradt kérdé­sek, s az illetékesek válaszá­nak ismertetését. meghaladja, a vámkezeléshez a Magyar Nemzeti Bank en­gedélye szükséges. (Kivételt jelentenek a szocialista or­szágok: az innen hazatérő belföldieknek a fenti érték­keretet meghaladó áruit az Hietékés vámhivatalok saját hatáskörükben vámkezelik.) Nem vállalkozhatunk aura, hogy e rövid információ ke­retében részletes tájékozta­tót adjunk: az egyes orszá­gokból — az illető országok vámszabályainak értelmében — mit szabad és mit nem szabad kihozni, vagyis haza­szállítani. Általános szabály­ként mégis elmondjuk, hogy műtárgyat, régiséget, nemes­fémet, drágakövet, féldrága­követ, gyöngyöt, . vagy ezek­ből készült terméket az ille­tő országokból kihozni nem szabad. Ugyancsak általános tilalom alá esnek a szemé­lyes fogyasztást meghaladó élelmiszerek, ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos kihoz­ni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a vadászfegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutatnak, hogy ezekkel a hazautazás előtt mindenkép­pen érdemes az utasnak meg­ismerkednie, mert így bizto­san elkerülheti az esetleges kellemetlenségeket, amelyek elronthatják az utazás utolsó fázisának hangulatát. Mester—segéd' találkozót tartottak szombaton az LKM tanácstermében a 30 éve sza­badult öntömintn-készítők és egykori mestereik. A vendég­látók ma is dolgozói a gyár­nak, a meghívottak pedig többnyire már nyugdíjasok. A házigazda szerepét dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója töltötte be. Harminc év nagy idő. és tulajdonképpen csengőszó illett volna a megnyitáshoz. A nosztalgikus hangulatkel­tést azonban senki sem hiá­nyolta, mivel nagyszerűbb érzés volt együtt látni a ré­gi gárdát. A tanoncok szószólója, a mai vezérigazgató büszkén számolt be a gyár eredmé­nyeiről, felidézve a múltat, amikor az öreg szakik elin­dították a fiatalokat ezen a pályán. A mesterek figye­lemmel hallgatták a gyár fejlesz Leseiül szóló ismerte­Bemutatkoznak Gödöllőn Á nnflnllni A A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen olyan kiállí­tás, illetve bemutató és vá­sár lesz június 1-én, 2-án és 3-án, amely bizonyára or­szágszerte nagy érdeklődést kelt a mezőgazdasági üze­mekben, illetve az azokkal összefüggő vállalatoknál. A kiállításon ugyanis a legkor­szerűbb mezőgazdasági eljá­rásokat mutatják be. Pest, Heves és Nógrád megyén kí­vül Borsodból is számos me­zőgazdasági üzem, gazdaság, vállalat tart különféle bemu­tatókat. Három vegyipari lé­tesítményünk — a Borsodi Vegyikombinát, az Északma­gyarországi Vegyiművek és a Tiszai Vegyikombinát — pél­dául többek között különféle növényvédő szereket ismertet és a műtrágya alkalmazásá­nak hasznosságát dokumen­tálja. Dobozsonkának nevezik azt a konzervdobozban kapható, közkedvelt sonkakészítményt, afnely az ország különféle tájaira eljut a Miskolci Hús­ipari Vállalattól. Ezzel a ter­mékkel mutatkoznak be a miskolci „hú .iparosok” a gö­döllői kiállításon. tőt, és csodálattal adóztak a sikereknek, hiszen a mai eredményekhez egykor ők is hozzájárultak. A vendégek megtekintették a kombinált acélmű makettjét, és néhány katalógust, melyben nyilván­tartották a gyárban készített öntőmintákat. A katalógus évszámai — 1906, 1927,... — a fiatalabbaknak történelmet jelentenek, a mestereknek életük egy darabkáját. Ezután meglátogatták az épülő acélművet, melynek látványa — annak ellenére, hogy csak harmadrészben áll — lenyűgöző. Az építészeti és az acélgyártási technológia ismertetése után bőven volt megválaszolandó kérdés is. A meghívott mesterek egyike, Scholt Vilmos bácsi, 28 évig dolgozott a gyárban, és 1964-ben mintakészítő cso­portvezetőként ment nyug­díjba. De utána még két évet dolgozott szakmájában. A kérdésre, hogy kire a leg­A Bűvár — az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal folyóirata — májusi számában öt teljes oldalnyi, s tíz ritka becsű eredeti felvétellel illusztrált ismertetőt közöl a Bükk ma­dárvilágáról. FENYŐSZAJKÓ, BAJSZOS SÁRMÁNY Az írás indítóoka, hogy a nagyközönség számára írt idegenforgalmi kiadványpk. ban igen sok a félrevezető, téves közlés a Bükk hegység madarairól. „A Bükk madártani feltárásá­ban csak az 1976-os évtől követ­kezett be gyökeres változás ... megindult a hegység szervezet - tebb kutatása... Kialakulóban van a Bükki Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület együttműködése.” Ennek az együttműködés­nek köszönhető, hogy a mos. tani cikk például természe­tes környezetében készült fényképen tudja bemutatni a büszkébb tanítványai közül, kérdéssel válaszol: — Nézzen a „vezérre”! Le­hetnék büszkébb valakire? Perjés Lajos bácsi — mű­vezetőként 1962-ben lett nyugdíjas — legnagyobb örö­me, hogy a családban is si­került megszerettetni a min­takészítést, így fia és két unokája is itt dolgozik Há­rom generáció találkozott itt, és dolgozik a gyárban, a gyá­rért ... E meghitt találkozó nem különleges esemény a gyár­ban, hiszen ugyanígy három évvel ezelőtt voltak együtt, és hamarosan ismét sor ke­rül rá, mégpedig júniusban. Ekkor ünnepük ugyanis az acélgyártás 100. évfordulóját Üzembe helyezik a Fazola Henrik-féle őskohót. Vasat fognak csapolni. Fazola ere­deti tervei alapján elkészítik a vízi kalapácsot is. (fekete) fenyőszajkót, amelyet a Nagy­mezőn, az „Óriások asztala” közelében figyeltek meg. vagy a bajszos sármányt, amely elsősorban a Tornai-karsztot kedveli. A cikk a környezetszennye, zés veszélyeire is figyelmez­tet, mert például a garadnai és a Szinva-pataki madárvi­lág — benne a kedves vízi. rigó — fennmaradása attól függ, sikerül-e megőrizni e patakok tisztaságát, termé­szetes jellegét. „ .. . a természeti szépségek­ben gazdag nemzeti parkunk madárvilága csak akkor válik valóban közkinccsé, ha meg tudjuk őrizni az elkövetkezendő évtizedekben is.” PÉLDÁS BERUHÁZÁSOK A Népszabadság május 23-i számában Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese írt cikket, „Miért kell csökkenteni a beruházá­si időt?” címmel. „A vizsgálatok szerint Magyar- országon a beruházási jdö álta­lában hosszabb, mint a szocia­lista országok többségében. A beruházási idő hossza ... fon­tosabb gazdasági problémára is utal:... az idő múlása, a fej­lesztés elhúzódása miatt elma­radt nemzeti jövedelemre.” Hogy az „elhúzódás” nem törvényszerű, arra két jó borsodi példát is említ a szer­ző: a Tiszai Vegyikombinát olefinművét és a Borsodi Ve­gyikombinát pvc-üzemét. „Az ezekben szerzett legfon­tosabb tapasztalatok egyike ép­pen az, hogy a vezetés nagyon körültekintően és nagyon felké­szült szakembergárdával kezdett hozzá a beruházásokhoz .. . Fon­tos tanulság az is, hogy a beru­házási folyamat szereplői (a be­ruházó. a kivitelező a tervező) között nagyon nagyon szoros és rugalmas operativ kapcsolatnak kell kialakulnia.” Figyelmeztet a cikk az egy. másra utalt gazdasági part­nerek közötti „jogászkodás”, a hibaáthárítási szándék hát. rányos következményeire is. Ehelyett arra kell törekedni, hogy azokat a szakembereket becsüljék meg a legjobban, „ .. . akik elhárítják a meg­valósítás közben felmerülő aka­dályokat, és sikerre viszik a fej­lesztések gyors, pontos kivite- zését, hiszen a beruházási idő kétszeresen is drága.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Fúnim a miskolci radian Mester—segéd találkozó a kohászaiban Nézzen a vezérre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom