Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-28 / 123. szám

# Ezek szerint strandon is lehet tanulni. A lányok legalábbis eit állítják. Tűz a nap. mel- 'eltük táskarádió, nyávogó kisgyerekkel egy család, ám ők — kossuthos óvónőjelöltek — nem zavartatják magukat. Gyűrik a történelmet, pszichológiát, pedagógiát, módszertant, (Herényi László felvétele) magyart. Időnként ugranak néhány fejest. Négyféle lehet Meghitt emlékek ébrednek az emberben, ha egy tizennyolc évessé] találkozik, és nincs az az isten, hogy pillanatnyi hall­gatóságunk megmenekedne ré­gen volt (tehát annál kedvesebb) élményeinktől. Elmondjuk, nincs mese, hogy mi-miböl-mi- kor melyik tételt, amikoris sze­rencsénk volt, vagy pechünk, és te most ne izgulj, mert ha eb­ből így felelsz, akkor . . . Nos, sokkal jobban tesszük, ha meg sem próbáljuk befolyásolni a most érettségizőt, sok sértődés- /tül menekülhetünk meg (az if­jú ugyanis leplezetlenül vigyo­rog ránk), ha nem a régi for­máról mesélünk. Ahogy a megyei tanács művelődésügyi osztályán dr. Simon .Istvántól, az iskola- csoport vezetőjétől és Dudás József előadótól megtudtuk, — az érettségi annyira meg­változott, hogy nem is olyan egyszerű áttekinteni. Meg­nyugtatásul közlöm. hogy az iskolák és a diákok pon­tosan tudják, mi vár rájuk, a következőkben leírtak csak a nagyközönség tájékoztatását szolgálják. ÍRJÁK ÉS MONDJÁK Az idei tanévben, nevezetesen iskolarendszerünkben az érettsé­gi vizsgának négy alapvető cso­portja van. Elsősorban létezik az úgynevezett normál, vagy hagyo­mányos érettségi, ahol kivétel nélkül mindenkire nézve kötele­ző magyarból és matematikából vizsgázni. Ezek mellé a szakkö­zépiskolákban a két szaktárgyat kell felvenni, a gimnáziumokban az orosz, a történelem, a biológia, a földrajz kötelezően választható a fenti két tantárgy mellé. Negyediknek pedig sza­badon keli választani. Ez tehát az az érettségi forma, amely at­tól kap létjogosultságot, hogy nem hasonlít a másik háromhoz. A következő ugyanis a szakkö­zépiskolákban négy éve létező jpz idén kifutó) úgynevezett egyesített érettségi, amelynek az a lényege, hogy az érettségi bi­zonyítvány mellé szakmunkás bi­zonyítványt is adnak. A harma­dik változat, az összevont érett­ségi csak négy miskolci közép­iskolára (az I-es, Il-es számú ipari szakközépiskolára, a Berze- viczy kereskedelmi szakközépis­kolára, és a Bláthy Ottó Erős* áramú Szakközépiskolára) jellem­ző és egyetemi, főiskolai tanul­mányokra is jogosít. A negyedik és viszonylag közismertebb for­ma (hála a Nehézipari Műszaki Egyetem szokásos évvégi hajrá­jának) az úgynevezett közös érettségi. Ezt biológiából, fiziká­ból írják, és az idén az egyelem 72 tantermében megszületett 4210 dolgozat azt bizonyítja, hogy or­szágszerte (minden felsőoktatási intézményben más tantárgyból ír­nak) megkedvelte az ifjúság ezt a könnyűnek nem mondható, de „tudjuk le egyszerre” változatot. KEVÉS KOMMENTÁRRAL Sokféle konzekvenciája van ennek a négyféle érettségi­nek, hosszú kommentárokat fűzhetnénk minden változat jogosultságához, de ha itt és most ezt megértettük, fogad­juk el: akik kigondolták, tudták, miért jó a vizsgázta­tásnak ez a formája Bizo­nyára gondoltak rá, hogy a négyféle változat szelektál, ami nem baj, és irányít, ami pláne helyes, sőt, közelíti egy­máshoz a közép- és felsőok­tatási intézményeket, ami módfelett dicsérendő. A kö­zös írásbeliket javító, a szó­beliken ott levő középisko­lai tanárok biztosítják az ösz- szekötő kapcsot a delikvens éls a még távoli egyetemi ok­tatási forma között, az össze­vontan vizsgázó középiskolás még ..otthoni” környezetben találkozik az ismeretlennel. És ami az idén először van, a közös írásbeli vizsgák nem­csak magas szintű tudást kér­nek számon, hanem figye­lembe veszik, milyen pályán kívánja hasznosítani a fiatal, amit megtanult. Mert a bioló­giának például mindegy, de. az egyetemistának nem. hogy orvos lesz, vagy agrármér­nök. • (makai) — Hol a kilincs ezen az ajtón? Úr­isten, már bent va­gyok! Most egy talpraesett jónq- potot kell köszön­nöm. Mt ez a nyö­szörgés. hogy-hogy kezicsókolom? Még szerencse, hogy nem hallottál: a csörömpöléstől. Rossz helyen volt a: a váza. Min­denki rám néz. Rám nézve ez kí­nos. Hopp. ez a szőnyeg volt. Fel- tápászkodom. le­porolom magam. Melyik kezemmel húzzam a tételt? Talán a ballal, az kevésbé remeg. De hol van? A zse­bemben találom meg. Ebből is lát­ják ott az asztal mögött, hogy mi­lyen nyugodt va­gyok. Csak sem. mi flegmaság, le­het. hogy nem veszik jó néven a magabiztossá­gomat. A nyak­kendőmet kive­szem az elnöklő hölgy dekoltázsá­ból. lelépek a jobb lábammal a balról, húzok. Csak tizen­ötön alul legyen! Egyes! Ezt olvas­tam el legtöbbször, nagyon tudom. Le­ülök. Felállók a földről, még egy­szer megpróbálom, most végre sikerül IM. Miskolc négy gimná­ziumában, a Kossuth Gimnázium és Óvónő­képző Szakközépiskolá­ban, és tizenkét másik szakközépiskolában, vagyis a város 17 kö­zépfokú oktatási intéz­ményében 2280 negyedi­kes érettségizik az idén. Ahány iskola, ahány diák, annyiféle, de minden in­tézményben, minden di­ákban van valami közös. Az iskolatípusokra orszá­gos normák érvényesek, és írásbeli után, szóbeli előtt minden fiatal egyre gondol: sikerül-e? Mi megpróbáljuk őket be­mutatni. Bemutatkozni a vizsgabizottságoknak, vagy a munkahelyi veze­tőknek, nekik kell. Az érettségi dolgozatokat már két hete megírták, a na­pokban adják le kijavítva, értékelve a tanárok, hogy az érettségi elnököknek is le­gyen ideje áttanulmányozni. , Aztán majd jön „A” vizsga, sokaknak immár az utolsó iskolai számonkérés. Itt azok­ra gondolnak, akik semmi­féle felsőoktatási intézmény­ben nem kívánnak tovább­tanulni. Mi lesz vélük? Ho­va mehetnek? Erről beszél­getünk őri Istvánná doktor­ral. a Pályaválasztási Ta-. nácsadó In'ézet iger-gatójá- val. A SZAKKÖZEPESNEK KÖNNYEBB A magyar oktatás, iskola szer­kezete lényegében kétázer állítja döntés elé a gyerekeket, szülő­ket, nevelőket. Most azokról be­szélünk, akik az általános iskola után valamelyik középiskolát választották. Már az első döntés is meghatározó lehet. Ha valaki a hajlamainak. képességeinek megfelelő szakmát, illetve szak- középiskolát választ, akkor már az érettségi után „sínen” van. Ezeknek a fiataloknak is vannak elhelyezkedési gondjaik, mert a divatos szakmák (általában a szolgáltatóipar) eléggé telítettek, de, ha valaki nem ragaszkodik ezekhez, vagy az íróasztalhoz, előbb-utóbb helyet találhat ma­gának. Nagyobb gondot jelent a gimnáziumi érettségi. Annál is inkább, mivel a tanulók T0 szá­zaléka lány, s az ő elhelyezke­dési lehetőségeik lényegesen be­határolta bbak, mint a fiúkéi- Ez következik a város és a megye ipari jellegéből, de az ország más vidékein sem sokkal jobb a helyzet. Szembe kell itt néznünk egy beidegződéssel, rossz tradí­cióval, szemlélettel is. Mondhat­nánk, értékrenddel, amelyben a fizikai munka meg akkor is ke­vesebb pontot kap a fiatalok es a szülök ítéleteiben, ha az tény­legesen alkotóbb és produktí­vabb, mint az íróasztal melletti piszmogás. Ez a téma azonban olyannyira bonyolult és sokágú, hogy nem meríthetjük ki ebben a cikkben. A LÁNYOKAT IS VÁRJÁK Tényként el kell monda­nunk. hogy noha a fiúk el­helyezkedési lehetőségei lé­nyegesen jobbak, azért a lá­nyok találhatnak munkát bő­ven. Ha vállalják, hogy meg­tanulnak egy szakmát, ha nem ragaszkodnak az1 író­asztalhoz és a fehér köpeny­♦ Sok okos év jöhet, de a bolond ballagás napját nem fe­lejtik el (Kerényi felv.) a székre. Mindent tudok. Mi az? Sem­mi nem jut az eszembe! Lassan hozzákezdek a ki­dolgozáshoz. Négy és fél oldal. Fe­lelek. Mindenki bólogat. Látszólag jóindulattal figyel, nek rám. Per­sze, mert min­dent tudok. Mert zseni vagyok. Már nem is figyelnek. A-.ért csak mon­dom. Abszolút nyugodt vagyok. Sikerült! Büszkén felvetett fejjel ki­vonulok. Már csak a vizeskancsót ve­rem le. SZABADOS GÁBOR Korábban úgy volt, hogy a közeli hozzá­tartozók percenként estek kétségbe: nem beszél ez a gyerek. Nem mond semmit, pe­dig a család- lakóhelyétől nyolcvan kilomé­terre van a nagyváros, ahol középiskolába jár, és ez távolság ha úgy vészük, hogy mindennap látni kellene. Tudni kéne mit csinál, mi foglalkoztatja, mert csak az nyil­vánvaló, hogy szépre, nagyra nőtt, felnőtt a négy távol tölölt év alatt. — Mesélj gye­rekem, mi újság, mi volt az iskolában! — biztatták, ha két-három hetenként hazament, és mikor visszautazott, egymás között be­szélték meg: — Csak nincs valami baj. hogy ez a lány olyan hallgatag? Mert az nem lé­tezik, hogy semmi nem történik, amit el le­hetne, kellene mondani. Nem volt baj, a mondanivaló hiányzott. Mert, hogy minden reggel nyolckor becsen­getnek, az csak nem újság, az ellenőrző köny­vet úgyis alá kell íratni, félévkor hazament az értesítő, júiusban a bizonyítvány, az magáért beszélt. A szombati discókért ha­ragudtak, a barátnői beszélgetések magán­ügy számba mentek, és különben is: az em­bernek akkor is van magánélete, ha közép- iskolás. Nincs újság — mondta az ifjú, és ebbe már mindenki beletörődött (ha meg nem is nyugodott), mikor egy májusi héten minden felszólítás nélkül beszélni kezdett. f+ Ma volt az utolsó német óránk — je­lentette az egyik napon —, elbúcsúztattuk a tanárnőt. Olyan megható volt. — Kémiát negyedikben már nem tanultunk, de kér­tünk egy kémia órát, hogy találkozhassunk még egyszer tanár úrral, és képzeld, az osz­tály, meg ö végre egyel értett: a kémia nél­kül mindig nagyon szerettük egymást. — Osztályfőnök majdnem, elsírta magát, és többen nagy könnyeket hullattak. Kati néni pedig... az az igazság, hogy el sem hiszem, hogy nem tanít benünket ezután. És ezután nem volt egy nap sem azon a héten, hogy ne lett volna valami újság. Az osztály elci­pelte a nagy körültekintéssel készü(t tablót addig a miskolci kirakatig, ahol a mai napig díszelegnek, sok időt fordítottak rá, hogy figyeljék, hogyan készülnek az őket búcsúz­tató harmadikosok, és készültek az utolsó búcsúra, a ballagásra, a szombati éjszakára, amikor utoljára lesznek együtt a szívüknek kedves tanárok ablaka alatt. De előbb még felszálltak a kisvasúira is. A Herman Gim­názium negyedik osztáya virágot vitt Her­man Ottó sirjara. és a hegyoldalban levő, hangulatos, öreg temető régenvolt emberei­nek pihenőhelye fölött fiatal hangok éne­kelték el a Szózatot; .. itt élned, s halnod kell". Érdekes, hogy mennyi romantika van ben­nük, de nem is csoda — hajlottam magam is a mesélő gyerek hangulata felé: egyszer fordul elő az életben, hogy a tavaszi Bükköt tizennyolc évük tavaszával köszöntik. Ezek a napok nem jönnek vissza többé, az élet múlik, itt és most valami véget ér. Búcsúz­zunk tőle szépen — gondoltam tovább — és kicsin múlt, hogy nem hullattam a fent említett nagy könnyeket. A világ legreálisabb hangja fejezte be a beszélgetést: — Tudod, sokminden történt, de ha más nem lenne is, ezért megérte. MAKAI MARTA hez. Ha már a fehér köpenyt mondtuk, azért ott is van le­hetőség. Az egészségügyről van szó. A kórházak ápolónő­hiánnyal küszködnek. Az idén il kislány választhatja a városban, részben a me­gyében (Izsófalván) ezt a szép hivatást. Tízen mehet­nek a Gyógyszertári Köz­pontban asszisztensjelöltnek, gyógyszertári dolgozónak. Sok fiatalt vár a MÁV (85 fiút és lányt), és sorolhat­nánk- még hosszan. KÉRESSÉK FEL (JTÁNA IS Egy 18 éves ember előtt még ténylegesen ott áll az élet. Még sokféleképpen alakulhat a sorsa. Vannak lassabban érő típusok, akiknek éppen a munka mellett jön meg a kedvük a tanuláshoz. Bárhogy legyen is, sose feledjük el, hogy nem a pozíció minősíti az embert, hanem a mód. aho­gyan végzi a dolgát. A Pályává- lasztási Taiiácsadó Intézet — a ne­ve pontosan kifejézi a tevékeny­sége tartalmát is — csak taná­csot adhat. Hatásköre, jogköre nincs. Mégis jól teszik, ha az érettségi után is, felkeresik azok a fiatalok, akik tanácstalanok, nem tudnak dönteni. (horpácsi) A tanár is drukkol Előre is elnézést (térek dr. Pásztor Otlúné tanárnőtől, de képtelen vagyok olyan szépen, hűen visszaadni gondolatait, mondatait, ahogy azokat el­mondta nekem, amikor arra kértem, beszéljen arról: mit je­lent a tanárnak az érettségi? — 1951 óla tahitok itt, a Zrínyiben, én is ide jártam. Az érettségi mindig nagy erőpróba gyereknek és ta­nárnak egyaránt. A gyerek, nek azért, mert érzi. tudja, hogy ez fontosabb valameny- nyi addigi vizsgájánál, a ta­nárnak pedig . .. Azt hiszem, ugyanezért. Izgalmas, nehéz időszak ez. a tanár drukkol a saját diákjaiért, négy év alatt megismerte, megszeret­te őket. Szeretné, ha a jók kiemelkedően szerepelnének, a kevésbé jók pedig sikerrel helytállnának. — Fokozott szellemi, fizi­kai erőfeszítést kíván ez a pár hét, amikor még folyik a tanítás, közben ki kell ja­vítani az írásbeliket, érett­ségi előkészítő órákat tartunk — én magyart és latint ta­nítok —, szaktanári jelentest kell írnunk az érettségi el­nöknek az osztályról, a téte­lekről. — Amikor a lányaim írás. beliztek, egyikük megkérdez­te: „De ugye lélekben bent tetszik maradni?” Persze, hogy gondolatban velük vol­tam. „szuggeráltam” őket, ahogy egy másik kislány ker­té. — A szóbeli... Általában óriási drukk előzi meg. sze­gény gyerekek nagyon rossz hatással vannak egymásra, még a nyugodtabbak is bor­zalmasan izgalomba jönnek társaik félelme láttán. Hiába is mond nekik az ember bár­mi nyugtató szót. csak akkor csillapodnak le. amikor már a kihúzott tétellel dolgoznak. A tanár legfőbb feladata a biztatás, akárcsak egy gesz­tussal. fél mosollyal is. Ba­rátságos légkör fogadja a be­lépő és a felelő gyereket, aki esetleg előtte meg van róla győződve, hogy bent az „éle. téré törnek”. Fontos, hogy de­rűs legyen a tanár, éréztesse a diákkal, hogy bízik benne. Az osztályfőnöknek ilyenkor a szülőt is kell helyettesíte­ni, mert bármily önálló, ma­gabiztos ez a nemzedék, az érettségin, különösen a szó­belin nagyon el tudnak anyát, lanodni. * Nem féltem dr. Pásztor Ottóné tanítványait. Míg beszélt, magam is átéltem az épp Uz évvel ez­előtti izgalmakat, majd ugyan­úgy megnyugodtam szava) hatá­sára, mint akkor, saját tanáraim segítőkészsége láttán. Ehhez per­sze jó. ha alaposan felkészültön a szóbelire srácok lányok... (szabados) * Ezért megérte Szóbeli (Belső monológ) a; _ (Ci az életbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom