Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-19 / 91. szám

a miskolciaké a szó Költözik a játszótér Szabad szombat. Reggel 8 órakor hűvös szél fúj, az Ifjúság u. 4., Engels u. 1—5. számú házak és az ideiglenes ABC-áruház közötti tér­ségben szokatlan nyüzsgés. Nyolc férfi fordul ki az útra, hatalmas, pirosra festett mászókát cipelnek. Közöttük lépdelek a hideg vasat markolva — megoszlik a teher. Kissé ügyetlenül, de nagy lelkesedés­sel kerülgetjük a fákat és az autókat, aztán az úton már könnvebb. A bolt előtt nagy, félkör alakú üres tér, tele gödrökkel, törmelékkel. Egyik szögletében a buldózerek szeszélyéből egy viszonylag sima fe­lületű kis terasz maradt; ide telepítjük át az Engels u. 5. szám mel­lől a játszóteret. Egyre többen csatlakoznak hozzánk az említett há­rom házból, gödröket ásunk a mászókákhoz, homokot talicskázunk, deszkával kerítjük körül a homokozókat. Féltizenkettőkor a játszótér kész, a gyerekek minden biztatás nélkül elfoglalják. Legalább hu­szonötén dolgoztunk rajta, pedig a szervezés lényegében csak reggel kezdődött. Egy brigád még délután is lement, élősövényt és fát ülte­tett a már gyerekektől nyüzsgő játszótéren. Az Engels u. 5. szám mögötti „maszek” játszótér megszűnt. Ütban volt; hamarosan gázvezetéket fektetnek az épülő háztartási bolthoz, aztán járda épül a buszmegállóig, azaz olyan dolgok, melyekre ége­tően szükség van. A játszótér fennállását egyébként a ház lakói és az áfész épitőbrigádja közti „egyezmény” szavatolta — bár több ilyen egyezmény lenne, mely egyaránt figyelembe veszi az Avas-dél II. ütem lakóinak és építőinek érdekeit! Azt mondhatná valaki: apróság ez az egész játszótér-ügy,hiszen még városunk társadalmi munkaprogramjában sem szerepel ez az akció. Bár halk szólam a társadalmi munkafelajánlások kórusában, mégis csattanós válasz mindazoknak, akik fanyalogva fogadták eddig az Avas-déliek hasonló ajánlkozásait: talán már nem fognak fanyalog­ni most, amikor újra kinyilvánítjuk készségünket, hogy részt ve­szünk a bolt előtti térség parkosításában, hogy kis költséggel tud­junk nagy örömet szerezni gyermekeinknek. Az a rémhír terjedt el ugyanis, hogy az előzetes tervektől eltérően a kertészeti vállalatnak (vagy a vele szerződött MIBER-nek) ebben az évben nem lesz pénze a parkosításra. Az Avas-déliek nagyon várnak egy ezzel kapcsolatos, őszinte állásfoglalásra, ami összhangban volna a nyílt várospolitika elveivel is. Milyenek vagyunk riíí Avas-déliek? Tartható-e a vád, hogy közö­nyös, tulajdonosi voltunkat át nem érző állampolgárok vagyunk? Én közömbösséget eddig csak ott tapasztaltam, ahol az embereket for­mális, és érdekeiktől távoleső célok miatt hívták össze. Am a közöny egy csapásra megszűnik, amikor érdekeink közvetlenül kitapintha­tok, amikor olyasmit kell eldöntenünk vagy cselekednünk, aminek kézzelfogható, tárgyi eredménye van. .. . Délután niár zsúfolt volt a játszótér, és a szél hullámokban lökte szét a gyerekzsivajt, amikor rájöttünk, hogy akciónk valószí­nűleg „illegális”, sőt tervszerűtlen volt. Ha „illegális”, akkor éppoly nehéz lesz megmenteni a buldózerektől, mint a Középszer u. 90—94. számú Jépcsőházak mögé épített „maszek” játszóteret, ha viszont tervszerűtlen volt, akkor éppúgy le akarják majd bontani, mint a két ütem közé (nem társadalmi munkában) nemrég épített két snort- pályát. Azzal vigasztalódhatunk, hogy már megválasztottuk a lakó­bizottságot és alakulófélben van a körzeti népfront-bizottság, és ha ezek az érdekvédelmi és társadalmi szervek, fórumok képesek lesz­nek a lakóhelyi döntéshozatal és cselekvés megszervezésére, akkor azt is kifundáljuk majd, hogyan óvják meg a tárgyi és egyéb ered­ményeket. Végvári József Miskolc, Avas-dél Bánkúttal nem törődik senki? A húsvéti ünnepekben fel­kerestem régi kedves kirán- dulóhelyen.v;t. Bánkutat. Ám jobb lett volna, ha csak em­lékeit idézem, s messze el­kerülöm ezt a szép bükki tájat, mert ami a turistaház körül van. az megdöbbentő. A turistaház szemétje, hul­ladékba fogja a szemet a ház körül 50 méteres körzetben, az erdőben, amerre csak néz­tem. Egyet nem értek. Ügy tu­dom van Bükki Nemzeti Par­kunk is. Nekik nem tűnik fel? Nem törődnek vele, hogy a bánkúti szemét nincs el­szállítva? A KÖJÁL nem veszi és4- re, amikor ellenőrzést tart, hogy a bánküti forrás víz­gyűjtő területén szemét sze­mét hátán? S vajon a Mát­rai Erdőgazdaság miért tű­ri?! Elfelejtettem megjegyezni, ki üzemelteti Bánkutat (a Panoráma Szálloda és Ven­déglátóipari Vállalat, Eger székhellyel. A szerk.), de egy biztos, elmehetnének tapasz­talatcserére Jávorkútra, ahol rend és tisztaság van min­denütt, s szemétnek még a nyomát sem lehet látni, pe­dig az ünnepek, alatt ott sok­kal többen voltak akkor, amikor én éppen arra jár­tam. Bazsánt István Budapest, Győri út 4. sz. Szétverték a járdát! Az Avas-délről, az Elek Tamás utcai tízszintes házsáv lakói panaszolják: az építke­zések miatt lezárták az épü­letük előtt az utat. Ezt meg­értik. Ám azt nem, hogy ugyanakkor járdát nem biz­tosítottak a lépcsőházakhoz. Mert volt ugyan járdájuk, azt azonban jó néhányszor szétverték ilyen-olyan ürügy- gvel az építők. Rendbetételé­ről és a gödrök eltüntetésé­ről. a kirámolt föld elhordá- sáról azonban senki sem in­tézkedett. Szinte akrobata­mutatvány, míg kijutnak az épületből. Különösen, ha gyerekkocsival kénytelenek próbálkozni. A földhegyeken átkelni bizony nem könnyű sem fiatalnak, sem öregnek. Sürgős intézkedést kérnek lehetőleg addig, míg komo­lyabb eső nem esik. Tete­mesebb csapadék után ugyanis legfeljebb helikop­terrel közelíthetik meg ottho­naikat. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Kovát vezető: Eadvány I Éva Levélcím: Oéll Hírlap szerkesztőség* 3327 Miskolc. Batcsy-Zsllinszkv űt 13. Teletonszám: 18-221 Zsúfolt a piac ★ Mondhatná bárki, hogy a piac egyébként is zsúfolt, hiszen azért piac. Ám a Búza téri piac és vásárcsarnok helyzete — különösen az aluljáró építése óta — a legzsúfoltabb piacokét is túlszárnyalja. S legkivált azért, mert a gépjárművezetők semmire sincsenek tekintettel, minden talpalatnyi helyet elbirtokolnak a járókelők, a vásárlók elöl. A vá­sárcsarnok előtt, lám hiába betonozták le a vasoszlopokat, bízva abban, hogy elriasztják vele az autósokat. Vígan parkolnak fél napokon át a csarnok bejáratánál, hihetetlen mó­don nehezítve a gyalogos közlekedést. Jó lenne végre rendet teremteni a piac környékén t térén is. Gy. S*. Miskolc Még jó, hogy szóvá tették! A közelmúltban olvasóink hívták fel a figyelmet arra, hogy a város szívében — az Ady-hídnál — oda nem illő módon évek óta mutatvá­nyosok sátrai, céllövöldéi, dobozdobálói foglalják a he­lyet, falun is lassan divatja­múlt, búcsús képet idézve. Irtuk: helyesebb volna a vá­ros külterületén letelepíteni a vándor-mutatványosokat, lévén, hogy semmiképpen sem a belvárosba való az íz­lésromboló, unesztétikus lát­vány. S lám, jó, hogy szóvá tettük! Az Ady-híd mellől valóban el is tűntek a csiri­csáré bodegák. Ám mit tesz a „sors”? Napok alatt meg­szaporodott számuk a város más, ugyancsak központi he­lyein. Budapestről, Gödöllő­ről, Tatabányáról, Pécelről, s ki tudja még az ország mely más tájáról özönlötték el vá­rosunk lakótelepeit a céllö- völdések, körhintások. Meg­telepedtek a Szentpéteri ka­puban csakúgy, mint a Vo­logda lakótelepen, az Avas- délen-, a diósgyőri városköz­pontban, s Felső-Majláthon. A legtöbb helyen a kibetono­zott autóparkolót foglalták el. Mint például Felső-Majláthon, ahol ráadásul alig pár mé­terre a lillafüredi múútlól száll az ugyancsak labilisán aládúcolt ringlispil, s lövöl­döznek a szörnyűbbnél ször­nyűbb ^nyereményekre” (go­lyónként 5 forintért) a jobb szórakozásra érdemes ifjak és gyerekek. Vajon miért éri meg oly messzi tájakról Mis­kolcra utaztatni ezeket a közízlés fejlesztésére alkal­matlan bódékat, körhintá­kat? Elképzelhető netán, hogy más -városban nem kapnak ilyen elegáns köztereket? A látottak alapján úgy tűnik; Miskolc „nagylelkűsége” ha­tártalan ! (r) Két hét szabadság a termoforkémények miatt?! Zebra kellene! Évek óta naponta vagyok tanúja a Szabó Lajos utcán zajló haj­meresztő közlekedési mutatványoknak. Az utca a Központi Leánykollégiumnál kezdődik, és a Tizes honvéd utcáig tart. Ezen a mintegy 700— 800 méteres úton egyetlen gyalogátkelő­hely sincs kijelölve, noha szükség lenne rá. A Day ka Gábor ut­cai torkolatnál három iskola, majd a szolgál­tatóház és a Vologda lakótelepi gyalogosfor­galom is indokolná a kijelölését, annál is inkább, mivel a gya­logosjárda igen hiá­nyos, illetve helyen­ként szűk, vagy éppen nincs is. S hogy mit ér a „Gyermekek” című jelzőtábla? Ajánlom az illetékesek figyelmébe a sebesség ellenőrzését! Az utca forgalma ugyan néhány év alatt — a különböző tere­lések miatt — öt-hat­szorosára nőtt, mellet­te elmaradtak a köz­lekedés biztonságát ga­rantáló, a forgalmi szabályok betartását kényszerítő intézkedé­sek. Nem csoda, ha sokan autópályának, vagy ro- deó-terepnek tekintik ezt az egyébként igen exponált utcát. F. r. Miskolc A Katowice utca 13—15. szám alatt lakók alig egy hete kapták meg a rég várt értesítést arról, hogy a BÁÉV megkezdi lakásaikban a termoforkémények kijaví­tását. Az összehívott lakó­gyűlésen közölték velük, hogy az ütemterv szerint az 1. és 4. sz. lakásokban két hétig, a 2. és 3. sz. lakásokban hat napig tart majd a falbon­tással járó kéményátalakítás. Ezért — kérték — az érin­tett lakásokban gondoskodja­nak arról, hogy ez idő alatt állandóan legyen otthon va­laki. „Nagyon örülünk ennek, hiszen — hosszú évek után — .végre ismét lesz fürdő­szobánk, meleg vizünk. Arra azonban igencsak szeretnénk a sajtó útján választ kapni, hogy ki fizeti meg azt a munkabérünket, amit az egy­két hetes kényszerű otthon­tartózkodás miatt elveszí­tünk. Hiszen nem minden lakó tudja megoldani vala­melyik nem dolgozó család­tagjával a lakás őrzését. Ezért természetesen a fize­téses szabadságunkat sem kívánhatják, hogy feláldoz­zuk. Nyilvánvaló tehát, hogy sokunknak kell fizetés nél­küli szabadságot kérni, ne­hogy fennakadás legyen a munkában. Lehetnek alkalmi munkások is a lakók között, akik nem tehetik meg, hogy két héten át otthon üljenek, kereset nélkül. Ki fizeti meg a kárunkat?” — kérdezték többen is a Katowice u. 13— 15. sz. ház lakói közül. Jogi tanácsadónk válasza: — Az érintett lakóknak a 44/1967. Korm. sz. rendelet 21. szakasz 1. bekezdése, valamint a Ptk. alapján lehet kár­igénnyel fellépni a helyzetet előidéző vétkes vállalattal szem­ben. Tehát azzal szemben, akinek a hibájából tartósan ott­hon kell maradni. Követelhetik az ebből adódó jövedelem- kiesésük, s egyéb dologi káruk megtérítését. Az igényt a vétkes vállalathoz kell benyújtani. Amennyiben a vétkes vállalat nem ad helyt eoack az igénynek, abban az esetben az illetékes járásbírósághoz kell keresetet benyújtani, s pol­gári peres úton érvényesíteni jogaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom