Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-16 / 89. szám
Feléljük így a jövőnket... ww Ősbemutató előtt Ritkán adódik, hogy a szerTö mellett ülve nézhetjük végig a próbát. Ritkán van Miskolcon ősbemutató ... Ser- főző Simon, immár második, Otthontalanok cimű darabját próbálja Szűcs János rendező halk szavú, de határozott, pontos instrukciói alapján a társulat. A szerző az olvasópróba óta minden délelőtt jét a színházban tölti. Ul az üres nézőtéren, s izgatottan lesi, nézi a csodát: hogyan elevenedik meg a gondolat, hogyan telnek meg vérrel, ízekkel, gesztusokkal a figurák. A sztereotip közhely szerint a szerző ilyenkor a körmét rágja izgalmában: lopva rálesünk, hogyan „viseli el” ezt a stresszt? Ám a szerzőn nyoma sincs a szorongásnak. Sőt! Váratlanul, jóízűen felnevet. A színpadon éppén azt a jelenetet ( próbálják, amikor Csendáné váratlanul megérkezik, menye, de főleg a fia nem kis megrökönyödésére. Az idős parasztasszony --- nem ismervén a terepet — hatalmasan belerúg az ajtó előtt felejtett vödörbe. A színészek: Demeter Hedvig, Martin Márta és Csendes László maguk is szemmel látható elvezettel játsszák, próbálják újra és újra a jelenetet, amikor visszarendeli őket a rendező. Minden ismétlés egy-egy újabb ötletet is „hoz”, egy-egy gesztust, mozdulatot, hangsúlyt. A próba , kifejezetten jó hangulatú. A cigarettaszünetben arról beszélgetünk (a szerző, a rendező és a színészek), hogy van-e a színműnek főhőse, főszereplője? Egyöntetű a vélemény, hogy a darab ,.an- tiszínház” a szó klasszikus értelmében. Talán az angol dühös fiatalokéval, például Wasker, Harold Pinter színmüveivel rokonítható. — A probléma a darab hőse — mondja Csendes László, Csenda Ferenc alakítója. De lehetett volna Lados vagy Sopa a darab ..főhőse” — teszi hozzá a rendező. — De mi maga a probléma? — kérdezzük magát a szerzőt. — Az, hogy ezek az emberek otthontalanok. Azokról a munkásokról van szó, akik a falujuktól távol, munkás- szállásokon, albérletben élnek. Építik a városainkat, de nekik maguknak nincs otthonuk. A faluba már nem mehetnek vissza, mert nincs munkaalkalom, vagy egyszerűen „szégyennek” számít visszamenni. Idősb Csendáné mondja ezt ki a darabban. Aki élment, az maradjon ott, ahol van, mert a falu a szájára veszi azt, aki „nem vitte semmire", aki hazamegy. Ezt éppen az öregek nem akarják, akik jobb sorsot szánnának a gyerekeiknek. Segítenek is a maguk módján, erejüket megfeszítve is, de a hízott libák, üszők árából ma már nem lehet a nagyvárosban házat, lakást venni! Lakás nélkül pedig nem lehet családot alapítani, ebben igaza van darabom „főhősének”, Csenda Ferinek. Lakás nélkül nincs gyerek sem! Feléljük így a jövőnket. Ezeknek az embereknek a faluban ilyen idős korukra 3—4 gyerekük volt, van. Csendáéknak már egy sem lesz ... A darab fiatal házaspárját Csendes László és Martin Márta alakítja. Arra a kérdésre, hogy mennyire áll közel hozzájuk a darabbeli figura, elmondják az életüket. A színész élete magánügy, ez esetben azonban talán nem tűnik „intimpistáskodásnak”, ha a gondjaikról szólunk. Martin Márta és Csendes László meghívott vendégként játszanak Serfőzö Simon darabjában. Mindketten örömmel vállalták a feladatot. Martin Márta: — Olyan darabot kell játszani, amely a mában játszódik, amelyekben a saját sorsára ismer a közönség. Akkor be fog jönni a klasszikusokra is: Csehovra, Shakespeare-re. Ez a darab rólunk, vidéki színészekről is szól, ha úgy értelmezzük. A férjem Győrött van, én itt vagyok, a kisfiam Budapesten az édesanyámnál. Csak. vasárnap találkozunk. — Nem „hagyhatjuk ki” « kérdést: miért ment el Miskolcról? — Szép feladatokat kaptam itt, Miskolcon, a kollégák is szerettek. Nem igaz, hogy Győrött több fizetést ígértek. De a győri színház ma a legmodernebb Európában, s abban a városban jobban tudunk élni. A férjem komoly feladatot kapott. Ja, s az sem utolsó, hogy májusban lakást kapunk. Mégis nagyon jólesett, hogy ^ II Zehegényiek „ ... Ha pedig egysier o kevés is elegendő, akkor an. nál az elegendőnél egy szóval sem szabad többet mondani! Mert a fölösleget mü- vészietlennek ítéli ízlésünk...” Az 1977. augusztusi Kortárs nyitó írása Mesterházi Lajos „Nagy sikerű családregénye”, A Zebegényiek, annak bevezetőjéből való az idézet. (A Nagysikerű regény alcímet — műfajt — az író adta művének, szellemesen megmagyarázva. hogy egy családregény csakis nagy sikerű lehet.) A húsznál alig több folyóiratoldal írásból nagy sikerű tévéfilmet rendezett Zsurzs Éva. Szem előtt tartva, amit a rövidségről Mesterházi írt. (Nem búcsúzónak szánta a televízió ezt a művet, az író hosszú betegség után bekövetkezett halála tette azzá.) A kisregényben az író állandóan „kibeszél” az olvasóhoz, könnyed-szellemesen cseveg velünk, alig vesszük észre, hogy itt nem egy furcsa családról, hanem társadalmunk „furcsaságairól” van szó. Ezt a „kibeszélést” remekül ültette át televízióra Zsurzs Éva — és a drama- ’ turg: Deme Gábor.—.bájosan kommentálta az eseményeket Zebegényi Ilike, azaz Zsurzs Kati. Akárcsak az írás. a tévéfilm is a humor sokféle húrján játszott. Groteszk, szatirikus, ironikus, parodisztikus, sőt: kabaré elemek keveredtek — ritkaság! —, nem gyengítve, hanem erősítve egymást. (Talán az egy reklámparódia jelenet sikeredett kissé túl hosszúra.) A szereplők csak jelezték figuráikat — illetve azok idézőjeles, sztereotip változatait — (a Nyugatra disszidált rokon, a szobatudós, az elhízott vénkisasszony ...), ez is elsősorban a rendezőt dicséri, aki pontosan megértette és megérezte Mesterházi szándékát. Nem szeretném belemagyarázni, de gondolom azit: egy családregényparódia keretben mulatságosan közölni néhány egyáltalán nem mulatságos — és nagyon is mulatságos — dolgot az olvasóval. (Mindkettőre egy-egy autós példa: amit a hivatali autókról, illetve gépkocsivezetőkről kimond Mesterházi, az csöppet sem vicces, annál ferge- tegesebb ötlet az ajándékba kapott Mercedes Benz szipkán tókocsi.) Nevetve, nevettetve búcsúzott tőlünk Mesterházi Lajos. és mi is búcsúzunk tőle: a viszontlátásra — a televízióban —, a viszonthallásra — a :#dióban —a viszont- olvasásra! (szabados) visszahívtak. Szűcs Jánossal már többször dolgoztam. Szeretek vele dolgozni. Csendes László, a kassai Thália Színpad alapító tagja: — Hosszú utat tettem meg. míg a színpadra jutottam. Rimaszombaton érettségiztem, s voltam rakodómunkás, gyári munkás, sok mindent próbáltam. Életemben nem jutott eszembe, hogy színész legyek. Testnevelési főiskolára jelentkeztem, de nem vettek fel. Jelentkeztem a komáromi színháznál. Előbb csak kisebb szerepeket kaptam. 1970-től élek Kassán. Tíz év alatt csak három darabban nem játszottam. Mindent el kellett játszani. Évente négy bemutatónk van. de 162 előadást kell produkálnunk, mert mi látjuk el Szlovákia magyar lakta területeit. — Csenda Feri sorsa nem ismeretlen. Nálunk is volt vita, hogy legyen-e gyerek, mert nem volt lakásunk. Amikor összekerültünk a feleségemmel. egy fűthetetlen raktárban laktunk. A kisfiam az édesanyámnál volt Rimaszombaton, s másfél éves korában azt mondta nekem, hogy „bácsi”. Ügy berúgtam elkeseredésemben, mint Sopa a darabban... * Az április 27-i bemutatóig már csak egy bő hét van hátra. Addig délelőtt és este kemény próbákon formálódik a darab. A 26-i főpróbát is rendhagyónak szánják. Nem a „szakmát” hívják meg, hanem azokat, akikről a darab szól: a munkásszállások lakóit, a brigádokat. Döntsenek ők, hisz értük történik itt minden. Értük is, Hincz Gyula 75 éves Táblaképei fest, rajzol, üvegablakot készít, mozaikot, faliszőnyeget alkot, díszletet, gobelint tervez, illusztrál, épületekre sgrafittót rak, szobrot formáz. Igazi reneszánsz művé,sz, mondhatnánk e sokoldalúság láttán. De Hinz í'.ig- vérig korunk, a XX. század művésze. A felszabadulás után bontakozott ki teljességében művészete. Hinczé, aki mindig aktív, a társadalmi-politikai élet minden rezdülésére érzékeny. s aki műveiben minderre oly gyorsan reagál. Hincz Gyula minderről így vélekedik: — A felszabadulással új platform teremtődött. S az elkötelezettség fogalma is kibővült. Ügy, hogy az elkötelezettség nemcsak politikai, hanem az új társadalmi rendszer minden irányú fejlődését magába olvasztó. A művészet mindig üzenet is arról, hogy mi a teendő, hogy látom én a világot. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely átélte két világháború borzalmait, a proletariátus # Hincz Gyula portréja harcának nehéz esztendeit, a felszabadulás új világot teremtő sorsfordulatát. Ezek az események mélyen megráztak. mélyen érintettek engem és művészetemet is. Ezért emeli fel szavát mindig, ha az emberiség békéje forog veszélyben. Afrika-so- rozata az algíri háború elleni tiltakozás, táblaképet fest a chilei tragédia napjaiban. S azt a Vietnamot álmodja vissza, amelyet húsz évvel ezelőtt, távol-keleti útja során megismert. Mint művészetpedagógus is jelentős egyéniség. Tanított az Iparművészeti Iskolán, a Képzőművészeti Főiskolán, s néhány évig az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. Egyetértésével és eszmei irányításával alakult meg a zebegényi Szőnyi István szabadiskola. Hetvenöt évesen is tevékeny. Művészetének sokoldalúsága és mélysége, humanizmusa, őszinte elkötelezettsége tiszteletet ébresztő. S barátságos lénye, szerénysége bárkiben feloldja az elfogódottságot. A 75 éves Hincz Gyula fiatalos, ma is megújulásra kész művész. K. M. 1 KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — Papíron: laknak. — 12.50: Ránki Dezső Mozart-szonátákat zongorázik. — 13.55: Fiatal magyar tánc- dalénekesek és együttesek felvételeiből. — 14.28: Daloló, muzsikáló tájak. Galga mente. —14.40: A vietnami líra korszakai. A népköltészet és a színpadok költészete. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kincses Veronika operettfelvételeiből. — 15.28: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. — 10.00: Útközben. — 16.05: Népdalcsokor, csárdáscsokor, verbunkosmuzsika. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: „Pedig embernek szülték őket. . .” Egy olvasás-szociológiai vizsgálat tapasztalatai Sánta Ferenc Nácik cimű novellájáról. — 17.37: Óz. Részletek Arhol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-röl. — 19.30: Rimszkij-Korszakov: Sehe- rezáde — szvit. — 20.17: Rajki Sándor akadémikus találkozik barátaival, munkatársaival. — 20.47: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból. — 21.05: Látogatóban a KISZ Központi Művészegyüttesnél. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. —'22.20: Ketet-Európa a második világháborúban. IV. rész. — 22.30: Angelo Ephrikian együttese Ge- sualdo-madrigálokat énekel. — 22.50: Meditáció — az apróhirdetésekről. Hermann István írása. — 23.00: Francia operákból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Breitner Janos tancdalaiböl. KOSSUTH A híd túl messze van I—II. Szí. angol iilm Dupla heiyár! Kezdés: f3, f6 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB í'eddo Szí. szenegáli film Kezdés: fS, fi órakor TÁNCSICS Éljenek a kísértetek Szí. csehszlovák film Kezdés: 15 órakor A Csendes-óceán kalózai Mb. szí. román—NSZK film Kezdés: f7 órakor FÁKLYA í Megtalálták a 7. századot Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA (horpácsi) len filmzenéjéből. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, Fiatalok! Továbbtanulók! A Sátoraljaújhelyi Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézet miskolci kihelyezett tagozata és a Magyar Hütőipar Miskolci Gyára az 1979/80-as oktatási évben hűtőipari termékgyártó szakmunkástanuló osztályt indit Várjuk a 8. általános iskolai végzettségű fiatalok jelentkezését. A hároméves tanulmányi idő alatt étkezés, munkaruha-juttatás, ösztöndíj biztosított A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a középiskolai továbbtanulást és technikusi oklevél megszerzését támogatjuk. Bővebb tájékoztatást a hűtőház személyzeti vezetője telefonon, illetve személyesen ad. Cím: Magyar Hűtőipar Miskolci Gyára 3501 Miskolc, Fonoda u. Telefon: 17-841 _ Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 12.30: Hívek. — 12.33: Melódiákoktól. — 13.25: Állatbarátoknak. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.00: Torn Jones felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: Népdalok. — 19.00: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.20: A gondolat hatalma. Jegyzet Hermann István könyvéről. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: írók nyomában Miskolcon. — 21.10: A-tól Z-ig a popzene világában. — 21.50: I f j. Járóka Sándor népi zenekara játszik, Szentendrei Klára nótákat énekel. — 22.15: Könnyűzene Ta- mássy Zdenkó szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15 • Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.0»: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Ékszerek az őskorban. (Kezdetben az ékszerek, nyakláncok, csüngök, gyűrűk, hajkarikák, diadémok, kéz- és iáb- perecek nemcsak az ékesítés szerepét töltötték be. A csontból, állati fogakból, mészkőből, majd később különböző fémekből készült dísztárgyak egyben rangot, vagyont, társadalmi helyzetet és vallási hiedelmeket is jeleztek. A szerepüknek megfelelően nemcsak a nők hordták, hanem a férfiak is.) Simán Katalinnak, a miskolci Herman» Ottó Múzeum munkatársának előadása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.35: Hírek. — 16.40: Magyar rövidfilmek a képernyőn. — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.35: Kongó tája. — 18.45: Lengyelország a tengeren. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Az Onedin család. Tévéfilmsorozat. — 20.50: Színházi Album. — 21.50: Magyarok a szomszédos Ausztriában. Dokumentumfilm. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.25: Telesport. — Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. — 21.50: Egészségünkért. — 22.00: A Manhattan Transter együttes műsora. Miskolci Nemzeti Színház (7): A medikus. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Asszonyi Tamás kisplasztikái, érméi, Jávor Piroska tűzzománcai, grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20): Szabó Vladimir grafikái. — Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház (10—18): Gellér B. István festményei. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Októberi vasárnap Magyar film Kezdés: f4, hn6 órakor Hajtóvadászat Mb. szí. francia film 18 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor A no illata Szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor SÁGVARI Kalózok Jamaicában Szí. angol film Másfél hely ár! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Nuki majom kalandjai Mb. szí. szovjet film Kezdés: fő, f7 órakor KRÚDY Bobby Deerfield Szí. amerikai film 16 éven felülieknek T Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —^ Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Zenekari muzsika. — 9.47: Tarka mese, kis mese. Mosonyi Aliz meséje folytatásokban. — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50:. Dietrich Fischer-Dieskau (ének) és Szvjatoszlav Richter (zongora) Schubert-feivételeiből. — 11.30: Most érkezett. Tánczen« Moszkvából, Varsóból és Szófiából. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —i 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara szovjet operettékből énekel. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. Kelet-Európa a második világháborúban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Népdalok. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.25: A hetedik kontinens ékszerei. NSZK filmsorozat. — 10.50: Az Onedin család.. Tévéfilmsorozat. — 11.40: Delta. Tudományos híradó. apróhirdetés Keresek olyan gycs-en levő kismamát, vagy egyedülálló fiatal nőt, aki féléves kisfiam gondozását időnként elvállalná. Érdeklődni; 37-808-as telei onszá- BUUV t
