Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-16 / 89. szám

Ez már a nyár? Májustól két kórházban Megváltozik a látogatási idő A lakosság körében közis­mert, hogy kórházainkban jelenleg szerdánként és va­sárnaponként délután fél 2-től fél 4 óráig látogathat­ják a betegeket. A tapaszta­latok szerint ezekben az idő­pontokban még sok munka­helyen munkaidő van, de — érthető humanitásból — ké­résre elengedik a dolgozókat beteglátogatóba. A nagyüze­meknél azonban ezáltal je­lentő« munkaidő-kiesést mér­tek fel. Ezért — éppen a nagyüzemek és több vállalat kérésére — májustól két egészségügyi intézményben, a Semmelweis Kórházban és a Vasgyári Kórházban, meg­változtatják a látogatási időt. A napok nem változnak — tehát továbbra is szerda és vasárnap a látogatási nap 1—, viszont a jövőben nem dél­után fél 2-től fél 4 óráig, ha­nem 3 órától 5 óráig lehet látogatni a betegeket, akik­nek szintén előnyösebb ez az időpont, mert ebéd után még módjuk van a gyógyító pihe­nésre. A naptár még csak április közepét mutatja, de a strand látképe már a nyarat idézi. Délidőben a 20 fokig is felkúszik a hőmérő higanyszála. A napimádók átadják ma­gukat a barnító fénynek. Igaz, az első sugarak elő­csalnak néhány szeplőt is, de sebaj; ez igazán ala­csony ár a tavasszal még feltűnést és irigységet keltő bronzos bőrszínért. (Kerényi László felvételei) „A munka várja az embert, s ne fordítva...” Eredményekről, gondokról a Diósgyőri Gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról) — E nem kis feladatok megoldásához hogyan láttak hozzá? — Rendkívül nehéz volt a kezdet. Sajnos, a vállalaton belül sem volt egységes el­képzelés a kibontakozásra. Kicsit felnagyítva azt is mondhatnám, ahány igazga­tóság. annyiféle elképzelés. Az idő felesleges vitákkal telt. A gyártási programokat az év második felében nemcsak ne­gyedévre, hónapra, de napi feladatokra bontottuk le. Ezek teljesítését naponta vizsgáltuk, s ha szükség volt rá, megtettük a munkát se­gítő intézkedéseket. Rendkí­vül komoly kollektív tevé­kenység kezdett kibontakoz­ni. s ez egy irányba hatott, mert a vezetés ngm tűrt meg semmiféle széthúzást. Ben­nünket igazolt, hogy sikere­sen zártuk a III., majd a IV. negyedévet, s ennek eredmé­nyeként nyereségesen a má­sodik fél évet. Ez a nyereség természetesen elmaradt a ter­vezettől — még akkor is, ha a kijelölt lemaradásokat be­hoztuk —, de a lényeg az volt, hogy rentábilissá vált a termelés... — Közben — úgy tudjuk — másra is jutott idő ... — Rendkívül fontos volt, hogy a II. fél év során a ter­melési célkitűzések megvaló­sítása mellett jutott időnk a január 1-én bevezetett szer­vezési. változtatás előkészíté­sére is, s ennek eredménye­ként az új év első napján új szervezeti felállással kezdtük munkánkat. Több párhuza­mos szervezetet megszüntet­tünk. az irányítási lépcsők, az igazgatóságok számát csök­kentettük. Az új szervezeti felállás — véleményem sze­rint — hatékonyabban segíti az 1979-es feladatok mara­A Volán 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz. bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos férfi gépjárművezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: • legalább 8 általános iskolai végzettség, • büntetlen előélet, • 20 éves életkor. L Jelentkezés 1979. április 19-én 7 órakor a vállalat ebédlőhelyiségében. déktalan megvalósítását. Mert a II. fél évben arra is volt időnk — kellett is. hogy le­gyen —, hogy elkészítsük idei terveinket — alapos fel­mérésekre. számításokra ala­pozva —. amelyeket felügye­leti szerveink jóvá is hagy­tak. — Az eredmények — úgy gondoljuk — jelentősen be­folyásolták a gyári hangula­tot is... — Azt hiszem, ez termé­szetes. Nem kell szégyellnünk; mindenki a piacról él. Már­pedig ha egy magasan kva­lifikált szakember borítékja — bármilyen ok miatt — hosszú időn keresztül véko­nyabb. nem várhatjuk tőle, hogy jókedvűen, lelkesen vé­gezze munkáját. Az elmúlt év második felének eredmé­nyei a gyár dolgozóinak han­gulatát oly mértékben befo­lyásolták. hogy meggyőződés­sé vált bennük: ezek a ter­vek reálisak, teljesíthetők! Amikor megismerték idei terveinket, nem volt egyér­telmű a reagálás. Azután tel­jesült január, majd február, végül március is — vala­mennyi gyáregységünknél! —, 104,1 százalékosan zártuk termelési tervünket, s kez­dett eluralkodni az a nézet, amit magam is mindig han­goztatok: a jó kezdek fél si­ker ... — Ha már a számoknál tartunk, néhány adattal il­lusztráljuk, hogyan sikerült az első negyedéi• tervteljesi- tése. — Mint említettem, vala­mennyi egység teljesítette, némelyik túl is szárnyalta tervét, így alakult ki a 104.1 százalékos eredmény. Árbe­vételi tervünk 107,7 százalék­ra sikeredett, a termelékeny­ség 3,6 százalékkal nőtt. Ta­valy az év első felében a programszerűség 81,3 száza­lékos volt, most az első ne­gyedévben 94.8 százalékot ér­tünk el! Tovább folytatódott a gyártmányszerkezet korsze­rűsítése. tökéletesítettük az anyagi érdekeltség rendsze­rét, új bérszabályzatunk a gazdasági hatékonyság foko­zását segíti, prémiumszabály­zatunk pedig minden dolgo­zót arra ösztönöz, hogy ne csak saját feladatai, de a vál­lalat egésze előtt álló tervek teljesüljenek. Mindez abból indul ki: a gyár gazdaságilag is álljon meg a saját lábán, ne kelljen állami dotációért folyamodni... — Hogyan segítették a kom­munisták a vállalatnál a ki­bontakozást? — fordultunk Czövek Istvánhoz. — Kommunistáink egyön­tetű véleménye az volt — s ezt mi is osztottuk —: a nagy múltú gyár kollektívája nem felejtett el dolgozni. Mind többször igényelték a következetes, kemény vezetői munkát, am^ly — sajnos — csak az elmúlt év második felétől következett be. A fel­tételek biztosítása egy gyár életében mindig rendkívüli jelentőségű. Vallottuk, s vall­juk ma is: a munka várja az embert, s ne fordítva. Ehhez azonban az kellett, hogy meg­felelő munkakörülmények, munkafeltételek álljanak ren­delkezésre, s ott legyen az, anyag, a szerszám. Röpke fél év alatt beigazolódott — s ezí január 5-i pártbizottsági ülé­sünk is megerősítette —, hogy a kemény, következetes ve­zetői munka eredményeként az önigazoló levekenyeeg he­lyett a minél jobb együttmű­ködésre kell a hangsúlyt fek­tetni. Vezérigazgatónk szólt a szervezeti rendszer korszerű­sítéséről. Hadd mondjam el: a termelés közvetlenül az ő irányítása alá tartozik. így a gondokkal naponta szembe­néznek mindazok a vezetői értekezleten, akik okoztak, s akik megszüntethetik azokat. A januári beszámoló taggyű­léseken mór érződött: az eredmények jelentős javulá­sa kiegyensúlyozott politikai légkört teremtett a vállalat­nál. A jelentős erőfeszítések ellenére — s ez valahol ter­mészetes is — még mindig mutatkoznak égető gondok. Kommunistáink igénylik ezek megszüntetését, rendkívül hasznos javaslatokat is tesz­nek e cél érdekében. Cselek­vési programjaik konkrétak, a helyi igényekhez mértek. Központi kérdéssé vált a gép­gyárban a gazdasági felada­tokat segítő tevékenység. Minden vonalon feszesebb, de feszültségmentes — s ezt két­szer is aláhúznám — az együttműködés ... — S az ifjúkommunistak hogyan állták helyt e rend­kívüli körülmények közölt? — kérdeztük Csollák Gábort. — Gyárunk több mint 9000 dolgozójának egyharmada 35 éven aluli fiatal. Miután az ifjúkommunisták feladata a- párt gazdaságpolitikai hatá­rozatainak végrehajtásában való aktív részvétel, meg kel­lett ismertetni fiataljainkkal e feladatokat. Ez rendkívüli fontosságú hangulati tényező volt. Az elmúlt két évben ugyanis a 30 éven aluli fia­talok száma több százzal csökkent. Ennek a nem egész­séges fluktuációnak a meg­állítására is törekednünk kel­lett. Hozzá kell tennem: akik eltávoztak, döntő többségük­ben nem voltak a KISZ tag­jai. taglétszámunk ugyanis egyik évben sem változott je­lentősebben, mint bármikor máskor. Ez azt mutatta: ifjú­kommunistáink megértették, hogy a hibák feltárása után eredményesebb munka kö­vetkezik. ha ők is mindent megtesznek ennek érdekében, ha bíznak az új vezetés el­képzeléseiben. Persze, mind­ehhez szakítani kellett az egykori „délutáni ifjúkom­munisták vagyunk” szemlé­lettel. Korábban ugyanis so­kan csak a munkaidő utáni tevékenységet tekintették KISZ-munkának, holott ép­pen a 8 órai lelkiismeretes, odaadó munka a legjelentő­sebb feladata az ifjúkommu­nistának. Köztudott, hogy a termékstruktúra-váltás jelen­tős átcsoportosításokkal járt, s jár a gyárban. Ez a tevé­kenység leginkább éppen a fiatalokat érintette. A KISZ- vezetők példamutatóan vál­lalták az új gépeken való munkát, a három műszakot, s példájuk a többiekre is ha­tott. Ezt előrelépésnek köny­veljük el, de korántsem le­hetünk elégedettek. Elsősor­ban a munkafegyelem meg­szilárdításában vannak még jelentős tartalékok. Rendkí­vül jó hatást tett fiataljaink­ra az az intézkedés, miszerint a pályakezdő fiatalok három­éves normakedvezményt kap­nak. de ez idő alatt is meg­kapják — az első évben 50. ' a másodikban 70, míg a har­madikban 90 százalékos tel­jesítmény esetén — 100 szá­zalékos bérüket. • Jelentő‘/ szakmunkás-utánpótlási gond­jaink vannak, amelyeken sa­játos eszközeinkkel igyek­szünk enyhíteni... TÓTH ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom