Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-03 / 79. szám
Készülődés a szezonra Különös gonddal készülnek az idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák az idei szezonra. A Borsod és Heves megyei idegenforgalmi hivatalok közös programfüzetet adtak ki erre az esztendőre. Egy mondat belőle: a hazai közvélemény távolinak, a belföldi kedvelt útvonalaktól kívül esőnek tartja az egyik legszebb vidékünket, az északkeleti részt, pedig ezek nyújtják igazán a tömegforgalomtól. a zsúfoltságtól mentes, látnivalókban is gazdag, kirándulási, kikapcsolódási lehetőségeket. Nos, tavaly ezt a környéket, s a megyét mintegy 400 ezer vendég kereste fel, 1 millió 377 ezer napot, éjszakát töltött nálunk. Hangverseny a barlangban © Észak-Magyarország legjelentősebb kirándulócentruma Aggtelek. A barlang bejáratának közelében 26 alpesi faház és 100 személyes kemping fogadja az idelátogatókat, s kifestve, felújítva várja a vendégeket a 70 személyes turistaház is. A barlangban, a cseppkövek között kialakított föld alatti 800 személyes hangverseny- teremben a nyári hónapokban öit hangversenyt rendeznek. A legfontosabb feladat a szálláshelyek gyarapítása. A megyében 10 084 szálláshely van, ennek csaknem a fele a Borsod Tourist kezelésében, s ők több mint 8 millió forintot fordítanak a felújításokra, korszerűsítésekre, karbantartásokra az idén. A tapolcai Iglói úti kempingben átalakították a turista- házat, növelték a sátras férőhelyek számát, s bővítették a hollóstetői kempinget is. Premierre készülve Aki gyalog akarja megközelíteni a tapolcai Éden kempinget, annak igencsak vigyáznia kell, hogy hová lépjen, ha száraz lábbaj akar céljához érni. — A szomszédunkban motel épül — mondja az Éden vezetője, Szendi Károlyié. — A gépkocsik hordják fel a sarat az útra... Igaz, * még nagyon kevés turista jár erre, A szezon április 15-én kezdődik, ekkor nyit a kemping is, ahol már premierre készülnek. Takarítják a házakat, csinosítják a füves területet, szezon előtti a hangulat. — Tavaly október 15-én zártunk — magyarázza a vezető —, négy és fél ezer vendégünk volt, akik mintegy 12 ezer napot, éjszakát töltöttek nálunk. Idén több turistára számítunk, merészek a terveink (9—10 ezer vendéget várnak), s annak ellenére, hogy luxus-kategóriába tartozunk, bízunk benne, hogy el is jönnek ennyien... Az elő- és utószezonban 40 százalékos kedvezményt adunk ... Az Édenben is, s a Tou- ristnál is, 60 százalékban már lekötötték a helyeket az idényre. Hogy tovább maradjanak Borsod mozgatóereje kicsi. Ezt évek óta tudjuk, s tudják az idegenforgalmi vállalatok is. Az elmúlt esztendőben több mint 2 millió 300 ezer külföldi lépett be a megye határátkelőhelyein, s közülük csak 104 ezren töltöttek itt egy vagy több éjszakát. A statisztika szerint egy külföldi 2,3 napig maradt a megyében, míg a belföldi turistáknál ez 3,5 nap. Tavaly a Borsod Tourist sok mindent tett, hogy jól érezzék magukat nálunk az idelátogatók, külföldiek, s belföldiek egyaránt Az aggteleki barlanghangversenyek, a mezőkövesdi matyó lakodalmasok, a miskolci vadászati kiállítás, a borsodi tájak bemutatóra, mind olyan program, amely ezt a célt szolgálta. Barlangjainkat több mint 350 ezren tekintették meg, 10 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A turisták szabad idejének hasznos eltöltésére az idegenforgalmi hivatal különböző programokat szervezett az idén is. Területi lovasbajnokság lesz Szilvásváradon, szüreti napok, szüreti felvonulás Tokajban. Sátoraljaújhelyen pedig nemzetközi folklórszemináriumot tartanak. Idegenforgalmi film és különböző prospektusok is készülnek a megyéről. Nem egészen két hét múlva, április 15-től kezdődik a, nagyüzem, az idegenforgalmi szezon. I. S. # A tapolcai Édenben még csend van... Nyitásra készülnek. (Kerényi László felvétele) Borsod elsősorban ipari jellegű település. Ebből adódik, hogy a lakosság jelentős -része szabad hétvégével rendelkezik. Ez a tény, továbbá a hallgatóktól érkezett levelek adták az ötletet a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójában dolgozóknak, hogy hét végi programjukat az eddigiektől eltérően ne délután, hanem a reggeli órákban sugározzák. Április 4-től jelentős változás lesz a stúdió munkájában. Ezentúl szombat-vasárnap és ünnepnapokon az adás reggel nyolc óra harminc perckor kezdődik, továbbra is a 188,32 méteres hullámhosszon. A műsoridő változása természetesen más műsorösszetételt is igényelt. A már elkészült forgató- könyvből kitűnik, hogy a jövőben növelik a szórakozta-. tó és szolgáltató ' JeTlegiyT szabad idő hasznos eltöltéséhez javaslatokat, ötleteket adó riportok, élő anyagok számát. Az új műsorösszeállításban „Visszapillantó” címszó alatt információkat, tudósításokat, riportokat és kommentárokat sugároz a rádióstúdió az eltelt hét legfontosabb eseményeiből, Borsod és Heves megye életéből. A Mikrofonlánc” elnevezésű összeállításban hétről hétre érdekes emberekkel beszélgetnek a riporterek, érdeklődésre számot tartó témákról. Ezt a műsort egyébként a későbbiek folyamán élő adásból közvetítik. A tudósításokat, riportokat zenés összeállítással teszik színessé. Tegnap reggel 6 órától i __ sitiét termel a húsüzem új lakónegyedeiben, szocialista brigádtagok családjainál. „Kiderült, hogy a lakólerüle- teken ... a panelházakban is lehet nagyon hasznos és eredményes eszmecserét folytatni . .. ezek a beszélgetések a régi munkásotthoni és olvasóköri beszélgetések szellemét idézték . . . ” „Borítsunk fátylat a múltra, mert az itt szerzett tapasztalatokkal is gazdagodtunk” — tokkal is gazdagodtunk” — én a Miskolci Húskombinát, avatóbeszédében. A fátyol alatt azonban egyre több hiba jelentkezett. Az üzemszerű termelés akadozott, s a minőséggel is baj volt. A garanciális javítás csak időlegesen orvosolta a gondokat. Végleges megoldást csrk egy nagyjavítás eredményezhetett. Erre azonban egészen 1978 szeptemberéig várni kellett . . • A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága — mert bírósági pereskedés is lett a Miskolci Húsüzem ügyéből — ítéletében elsősorban a tervezőt, az azóta az AGRO- BER-be olvadt ÉLTERV-et marasztalta el, véleményük szerint a- hibák- 40 százalékban az ő munkájuk rovására írhatók, míg 20—20 százalékban látta hibásnak a két generálkivitelezőt, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalatot és az Egyesült Izzót, valamint az egyik alvállalkozót, az Országos Szakipari Vállalatot. Az ítélet alapján 1978 októberében leállt a termelés a húsüzemben, féléves teljes felújítás következett. Tegnap reggel 6 órától viszont már ismét termel a húsüzem. Az eltelt fél év tapasztalatairól, munkádról, a próbavágások eredményességéről, s a várható feladatokról — a húsvéti ellátásra is figyelemmel — Csajághi Jánossal, a Miskolci Húsüzem vezetőjével beszélgettünk. — Mi történt az elmúlt fél év alatt a Miskolci Húsüzemben? — Rendkívül nagy munka fejeződött be március közepén. Októbertől megtörtént a teljes födémcsere, s mindazokat a hibákat kijavították, amiket mi annak idején jeleztünk a tervezőknek, kivitelezőknek. A munka jó ütembeD, s tegyük hozzá végre jó nríwTségben folyt. Ez idő alatt természetesen mi sem tétlenkedtünk. Készültünk az ismételt üzemindításra. A még jobb, hatékonyabb munka érdekében felülvizsgáltuk szervezeti, működési szabályzatunkat. Ügy érezzük, a változások hosz- szú távon biztosítják majd eredményes munkánkat. Ennek érdekében történtek korrekciók a higiéniai előírásokban, felülvizsgáltuk a jobb minőségű termék gyártása érdekében anyagnormáinkat, s korszerűsítettük a munkanormákat is. A jobb munka- szervezés eredményeként bízunk benne, hatékonyságunk is nőni fog a minőség javulása mellett. — Milyen tapasztalatokat hozott a március 15-én kezdődül! próbaüzem? — Mindenekelőtt azt, hogy végre jó minőségben készült el mindaz a munka, amit beterveztünk. A legjellemzőbb adat erre: a próbavágások során elkészült termékekből 20 vagonnyi mennyiség már exportra került. Húskészítményeink minőségi pontszáma 12—13 poflttaf ‘műna félül a korábbit ez idő alatt, ^e- hát összehasonlíthatatlanul jobb, mint a nagyjavítást megelőzően volt. A várakozásnak megfelelően jól működtek a gépek, berendezések, mindössze néhány jelentéktelen utójavítást kellett elvégezniük a kivitelezőknek. A tegnap reggel megkezdődött üzemszerű termelés — noha természetesen még nem a maximális kapacitással folyik a munka — ugyanezeket mutatja. — Mit várhatunk húsvélra a Miskolci Húsüzemből? — A húsvéti ünnepek alatt legkelendőbb cikkeket, a füstölt árukat természetesen még nem tudjuk produkálni, hiszen ahhoz a pácolás, füstölés több hónapot vesz igénybe. Ezért a Budapesti Húsüzem vállalta a megye ellátását is. Gondot náluk a munkaerőhiány okozott, ezért sonkakötözésre a mi embe^ reink mentek segédkezni. Füstölt áruból 18 vagonnyi mennyiség biztosítja majd a megye lakosságának ellátását. Tőkehúsból és egyéb hús- készítményekből az előre meghatározott keretet biztosítani tudjuk, s ez elegendő lesz a megye ellátására. — Hallhatnánk valamit az óv hátralevő időszakának terveiről? — Az elkövetkezendő három negyedévben 410—420 ezer darab sertést és 32—33 ezer darab marhát szeretnénk vágni. Mintegy 900 vagonnyi húskészítmény gyártása szerepel terveinkben. Ezen túlmenően 45 vagon dobozolt sonka gyártása is feladatunk, ebből 10 vagonnal szándékozunk exportálni. Egyéb konzervekből — amelyek között a legnagyobb mennyiséget a löncshús képviseli — 35—40 vagonnal készítünk majd. Tervezünk néhány újdonságot js, ám amíg szünetelt a vágás a húsüzemben, addig a kísérletek sem folyhattak. Az eredményes befejezéshez néhány kísérletet még el kell végezni.., TÖTH ZOLTÁN A Könyvtáros című folyóirat idei 3. száma pedig vezércikkben ismerteti a megyei pártdokumentumok értékelését az olvasás társadalmi bázisairól, a könyvtárakról. Több ízben hivatkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság dokumentumaira, amelyekben a megyéi Pártbizottság dokumgn- sajátosságai is tükröződnek: „ . . . Borsodban különös gondot fordítottak ... a nemzetiségek és a kis községek könyvellátására . . . úgy ítéli ék meg, hogy a közművelődési intézményrendszer legkiépítettebb hálózata a könyvtáraké ... Általános vélemény, hogy mindez nem járt együtt az anyagi, tárgyi és személyi feltételek kívánatos javulásával.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF # A sertésvágósoron már rendszeres munka folyik (Kovács Attila felvétele) Ha jön az idegen... Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „A több mint két évszázados múltú diósgyőri kohászat történetének új fejezete íródik napjainkban. Rövidesen félidejéhez érkezik a Lenin Kohászati Művek évj 920 ezer tonna teljesítményű, új kombinált acélművének építése.” ÚJ FEJEZET AZ LKM-BEN A Népszabadság most vasárnapi — április 1-i — száma egész oldalas helyszíni jelentést közöl az épülő diósgyőri acélműből. Az érdekes fényképfelvételekkel illusztrált írás pontosan érzékelteti a nagyszabású építkezés méreteit és iramát „A 14» méter széles, 516 méter hosszú, 30 ezer négyzetméter »lapterOletú csarnok kimagasló része máris jócskán eltakarja a rozsdabarna szinfi régi nagyolvasztót.” Különleges szervezést is kíván az itteni bonyolultan összetett munka: „... ezen az építkezésen minden tekintetben jogi csűréa-cs*- Tarást nem túró munkakapcsolatokat kell kiépíteni, rugalmas szervezési módszereket kell bevetni. Az elsó szakaszban. 106a végéig <,» millirád forintnyi értéket kell beépíteni, s részben már működőképessé is tenni. A maga nemében példa nélkül álló vállalkozás ez.” OLVASÓ NÉP Üj folyóirat jelent meg a napokban: az Olvasó népért mozgalom tájékoztató lapja, az Olvasó Nép. S mindjárt a beköszöntő számban közérdeklődésre számot tartó írást közöl az olvasómozgalmak megyénkbeli eseményeiről — a történeti előzményektől a jelenig. Ismerteti, hogyan alakult ki bensőséges kapcsolat az 1940-es évek elején a kor haladó írói — Móricz Zsigmond, Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József, Erdei Ferenc — s Tiszaladány harcos parasztsága között. „Ahogy lS4#-bén Móricz Zstg- mond és kísérői az akkori magyar valóságról beszéltek, úgy a tokaji írótáborban ... a mai magyar valóság legizgalmasabb kérdéseiről tanácskoznak.” Ismerteti a cikk az országos hatású irótábor és Miskolc közvetlen kapcsolatát is, az írók látogatásait városunk i végi ásol
