Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-02 / 52. szám

H » *> ; Ö!» mmB. 0 k,v ÍPKÖZTOSiWG A Magyar Népköztársaság halára — úgy, ahogy a külföldiek látják. Tegnap volt az első nap Tegnap havas, s vizes volt az út, március első napja a télre emlékeztetett. S egyben — ha em is az út, a hó, de az első tavaszi nap igen — fi­gyelmeztetett arra, hogy e naptól új deviza- és vámren­delkezések léptek életbe. Az első nap tapasztalataira, a premierre voltunk kíván­csiak. A határra, Sátoralja­újhelyre indultunk, 1 ' A forint védelmében A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatóján február 14- én elmondották, hogy tavaly 17 millió külföldi járt hazánkban, ebből 15 millió :{()<) ezer érkezett a szocialista országokból. Csak­nem 5,5 millió magyar állam­polgár utazott külföldre, s mint­egy :>,5 milliárd forintért vál­tottak be devizát. Jól ismert a/ is — mondot­ták —, hogy az idegenforgal­mat kedvezőtlen jelenségek is kísérik, így az új rendelkezé­sek elsősorban a forint védel­mére történtek. A tegnapi nap­tól magyarok csak akkor utazhatnak Lengyelországba, ha minimálisan 8UU zlotyt váltottak he, s négy nap tartózkodás után kötelesek naponta 200 zlotyt vá­sárolni. Ez természetesen fordít­va is fennáll: a lengyel állam­polgárokat is kötelezik több fo­rint beváltására. A Népszabadság február lt»-i vezércikke így ír a rendelkezés­ről: „Idegenforgalmunk az utób­bi három-negv esztendő során rohamosan nőtt, ám ... a de­vizabevételek növekedése nem volt ezzel arányban. Most már arra kell törekedni, hogy a de­vizabevételek ugyancsak növe­kedjenek. Az új rendelkezések azonban nem a külföldi turisták ellen Irányulnak, ellenkezőleg, az érdekükben valók. ... a ren­delkezés nem a rendes magyar és lengyel turistát hozza hátrá­nyos helyzetbe, hanem kizáró­lag azokat, akik * spekulációs szándékkal, efadni szánt porté­kával közlekednek ide-oda. A jövőben magyar állampol­gárok személyenként csak 200 forintot vihetnek ki külföldre, 50 forintosnál nem nagyobb címle­tekben. Külföldiek 100 forintot hozhatnak be, illetve vihetnek ki az országból, csak érmékben — említették a sajtótájékozta­tón. Papírpénz-stop Borsod megye legészakabb­ra fekvő városa, Sátoraljaúj­hely. nem tartozik a nagy forgalmat lebonyolító határ- állomások közé. Egy ilyen havas március elsejei napon a forgalom szokatlanul csen­des. Talán, ha máskor jön­nek — világosítanak fel a határon. — Mutassa a csomagját! — Alig pór perces várako­zás után azonban megélén­kül az állomás forgalma. Csehszlovákok jönnek, mu­harok mennek, s fordítva. Üjhely Rákóczi utcája szlo­A legnagyobb kincs is tartalék A munkaügyi miniszter Miskolcon % Százforintosok már nem hagyhatják el az országot... (Kerényi László felvételei) vák területen folytatódik. Van olyan, aki gyalog jön, s megy. — Ez a gyakoribb itt — mondják a pénzügyőrök. A megkérdezett, úSy har­minc év körüli asszony, gye­rekes — legalábbis nekem úgy tűnik' — dolgokat visz ki a határon. Cigaretta, cu­korka, alma ... — Magyar pénz? Forint...? A pénztárcából 16—17 fo­rint kerül elő. apróban. Me- ’ et. Lengyel kamion a határon. Négyen kászálódnak le. — Forint. .. ? Készségesen mutatják, hogy körülbelül 400 forint lehet náluk, ötvenesben, százasban. Nehezen értik meg. hogy az ötveneseknek, százasoknak, s egyáltalán minden papír­pénznek STOP! Papírt kap­nak, s ha legközelebb Ma­gyarországra jönnek, az OTP- ben felvehetik a pénzt. A pénzügyőrök a mai nap még elnézőbbek. Ottlétünk alatt néhány utasnak meg­engedik, hogy visszafordul­jon, elköltse pénzét, vagy a papírbankót érmére váltsa. 'Azért a rendeletet nem min­denki ismeri még. Igaz, a külföldi sajtó is birül adta, de vannak feledékenyek, meg olyanok is, akik nem olvasnak, vagy nem akarnak olvasni lapot. No és a magyarok? Ok betartják az előírásokat? Is­merniük kell a rendelke­zést! Mindössze hárman mentek át a határon. Siker­rel. Magyar pénzben csak négy darab ötvenes volt ná­luk. .. A turistát szívesen látiuk A határállomás falán Kézzel irt, s rajzolt tábla. Ilajta azok az élelmiszerek, amelyeket nein lehet kivinni az országból. Né­hány tartós fogyasztási cikket is felsoroltak. A csehszlovák férfi, akinek az útleveléből kitűnik, hogy leg­utóbb hétfőn járt nálunk — íev a feliratot már olvashatta (szlo­vákul is kiírták) —, táskájából paprika, s ételízesítős csomagok kerülnek elő. Megérti miről van szó, belenyugszik: a fűszerek maradnak. Mindent egybevetve — írta a Magyar Távira!i Iroda kommen­tárja, s csak ezt mondhatjuk mi is —: az új rendelkezés betűje és szelleme az idegenforgalom érdekeit védi, a turizmust szol­gálja. ... A csempészek, feketé­zők, s valutaüzérek ezentúl, re­mélhetőleg, elkerülik határain­kat, hogy annál zavartalanabbal időzzenek körünkben továbbra is szívesen látott külföldi vendége­ink, a turisták. i. s. A Munkaügyi Minisztérium dr. Trethon Ferenc miniszter vezette küldöttsége tegnap mozgalmas programot bonyo­lított le Miskolcon. Délélőtt. amíg a csoport egy része üzemlátogatáson vett részt, addig a miniszter a Borsodi Vezető és Szerve­ző Továbbképző Iskolában tartott előadást a jövedelem- szabályozás, új rendjéről. Déluján a miniszteriális kül­döttség ■ a megyei tanácson Borsod és Miskolc párt- és tanácsi vezetőivel folytatott eszmecserét az aktuális mun- Ftaügyi kérdésekről. Pazarlónak mondható A találkozón részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei partbizottság első titkára. dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, dr. Ladányi Jó­zsef megyei és Rózsa Kál­mán városi tanácselnök. A tartalmas, partneri kap­csolatokon nyugvó eSzmecsel re leglényegesebb gondolata — véleményünk szerint — így összegezhető: a magyar népgazdaság gyorsabb hala­dásának nem gátja a — vélt — munkaerőhiány Ez azt jelenti, hogy sem a minisztériumban, sem pedig a tanácsok munkaügyi osz­tályain nem adnák különbö­ző választ arra a kérdésre, hogy milyen nálunk a mun­kaerővel való gazdálkodás, (Ugyanis mindkét részről' kri­tikusan, önkritikusan elmon­dották, hogy a pénzzel, a beruházási javakkal, az energiával már úgy-ahogy megtanultunk gazdálkodni, ám ami a foglalkoztatottsá­got, a munkaerő-gazdálko­dást illeti, az egyöntetűen pazarlónak ítélhető . . . Pedig ennek a nyersanyagszegény. s a világgazdasági árarányok miatt sújtott országnak ez a legnagyobb kincse és tarta­léka. Sokan és sokszor haj­landóak egyenlőségjelet ten­ni a teljes foglalkoztatottság és a túlfoglalkoztatottság kö­zé. Az előbbi politikai kér­dés. Az utóbbi már gazda­sági is. A KSH nemrég nyilvános- • ságra hozott felmerése sze­rint a jnagyar gazdaság tér-' meléke"hysége — azonos struktúrára vetítve — alatta marad a csehszlovák és az NDK-átlagnak, s a felét sem éri el annak, mint amit az osztrákok produkálnak. Mi még az okkeresés stádiumá­ban vagyunk, s néhány túl­ságosan is feltupírozott ered­mény ellenére sem történt lényeges javulás a munka­erő-gazdálkodásban. Adjon tippet A miniszter azt mondta: az a legnagyobb hiba, ha a meglevő foglalkoztatottsági feszültségeket tovább fokoz­zuk. A megyei első titkár így vélekedett: évek ó'a vissza­térnek olyan munkaügyi gondok, amelyekről azt hit­tük, hogy már megoldódtak. A megyei tanácselnök föl­tette a kérdést: miért bosz- szantja a vállalatvezetőket, ha valaki a termelékenysé­get firtatja ? . .. Borsod gyorsan fejlődő ipari megye. Nagy gyárak­kal, milliárdos beruházások­kal. sok bejáróval, s egyen­lőtlenül elosztott munkahely­ivel. Ezzel kapcsolatban mon­dotta dr. Trethon Ferenc, hogy Borsod nemcsak hogy nem mentes az országos gondoktól, hanem itt mar­kánsan jelentkeznek a mun­kaerő-gazdálkodás gyengesé­gei. Éppen ezért nem kis ag­godalommal figyeljük, hogy a legtöbb helyen a vállalat- vezetés nem tekinti a veze­tés feladatának a munka­. ..az ajtónál tessék vigyázni! A utóbusz-prem ier Nem vonult fel fúvószene­kar. nem szavalt verset fe- héringes kisdobos, még csak az úttörőkórus sem énekelt. A telje:, ünnepi beszédet szó szerint idézem: „A kocsi in­dul, az ajtónál tessék vi­gyázni És a kocsi, az első 133-as gyorsjárat elindult az Avas- délrői, hogy 16 és fél perc alatt — igaz, hogy nem volt forgalom — a DIGÉP-ig ér­jen. Többen néztük az órát. A naponta utazók a „kiha­gyott” megállókat számolták élvezettel. Találtak is vagy nyolcat. Az utasok: — Nézem az órát, persze, hogy nézem. Különben írja meg, hogy régen meg kellett volna csinálni ezt a járatot. Ha már kitettek minket a város szélére . . . Szabó Elemér szanált la­kásból költözött az Avasra, rossz kedve lebontott házu­kat siratja. Beregi Károly: — Én hat hónapja járok innen, az Avas-délről. Tény az. hogy meg kell szokni. Eddig cserélgettem a buszt. Ha volt 33-as, azzal mentem, ha nem volt. akkor átszáll­tam az SZTK-nál, vagy mentem az 1-essel. 35 percet szántam az útra ... Hornyák Andrásáé: — A Déliben olvastam, hogy lesz ez a. busz, Ki is vágtam a menetrendet. — Én legalább napi húsz percet nyerek. Nem is beszélve a kényelemről. Két gyerekem van. férjem. Tíz perc alatt az ember összekapkodja otthon a lakást... Furkó András: — -Kellett a busz. Én nem vagyok ugyan nagyüzemi, csak kereskedő, de Diósgyőr­be járok. Az Avas-délen, ha jól tudom, 40 ezren fogunk majd élni., Ebben a városban 40 ezer emberi közül legalább 10 ezernek van . köze a két nagyüzemhez. Híd ez a busz... Nem volt üpnepély, de egy parányi ünnepi hangulat igen. Néhányan nem is tudtak az új járat születéséről, csak úgymond „feltévedlek” a buszrá. A gépkocsivezető: / — Gyorsjáratún vezetni is jobb. Nem kell annyit kap­csolni. váltani. Jártam a 33- ason is, 16 megállója van. Elég volt egy utas, aki a busz közepéről akart valahol le- szállni, ahhoz, hogy egy per­cig álljunk. Nem is mindig lehetett tartani a menet­időt ... Utas: — Nincs is annyira tele ... Nos, az első buszok való­ban nem voltak annyira te­le. Jóllehet írt róla a sajtó, szóltak róla a rádióban, az utasok még nem ismerik eze­ket a forgalmi változásokat. Az MKV forgalmi osztá­lyán mondták: — Az új járaton állandó jelleggel végzünk utasszám- lálast. Azt, hogy a beállítása szükséges, tudtuk. Most az utasszámlálások eredményé­től függ, hogy a menetrend­ben szükség lesz-e esetleg kisebb módosításokra. Gon­doskodtunk arról, hogy tar­talék kocsink is legyen. Re­méljük, hogy az utazóközön­ség kedvezően fogadja a gyo-rsjáratot. Bejártam a „mellőzött” megállókat is. Ahol bizony rossz látni a lassítás nélkül elrobogó autóbuszokat Itt mindenki azt kérte, vagy ké­ri, hogy csak eggyel több megálló legyen. Mindig az az egy. ahol beszélgettünk ,.. Álltam a buszmegállóban holtidőben, lévén, hogy a 133-as csak csúcsidőszakok­ban közlekedik. Többen ke­resték a „gyorsot”. Premier után ülő kritikát írni. Gon­dolom. hogy az első utazás és ez az írás is az előadás kritikája lehet... B. G. ügyet. Meg kell erősíteni a vállalati munkaügyi appará­tust, hogy felnőjön feladatá­hoz. s népgazdasági méretek­kel mért hasznos tippekkel szolgálhasson a gazdasági döntésekhez. Föl kell számol­ni azt a szemléletet, amely a vállalati munkaügyi osztá­lyokat a fáradt káderek pi­henőhelyévé degradálja. Tudjuk, hogy a házaf, öt­milliónál több foglalkozta­tottnak. mintegy negyven százaléka — állította a mün- kaügyi miniszter — nem a ..főprofilban” dolgozik, .ha­nem anyagmozgató, javító- karbantartó. szállító, raktá­rozó ... A legtöbb megtaka­rítás itt kínálkozik, hiszen a hórukk munka gépesíthető, vagy jobb szervezéssel csök­kenthető. A háttéripart pedig az indokolt mértékig centra­lizálni kell, tehát minden, egymáshoz területileg közel fekvő üzem ne rendezkedjen be önellátásra: ne szervez­zen mindegyik külön, javító- karbantartó, szállító üzem­egységeket. mert eszközt, energiát, munkaerőt és időt pocsékol . .. Hány ember hiányzik ? Az eszmecsere a késő dél­utáni órákban ért véget, de a téma nem fejeződött, nem fejeződhet be. Végszóként, s a munkaerő-gazdálkodás sok­ágú gondjának továbbgondo­lásaként kimásoljuk Havasi Ferencnek, a Központi Bi­zottság titkárának idevágó megállapítását: „Céljaink következetes megvalósítása rövidebb távon is. hosszabb távon pedig még inkább, több gazdálkodó szervezetnél mun­kaerő-felesleg kialakulásához vezethet. Gondoskodni kell arról, hogy a felszabaduló munkaerőt a szolgáltatásba, illetve gazdaságos területek­re irányítsák át. Ennek az a feltétele, hogy feloldják azo­kat az indokolatlan kötöttsé­geket, amelyek megnehezítik a felszabaduló munkaerő más helyre való átirányítását. Az ehhez kapcsolódó munkajo­gi, irányítási, gazdálkodási, nem utolsósorban pedig tár­sadalmi-politikai teendőkre időben fel kell készülni.” Csak emlékeztetőül jegyez­zük meg. hogy a több mint 120 ezer embert foglalkozta­tó Miskolcon négyezerre le­hető a vélt. vagy valós okok . miatt betöltetlen munkahe­lyek száma. B. I. Nőnapi divat­bemutató A nőnapi köszöntés érde­kes módját választották Ka­zincbarcikán. A Habselyem és Harisnyagyár 4. számú kazincbarcikai részlege és a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közösen női, férfi-, gyermek-alsóruházati bemu­tatót és vásárt rendez már­cius 2-től 10-ig. A bemutató kiállítás helye az Egress; Béni Művelődési Ház, a Ka zinc Áruház és a kötöttdi- vatáru üzlet. Ma délután r órakor a gyár divatbemuta­tót is rendez. Mi újság a határon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom