Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-15 / 63. szám

Egygenerációs műfaj? Dinnyés, a dal- tulajdonos Neve: Dinnyés József, ti­tulusa: daltulajdonos. Ezen. kívül: előadóművész, zene­szerző, szövegíró, városi nép­zenész — többek között. Az „én időmben” — néhány éve — fogalom volt a neve. Is­mertük dalait, vele együtt énekeltük. Tizenkét éve van a pályán, körülbelül három­száz vershez írt zenét, két­száz olyan dala van. amely­nek a szövegét is ő írta és több mint ötven gyerekdal van a repertoárján. A múlt hét végén Miskolcon járt, a megyei diáknapokon zsűri­zett a pol-folk kategóriában. Utana egy jót beszélgettünk, többek között róla. — Ügy tűnik, hogy a mai tizenévesek már nem is­mernek. De nemcsak téged nem, hanem veled egykorú kollégáidat sem. Miért? — Tény, hogy egy kicsit eltűntünk. Talán oka az is, hogy feltűnésünk óta nagyot változott a világ, változtak a fiatalok. Akkor — néhány éve — olyan dolgokat mond­tunk ki, amik izgatták a fi­atalokat — hosszú haj, öl­tözködés és hasonlók —, ám a mai tizenévesek nem tő­lünk várják problémáik meg­szólaltatását. Azt hiszem, hogy a direkt politizálás he­lyett más irányban kell ke­resgélnünk, — Ezek szerint » pol-beat egygenerációs műfaj? nőit műfaj? # Dinnyés, a hőskorszakban — Azt hiszem, igen. Nem­csak nálunk, Nyugaton is. Érdekes dolog, mert sok fi­atal énekel-gitározik ma is — bizonyság erre a megyei diáknapok. Mi magunk is szeretnénk, ha lenne után­pótlás, konkurrencia, de va­lahogy nem az igaziak. — És most állást változ­tatsz? — Nem, illetve részben. Maradok aki voltam, de igyekszem kitágítani a mű­faj határait. Például: mun­kásszállók öntevékeny mű­vészeti együtteseit támoga­tom, zenével, prózával igyekszem népszerűsíteni a külföldi magyar irodalmat, dolgozom a tévé belpolitikai osztályának, a rádió ifjúsági osztályának, szociológiai jel­legű kutatásokat végzek. De írtam zenét amatőr színház­nak, hamarosan beindul egy klubom az Államigazgatási Főiskolán, ahol neves embe­reket — politikusokat, író­kat, újságírókat, művészeket — látunk majd vendégül, al­kalmanként más városokba is meghívjuk őket, most ké­szül tizedik önálló műso­rom ... — Szóval azért nem vagy „elve eltemetett” ember. — Nem. Hamarosan be­mutatunk egy új műsort — címe Rock poétika, alcíme Változatok ütő és védekező hangszerekre —, 'ebben egy bajai rockzenekar lesz a se­gítőtársam. De van Ady- műsorom, összeállításom a Mozgó világ és a Valóság szerzőitől, gyermekeknek szól a Kincskereső — ezt az azo­nos című folyóirat anyagá­ból szerkesztettem —, és még mindig nem tettem le arról, hogy — ha szabad így mondanom — felnevel­jünk egy újabb pol-beat éne­kes nemzedéket. Hátha még­sem egygenerációs. ez a mű­faj. 4 , (szabados) Kobajasi Kenicsiro vezényletével A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye A szimfonikus zenekar is olyan, mint egy érzékeny hangszer, mint egy mesterhe­gedű. Avatott kézben megvál­tozik a színe, fénye, kifejező- ereje, dinamikai skálája. Ami­kor Kobajasi vezényli városunk zenekarát, együttesünk a leg­nagyobbak közé emelkedik. Ez az „átváltozás” történt hétfőn este is a nemzeti színházbeli koneerten. Lassan közhellyé válik megállapítani, hogy a nép-. szerű japán karmester mu­zsikusegyéniség. Kitűnő a kapcsolata a Miskolci Szim­fonikus Zenekarral, szívesen dolgozik velük, s ezt érezve, a zenekar tagjai is tudásuk, képességük maximumát nyújtják a koncerteken. A látható és láthatatlan össze- kapcsolódási szál közöttük maga a hangzó zene, és az a „tartalom”, ami emögött van. Kobajasi úgy nyúl a művekhez, hogy mindig meg­keresi azt az élményanyagot, amelyet a hangok takarnak. Alapvetően érzelmi beállí­tottságú művész, de ez teljes szinkronban van tudatos ze­nei építkezésével. Schubert 1822-ben írta h- ’ moll (Befejezetlen) szimfó­niáját. Az elkészült két tétel után hozzákezdett a harma­dikhoz is, de azután abba­hagyta, s elküldte barátjá­nak,, Hüttenbrennernek Linz- be, kipróbálásra. Ma sem tudjuk, hogyan történhetett, hogy a szerző és a karmes­ter is megfeledkeztek erről a remekműről, mely kéttéte­lesen is kifejezi alkotója, a romantikus ember teljes él­ményanyagát. Kobajasi a zenéből kiin­dulva építette fel az álom­világot, melyet a rideg való­ság szerteszét zúz. Felnagyí­totta a végzet árnyát, együtt küzdött az alkotó emberrel (I. tétel), hogy ezután az E- dúr tétel éteri hangjainál a vigasztalást és a megbékélést hirdesse. Dvorák (VII.) d-rholl szim­fóniáját szintén a zenei ro­mantika ihlette. Derűs élet­igenlés helyett sötét nyugta­lanság, felajzott hang, sok kérdőjel, érdes összecsengés, kiélezett ritmus, heves ak­centus vall a lélek mélyének titkairól. S Kobajasi ezt a ritkán felcsendülő remekmű­vet plasztikusan állította elénk, sok emócióval és kife­jezéssel, világos szerkesztés­sel. A nagy sikerre való te­kintettel a Scherzo-tétel egy részét megismételték. A Miskolci Szimfomktts Zenekar tagjai ezen az estén igen biztosan és szépen ját­szottak, pedig nem egy las­sabb tempó különösen pró­bára tette őket. Gondolok itt a Schubert-szimfónia első té­telére és a műsorkezdő nép­szerű Mozart-nyitányra, a Figaró házasságára. BARTA PÉTER Az erőd A pszichológiai alaptételre, nevezetesen, hogy miként vi­selkedik veszélyhelyzetben az ember, sok irodalmi mu, hang­játék, sőt film épült mar; nem új Hernádi Gyula Az erőd című kisregényének, és a belő­le készült azonos cimű film­nek a kérdésfeltevése sem. Nem is szánják annak, mert a zárt térben bonyolódó törté­nésnek mélységei mellett tör­ténelmi, tehát ismert igazsá­gai vannak, és ha ezúttal az emberiség természetrajzának egy sajátos esszenciáját kap­juk, akkor ennek az az oka, hogy a forgatókönyvet Szine- fár Miklós rendezővel Hernádi Gyula írta. Az ő mélyértel- mü szimbolikája szórakoztatja, vagy gondolkodtatja el a né­zőt ; kinek-kinek felkészültsé­ge és fogékonysága szerint. Legfelső rétegeiben kaland­film Az erőd, és miután a műfaj hazai hagyományai meglehetősen hézagosak, az alkotók a nyugati filmek esz­köztárából kölcsönözték az egyes kellékeket; a helikop­tert, a márkás kocsikat, azt a luxuseleganciát, amibe ru­hájuk szempontjából a sze­replők, környezetét tekintve a játék öltözködik. Ez persze nem baj, sőt, stílusos; a tör­ténet ismeretlen országban játszódik, és az sem fontos, hogy a szereplőket hogyan hívják. Különböző korú em­berek indulnak arra a szo­katlan kalandra, amely az al­kotóknak ismert igazságok újrafogalmazására ad módot. Először csak az nyilván­való, hogy fiatalok és idő­sek, férfiak és nők a vendé­gek, akik a képzeletbeli ál­lamban működő Társaság unatkozó, gazdag turisták számára szervezett program­ján részt vesznek. Még az is csak forma, hogy gazdagok; a lényeg az, hogy emberek, akik évezredek óta élnek a Földön, és sok mindent meg. tanultak. Hernádi persze nem megy vissza az ókorba, lég­iéitől) karunk ts hő ral szolgál rá: az üzletnek fogalrrta sincs valamiféle hu­mánus erkölcskódexről, a ha­talom manipulál az emberek­kel, nincs veszélyesebb, mint az őrület, az agresszió kezébe fegyvert adni, és ha a maga könyörtelen logikájának út­ján megindul az erőszak gé­pezete, az erőszakot szül, és halál jár a nyomában. Hernádi az embert Vonja felelősségre azért, amit rom­bolt és rombol ma is a vi­lágban, és ha alapigazságain túl, a film feltétlenül érde­kes azt a lélek mély réte­geinek felmutatása teszi. A legfiatalabb vendég sem eb­ben a Társaság által szerve­zett harci játékban születik, mindenki magával hozta a maga előéletét, és öntörvé­nyei szerint éli át az erősza­kos élményt: töltött fegyvert kell szegeznem a másikra. Legfeljebb a fiatalok ártat­lanabbak (annak látszanak?), náci egyenruhát az választ, aki már hordta, és az ide­genlégió is egyesek meghitt élményei alapján köszön visz- sza. Nyilvánvaló, hogy aki is­merte és gyakorolta az erő­szakot, az könnyen rátalál, ha módja nyílik rá, de a többi­ek reakciói sem véletlenek. A szadizmus, a mazochizmus. a humánum egyformán teret kap a játék során, amelynek valódi halottal azt bizonyít­ják: az emberiségre életve­szélyes, ha felszabadítják és nagyra növesztik az ember pusztító ösztöneit. Az erőd szerepeit a film­vászonról többnyire ismerős színészek játsszák, és nem a „sztárparádén” múlik, ha hi­ányérzetünk is van. A ka­landfilmbe oltott moralizá- lás, a hangátvétel nekik is szokatlan. Emlékezés Három tarasz címmel tör­ténelmünk forradalmi nap­jaim emlékező műsort adtak v tegnap az 1. sz. Szakközép- iskola növendékei a megyei kórház központi laboratóri­uma 40 tagú „Schweitzer” brigádjának A március 15-i ünnepség félórás műsorán Ady, Petőfi, Tóth Árpád, Heltai versei szerepeltek. magnós zenei aláfestéssel. Ünnepség, megrendelésre Évről évre nő az érdeklő­dés, fokozódik az igény a családi, üzemi, vállalati ün­nepségek társadalmi jellegű megrendezése iránt. Ennek következtében egyre több család kívánja megrendezni a névadó, házasságkötő ünnep­séget és a temetési szertar­tást is az ilyen szolgáltatáso­kat nyújtó iroda segítségével. A közelmúltban létesült Sárospatakon a Családi és Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda, amely a két városon: Sárospatakon és Sá­toraljaújhelyen kívül a já­rás területére kiterjedő fel­adatokat is ellátja. Az iroda jelenleg még a városi tanács épületében működik, s szol­gáltatásai iránt eddig is nagy érdeklődés mutatkozott. Tető alatt van már az iro­da új épülete, s jó ütemben haladnak annak befejező munkálatai. Elkészültével az újabb berendezések, a mo­dern technikai eszközök min­den bizonnyal még jobban elősegítik majd a szervező iroda munkáját. Ezen a napon... Csaknem mmderrt tudunk erről a nevezetes napról. Pes­ten szemerkélt az eső, a Pilvaxban lázas fiatalok vitatták a forrongó Európa híreit, Petőfi frissen irt versét javítgatta, Jókai a 12 pontot tisztázta le, Irinyi lefoglalt egy nyomda­gépet, az utcán izgatott kis csoportocskák alakultak. Aztán gyűlés a múzeum előtt, s zászlólobogtató, kokárdás, harsány felvonulás és Táncsics kiszabadítása ... Mindent tudunk március 15-ról? Oly sokszor leírták, el­mondták, elmesélték és gyakran elhallgatták, hogy mi tör­tént azon a napon. És hányszor félremagyarázták, hányszor magyarázták másként:.. Engels alig egy évvel később írja, figyelembe véve a francia forradalom óta eltelt időszakot: »—először meri megtenni egy nép, melyet körülzárt az ellen­forradalmi túlerő, hogy a gyáva ellenforradalmi dühvei a forradalmi szenvedélyt állítsa szembe.” Ma nemcsak március 15-re emlékezünk, hanem a hősökre, a hősi napokra, a nagy szenvedélyekre, a nagy vitákra, a véres csatákra, egy jobb kort ígérő nemzeti nekibuzdulásra; de a tévedésekre is, a tanulságokra is. A történelmet hús-vér emberek csinálják. A történelemkönyvek viszont többnyire csak megfellebbez­hetetlen dogmákat közölnek. A hálás utókor szentté avat, vagy deheroizál; szobrot emel vagy elfelejt. A kételkedés, az újraélés és az újraértékelés jogáról nem mondhatunk le. Az emberben mocorog a kérdés: szükségszerű volt-e, hogy a győztes forradalom után ne győzzön a szabadságharc? Mi­ért kerekedett a ..gyáva ellenforradalmi düh” a forradalmi szenvedély fölébe? Okolhatjuk-e az árulónak tartott Görgeyt? Vajon Petőfinek volt-e igaza Mészáros Lázárral szemben? És persze eljátszhatnánk a „Mi lett volna, ha . .. ?” kér­dés feleleteivel is. Meglehetjük. Okunk és jogunk van rá. Ne szegje kedvünket, hogy a tényeken ez már mit sem változ­tat. Forradalmi tapasztalatokra csak forradalomban tehet­nek szert a népek ... A repülés hőskorának egyik úttörője, a sokszázadik kísérlet után lezuhant. Halálos ágyán, utolsó leheletével azt mondotta: nem számolgatni, hanem repülni kell! Nemzetünk legjobbjaira gondolunk, amikor meghajtjuk az emlékező tisztelet zászlóit ezen a napon. E sorsfordító esemény hőseinek példája példa lehet ma is. A szabadsá­gért, az emberhez méltó ügyért elesettek halála élni tanít­hat. BLL CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déri Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Érthetetlen modern művé­szet. — 12.50: Zenemúzeum. — 14.17: Irodalmi évfordulónaptár. Faludi Ferenc. — '*.47: Régi ma­gyar táncok. — 15.28: Március idusán történt. Dokumentumösz- szeállítás, — 18.00: Útközben. — 18.05: szabó Ferenc: Föltámadott a tenger — oratórium Petőfi Sándor verseire. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Olvastam va­lahol . . . Hunyadi Jánosról. — 17.32; Az ünnepelt. Részletek lly- lyés Gyula színmüvéből. —18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ránki Dezső zongorázik. — 20.10: A gyorsuló idő nyomában. Hol­napi ebédünk. — 20.30: Muzsiká­ló egyetemi diákok. — 21.40: Gyökerek. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Kelet- Európa a két világháború között. V. rész. — 22.30: A Magyar Rá­dió és Televízió Énekkara Ko- dály-kórusműveket énekel. — 22.45: A szombathelyi képtárért. — 23.00: Orff: Antigoné. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pásztor László és Hatvani Emese táncdalaibóL Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. — 12.55: Kap­csolás a pécsi stúdióba. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: A tavaszhozó kisleány. , Részletek Szokolay Sándor—Ba- lássy László gyermekoperájából. — 14.00: Szórakoztató antikvári­um. — 16.00: Az ABBA együt­tes felvételeiből. — 16.30: Hírek. — 16.33: útközben. — 16.35: Idő­sebbek hullámhosszán. — 17.30: Zenei tükör. — 18.00: Disputa . . . még mindig arról, hogy miért maradtunk le. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A Latabárok. — 22.00: Nó­tacsokor. — 23.00: Hírek. — 23.15: John McLaughlin és az One Truth együttes játszik. —• 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Válaszolunk hallga­tóinknak! Szerkesztő: Nagy Ist­ván. — Beatkedvelőknek. Az Universal és a Queen együttes felvételeiből. — Petőfi márciusa. Dr. Fodor László jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (Koszorúzási ünnepségek. — Befejeződött A szakma kiváló tanulója verseny.) a Royal Guarden Zenekar klasszikus me­lódiákat játszik. — Lap- és mű­sorelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.05: Hí­rek. — 16.10: Óvodások film- műsora. — 16.30: Levegőt! Gon­dolatok a szabadságról. — 17.30: Tévébörze. — 17.40: Mikrobák és emberek. Tévéfilmsorozat. — 18.35: Telesport. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Teréz. Tévéjáték. — 21.45: Műkorcsolya VB. Férfi szabadon választott gyakorlatok. — Kb. 23.00: Tv-hir- adó x Televízió, 2. műsor: 18.15: Fi­zika. — 18.45: Francia nyelvtan- folyam. — 19.00: Orosz nyelv. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A marseille-i fiú. Olasz tévéfilm­sorozat. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Amaldo Pomodoro szob­rai. Képzőművészeti rövidfilm. — 21.50: Csajkovszkij: b-moll zon­goraverseny. Miskolci Nemzeti Színház (3): Óz. a nagy varázsló. — (7): Le­ányvásár. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Barabás Márton festményei. — József Attila Könyvtár (12— 20) : Könyvtár és képzőművészet. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Bela-emlékkiállitás. — Borsos Miklós plakettjei. — Herman Ot­to Mu^ecua Ember es munka. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Otto élete és munkássága. — Molnár Béla Ifjúsági és Üttörö- ház (10—18): Martyn Ferenc gra­fikái. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—15): Juhász Miklcxs fotói. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Egy kezdő varázsló ’ viszontagságai Mb. szí. NDK film Kezdés: f4 orakor Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH 80 huszár I—II. Szí. magyar film Másfél helyár! Kezdés: 3 órakor Forradás Mb. szí. lengyel fllin 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Amerikai anzix Magyar film Kezdés: 15, Í7 órakor TÁNCSICS Nuki majom kalandjai Mb. szí. szovjet film Kezdés: í5 órakor Huszadik század I—II. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés: f7 órakor rAKLYA A szegények kapitánya Mb. szí. román film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Angi Vera Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5, 7 orakor PETŐFI Szói kérek I—H. Szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR A delfin napja Amerikai film Kezdés: 6 órakor PERECES Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Amíg egy vegyszerből gyógyszer lesz. — 3.37: Cimarosa: A karmester. — 8.57: Csajkovszkij: n. szimfó­nia. — 9.33: Hipp-hopp, haja- hopp! óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Visszapillantó. Lá­togatóban Janus Pannoniusnál. — 10.35: őrizem a szemed. Ady Endre versei. — 10.40: Maurice André trombitál. — 11.00: Az Ambrosian kamarakórus Beetho- ven-kórusokat ériekéi. — 11.09: Évszakok. Részletek Kristijonas Donelaitis litván költő műveiből, Petőfi rádió: 8.00: Hírek. •— 8.05: Juhász Frigyes kórusdalai- ból. — 8.20: Világtörténelem dió­héjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Hollós Lajos: A toronyból. Sza­bó László rjézfúvós szextettje. — 8.41: Párhuzamok. Major Tamás­sal és Székely Gáborral beszél­get Antal Gábor. — 8.56: Slá­germúzeum. — 9.53: Lottósorso­lás. — 10.00: Zened élelött, —» 11.455 Tánczenei koktél*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom