Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-15 / 63. szám
r i i Foglalkozása szakmunkás Mit csinál, mennyit keres? # A cementgyáriaknak a beruházás ipari forradalmat jelentett. (Kovács Attila felvétele) céljait, formál jó- és rosszkedvein? Mennyire hat rá az, hogy sorozatban kiemelkednek mellőle, hogy ez a lehetőség előtte is nyitva van? Mennyire határozza közérzetét, hogy a Egy osztály előtt nyíltak fel az addig lezárt sorompók. Szakmájukban kivaló munkások lettek közéleti vezetők, kerültek az élet más és más területére. Tanultak, s történelmi éhséget és adósságot letudva lettek igazgatók, mérnökök, pedagógusok. művészek, katonatisztek, s felsorolni is nehéz lenne, hogy hány helyen várta őket az élet. „ Nulláról indultak A társadalmi átrétegződés az osztályon belüli élénk mozgást is kiváltotta. A városra ámuló falusi fiatal előbb segédmunkás, aztán betanított, végül szakmunkás lett. A világ birtokbave- vésének lendületében sokán szinte nulláról indulva is elértek a legmagasabb képesítésekig. Megszűnt a szak- munkásrétegen belüli állandóság. A tömeges mozgás a hetvenes évektől kezdődően lelassult, de nem szűnt • meg. A termelésben bevezetett új eljárások, űj gépek sora, a vadonatúj üzemek és üzemrészek új és űj képességeket kívántak, új és új emberi értékeket követeltek. Míg 1949-ben a munkásságon belül a segédmunkások képviselték a többséget, 1973-ban már csak egynegyedük végzett minden képzettség nélküli munkát. Ez a szám azóta is csökkent, s hovatovább ma már az az egyik gondunk, hogy a szakmunkások mellett nincs elég kiszolgáló ember, vagyis a szakmunkás kénytelen elvégezni akt is, (rakodás, szállítás stb.l, amit olcsóbban megvehető munkaerővel is elvégeztethetnénk. Hogy mit jelent ez a munkásnak, mennyire hat a közérzetére, mennyire szabja meg gondolkodását, alakítja mellette dolgozó betanított munkás ugyanannyit, vagy esetleg többet keres nála? Bekerülni rang Ez utóbbi szakmunkás sohasem fogja elismerni, hogy ő nem akart többet, hogy ő szalasztott el lehetőségeket, hogy nem tudott megmaradni egy szinten, hanem egv szinttel visszaesett. Az, hogy milyen követelményeket támaszt a szinten- maradás, szakmák függvénye. Csak másfél évtized alatt például alapvetően megváltozott az építőipar, élesen elvált egymástól a nagyvállalatoknál és a kisebb cégeknél alkalmazott gyakorlat. Miskolcon a HCM építése a cementipar munkásainak jelentett forradalmat. Tmk- sok mesélik, hogy ott voltak már a gyár szerelésekor is. ott ismerték meg a gépeket. már amennyire megismerhették. Tény: kibontva nem látták őket. a gyár ugyan felépült, de a gépekhez való dokumentáció részben hiányos, részben idegen nyelvű, a rajzok sokszor hiányzanak. Nos, ebből a tmk-s műhelyből alig megy el valaki, bekerülni rang. A munka egv kicsit sport, ugyanúgy, mint ugyanitt a cementipari gépjavító embereinek is. Szinte a szomszédban, a mályi téglagyárban viszont állandó a létszámgond. ha fiatal kerül oda, rövid időn belül menekül. mert a gyár mór korszerűtlen. a gépek öregek, a technológia idejétmúlt. Jobbak a feltételek ** Fiatal szerelő mondta: — Nézze, egy ilyen hely is kell. Az ember megtanulja legalább, hogy kell sz .. .- ból várat építeni, megtanul bütykölni. Ha nem kopik bele, ha nem lusta könyvet venni a kezébe néha, akkor jó úticsomagot kap. Ugyanez másképpen: — Amikor én kezdtem a villamos szakmát, akor még mérnökök se gondolkoztak azon, hogy mi az a gyengeáram. Néhány primitív automatikai ismert az ember és pont. Ha valaki annál a szintnél megrekedt, akkor most nézheti magát, vagy elmehet a téeszbe, mert csak ott számít szakembernek ... Más dolog, és ez is egyre nyilvánvaló, hogy' ott sem számít már annak, hogy a termelőszövetkezetek, pontosabban a mezőgazdaság szakemberigénye megnőtt, hogy a vidékre települt kisüzemek nemegyszer a legkorszerűbb berendezésekkel dolgoznak. A korszerűbb üzem pedig jobb munkafeltételeket biztosít. Ez a jobb munkafeltétel nem szükségszerűen fehérköpenyes munkát, de túl az anyagiakon, a fejlődés lehetőségét tartalmazza. (Folytatjuk.) BARTHA GÁBOR iff Bontják azt az épületet, melyben 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártjának miskolci szervezete megalakult. Időközben elkészültek környezetében a hazak, és itt manapság már egy hangulatos, szép tér terül el, ahol emlékhelyet alakítanak ki. Egy városrész munkásmozgalmi emlékei L A nyomornegyedtől a modern lakótelepig Nem egészen tíz évvel ezelőtt költöztek be a boldog lakók a város első házgyári épületébe. Akkoriban elég volt annyit mondani a taxisofőrnek, hogy „a nagy házba". és máris tudták, hová szól a fuvar. Hegyként magasodott a környék apró házikói fölé a Vörösmarty utcai, tízszintes épület. Emeleti lakói beláthattak a mesterutcáknak nevezett szűk sikátorokba. a földre lapuló házikók néhány négyzetméteres udvarába. HÁTUKON VITTÉK AZ ORVOST Azóta lakótelep nőtt az első bérház köré, és ahogy terjeszkedik, úgy fogynak a múltat idéző házikók. Még néhány év, és csak korabeli feljegyzések, fotók őrzik a Gordon emlékét, melyet annak idején Európa egyik legnagyobb összefüggő nyomornegyedeként tartottak számon. Nem sajnáljuk; de *zt sem feledjük, hogy e városrész lakói közül sokan beírták nevüket a miskolci munkásmozgalom történetébe. A XVII. század közepén még csak néhány utcácska húzódott a Szi-nva és a NépUmkismeretek Az Ady Endre Művelődési Ház Buday József kertbarát- szakkörének tagjai ma újabb előadáson vehetnek részt. Délután 6 órától Mérgező és ehető gombák címmel hangáik el ismeretterjesztő előBalesetek és okaik Munkavédelmi konferencia az LKM-ben Tegnap délelőtt a Diósgyőri Vasas Művelődési Házban az elmúlt év eredményeit, s az idei esztendő feladatait értékelték, határozták meg a Lenin Kohászati Művek munkavédelmi szakemberei. Herendi Rezső műszaki vezérigazgató-helyettes örömmel állapította meg, hogy a gyárban csökkent a balesetek gyakorisága és a balesetek miatt elveszett munkanapok száma. A vártnál kevesebb (36.3) az ezer dolgozóra jutó balesetek, s ugyancsak kevesebb (18.45) a kiesett napok száma. Ugyanakkor, sajnálatos, hogy tavaly az LKM különböző üzemeiben heten haltak meg és tizenketten szenvedtek csonkulásos balesetet. A szakemberek most is elemezték az okokat. Kiderült, hogy a balesetek több mint 40 százaléka még mindig az anyagmozgatásnál előforduló hiányosságokból történt. Viszonylag sok a baleset az egy évet meg nem haladó szolgalati idővel rendelkezők ne L, Az általános javulásban számos intézkedés megvalósítása játszott közre: Ezek egyik legjelentősebbje a Siemens—Martin acélmű felújítása volt, több százmillió forint költséggel. Az egyébként lebontásra ítélt acélműnél ..élete hátralevő részében" a korábbinál biztonságosabb munkakörülményeket teremtettek a martinászoknak. Ugyancsak ilyen fontos intézkedés volt, hogy az éves nagyjavításoknál külön munkavédelmi-intézkedési tervek készültek, vagy például a vasásszakszervezet felhívására az LKM-nél is elkészült a tüzelőberendezések gázbiztonságát, korszerűsítését meghatározó ütemterv. Ennek szellemében fokozatosan csökkentik a gyárban az életveszélyes kohógáz fölhasználását, s a korábbinál szigorúbban ellenőrzik a gázbiztonsági előírások betartását. Minden bizonnyal gyümölcsözik majd az átdolgozott és egy kötetben kiadott vállalati energiabiztonsági szabályzat is. Az pedig szinte bizonyos, hogy az alkoholt zmcis ellen indított küzdelem, a rendszeres és szúrópróbaszerű ellenőrzések, csak hasznára lesznek mindenkinek. A biztonságosabb és egészségre veszélytelenebb munkakörülmények megteremtését, a dolgozók egészségének megóvását szolgálták a „Dolgozz balesetmentesen!” mozgalom olyan rendezvényei, mint a munkavédelmi negyedév, a munkavédelmi újítási hónap vagy például a gyáregységek között ismét meghirdetett munkavédelmi verseny. Az eredményhirdetésre is a tegnapi konferencián került sor. A versenyt ezúttál az energia gyáregység nyerte, a csavar- és húzottáru. illetve az öntöde gyáregység előtt. A munkavédelmi verseny legjobbjait több mint félmillió forinttal jutalmazta a vállalat. A konferencián hasznos eszmecsere bontakozott ki arról, hogyan lehetne még tovább javítani az idén a munkavédelmet az LKM-ben, hogyan lehetne megakadályozni, hogy kevesebben szenvedjenek " halálos, illetve csonkulásos balesetet kert közötti területen. A Gordon névvel először az 1817-ben kiadott Dombi-féle térképen találkozunk. Az 1885-ös városi térképen már Alsó és Felső Gordon névvel jelölik a negyedet, mely az 1900-as években összefüggő nagy nyomornegyeddé duzzadt. A szegénység sárból. szeméttelepi anyagból vert fészket magának. A viskók fedeléül sokszor a Szin- va medréből kikotort pléh- darabok. lyukas lavórok szolgáltak. 1929-ben jegyezték fel, hogy ha az orvos kiment nagynéha a Gordonba egy-egy súlyos beteghez, a hozzátartozók hátán vitette be magát, akkora volt a sártenger. A Búza téren és itt a Pece partján alakult ki a város két legnagyobb emberpiaca. Az 1920-as és ’30-as években három megyéből zarándokoltak ide a kenyérre éhes emberek, munkát remélve. A puszta földön, a szabad ég alatt tanyáztak, éjszakáztak. \ KRAUSZ GYÖRGY ÉS ElVTÁRSAJ A városrész múltja megérteti velünk, miért vált a miskolci munkásmozgalom egyik bölcsőjévé a Gordon. 1918 decemberében a Szirma utcában (későbbi neve: Munkácsy utca) egy kávéházban alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának miskolci szervezete. Az alakulásnál hatvan töt számláló szervezet' tagjai között találunk szakmunkásokat, kistulajdonosokat és értelmiségieket is. A mozgalom fő szervezője a diósgyőri Pelyhe Janos és a fővárosi haladó értelmiséggel — később a Vörös Üjság szerkesztőségével is — kapcsolatot tartó Krausz György volt. E szervezet kommunistái fontos szerepet játszottak az 1919- es események előkészítésében, majd irányításában. A MISKOLCI CSATA IDEJÉN Itt tevékenykedett az 1919. március 19-én megalakult direktórium, majd az 1919. március 21-én megszervezett Népbiztosok Tanácsának nehány tagja. 1919. május 22-én — a miskolci csata idején — e negyed fölött lőtték a vasútállomás felől, a Vörös Hadsereg páncélvonatából. az Avason felállított ellenséges tüzérséget. A Tanácsköztársaság leverése után is tovább élt a városrészben a proletár forradalom szelleme. Az 1930. szeptember 1-i felvonuláshoz az Arany János utcai Munkásotthon környékén gyülekezett a város munkássága. (Folytatjuk.) BÉKÉS DEZSŐ # Szűk sikátorok, apró házak — ez volt a Gordon (Kerényi László felvételeiJ
