Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-08 / 57. szám

Állampolgári és jogi ismeretek pedagógus- jelölteknek Ú.j tantárgyat: állampolgá­ri és jogi ismerelsket oktat­nak szeptembertől az egye­temek és főiskolák tanársza­kos és szakoktató-képzésben részt vevő, valamint a taní­tóképző főiskolák és az óvó­nőképző intézetek hallgatói­nak Az új egyetemi tantárgy bevezetését különösen idősze­rűvé tette az új általános és középiskolai tantervek életbe lépése. Az általános iskolai történelem nevében is kiegé­szült „állampolgári ismere­tek”-kel, amelyre a 8. osz­tályban még külön 48 órát fordítanak a pedagógusok. Jelentősen megnő az állam- polgári és jogi ismeretek sú­lya a középiskolai történe­lemtanításban is. # Tegnap délben a miskolci műjégpályán három megye — Heves, Nógrád és Borsod — csapatai mérték össze erejüket, ügyességüket: A tévéből már jól ismert „Mindent bele” vetélkedősorozat keretében húszlagú csapatok versengtek különböző ügyességi számok­ban: fakutyás akadályversenyben, hokiiitós labdavezetésben, s egyéb jeges és csúszós fel­adatokban. A győzelmet Heves csapata szerezte meg. A vetélkedő után a Fonográf együt­tes szórakoztatta a fiatalokat. A játékot a televízói képmagnón rögzítette, s a közeljövő­ben műsorra tűzik. (Kovács Attila felvétele) Munkácsy és a kelet-európai realizmus Ma délután 6 órakor tartja a TIT Miskolc városi Szer­vezete A modern művészet előfutárai című szabadegye­temi sorozat következő elő­adását. Dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár Munkácsy Mihály és a kelet-európai realizmus kapcsolatáról tájékoztatja hallgatóit. Az előadás helye: a Széchenyi út 16. szám alatt levő Kazinczy Klub. műsor Munkára kell tanítani Az iskola mindennapjai Dr. Kornidesz Mihály előadása A múlt év őszén tekintette át a párt Politikai Bizottsága i Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata régrehajtásának eredményét. Állásfoglalása minden pedagó­gus pár talapszervezethez eljutott, és a következőkben folya- vatosan beszélik meg a tantestületek is az egyes intézmény- ipusok és saját iskolájuk, feladatait. Ehhez kíván segítsé­get nyújtani a megyei pártbizottság a kommunista pedagá- lusoknak rendezett aktívákkal. Ezek sorában elsőként teg- lap a gimnáziumok igazgatóinak, szakfelügyelőinek, a gim- láziumi pártalapszervezetek tagjainak tartott előadást dr. Kornidesz Mihály, a párt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Az aktívát, melyen részt vett Drótos László, a városi pártbizottság első 'Atkára is, Derne László, a megyei pártbizottság titkára ve­tette. Az iskola korszerű válto- ását jelentő üj dokumentu- íok fokozatosan lépnek élet­ei 1977-ben a szakmunkás- cpző intézetekben tanították lőször a közismereti tárgyá­ul az új tantervek alapján. ,z általános iskolákban és a ^akközépiskolákban az idei tnév hozta meg a változást, gimnáziumokban pedig -eprem bei: tói tanítanak új inkönyvekből. Nincs olyan edagógus, akit ne érintene z iskolákban folyó tartalmi tunka korszerűsítése, és egy- \ásra épülő iskolarendsze­ri nkben senki számára nem özömbös, mi történik a ma­ii intézménytípusban. Dr. Kornidesz Mihály az ;ok felsorolásával kezdte öaclását, példákkal illuszt- lta, hogy az új dokumen- mok bevezetése nem hitle­ri elhatározás, hanem hosz- ú folyamat eredménye. A ülök által szokatlannak tar- tt új általános iskolai ma- matika annak a törvény­erű következménye, hogy a ■mészettudományos tárgyak hatásában aurópai viszony- Iban sem szorultunk soha itrább az ötödik helynél, rínál szomorúbb volt a kép. ikor hasonló relációban azt érlék fél: mennyire szeret- ti meg a könyvet az iskola, iszességében a tudomá- os-technikai forradalom rgető igényei mellett a tár. dalomban bekövetkezett Hozások kívánják meg a elesebb alapokon nyugvó, galmas ismereteket; a szak­emberképzés alaposságát a népgazdaság struktúrájának változása követeli meg. A jövő olyan lesz, amilyen a jelen iskolája; nem vélet­len, ha a megnövekedett gaz­dasági nehézségek az iskolái jóformán nem érintik. Az egészségügy után az oktatás kap legtöbbet a közös kasz- szából, és természetes, hogy a kölcsönt tartozik visszafi­zetni. A szakmunkásképzés viszonylag tiszta képlete mel­lett nagy szerep jut ebben a ma még legproblematiku- sabbnak számító szakközép- iskolának. és az új gimná­ziumi tanterv is sokkal ha­tározottabban irányítja vala­milyen munkahelyre a fris-i jsen érettségizettet. Ezt szol-' ólja majd a harmadik és ne- _ edik osztályosokat érintő Takultáció. amely segít fel­mérni: milyen pályára alkal­mas a fiatal. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy aki tehetséges, az ne tanuljon to­vább, sőt a felvételi vizsgák­nak a következő években várható korrekciója is arra szolgál majd. hogy a túlje­lentkezések csökkenésével, a különböző pályákon az egyen­letesebb szakembermegosz­lással az egyén is, a népgaz­daság is megtalálja a számí­tását. biajíban is évtizedes folya­mat. de máris érzékelhető. Érzékelik a szaktanárok, hogy a tantárgyi korszerűsí­tés azt jelenti, hogy bizonyos tartalmi elemek nagyobb hangsúlyt kapnak, mód nyí­lik a tantervben előírtak mellett további ismeretek át­adására. és feltétlenül tuda­tában vannak megnövekedett feladataiknak és felelőssé­güknek. Nem kevesebb a dolguk, mint hogy munkára tanítsanak. M— Istvánffy Gyula honismereti pályázat Tizennyolcadik alkalom­mal hirdette meg a miskolci Herman Ottó Múzeum a ma­tyó népélet kiváló kutatójá­ról, Istvánffy Gyuláról el­nevezett honismereti-nép- rajzgyűjtő pályázatát. Az idei pályázati kiírás szerint, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából, pályázni lehet vörösörök és vöróskatonák életútjának megírásával is. Ezenkívül foglalkozhatnak a pályázók egyes munkakö­zösségek történetének fel­dolgozásával. kis- és közép­üzemek történetének meg­írásával. A -pályaműveket július 31-ig kell elküldeni, a Her­man Ottó Múzeumnak. A legjobb műveket díjazzák., .Az eredményhirdetésre a mú­zeumi hónap ünnepélyes megnyitásán kerül sor. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.aó: Kodolányi János: Vízöntő. — 12.43: Zenemúzeum — 14.27: Nőnapi beszélgetés Fénákel Ju­dittal. — 13.00: Hírek. — 15.10: Mónar Anna — népballada. — 13.20: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek. — 16.00: Útközben. — 10.05: Nemzetiség és népzene — 16.26: Francia muzsika. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17,07: Kör- mikroton. Mester Ákos és vértes Csaba vitamüsora. — 17.32: A Magyar Rádió és Televízió ének­kara Bárdos Lajos magyar köl­tők verseire komponált kórusmii- veibol énekel. — 17.55: Külföld­ről érkézéit ■ . . Népzenei műsor. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Dokumentumműsor Rajk László születésének 70. évfordu­lója alkalmából. — 20.13: Fidelio. Részletek Beethoven operájából. — 20.49: A repedés. Horváth Pé­ter rádiójátéka. — 21.21: Jónás Mátyás népi zenekara játszik. Kemény Klió népdalokat éne­kel. — 21.40: Adottságok — le­hetőségek — hazánk vadgazdál­kodásában. vadászatában —. 22.00: Hírek. — 22,15: Sporthí- rek. — 22.20: Világtörténelem dióhéjban. IV. rész. — 22.30: A Prágai Rádió szimfonikus zene­karának hangversenybe. — 24.00: Hírek. — 0.10; Frenreisz Károly táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.35: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Hegedu- muzsika. — 14.00: Válogatott per­ceink. — 16.30: Hírek. — 16.33’ Útközben. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: segíthe­tünk? Az ifjúsági Rádió műsora — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista.— 20.30: Hírek. — 20.33: A 04 . 05, 07 jelenti Heves megyéből. — 21.05: ..A nő hétszer ", vidám be- szelgetesek a gyöngébb nem kép­viselőivel. _ 22.15: A tegnap slá­gereiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Rádióoperettekból. — 24.00- Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hői dolgok, női gon­dok. Ünnepi köszöntő a nemzet­közi nőnap alkalmából. Szerkesz­ti: Jakab Mária. (Az ilyenkor á( nyújtott hóvirág, a vállalati rendezvények már-már protokol­lárissá válnak. Sok helyen a nö- bizottságok szervezik es rende­£7 r iffíul Csillag a máglyán Napi életünkben sokszor megdöbbénlően gyorsan kö­vetik egymást a változások, az iskola változása a tovább­Color-koncert az lljúsági Házban A Color együttes holnapi koncertje nem a régi Vasas Művelődési Házban — a Bartókban —. hanem a Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő­kén nagytermében lesz. A hangverseny előtt — mely este 7 órakor kezdődik t— délután tél 4 es fél 6 között a hangszerboltban dedikál­ják nagylemezüket az együt­tes tagjai. A legutóbbi (tévé) Filmszerű­ben Hernádi Gyulától azt kér­dezte a riporter (Wisinger Ist­ván), hogy miért ír távoli or­szágokról, cs időben is távolt eseményekről. Hernádi szelle­mesen. finom iróniává azt vá­laszolta, hogy ideje lenne iro­dalmi életünknek szakítania a „lokális kötődéssel”, s „plane- tárisan”, azaz az egész emberi­ségben gondolkoznia. Az itt-et és a most-ot is jobban átte­kinthetjük, ha tágabb koncep­cióban gondolkodunk, sajátos gondjainkat a nagy összefüg­gésekben is látjuk, láttatjuk. Irodalmunkban Vörösmarty volt az, aki szakítani tudott ä szükebb lokálpatriotizmussal, a haza sorsát az „embermilliök", az ..egyetemes részvét” össze­függésében irta le. Sütő András, a nagyen,yedi diák, a mezőségi parasztgye- fek lényegében az Anyám könnyű álmot ígér című szo­ciografikus hitelű, de lírai hevületű írásával „tette le a kézjegyéi” az irodalomban. Tehát előbb írta le az itt-et, az eredetet, hogy utána sor­jázó műveiben egyre táguló köröket, szeleteket hódítson meg térben és időben is a valóságból. Itt csak utalunk például a Perzsák című re­mek esszéjére, vagy Kleist: Kolhaas Mihály című regé­nyéből írott drámájára (Egy lócsiszár virágvásárnapja). Logikusnak mondható, hogy el kellett jutnia Kálvin Já­nos alakjához is, meg kellett írnia azt « problematikát, amelyet maga a név és a kor jelent, felidéz. A Kálviniz- mus, „mint olyan”, nekünk magyaroknak nem csupán vallási, teológiai kérdés. Lé­tünk, a nemzeti irodalom, sőt magának a nemzettudatnak a kialakulása is tragikusan es szervesen kötődik a refor­máció-ellenreformáció küz­delmeihez. Aki Kálvinról be­szél, az mindenkor a magyar történelemről is beszél, lett légyen az költő, író vagy po­litikus. (Lásd például Illyés A reformáció genfi emlékmű­ve előtt című szép versét. Mindezzel csupán a téma fontosságára es részben ak­tualitására kívántuk felhívni a figyelmet. Sütő drámája úgy történelmi dráma, aho­gyan Illyés Gyula (Teleki László nyomán írott) Kegyen- ce, vagy Shakespeare Julius Caesara, vagy Madách Móze­se. Azok az etikai kérdések, elvi-ideológiai kérdések, ame­lyek szembeállítják a hajda­ni jóbarátokat: Kálvint és Szervát .Mihályt, minden be- lemagyarázás és aktualizálás nélkül is élnek, hatnák ma is. A mozinézőnek nem kell feltétlenül (noha nem árt) is­mernie a történelmet ahhoz, hogy élvezze és értse a fil­met. Óriási előnyt jelent 'az is, hogy láthatta színpadon vagy a tévében. Adóm Ottó rendező lényegében „három bőrt húzott” le a darabról, hiszen ő rendezte mindhárom változatot. Nekünk itt nem feladatunk a három produk­ció összevetése, de el sem hallgathatjuk ezt a tényt, mi­vél — érzésünk szerint — nagyon is meghatározó, hogy egy színházi rendező egy színpadra készült művet va­lósított meg többféleképpen. A lényeget ugyanis ez eset­ben nem a képek mondják el, hanem a nemes veretű szövet, a gondolatok ütközé­se, szikrázása, s nem utolsó­sorban maga a színészi já­ték. Sütő dialógusai kitűnő­nek mondhatók, mert világo­sak, plasztikusak, drámai vi­vőerejük van, Sztanky István Kálvin-alakítását éreztük erőteljesebbnek. Végül is el tudja fogadtatni velünk, hogy ő is tragikus figura, akit köt maga a hatalom és a rábí­zott közönségért vállalt fele­lősség súlya. Nyilvánvaló, hogy a rokonszenvünk Szer­vát Mihályé (Huszti Péter), aki a maga emberi tisztasá­gával. jóhiszeműségével, már- már naivitásával egy, az adott koron túlmutató, egye­temesebb szabadságeszmét képvisel. Az ő máglyaha'ála, mártír-sorsa azonos Giordano Brúnóéval, a mindenkori újat, újabbat akarókéval, akik felmorzsolódnak a hatalom­mal szemben vállalt harcban. Sütő történelemszemlélete ép­pen ezen a ponton érhető tetten, ezért neveznénk — hatásában — optimistának. A reformáció tragédiája éppen az lett volna (illetve lett is a későbbiek során), ha meg­merevedik. nem tud tovább­lépni. Feltétlenül szólnunk kell Haumann Péter alakítá­sáról, a „zseniális gazember” szerepében. Az ő figurája az, amely a mindenkori status quo megmerevítését tartja feladatának, s eszközeiben sohasem válogatós. A film szép színei mar­káns disszonanciát, jelentést is hordoznak. Mintha azt su­gallnák, hogy a természet kö­zömbös a benne lejátszódó emberi tragédiák iránt...(?) (horpadó) zik a vállalati nőnapot. Az ö«z­S^cdiXltaS tuiiciv OŐC­ícuie uxzoxiyxiaxu: cu.uii<u « la, emocii uíwtACi cu.A.i'oz.*u, melyet a xúik iram érzett újte­let, m unkaj ük eusmercse vezé­rei. hói a ucxye a none* a wu- sauaxumban ea a csalaaoanY — erroi vauanaK a léniák.) — Ze­nekari muzsika. — CrOAüOlatOk a gazdasagpoiitiKai agnaciorui. r n- sovszki noor jegyzett. — í#.óu; •bözak-magyarOioZdgi Króm**. (ivnsKOic megyei v«ros Aanací»a- nak Vegrenajtu Bizottsága tár­gyalta. — Uiesezfctt az egri ta­nács végrenajio Dizottsaga.) — Zsoldos imre játszik troxnuuan, — .Lap- es musoreiozetes. Televízió, í. raűaor: \g.U: re*. — lo.s«: maian szeretnek lenni! Kxsaooosok műsora. — IV.ij: Kozxnuveiocies — közelről, — ,J.7.ík>; a növények orvot»«­Portré. — 18.20: reiesport. — 1Ö.45: Szépen, jól, magyarul. — Lstx mese. — iy.**: Uevé- torna. — iy.3á: Tv-mrado. — 20.00: Kilenc hónap. Magyarfilm. — 21.30: Dzsessz-paitanua, — 22.25: Tv-hiraao <L Televízió, 2. iwm«t: »..*>; Mm Iskoiateievizio az oktaíasoan. — ltí.iö: Múló ialevél. Prenyo prt>- iesszor műsora. — l#.öd: pranexa nyelvtamolyam. ■— lí.io: Oro«z nyelv Középiskolásaknak. — wp.ohc Tv-híradó. — ao.oo; BSE—ses>o San Giovanni, Női kosariaocia BLK elődöntő-mérkőzés. — 21.iá; Tv-iürado 2. — 21.25: volt három nőtlen fia talem otr . Szövget nim. Miskolci Nenusei-i óz, a nagy varázsló. — fc*)* Leányvasax. Kiállítások: Miskolci G*iér>« (lü—l*o : Keleti szőnyegek. — Mi­ni Galéria (10—1#); xsax aoas Mar­ion lestményei. — József Attila Könyvtár (12—20) : Könyvtár képzőművészét. — Szónyi-terem (9.J0—18.00) : Csabai Kaiman les- tomüvész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—l#) : 2oQ ev magyar iesieszete. — Kondor Beia-^m- lekkiallitas. — Borsos xvükio* plakettjei. — Herman Otto Mú­zeum (io—18) : znioer és munka. — A Kommunisták Magyaror­szági Partja. — Herman OUo- emtekház (10—18) : Herman Ottó élete es munkássága. — Nehéz­ipari Műszaki Egyetem (10—U): Juhasz Miklós roiomuvész kxal- litasa. FILMSZÍNHÁZAK b Eke A delfin nap}» Szí. amerikai film Kezdes; 14: hná Csillag a máglyán Szí. magyar rum Kezdés: 8 órakor KOSSUTH A sah /ia I—II. Mb. szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: la orakor A nagy balhé Szí. amerikai film Kezdés: 7 orakor HEVESY I. FILMKLUB Todo modo Szí. olasz film 16 éven lelüleknek? Kezdes: 15 és il orakor TÁNCSICS Ragadozó madarak Szí. amerikai iilm 14 éven alul nem ajánlott! Másfél helyár! Kezdés: f5 és 17 órakor fáklya Hulöt úr közlekedik Mb. szí. francia film Kezdés: í5 és 17 órakor SZIKRA A szegények kapitánya Mb. szí. román film Kezdés: 5 és 7 órakor PETŐFI Fehér farkasok Mb. szí. NDK film Kezdés: f5 és f7 órakor HÁMOR A választ csak a szél ismeri Mb. NSZK film 14 éven alul nem ajánlott! Kezdes: 6 órakor PERECES Csillag a máglyán ^ Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor • PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: a mai nap kulturális programjából. — 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.37: örökzöld dallamok. — 9.33: Óvodások műsora. — 9.53; Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.35: Somlyó Zoltán versei.’ — 10.40: Rudolf Schock operaáriá­kat énekel. — 11.00: Gondolat, a Rádió irodalmi lapja. — 11.45: fiai dalok. retöfi rádió: 8.00: Hírek.— 8.05: Az izraelita íelekezet negyed­órája. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.S3: Népzenei hangos újság. — 9.15; Magyar szerzők fúvószenéjéből. — 9.53; TjOttósorsolás. — 10.00: Zenedelelőtt. — 11.45; Tánczenei koktél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom