Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-08 / 57. szám

Okos masina — ras ni a soknak * Korács Tibor nem íróasztal mellől irányította a szerelést. Most atadja Jakab Attila rendelkező szolgálattevőnek. li líraik domi Egy beruházás átadásának szimbólumaként általában át­vágnak egy szalagot. A ren­dező pályaudvar sínjeinél, j-lzöinél, váltóinál ez lehetet­len volna, pedig tegnap dél­előtt egy több mint 23 millió torinlos költséggel épült mű­szaki berendezést adlak át. Ezt jelentette Gál Lajos, a biztosítóberendezési és autó-, matizálási osztály vezetője dr. Pásztor Pálnak, a MÁV Mis­kolci Igazgatósága vezetőjé­nek: ..Az integra dominó rendszért a rendező pályaud­varon üzembe helyeztük '. A születését 1975-ben ha­tározták el. a kiviteli terve ’977-ben készült el. Ezzel egyidőben megkezdődött a hejöcsabai cementgyár belső ’•ályaudvarának építése, ami kapcsolódik a rendszerhez. Tavaly, július elsején meg­kezdődött a szerelés. Érde­kessége, hogy az országban egyedülállóan, szerkezeti ösz- szefüggésben van a miskolci nagy dominóval, a gurító­domb automatikus felszere­lésével. Mit is jelent az integra do­minó? Az Integra: egy sváj­ci cég. amely kifejlesztette ezt a biztosítóberendezést, s ennek licencét a MÁV meg­vásárolta. A dominó össze­rakható egységeket jelent; kü­lönböző pályaudvarok, kü­lönböző vágányok kapcsola­tainak automatizálására, a legtökéletesebb biztosítására szolgál. Az új dominó épületéből 21 váltó és 56 jelző működését Tányítják automatikusan. S egy jubileumi szám: a mis­kolci igazgatóság területén ez a huszadik dominóberende- zés. Ha versenyt indítanának, az automatizálásban a mis­kolciak messze leköröznék a többieket. Olyannyira, hogy a biztosítóberendezések fenn­tartási főnökségének mérnö­kei, technikusai és szerelői számtalan más igazgatóság területén is kamatoztathat­ták már tudásukat. Az ünnepség egy pillanatig em zavarja, nem is zavar­hatja a rendező pályaudvar életét. —t- Csonkára megy. merre toljuk? — A váltón keresztül. — Kisgéppel megtolom még a 13-at. Jakab Attila rendező szol­ga’ ittevő már az új dominó­asztalról irányít. Gacso Ist­ván gurításvezető már az élő mikrofonba mondja: — A gurítást megkezdjük, kérem, vigyázni! A pályaudvar esze az állomásirányító szobája, ahol éppen Duck Janos tel­jesít szolgálatot. Előtte, mint egy tervezőasztalon, lepedő­„ i papír, amelyre a szerel­vények minden mozdulatát jegyzik. Az új épületből a gurító­domb jelző fényei este olya­nok. mint a Lánchíd díszki­világítása. A szerelők még éthetes készenlétet tarta­nak. s utána a hatvan—horí- csányi vonal, valamint a Ti­szai Kőolajfinomító lesz az új terepük. A gratuláció után már csak a kitüntetések átadása van hatra. Oszterman Béla es Kopcsó Géza kőművesek. Hajdú László és Kovács Ti­bor építésvezetők és Kriston József szolgálati főnök veszi át a jól megérdemelt jutal­mat. A főpróba minden várako­zást felülmúlóan sikerült. Amíg a gurítóról egy kocsis különszerelvényünkkel a Ti­szai pályaudvar felé tartunk, mellettünk párhuzamosan egy tehervonat halad. Ilyen még fiem volt, s ezt is. hogy egyszerre két szerelvény ha­ladjon a Tiszaira, ez a be­rendezés tette lehetővé. A te­hervonatnak az új dominó­ból adják a zöld, szabad jel­zést, az nem áll meg a pá­lyaudvaron. Nekünk pedig egy folyamatos sárga adja az utasítást, hogy 40 kilométe­res sebességgel haladhatunk, s a pályaudvaron majd meg­állunk. Amíg megérkezünk, a szinkronelméletről folyik az eszmecsere. Ezeket a be­rendezéseket már nem lehet hat Remivel kezelni, mert a gépnék és az embernek szink­ronban kell lennie; okos ma­sinák kezeléséhez még oko­sabb emberek kellenek . . . O. E. * A rendező pályaudvar észkombájnja, a dominó új épülete. (Kerényi László felvételei) Segély a várostól 1 prmÉlÉczés gondjai Noha Miskolcon úgyszól­ván minden alsós általános iskolás — mar természete­sen, akik igénylik — része­sülhet napközis ellátásban, a gyermekélelmezés óriási gon­dunk. A felső tagozatosok kö­zül csak elvétve kaphat egy- egy napközis ellátást. Az összes általános iskolások 40 százaléka vehet még csak részt a gyermekétkeztetés­ben. Tavaly ugyan a város 1200 gyermek élelmezését ol­dotta meg 1,7 millió forint ráfordítással, ám további in­tézkedésekre van szükség. Nehezíti a helyzetet, hogy a vendéglátóipari vállalat 37 százalékkal drágábban adja az élelmet, mint amennyi a városi tanács előirányzatában ■zerepel. Városunk tanácsa évről évre'Viagy gondot fordít arra. hogy az egyedülálló, idős. olykor magatehetetlen mis­kolciak megfelelő szociális támogatást kapjanak a vá­rostól. Az elmúlt évben pél­dául kereken 500-zal nőtt az * Az elmúlt évben mintegy 75 ezer forintot költött a miskolci I. kerületi tanácsi hivatal toronyórák, emlék­művek. emléktáblák javítá­sára. Majdnem 7 ezer fo­rintba került például az avasi. s több mint 10 ezer forintba a színházi toronyóra állandó és rendkívüli se­gélyezettek száma, a nekik nyújtott anyagi segítség pe­dig mintegy 1 millió forint­tal haladta meg az előző évit. Tovább nőtt azok száma Ss. akiknek a házi gondozással segít a tanács. javítása. A kerület emlék­tábláinak felújítása 35 ezer forintba került. Az idei esz­tendőben is biztosítva van a kerület számára a torony­órák. emlékművek és emlék­táblák felújításához, javítá­sához. karbantartásához szükséges pénz. Toronyórák, emlékművek javítása Ülést tort oz SZMT ifjúsági bizottsága Pénteken délután az SüMT- székházban tartja soron követ­kező ülését a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsú­nak ifjúsági bizottsáa. A bi­zottság tájékoztatót hallgat meg a/ 1978-ban megtartott ifjúsági parlamentek tapasz­talatairól. majd megvitatja ez évi munkaprogramját es el­ső félévi üléstervét. Az 1. kerületben szanálják i Az idén is sok-sok épüle­tet kell elbontani Miskolc I. kerületében ahhoz, hogy to­vább éoülhessen a város belső területe. Az I. kerületi Tanácsi Hivatal elkészítette a szanálási ütemtervet, amely szerint az alábbi helyeken kerül sor bontásra-: Ács ti. 7—15. sz.; Bocskai u. 4. sz.: Beloiannisz u. 16— 20. sz.; Bors vezér u. 34—50. és 29—59. sz.; Dayka u. 1—7. sz.; Forrásvölgy u. 8. sz.; Hunyadi u. 9—16. sz.; Hadi­rokkant u. 22—46. sz.; Kont u. 1—3. és 2—6. sz.; Kun Béla u. 34. sz.; László Jenő u. 29—67. sz.; Martinovics u. 1—2. sz.: Munkácsy u. 107. sz.; Melinda u. 1—9. és 2— 14. sz.; Margit u. 7—11. és 2—118. sz.; Pallos u. 18—36. es 17—27. sz..; Szabó Lajos u. 11. sz.; Toldi u. 11—15. sz. és Vörösmarty a. 98—126. sz., illetve 57—71. sz. HÚQOM, ANYÁM, HITVESEM... A szólás úgy tartja, hogy ünnepet csinálni nem lehet, az ün­nep az úgy lesz, mint magon a csira, és úgy no, mint ahogyan a Iák nőnek Úgy lesz erősebb, vagy hal meg eröjlen vesszőcs­keként. Ma a világon: immár 69. nemzetközi nőnapot köszöntünk. Sza vakkal, világgal, emlékezéssel, vagy éppen agyonhallgatással. Az ünnep iává nőtt, részévé vált az életünknek, eiösebb lesz a tiilással is. Valahogy úgy nőtt, ahogyan nálunk április 4-e egy nemzet ünnepévé nőhetett 34 év alatt. Didereg bennem valami bolondos férfiszeméiem, mert szeret­nék nagyon kedvesen írni most. A nőnap a világban politikai tartalmú ünnep, de — Így nő a csemete fává — egy;e inkább családi ünnep is. Nyírségi falumban, olthon, ahol nekem még mindig jobb ízű a szó, a boltos mesélte, hogy iparcikkből való­ságos nőnapi vásott csinált, hogy soha nem fogytak igy a tojás­szeletelők, súteményíoimák, abroszok... Néz rám egy hihetetlenül kedves, egyszerű öregasszony, az anyósom, és meséli, hogy ki kinek mit vett nyolcadikára. Mesél, és én tudom, hogy ő nem kapni akar, a lelkét is odaadná értünk, válása csak az őrömért való, nem súlyozza érték, s bármit ve­gyek is, ugyanannyit log érni az, mint sógornőimtől a dísztávi­rat. Ha valumire büszkék lehetünk mi, férfiak, okkor ez a várako­zás az. Büszkeség persze, de tonulság is egyben. Hány idős asszony él velünk, aki az életét használta el a mi életünkért, csodálatos asszonyok, akik a nincsből is mindig tudtak adni, olyanok, mint az anyám volt, szegény, aki kért, ki tudja, honnan szerzett fél kockacukorból varázsolt nekünk karácsonyt. Vállát vonhatja most, aki fiatalabb, és kioktathat, hogy ez már történelem. Igaz, de a történelem emberi sorsokból építke­zett. Ma, a statisztika tanúsága szerint Magyarországon a munka­képes nők 75 százaléka dolgozik. Egyszemélyben dolgozó és anya, családtag, irtom én már fonónőkről, munkásasszonyokiól nem is egyszer. Naponta beszélgető partnereim, informátoraim, ripotalanyaim, kollegáim. Partnerek, akikről csak ünnepen „kell" tudni, hogy az élet forrásai is, hogy bármennyit tettünk oz egyen­jogúságért, ma és mindenkor ők azok, okik többet vállalnak ná­lam. Nehéz ezt ma /arázni, de bárhogy szerelem Is a gyerme­keimet, és bárhogyan szeretnek ők engem, ha fáj valami, okkor at édesanyát keresik. Ö vigasztal, és csak ettől múlik el a fáj­dalom. Miért tagadnám: a felnőtt férfi is élete végéig igy ma­rad ezzel. írhatnék és talán írnom is kellene orról, hogy o világbon a történelem nem egyforma gyorsan épül. Hogy van még háború, hogy van emberi kiszolgáltatottság, hogy van a világnak nem egy része, ahol az asszonyok még testükkel védenek gyermeket bombarepesztéstöl, hogy a világ nagy részén még mindig test- közelnyi az éhség. Tudom én, hogy ünnepet csinálni nem lehet. Az ünnep faként no, ha igaz. Végezetül hadd írjam le: vizsgáztattam magam, hogy mit vegyek. Számoltam is, és rájöttem, hogy ez a számol­gatás nekem legotább akkora öröm, mint amekkora lesz majd az ajándék az ajándékozottnak. * , _ Fan áld elégedett, van aki nem... Kohászok a nyereségről, a munkaruháról és egyebekről A diósgyőri Vasas Műve­lődési Központban kedden délután a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa együttes ülést tartott a szak- szervezeti bizalmiak küldöt­teivel. A résztvevők terjedelmes írásos anyagot kaptak a kol­lektív szerződés végrehajtá­sáról, valamint a módosítási javaslatokról. Hasonlóképpen a múlt évi részesedési alap felosztásáról. Az írásos be­számolóhoz Sötét Károly gaz­dasági igazgató és Gácsi Fe­renc, a vszt titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az igaz­gató elmondta, hogy felül­vizsgálták a munkaköri be­sorolásokat. ami minden év­ben visszatérő probléma, de a kategóriamódosítást szigo­rú feltételekhez kötik. A túl­órák száma növekedett, s 23 százalékkal lépték túl a ter­vezett keretet. A kollektív szerződés idei módosításáról elmondták, hogy sok új jogszabályi kö­telezettségnek kell eleget ten­ni, de vannak olyan vá'lalati aktualitások is. amelyek vál­toztatni kényszerítik az ed­digigyakorlatot. Gácsi Ferenc a dolgozók jövedelemszínvo­nalának emelkedését elemez­te, majd tételesen felsorolta azokat az összegeket, ame­lyeket szociális, kulturális és munkásvédelmi célokra fel­használtak. Vélemények, javaslatok kö­vetkeztek, amelyek parázs vi­táktól sem voltak mentesek. Svercsók Béla az acélmű gyáregységből a részesedési tartalékalap felhasználására tett javaslatot,' miszerint egy­millióért egy faházat szeret­nének a tömegsport szolgála­tába állítani. A másik másfél milliót az üzemegészségügy fejlesztésére fordítaná. A mű-, szerautomatika gyáregység villamosenergia-üzeméből a küldött az üzemi étkezdék el­lenőrzését szorgalmazza, mert mind mennyiségi, mind mi­nőségi. s higiéniai szempont­ból egyaránt kifogásolhatók. Büntettek-e már valaki is a védőfelszerelések használa­tának elmulasztásáért? — tette fel a kérdést a vállalat vezetőinek. Az üzemiek kifo­gásolták, hogy a nyereség év­ről évre nő, de a nyereség­napok száma csökken. Tóth Lajos, a nemesacél­hengermű képviselője örök­zöld témát firtatott: a mun­karuha minőségét. Kifogásol­ta a bakancsok minőségét, mert néha már olyat kapnak, ami ötször megjárta a bizo­mányit. A cipője talpa lesza­kadt, s közölte vele a mun­kahelyi vezetője, hogy eltilt­hatja a munkától, mert bal­esetveszélyes. Kérte, minősé­gi hiba esetén ugyanúgy cse­réljék ki, mint a kereskede­lemben. Somsák Jánosné,, a csavarhúzóüzem képviselője mint ruhakiadó mondta el ezzel kapcsolatos vélemé­nyét. Akadnak ugyan a mi­nőséggel problémák, de jól is nézne ki a vál­lalat, ha állandóan cse­reberélnének. mert nem minden ember egyforma, és visszahoznak olyan holmit is, amit már ugyancsak ki- hordtak. Elmondta, hogy a CH-egység kollektívája elé­gedett a nyereségrészesedés­sel, nem is gondolták, hogy ennyit kapnak. Az igazgató válaszai: rend­kívül szimpatikusnak tartja a részesedési alap tartaléká­nak ajánlott felhasználását, hiszen a vállalat vezetősége is ..faház-párti”, de ezt a pénzforrást nem lehet ilyen célra felhasználni. Ebben az ötéves tervidőszakban nem egy faház felépítése marad el a népgazdaságban. Az üzemi étkeztetéssel kapcsolatban jo­gosnak ítélte a panaszokat. A vállalat fizet, ha a dol­gozót önhibáján kívül baleset éri. Elmarasztalással jóvá­tenni a tragikus balesetei; keveset ér. Nem a büntetés­ről kellene ennyit beszélni a védőfelszerelések használatá­val kapcsolatban, hanem az egymás iránti felelősségről. Ha ez nem kecsegtet sikerrel, akkor van helye a retorzió­nak . .. — Egy évben elhasználód­hat-e 40 ezer pár ötujjas kesztyű? — tette fel a kér­dést a gazdasági igazgató, akinek még rosszabb tapasz­talatai vannak. Országos gond a' munka­ruha minősége, de lelkiisme- ret-furdalása van, amikor se­lejteznek. Lehetnek jogos té­vedések a cserével kapcso­latban, de hangsúlyozta, hogy senki ne sértődjön meg. ha azt mondja: a vállalat pénza legalább annyira pénz, mint az, ami a zsebünkben van. Mi­ben segíthetnének kölcsönö­sen egymásnak? A 18 ezre kollektívának súlyos millió­kért vásárolnak munkaruhái, de azt is úgy becsben kelle­ne tartani, mint a sajátot.,. O. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom