Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-26 / 72. szám

Gondolatok egy küldöílkösgyülésen Állampolgári szívesség mm Összejöttek az Avason Zárszámadó közgyűlést tar­tott a miskolci „Avas-dél'’ Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet a 3. számú Ál­talános Iskola különtermé­ben. Az elnöki megnyitót kö­vetően Barna Dezső, az igaz­gatóság elnöke tett szóbeli . Legészitéseket az igazgató­ság 1978 évi munkájának értékeléséhez. Dr. Dobos Mi­hály ismertette a felügyelő bizottság szóbeli jelentését. Körülbelül ennyi lehetne egy hír, amit nem bővít más, csak a napirendek sok­félesége. Az egyik legnagyobb Olvastam az írásbeli be­számolót, belehallgattam a vitába, és valójában egysze­rű dolog lenne tudósítani a küldöttközgyűlésről, ha nem emlékeznék több hasonló fó­rumra, gyűlésre, beszélgetési alkalomra . . . Az ország egyik, vagy ép­pen a legnagyobb, szövetke­zetéhez 2146 lakás tartozik. Majd 600-zal több, mint egy évvel korábban. Néggyel megszorozva, az igazgatóság munkája mintegy tízezer em­ber közérzete. Ám ez a tíz­ezer ember nem. vagy alig ismeri egymást, különböző lakástípusokban él, különbö­ző szintű igényekkel érke­zett, más és más elvárásai vannak. Az 1974-ben alakult szövetkezetnek 1977-re sike­rült biztosítani a pénzügyi egyensúlyt, tavaly már 639 ezer forint megtakarítást ért el. Napjainkban nem is cse­kély értékű, amit szó szerint idézek a beszámolóból: „A szövetkezet összes bevétele fedezte az összes kiadáso­kat.”. Kérdés: a szövetkezet vezetőinek sikerült-e fedezni az összes igényeket? Men fizetik... Egy nagyon tárgyiasítptt, jó beszámoló után követke­zett a vita. Olykor az em­ber eltűnődhetett, hogy en­nek a vitának mennyi köze van a beszámolóhoz? Javas­lat címszó alatt elhangzot­tak itt kérések, észrevételek, panaszok. Mégcsak azt sem lehetne mondani, hogy a pa- naszkodók bármiféle hangfo­gót használtak volna. Hadd tegyem ehhez hozzá: a je­lenlevők kisebb közösségek küldöttei voltak, következés­képp általánosított igényeket kellett uolna, hogy megfo­galmazzanak. Van valami természetes abban, hogy a sok ezer la­kásban élő sok ezer család nem akar sáros járdákon járni, hogy jobb közlekedést akar, hogy kényelmesebben szeretne bevásárolni, hogy sokallja a kiadásait... Van valami meghökkentő abban, hogy ez a sok ezer család — tulajdonos akar lenni, de a tulajdonosok gondjai nél­kül. Egészen nyersen ezt így fogalmazták meg, hogy ők az ügyeik intézését megfizetik. Ebben részben igazuk is van. Abban is igazuk van, hogy ez Miskolcon az első olyan A Vologda lakótelepi bar- kácsműhelv mellett március 27-én nyílik meg az Ezer­mester és Üttörő Kisáruház új üzlete. Ebbe költözik át a Széchenyi úti áruház út- törőrészilege. Amint azt Urbancsok Mi- hályné üzletvezető elmondta, •a új üzletben kaphatók A gyógyitómunka a tech­nika fejlődésével egyre esz­közigény esebb. Egy-egy kór­háznak többszáz milliós gép- narkia van. s hol ne foglal­koznának a beruházás gon­dolatával? De a készítendő gyógyszerek mennyiségét is meg kell tervezni. Hánv in- tekoióstűre. hány kórházi fé­rőhelyre lesz szükség az el­következendő évtizedekben? Milyen betegségek gyógyítá­sára kell berendezkedni? A kérdés igen fogas, s rendkí­vül sok szakembert foglal­koztat. Megvalósításukat nem lehet jóslatokra alapoz­ni. Komplexe^ í«v fogalmaz­nak pz Egészségűóvi Minisz­tériumban: országunkban milyenek a lakosság me°- betpo'ed'ísj viszonyai? Az ed­digi általános következtetése­ket csak nagy fenntartással lehet elfogadni. # A gyógyításhoz műszer kell. Az nagy baj, ha kevés van de az se jó, ha sok. (Herényi László (elvétele) Ma a te betegséged, holnap az én bajom lakótelep, ahol a lakókat nem lehet megnyugtatni az­zal a szép szöveggel, hogy például a „D”-épületek mű­szaki problémái később or­vosolhatók . . Az új beköl­tözőkkel együtt 2146 család vallja, hogy lakást kapni, bármilyen, öröm. Mindenki hibátlan lakást akar kapni, és nem nyugszik meg abban a tudatban, hogy ő most la­kik, következzenek tehát má­sok. Jó ez vagy rossz? Nagyon becsületesen azt hiszem, hogy jó. ugyanis ezek a lakások durván félmillió forintokat érnek. Ezek a lakások sok évre szólnak. Ezekben a la­kásokban sokan nemcsak él­ni, hanem jól élni szeretné­nek Más dolog: rossz is, mert éppen az ilyen fóru­mokon derül ki, hogy mi egy kicsit túlságosan örülünk egy-egy társadalmi munka sikeres megszervezésének, és szívesen mondjuk azt. hogy ötezer ember vett részt a társadalmi munkában, jólle­het nem vett részt rajta öt­ezer, csak ötszáz, de az az ötszáz tízszer is. ha hívták. A statisztika nem csal. csak megtéveszt. Az is jó, ha megfogalmazódik egy jogos panasz, de nem vagyok biz­tos abban, hogy a magunk panaszfogalmazásai nem csalnak-e meg minket? Nem visznek-e el a panaszok at­tól, hogy örülni tudjunk? Ma 'árul: a tulajdonos- érzet nem merül-e ki abban, hogy gondosan számon tart­juk az igényeinket. De ugyanakkor nem sokat, vagy éppen semmit sem teszünk a magunk jóérzéseiért, az együttélés kultúrájáért. A számonkérés joga Illő lenne a szövetkezet eredményeit sorjázni, de tar­tok egy kicsit attól, hogy az esetleg gyengébb lakásszö­vetkezetet ismerők a maguk panaszává fogalmazzák át a maja az uhui ui uuaiv es -tei- szerelések, turisztikád és sporteszközök, kempingáruk. Ez a megye egyetlen úttörő­áruháza. Ók láltják el példá­ul most április 15-ig az Ifjú Gárda 250 tagját az új djsz- egyenruhával, amely még az eddiginél is mutatóeatob lesz. pozitív példákat is, ahelyett, hogy valamit megvalósítani próbálnának azokból. Egy nagyközségnyi, majdnem kis- városnyi közösség joga és kö­telessége ugyanis, hogy ma­gának képviselőket, vezetőket válasszon, hogy ezektől kér­jen és követeljen, de — és ez most nem a küldöttekre, hanem minden szövetkezeti tagra vonatkozik — köteles­sége az is, hogy ne csak szá- monkérjen, hanem a maga életéből adjon a számonké­rés jogáért. A közelmúltban tanácstagi beszámolókon voltak hasonló érzéseim. A magam utcájá­ról. a magam járdájáról, a magam lépcsőházáról, a köz­érdekűvé álcázott, valójában magánérdekű panaszokról és kérésekről, a többes szám elfelejtésének veszélyéről... Megismétlem, amit ennek az írásnak az elején írtam: egy jól gazdálkodó szövetke­zet küldöttközgyűlésén vet­tem részt. Forintokban iga­zolhatnám a gazdálkodás eredményeit. Mégis hiányér­zetem van: csak az indula­tokkal ugyanis nem gazdál­kodhat néhány választott ve­zető. BARTHA GÁBOR Az idén befejezik a Be­loiannisz utca építését. Már régebben kisajátították azo­kat az épületeket, melyekből 1979-ben költöztetik ki a la­kókat. Lebontják a Beloian­A kiválasztottak Egy évvel ezelőtt egy rop­pant nagy munka vette kez­detét egészségügyi hálóza­tunkban, amelyhez hasonlót még nem csináltak szocialis­ta országban. A tőkés világ­ban pedig nincs is alapja. A Közoonti Statisztikai Hivatal kiválasztottjai — az ország lakosságának 2 ezreléke — reprezentálják a több. mint 10 milliót. Korra, nemre, foglalkozásra, lakhelyre és iskolai végzettségre való te­kintettel. A kiszemelt „páci­enseket” kérték meg, hoey valamennyiünk egészségéért tegyenek egy nagy szívessé­get. Borsodban 1800-an van­nak. Három évre visszame­nőleg tanulmányozták át az orvosi nyilvántartásokban hogy milyen problémákkal keresték fel a körzeti rende­lőket, miben betegedtek meg. A következő lépcsőben, az­az egy év intervallumában, anyagilag és személyileg is minden lépésüket dokumen­tálták. amikor az egészség­ügy bármelyik szervezetéhez nisz utca 16—20. szám alatti házakat. (Következő számunkban a bodótetői szanálások térké­pét közöljük.) fordultak. Külön egészség- ügyi kiskönyvükben mindent regisztráltak. A finisben Megyénkben senki nem mondott nemet, amikor meg­kérdezték, vállalják-e ezt az állampolgári szívességet. Szűkebb pátriánkban 52 kör­zetben folyik ez a reprezen­tatív felmérés. Ami problé­mát jelent, az az orvoshiány; öt-hat körzetben állandóan helyettesítenek, s olyan kis községekben, ahol nincs or­vosi székhely, nem könnyű végrehajtani az utasításban foglaltakat. A kiválasztottak általában egy családból valók. Minden hónapban felkeresték őket a körzeti ápolónők, a védőnők, s kikérdezték őket, volt-e egészségügyi problémájuk, fordultak-e orvoshoz; ha nem, miért? Finiséhez érkezett e kuta­tómunka. De ennek nemcsak a kezdete volt nehéz, a vége sem könnyebb. Erre kaptak eligazítást az e programban résztvevők ár. Rakaczki László főorvostól, a megyei tanács egészségügyi osztálya Nagy érdeklődés előzi meg mindig a Borsodi Vezetési és Szervezési Továbbképző Is­kola területi ügyvitelszerve­zői tanfolyamait. Az elmúlt héten négy megye szakembe­reit képezték tovább a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen. A tanfolyam ezen a héten a Számítástechnikai- és Ugyvi. telszervezési Vállalat segítsé­gével gépbemutatóval folyta­tódik. Borsod és három szomszé­dos megye 143 vállalatának, intézményének, mezőgazdasá­gi üzemének szakemberei is­merkednek a legkorszerűbb ügyvitelszervezési módszerek­kel, gépekkel, berendezések­kel. A bemutatón az NDK- beli Robotron-cég hat gépé­szervezési és módszertani központjának vezetőjétől a múlt héten. Ha jó lesz a kórisme Általános szűrővizsgálaton vesznek részt a felkért sze­mélyek, a családokban köz­ben született csecsemőktől kezdve, az aggastyánokig. Nem orvosi precizitással azt mondhatnánk, hogy a fejük búbjától a lábuk kisujjáig, alaposan megvizsgálják őket. Mindezt 37 tételben, mert ennyi rubrikát kell kitölte­niük az orvosoknak. Ennyit kellene még meg­tenniük a lakosságot repre­zentáló társainknak — vala­mennyiünkért. Minden elis­merésünk és köszönetünk elő­re is, hiszen orvoshoz men- nj szívességből és tudott baj nélkül sem valami idegnyug­tató felhőjáték. A többi már e felmérő munkát summázó szakembe­rek dolga lesz. A kiválasz­tottak, e többletmunkában részt vevő egészségügyiek, s az ezt általánosító szakem­berek dicsősége lesz, ha az elkövetkezendő ötéves tervre jó egészségügyi prognózi­sunk lesz; helyes lesz a kór­isme, amire az országnak anyagilag és személyileg is készülnie kell. OLÁH ERZSI vei és a román Félix—64 tí­pusú géppel ismerkedhetnek az ügyviteli szakemberek. Ezek a berendezések jelenleg a legkorszerűbb és legköny- nyebben beszerezhető közép­gépek közé tartoznak, ame­lyek hazánkban az ezredfor­dulóig „uralják” majd az ügyvitelszervezés területét; Előnyük, hogy összekapcsol­hatók a nagyobb számítógé­pekkel, vagy rendszerekkel is. A viszonylag olcsó gépek­hez kész. a tipizálást előse­gítő programokat is kapnak a felhasználók, s így az „okos” berendezések szinte azonnal munkába állíthatók. ’ Szanálás a Beloiannisz utcában Négy megye 143 vállalatának Ügyvitelszervezési gépbemutató Miskolcon Elköltözik az Ezermester úttörörészlege

Next

/
Oldalképek
Tartalom