Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-26 / 72. szám
a miskolciaké a szó Nem vagyok kint a vízből (...mert bele se engednek) Tegnap múlt egy hete, hogy a tapolcai barlangfürdő pénztáránál sikerült két belépőjegyhez hozzájutni. Egy nekem, egy a gyereknek. A gyermek maivan megkérdezte, hogy képeslapot miért nem adnak? Regen adtak. Amikor meg 10 forint volt a belepő. Most már 20 forint, de képeslapot nem adnak. Valóban, a fürdő nem trafik. A fürdőben jó sokan voltak. Üszkáltunk, ütköztünk, po- esoltunk. Annyira megtetszett a gyereknek, hogy egy hét múlva ismét el akart menni, mert szeret úszni. Sikerült rábeszélnem, hogy úszni sokkal jobban lehet az uszodában. Odamegyünk. Az nem is kerül annyiba. Arra azonban gondolni sem mertem, hogy semmibe sem fog kerülni. Uszodába ugyanis Miskolcon nem mehetünk. Nem engednek be. Vasárnap zárva, hétköznap foglalt. Sportolók és sportiskolások úszhatnak hétköznapokon. Olyan korú iskolás gyermekek, mint az enyém, csak más iskolába járnak. Ez eddig rendben is van, a következő tanévben átíratom a lányomat. Azt nem tudom viszont, hogy velem mi lesz és a többi, nem iskolás korú úszni vágyóval? Az én életemért hol úszhatok? Az Augusztus 20. strandra ne. tessenek küldeni, mert ott a víz meleg, a levegő hideg és én nem vagyok elég edzett télen a nyílt strandoláshoz. Valószínűleg edzett lennék, ha rendszeresen eljárhatnék valahova úszni. Reménykedtem és bíztam a Szabadság fürdő felújításában, ezért vettem is téglajegyet. (Lehet, hogy ez a jégpályára szólt, viszont korcsolyám nincs, ezért én a tégláimat inkább leúsznám.) Három nappal ezelőtt omlottak össze reményeim. Akkor mondták, hogy nekem coki az uszodához ... Azt tudom, hogy egy 30 éves és kétnapos kosárlabdázónak nincs joga a válogatottsághoz, mert túlkoros. Aki kijárta az általánost, annak úszásra nincs lehetősége Miskolcon. Mert túlkoros. A rendelkezés meg túl szigorú Nem túlzás ez? B. J. Miskolc A BOLTI DOLGOZÓK MŰSZAKPÓTLÉKÁRÓL Számos olvasónk érdeklődik a bolti dolgozók műszakpótléka iránt, ezért ismertetjük az ezzel kapcsolatos legújabb jogszabály lényegét. A belkereskedelmi miniszter az 1978. év július hó 1. napjával hatályba lépett 14 1978. számú rendeletével megváltoztatta a korábbit, és a belkereskedelmi ágazat valamennyi vállalata, szövetkezete, gazdasági társulása, tehát gazdálkodó szervezete részére elrendelte a műszak- pótlék fizetését. A kereskedelmi hálózatban - a délutáni és éjszakai műszakban, valamint a folytonos munkarendben végzett munka után a fizikai foglalkozású és néhány nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozónak műszakpótlékot kell fizetni — mondja a jogszabály -r, ha a heti nyitvatartási idő a 44 órát meghaladja. A nem fizikai foglalkozásúak körébe tartoznak a háA heti 44 óránál hosszabb nyitvatartási idejű egységeknél délutáni műszak az egység üzemelési idejének első 8 óráját meghaladó, de legfeljebb 22 óráig terjedő idő, a folytonos munkarendben üzemelő egységnél a 14 órától 22 óráig terjedő üzemelési idő; éjszakai műszak a 22 órától 06 óráig terjedő üzemelési idő. A műszakpótlék mértéke a délutáni műszakban teljesített munka után 2,40 Ft/óra; az éjszakai műszakban teljesített munka után 4,80 Ft/óra; a folytonos munkarendben végzett munka után járó törzsbér 10 százaléka, az előbbi fix összegű pótlékon felül. A jogszabály alapján a vállalati kollektív szerződések eltérő, vagy alkalmazási rendelkezéseket írnak elő. Dr. Sass Tibor Dohányosok mekkája Tetszik tudni, hol van ez? Szemere utca 1. bejárat a Szinva felöl. Igen, a Totózóról van szó. Többnyire átható füstjelleg fogadja a betérőt. Vannak ugyanis — és nem kevesen —, akik mintha csak kávéházban ülnének, itt kaszinóznak, vitatják meg az esélyeket. Akad, aki még színesebbé, , „kellemesebbé” akarja tenni ott-tartózkodását, zsebben viszi a korlyolni- valót is. Jó az a vita hevében, s jobban is esik rá a füstölnivaló. Csak azt nem értem: miért nem gondolnak a bősz sportfogadók arra, hogy végül is rajtuk kívül még jó néhányan kénytelenek egész nap szívni az általuk kieregetett dohányfüstöt? Gondolok itt az ott dolgozókra, akik ráadásul azért is nehéz helyzetben vannak, mert ha azt írják ki: „Kérjük a dohányzást mellőzni!” — azt senki sem köteles tudomásul venni. (Ezt egyébként éppen a DH egy korábbi számában magyarázta meg „dialektikusán” egy dühödt dohányos.) Azt meg, hogy „Tilos a dohányzás!” kockázatos kiírni, mert akkor esetleg sokan elkerülnék a Totózó háza táját. Hogy mi volna a helyes megoldás? — magam sem tudom. Esetleg meg lehetne kísérelni egy udvarias felhívást. Legalább a jobbérzésűek intelligenciájára számíthatnánk, s valamelyest csökkenne a füst a Totóidban. A. G. Miskolc, Park u. 15. sz. rom vagy több személyt foglalkoztató hálózati egységek vezetői és helyettesei; a bolt csoport- vagy csúcsvezető; a becsüs; a felvásárló; az áruházi gyűjtőpénztáros; az üzemcsoport vezetője; a vendéglátóegység csúcsvezetője; a szállodai portás, a gondnok, a pénztáros; a raktár- vezető és néhány raktári munkakörben dolgozó stb. I Szerkesztői | üzenetek Szigeti Tibornénak és Lázár Istvánnak: A Herbária miskplci szakuzle- tének áldatlan helyzetével az utóbbi időben többször foglalkoztunk. Hogy lesz-e valamilyen megoldás, arra csak altkor tudunk választ adni, ha mi is megkapjuk a választ a vállalat budapesti központjától. Bízunk benne, hogy hamarosan megérkezik, s lapunkban közölhetjük. Pénzes Katalin, Miskolc, Kazinczy u.: Nem feledékenység miatt ázott át fürdőszobájának plafonja. Csőrepedés volt a IV. emeleten. Ha netalán ismételt beázás lenne, kérjük, jelezze. Tóth Lászlóné, Kazincbarcika, Szabó Lajos u. 3. sz.: Kedves levelét köszönjük. Javaslatát a Bánkúti Siltlub is örömmel fogadta, s Ígérik: a következő siidényben rendszeres hójelentést adnak a sajtón keresztül. Békési Pálné, Miskolc, Dcbre- eenyi u.: Utcájuk felújításával kapcsolatban tájékozódunk, s rovatunk legközelebbi számában közöljük A vadászt. Ez aztán takarékosság! ♦ De gazdagok vagyunk! De sok kidobnivaló építési anyagunk van! Mert úgy látszik, ez a töméntelen mennyiségű perlit nem hiányzik senkinek. Hónapok óta veri az eső; igaz, takarta a hó is, szétmállnak-rongyolódnak a zsákok, szertepereg a drága anyag. A Gyula utcaiak kedvét naponta rontja a látvány. A Miskolci Építőipari Vállalat „gondos” anyag- kezelését dicséri a kép, amelyre Vajzer Lajos (Gyula u. 18. sz. alatti lakos) hívta fel rovatunk figyelmét. Egyébként a falszigetelőként használatos perlit köbmétere 200 forint. Vajon hogy számoltak el ezzel a mennyiséggel az év végi leltár idején? Netán: kinek számolták fel a lassan semmivé váló értéket? Egyáltalán: hogy szabad így gazdálkodni az anyaggal 1979-ben, amikor az anyagtakarékosság az egyik leggyakrabban hangoztatott követelmény!. Sátor helyeit * A Borsod Tourist figyelmébe ajánlom ezt a Romániában látott, kétszemélyes faházat. A kispénzű turistáknak igen jó alvóhelyül szolgál, és sokkal jobban véd az időjárás szeszélyei ellen, mint egy sátor. Ugyanakkor nyilván az ára sem sokkal több. Egyébként két. laticelbetétes ágy van benne, aprócska szekrény és asztalka. Villanyvilágítása nincs. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a kempingek általában jól világítottak, s a házba beszűrődő fény elegendő ahhoz, hogy lakója tájékozódjék benne. Hiszem, hogy megérné ilyen kis házacskákkal bővíteni kempingjeink férőhelyét. M. A. Miskolc Örömünk rövid volt A KPM Közúti Igazgatósága 1977-ben építette meg a Bánkúira vezető autóutat. Hazánk legszebb vidéke ezzel végre emberközelbe került, megszűnt a sárral való birkózás — a nagyszámú turista és síkedvelő nem kis örömére. Ez az öröm azonban — sajnos — nem soká tartott. A napokban nem hittem a szememnek, amikor ezen az úton akartam feljutni Bánkúira. Az erdészet teherautói ugyanis nem várták meg, míg a föld fagya teljesen felenged, s az úttest fei- szárad. Megkezdték rajta a kitermelt fa szállítását, s tökéletesen tönkretették az útburkolatot. Kár, hogy az erdőgazdaság szakemberei megfeledkeztek a kellő körültekintésről. Hiszen minden bizonnyal meg lehetett volna oldani, hogy a kritikus 3—4 hét alatt olyári területről termeltessék ki a fát, amelyről az elszállítás nem jár ilyen szomorú következménnyel. Mert végül is az eredmény az, hogy elrontották, amit mások milliókért csináltak meg. Dr. J. Gyula ny. osztályvezető, Miskolc Billegő aknatetők Tavaly ősszel a Petőfi utca bal oldalára terelték a vasgyár felé menő forgalmat a Bacsó Béla utcáról. Ez már önmagában véve is szokatlan zajt hozott az eddig csendes utcánkba. Valahogy talán megszokjuk majd. Azt azonban nem, hogy a hídfő gyalogosátjárójánál két rendkívül zajos aknatető csattan minden egyes jármű kereke alatt. Nyugalmunkat ez a naponta öt-hatszázszor ismétlődő csattanás rendkívülien zavarja. Nem tudom, kik helyezték el az ominózus aknatetőket ilyen billegősen. A sajtó útján szeretném felhívni rájuk az illetékesek figyelmét. Végül is nem hallgathatjuk a végtelenségig ezt az egyébként könnyűszerrel megszüntethető csattogást. Biztos vagyok benne, hogy félórás munkával megszüntethetnék panaszunk okát. Bóia József Miskolc, Petőfi u. 2/a. A MISKOLCI A KP A SZÓ Rovatvezető: Radbánv) Gva Levélcím: Déli Hírlap szcrReszlőscce i5n Miskolc. Batcsy-Zsílinszkv ót 15. Telefonszám: IS-281 Igen sokan érdeklődnek telefonon, személyesen vagy levélben szerkesztőségünknél, hogy tudjuk-e: mi miért van, vagy miért nincs, vagy mikor lesz? Őszintén örülünk, ha rögvest tudjuk a választ. Többnyire azonban nekünk is tájékozódnunk kell. hogy pontosan informálhassuk olvasóinkat. Ilyenkor megkérdezzük az illetékeseket, s a közérdekű kérdésekre kapott válaszokat közöljük. Az utóbbi napokban többen érdeklődtek arról, hogy: MIKOR LESZ NYILVÁNOS TELEFON KOMLÓSTETÖN? A Miskolci Postaigazgatóság távközlési műszaki osztályáról Szikora Katalin adott választ a kérdésre: — A komlóstet’ői új lakótelepen az építkezés még tart. Míg be nem fejeződik, addig sajnos nem tudjuk a távbeszélő hálózatot kiépíteni. Az építkezés befejezése után azonban rögvest sor kerül a telefonkábelek lefektetésére. Időpontot azonban jelenleg még nem tudunk mondani. (Volna egy tiszteletteljes javaslatunk: a lakásépítések befejezéséig — átmeneti megoldásképpen — úgynevezett repülőkábeles telefonvonalat is lehetne biztosítani a komlóstetői munkáslakásokhoz. Ha másként nem, egy házfelügyelői lakásban lehetne elhelyezni. Hiszen akár tűz, akár baleset, netán életveszély elhárításához ma már nélkülözhetetlen lakótelepeinken a távbeszélő. Kérjük, fontolják meg a posta illetékesei. A szerk.) MIÉRT ZÁR OLY KORÁN A DOMUS? Sokan fájlalják, hogy Miskolc igazán reprezentatív bútor- és lakberendezési áruháza, a Domus korán bezár. A 17 óráig való nyitvatartás legkivált azért rövid, mert az állandó délelőttös műszakra járóknak vagy a hivatalok, intézmények dolgozóinak nem marad idejük a nézelődésre, a választás eldöntésére. Miért zárnak oly korán? — kérdezik. Szabó Endre, a Borsodi Iparcikk Javításra v Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjének válasza: — Többször is variáltuk már- a Domus Áruház nyit- vatartását. Volt időszak, amikor 18 óráig állt a vásárlók rendelkezésére, ám a forgalom ebben az időszakban minimális. Nagyon alapos, körültekintő felmérés alapján állapítottuk meg a 17 óráig való nyitvatartási. Úgy véljük: ez a reális. A jövőben egyébként azok is kedvükre válogathatnak, nézelődhetnek bútorszaküzle- tünkben, akik netán 4, vag r 5 órakor végeznek munkahelyükön. A legújabb belkereskedelmi rendelkezés szerint ugyanis a Domusban is lesz hetenként — minden csütörtökön — vásárlók napja, amikor este 20 óráig várják a kedves vevőket. JÁR-E A KISMAMÁKNAK NYERESÉGRÉSZESEDÉS? Gyermekgondozási segélyen levő kismamák érdeklődtek az irá.nt: jár-e nekik a gyes idején is nyereség- részesedés a vállalatuknál ? Jogtanácsosunk válasza: — Nyereségrészesedés csak annak jár. aki a nyereség „megtermeléséből” is kiveszi a részét. A hároméves gyermekgondozási segélyen levő kismama tehát csakis akkor kaphat nyereségrészesedést — és csakis arra az időre —, ha a gazdasági évben valamennyit még dolgozott. Ha valaki két-három vagy több hónapig részt vett a munkában a gazdasági év folyamán, mielőtt szülési szabadságát kivette, azokra a hónapokra megilleti a nyereségrészesedés. Ha viszont egész évben gyes-en van, nyereségrészesedés nem jár neki. r a javítás Nagy örömünkre szolgált, amikor megjelentek a Tízes honvéd utcában az útjavítók. Minden lyukat, rést, mélyedést megkerestek az útburkolaton, bestoppolták őket, aztán — mint akik jól végezték a dolgukat — távoztak. Az csak később derült ki, hogy nem végezték jól a dolgukat. Ahol addig lyukak voltak, ott most kiemelkedő peremű foltok vannak, amelyek miatt az autóbuszok és gépjárművek jámbor utasai jó, ha agyrázkódást .iem kap-' nak. Egy város lakossága tanúsíthatja, hogy így van. Az útjavítók jószándéka nyilvánvaló volt. Bár az is igaz, hogy a kátyúk stoppo- lása kötelessége annak, akire tartozik. De nem így kellett volna. Nem értem: ehhez a munkához ember volt, anyag is volt, miért nem lehetett hát tartós és jó munkát végezni? Hiszen ez a stoppolás sem volt ingyen, ám az eredmény azt mutatja: majdhogynem kár volt a ráfordított pénzért és időért. Pedig ezzel sz erőve] egy kicsit jobb minőségű munkát is végezhettél: volna. F. L.-né Miskolc, Tizes honvéd u. 13. sz..
