Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-26 / 72. szám

a miskolciaké a szó Nem vagyok kint a vízből (...mert bele se engednek) Tegnap múlt egy hete, hogy a tapolcai barlangfürdő pénz­táránál sikerült két belépőjegyhez hozzájutni. Egy nekem, egy a gyereknek. A gyermek maivan megkérdezte, hogy ké­peslapot miért nem adnak? Regen adtak. Amikor meg 10 fo­rint volt a belepő. Most már 20 forint, de képeslapot nem adnak. Valóban, a fürdő nem trafik. A fürdőben jó sokan voltak. Üszkáltunk, ütköztünk, po- esoltunk. Annyira megtetszett a gyereknek, hogy egy hét múlva ismét el akart menni, mert szeret úszni. Sikerült rá­beszélnem, hogy úszni sokkal jobban lehet az uszodában. Odamegyünk. Az nem is kerül annyiba. Arra azonban gon­dolni sem mertem, hogy semmibe sem fog kerülni. Uszodába ugyanis Miskolcon nem mehetünk. Nem enged­nek be. Vasárnap zárva, hétköznap foglalt. Sportolók és sport­iskolások úszhatnak hétköznapokon. Olyan korú iskolás gyer­mekek, mint az enyém, csak más iskolába járnak. Ez eddig rendben is van, a következő tanévben átíratom a lányomat. Azt nem tudom viszont, hogy velem mi lesz és a többi, nem iskolás korú úszni vágyóval? Az én életemért hol úszhatok? Az Augusztus 20. strandra ne. tessenek küldeni, mert ott a víz meleg, a levegő hideg és én nem vagyok elég edzett télen a nyílt strandoláshoz. Valószínűleg edzett lennék, ha rend­szeresen eljárhatnék valahova úszni. Reménykedtem és bíztam a Szabadság fürdő felújításában, ezért vettem is téglajegyet. (Lehet, hogy ez a jégpályára szólt, viszont korcsolyám nincs, ezért én a tégláimat inkább le­úsznám.) Három nappal ezelőtt omlottak össze reményeim. Akkor mondták, hogy nekem coki az uszodához ... Azt tudom, hogy egy 30 éves és kétnapos kosárlabdázónak nincs joga a válogatottsághoz, mert túlkoros. Aki kijárta az általánost, annak úszásra nincs lehetősége Miskolcon. Mert túlkoros. A rendelkezés meg túl szigorú Nem túlzás ez? B. J. Miskolc A BOLTI DOLGOZÓK MŰSZAKPÓTLÉKÁRÓL Számos olvasónk érdeklődik a bolti dolgozók műszakpótlé­ka iránt, ezért ismertetjük az ezzel kapcsolatos legújabb jog­szabály lényegét. A belkereskedelmi minisz­ter az 1978. év július hó 1. napjával hatályba lépett 14 1978. számú rendeletével megváltoztatta a korábbit, és a belkereskedelmi ágazat va­lamennyi vállalata, szövetke­zete, gazdasági társulása, te­hát gazdálkodó szervezete részére elrendelte a műszak- pótlék fizetését. A kereskedelmi hálózatban - a délutáni és éjszakai mű­szakban, valamint a folyto­nos munkarendben végzett munka után a fizikai foglal­kozású és néhány nem fizi­kai munkakörben foglalkoz­tatott dolgozónak műszakpót­lékot kell fizetni — mondja a jogszabály -r, ha a heti nyitvatartási idő a 44 órát meghaladja. A nem fizikai foglalkozá­súak körébe tartoznak a há­A heti 44 óránál hosszabb nyitvatartási idejű egysé­geknél délutáni műszak az egység üzemelési idejének első 8 óráját meghaladó, de legfeljebb 22 óráig terjedő idő, a folytonos munkarend­ben üzemelő egységnél a 14 órától 22 óráig terjedő üze­melési idő; éjszakai műszak a 22 órától 06 óráig terjedő üzemelési idő. A műszakpótlék mértéke a délutáni műszakban teljesí­tett munka után 2,40 Ft/óra; az éjszakai műszakban telje­sített munka után 4,80 Ft/óra; a folytonos munka­rendben végzett munka után járó törzsbér 10 százaléka, az előbbi fix összegű pótlé­kon felül. A jogszabály alap­ján a vállalati kollektív szerződések eltérő, vagy al­kalmazási rendelkezéseket írnak elő. Dr. Sass Tibor Dohányosok mekkája Tetszik tudni, hol van ez? Szemere utca 1. bejárat a Szinva fe­löl. Igen, a Totózóról van szó. Többnyire át­ható füstjelleg fogadja a betérőt. Vannak ugyanis — és nem ke­vesen —, akik mintha csak kávéházban ül­nének, itt kaszinóznak, vitatják meg az esé­lyeket. Akad, aki még színesebbé, , „kelleme­sebbé” akarja tenni ott-tartózkodását, zseb­ben viszi a korlyolni- valót is. Jó az a vita hevében, s jobban is esik rá a füstölnivaló. Csak azt nem értem: miért nem gondolnak a bősz sportfogadók arra, hogy végül is rajtuk kívül még jó néhányan kénytelenek egész nap szívni az ál­taluk kieregetett do­hányfüstöt? Gondolok itt az ott dolgozókra, akik ráadásul azért is nehéz helyzetben van­nak, mert ha azt ír­ják ki: „Kérjük a do­hányzást mellőzni!” — azt senki sem köteles tudomásul venni. (Ezt egyébként éppen a DH egy korábbi szá­mában magyarázta meg „dialektikusán” egy dühödt dohányos.) Azt meg, hogy „Tilos a dohányzás!” kocká­zatos kiírni, mert ak­kor esetleg sokan elke­rülnék a Totózó háza táját. Hogy mi volna a helyes megoldás? — magam sem tudom. Esetleg meg lehetne kísérelni egy udvari­as felhívást. Legalább a jobbérzésűek intelli­genciájára számíthat­nánk, s valamelyest csökkenne a füst a Totóidban. A. G. Miskolc, Park u. 15. sz. rom vagy több személyt fog­lalkoztató hálózati egységek vezetői és helyettesei; a bolt csoport- vagy csúcsvezető; a becsüs; a felvásárló; az áru­házi gyűjtőpénztáros; az üzemcsoport vezetője; a ven­déglátóegység csúcsvezetője; a szállodai portás, a gond­nok, a pénztáros; a raktár- vezető és néhány raktári munkakörben dolgozó stb. I Szerkesztői | üzenetek Szigeti Tibornénak és Lázár Istvánnak: A Herbária miskplci szakuzle- tének áldatlan helyzetével az utóbbi időben többször foglal­koztunk. Hogy lesz-e valamilyen megoldás, arra csak altkor tu­dunk választ adni, ha mi is megkapjuk a választ a vállalat budapesti központjától. Bízunk benne, hogy hamarosan megér­kezik, s lapunkban közölhetjük. Pénzes Katalin, Miskolc, Ka­zinczy u.: Nem feledékenység miatt ázott át fürdőszobájának plafonja. Csőrepedés volt a IV. emeleten. Ha netalán ismételt beázás len­ne, kérjük, jelezze. Tóth Lászlóné, Kazincbarcika, Szabó Lajos u. 3. sz.: Kedves levelét köszönjük. Ja­vaslatát a Bánkúti Siltlub is örömmel fogadta, s Ígérik: a következő siidényben rendszeres hójelentést adnak a sajtón ke­resztül. Békési Pálné, Miskolc, Dcbre- eenyi u.: Utcájuk felújításával kapcso­latban tájékozódunk, s rovatunk legközelebbi számában közöljük A vadászt. Ez aztán takarékosság! ♦ De gazdagok vagyunk! De sok kidobnivaló építési anya­gunk van! Mert úgy látszik, ez a töméntelen mennyiségű perlit nem hiányzik senkinek. Hónapok óta veri az eső; igaz, takarta a hó is, szétmállnak-rongyolódnak a zsákok, szerte­pereg a drága anyag. A Gyula utcaiak kedvét naponta ront­ja a látvány. A Miskolci Építőipari Vállalat „gondos” anyag- kezelését dicséri a kép, amelyre Vajzer Lajos (Gyula u. 18. sz. alatti lakos) hívta fel rovatunk figyelmét. Egyébként a falszigetelőként használatos perlit köbmétere 200 forint. Va­jon hogy számoltak el ezzel a mennyiséggel az év végi leltár idején? Netán: kinek számolták fel a lassan semmivé váló értéket? Egyáltalán: hogy szabad így gazdálkodni az anyag­gal 1979-ben, amikor az anyagtakarékosság az egyik leggyak­rabban hangoztatott követelmény!. Sátor helyeit * A Borsod Tourist figyelmébe ajánlom ezt a Romániában látott, kétszemélyes faházat. A kispénzű turistáknak igen jó alvóhelyül szolgál, és sokkal jobban véd az időjárás sze­szélyei ellen, mint egy sátor. Ugyanakkor nyilván az ára sem sokkal több. Egyébként két. laticelbetétes ágy van benne, aprócska szekrény és asztalka. Villanyvilágítása nincs. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a kempingek általában jól világítottak, s a házba beszű­rődő fény elegendő ahhoz, hogy lakója tájékozódjék benne. Hiszem, hogy megérné ilyen kis házacskákkal bővíteni kempingjeink férőhelyét. M. A. Miskolc Örömünk rövid volt A KPM Közúti Igazgató­sága 1977-ben építette meg a Bánkúira vezető autóutat. Hazánk legszebb vidéke ez­zel végre emberközelbe ke­rült, megszűnt a sárral való birkózás — a nagyszámú turista és síkedvelő nem kis örömére. Ez az öröm azon­ban — sajnos — nem soká tartott. A napokban nem hit­tem a szememnek, amikor ezen az úton akartam feljut­ni Bánkúira. Az erdészet te­herautói ugyanis nem várták meg, míg a föld fagya telje­sen felenged, s az úttest fei- szárad. Megkezdték rajta a kitermelt fa szállítását, s tö­kéletesen tönkretették az út­burkolatot. Kár, hogy az erdőgazdaság szakemberei megfeledkeztek a kellő körültekintésről. Hi­szen minden bizonnyal meg lehetett volna oldani, hogy a kritikus 3—4 hét alatt olyári területről termeltessék ki a fát, amelyről az elszállítás nem jár ilyen szomorú kö­vetkezménnyel. Mert végül is az eredmény az, hogy elron­tották, amit mások milliókért csináltak meg. Dr. J. Gyula ny. osztályvezető, Miskolc Billegő aknatetők Tavaly ősszel a Petőfi utca bal oldalára terelték a vas­gyár felé menő forgalmat a Bacsó Béla utcáról. Ez már önmagában véve is szokatlan zajt hozott az eddig csendes utcánkba. Valahogy talán megszokjuk majd. Azt azon­ban nem, hogy a hídfő gya­logosátjárójánál két rendkí­vül zajos aknatető csattan minden egyes jármű kereke alatt. Nyugalmunkat ez a naponta öt-hatszázszor ismét­lődő csattanás rendkívülien zavarja. Nem tudom, kik helyezték el az ominózus aknatetőket ilyen billegősen. A sajtó út­ján szeretném felhívni rájuk az illetékesek figyelmét. Vé­gül is nem hallgathatjuk a végtelenségig ezt az egyéb­ként könnyűszerrel megszün­tethető csattogást. Biztos va­gyok benne, hogy félórás munkával megszüntethetnék panaszunk okát. Bóia József Miskolc, Petőfi u. 2/a. A MISKOLCI A KP A SZÓ Rovatvezető: Radbánv) Gva Levélcím: Déli Hírlap szcrReszlőscce i5n Miskolc. Batcsy-Zsílinszkv ót 15. Telefonszám: IS-281 Igen sokan érdeklődnek telefonon, személyesen vagy levél­ben szerkesztőségünknél, hogy tudjuk-e: mi miért van, vagy miért nincs, vagy mikor lesz? Őszintén örülünk, ha rögvest tudjuk a választ. Többnyire azonban nekünk is tájékozód­nunk kell. hogy pontosan informálhassuk olvasóinkat. Ilyen­kor megkérdezzük az illetékeseket, s a közérdekű kérdésekre kapott válaszokat közöljük. Az utóbbi napokban többen ér­deklődtek arról, hogy: MIKOR LESZ NYILVÁNOS TELEFON KOMLÓSTETÖN? A Miskolci Postaigazgató­ság távközlési műszaki osz­tályáról Szikora Katalin adott választ a kérdésre: — A komlóstet’ői új lakó­telepen az építkezés még tart. Míg be nem fejeződik, addig sajnos nem tudjuk a távbeszélő hálózatot kiépíte­ni. Az építkezés befejezése után azonban rögvest sor ke­rül a telefonkábelek lefek­tetésére. Időpontot azonban jelenleg még nem tudunk mondani. (Volna egy tiszteletteljes javaslatunk: a lakásépítések befejezéséig — átmeneti megoldásképpen — úgyne­vezett repülőkábeles tele­fonvonalat is lehetne bizto­sítani a komlóstetői mun­káslakásokhoz. Ha másként nem, egy házfelügyelői lakás­ban lehetne elhelyezni. Hi­szen akár tűz, akár baleset, netán életveszély elhárításá­hoz ma már nélkülözhetet­len lakótelepeinken a távbe­szélő. Kérjük, fontolják meg a posta illetékesei. A szerk.) MIÉRT ZÁR OLY KORÁN A DOMUS? Sokan fájlalják, hogy Mis­kolc igazán reprezentatív bú­tor- és lakberendezési áruhá­za, a Domus korán bezár. A 17 óráig való nyitvatartás leg­kivált azért rövid, mert az állandó délelőttös műszakra járóknak vagy a hivatalok, intézmények dolgozóinak nem marad idejük a néze­lődésre, a választás eldönté­sére. Miért zárnak oly ko­rán? — kérdezik. Szabó Endre, a Borsodi Iparcikk Javításra v Kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjének válasza: — Többször is variáltuk már- a Domus Áruház nyit- vatartását. Volt időszak, amikor 18 óráig állt a vá­sárlók rendelkezésére, ám a forgalom ebben az időszak­ban minimális. Nagyon ala­pos, körültekintő felmérés alapján állapítottuk meg a 17 óráig való nyitvatartási. Úgy véljük: ez a reális. A jövőben egyébként azok is kedvükre válogathatnak, né­zelődhetnek bútorszaküzle- tünkben, akik netán 4, vag r 5 órakor végeznek munka­helyükön. A legújabb bel­kereskedelmi rendelkezés szerint ugyanis a Domusban is lesz hetenként — minden csütörtökön — vásárlók nap­ja, amikor este 20 óráig vár­ják a kedves vevőket. JÁR-E A KISMAMÁKNAK NYERESÉGRÉSZESEDÉS? Gyermekgondozási segé­lyen levő kismamák érdek­lődtek az irá.nt: jár-e nekik a gyes idején is nyereség- részesedés a vállalatuknál ? Jogtanácsosunk válasza: — Nyereségrészesedés csak annak jár. aki a nyereség „megtermeléséből” is kiveszi a részét. A hároméves gyer­mekgondozási segélyen levő kismama tehát csakis akkor kaphat nyereségrészesedést — és csakis arra az időre —, ha a gazdasági évben vala­mennyit még dolgozott. Ha valaki két-három vagy több hónapig részt vett a mun­kában a gazdasági év folya­mán, mielőtt szülési szabad­ságát kivette, azokra a hó­napokra megilleti a nyere­ségrészesedés. Ha viszont egész évben gyes-en van, nyereségrészesedés nem jár neki. r a javítás Nagy örömünkre szolgált, amikor megjelentek a Tízes honvéd utcában az útjavítók. Minden lyukat, rést, mélye­dést megkerestek az útbur­kolaton, bestoppolták őket, aztán — mint akik jól vé­gezték a dolgukat — távoz­tak. Az csak később derült ki, hogy nem végezték jól a dol­gukat. Ahol addig lyukak voltak, ott most kiemelkedő peremű foltok vannak, ame­lyek miatt az autóbuszok és gépjárművek jámbor utasai jó, ha agyrázkódást .iem kap-' nak. Egy város lakossága ta­núsíthatja, hogy így van. Az útjavítók jószándéka nyilvánvaló volt. Bár az is igaz, hogy a kátyúk stoppo- lása kötelessége annak, akire tartozik. De nem így kellett volna. Nem értem: ehhez a mun­kához ember volt, anyag is volt, miért nem lehetett hát tartós és jó munkát végezni? Hiszen ez a stoppolás sem volt ingyen, ám az eredmény azt mutatja: majdhogynem kár volt a ráfordított pén­zért és időért. Pedig ezzel sz erőve] egy kicsit jobb minő­ségű munkát is végezhettél: volna. F. L.-né Miskolc, Tizes honvéd u. 13. sz..

Next

/
Oldalképek
Tartalom