Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-13 / 37. szám
Kunsági guba a XIX. század elejéről (balról), gubás parasztviselet, ugyancsak a XIX. század elejéről (jobbról). Hajdani mesterségek „Az itteni köznépnek kedvelt palástja a guba 55 Sugár, a kolléga Aki nem ült még „három- szemközt’’ a kamerával, nem tudja elképzelni, mit jeleni a televízióban az élő adás. Elmondják pedig sokszor a tévések, hogy szinte megszokhatatlan a tudat, hogy abban a pillanatban, amikoi a műsorközlő, a műsorvezető vagy a riporter megszólal, százezrek hallják, mit beszél, látják, hogy a mondanivalóját hogyan adja elő. Elmondják, hogy ez iszonyú feszültség (felelősség), az embertől maximális készenlétet kíván, megkérdezik maguktól, hogy megéri-e, és azt válaszolják, hogy igen, és a néző még mindig nem érti. Egészen addig, amíg olyan eset nem adja elő magát, mint A hét legutóbbi számának adásában, amikor az egész stáb rágta a körmét. hogy sikerül-e. és sikerült! Sikerült a műsort megmenteni, a nézőt a képernyő előtt tartani, és bizonyára Sugár Andrásnak is kikerült azóta kipihennie magát. Mert az nehéz húsz perc volt. Ha a külpolitikusok állítják. hogy Kambodzsába bejutni, onnét élő riportot hozni, a pillanatnyi helyzetről távoli földrészek nézőit, hallgatóit tájékoztatni eddig szinte lehetetlen volt, akkor ezt a néző elhiszi. Annál inkább, mert A hét több milliós nézőtábora tudja, milyen híradások érkeztek eddig ebből a (pár éve) világtól elzárt országból. Tudja a néző azt is (kitűnő riporterek tanították meg rá), hogy távoli országokban egészen más viszonyok vannak, mint békés otthonában, ha tehát mesterségüket ’ szenvedélyesen szerető emberek sok ezer kilométert utazva a bőrüket is kockára teszik, hogy ó idejében megtudja, amit tudnia kell, akkor ezt kellőképpen értékeli. Vagyis így nyugtázta volna az ember Baló Györgynek és stábjának a frissen felszabadult Kambodzsából hozott filmriportját, és gondolatban megdicséri a fiatal alkotókat, ha minden „rendben”, a megszokott módon történik. Ott voltak, visszajöttek, láttuk a filmet, várhatjuk a Király Kupát. Ám ez a filmriport rendhagyó volt. Rendhagyó, mert (Kambodzsa ige i mesz- sze van) a stáb éppen visz- szaért vasárnapra, de az adásidő elejére nem készült el a film, a végére is csak az első fele, a második részre tehát várni kellett. Vártunk. Mert Sugár András kérte. A riportot Baló György és stábja készítette, a vasárnapi adást Sugár András vezette, és ezt nem véletlenül ismétli el az ember. Az adást ugyanis az a Sugár András vezette, aki (anélkül, hogy ennek a stábnak az érdemeit csökkentenénk) sok hasonló fontosságú és súlyú filmriportot hozott már nekünk távoli földrészekről, aki ugyanebben a cipőben jár,- és akinek nem újság a veszély, a nehézség, a gyorsaság. Aki a legpontosabban tudja, hogy egy ilyen produkció mit ér, tehát „eladhatta” volna akárhogy is. A befutott, a régebbről ismert riporter öntudatával, korrekt szenvte- lenséggel. vagy ahogy pillanatnyi kedve diktálja: az élő mikrofon előtt ő az úr. Ám ő ült az élő mikrofon előtt, és tudta, hogy mi a tét; meg kell menteni a filmet, a kollégák munkájának az eredményét, és dolgozott ő is. Lehet, hogy Kambodzsa országútiad sem volt nehezebb járni, mint ahogy átfogta azt a kritikus húsz percet, amíg a film második fele elkészült, lehet, hogy az eredmény nem volt íésültebb, mint a riport, de minden ro- konszenvünk az övé volt. A vágószobát, a rendezőt, a technika buktatóit, a világon mindent és mindenkit segítségül hívó műsorvezetőé, aki mindent vállalt, csak sikerüljön... másoknak. Kollégától ennél, többet, nem lehet várni. Mindenképpen ez a legtöbb. MAKAI MÁRTA A guba a legegyszerűbb és legősibb szabású ruhadarabjaink egyike. Egy nagyméretű, négyszögletes lepelből három bevágással alakították ki., A lepelnek gubapokróc, vagy mint napjainkban is ismerjük, cser- ge a neve. A guba olyan kabátformájú viseletdarab volt, amelynek ujjal lényegesen hosszabbak voltak, mint az ember karja. Általában váilra- vetve viselték, ezért nem volt szükség arra, hogy pontosan méretre szabják. A női és férfi gubák közölt sem volt formai, küllembeli eltérés. Falusi emberek, vagy szegényebb városlakók körében gyakorta előfordult, hogy a család egyetlen gubáját hol a férfi, hol az asszony viselte. Miskolcon és a környező falvakban még századunk első évtizedeiben is használták a gubát. Szendrei János, városunk egykori neves történésze a nagy hírű gubásmesterségről említi 1911-ben. hogy a népviselet fokozatos a megváltozásának bizonyítékaként a gubás és szűrszabó iparosok száma rohamosan csökken Miskolcon. A viselet átalakulása és a guba kiszorulása természetesen nem történhetett egyik napról a másikra. Ezért aztán még az 1930-as években is olvashatunk arról, hogy gubát keresnek. vagy adnak el a miskolci piacon. A guba készítése a miskolci mesteremberekhez és egy nagy múltú mesterséghez kapcsolódik. Évszázadok óta csapó/c-nak, vagy gubásoknak nevezték őket. Munkaeszközeiket. termékeiket' a múzeum őrzi. Irataikból viszont nagyon kevés maradt fenn. Az 1843. évi tűzvész, majd .7. 1878. évi nagy árvíz csaknem teljesen elpusztította a mai rendőrkapitányság helyéh volt épületüket, az ún. árulószínt, s ezzel együtt dokumentumaikat is. A megmaradt iratokból azonban tájékozódhatunk a mesterséget űzők számáról, árszabásaikról és készítményeikről. 1813- ban. amikor több mint 50-en dolgoztak, árszabást, ún. liHogyan költöztették el lebontás nélkül a kassai templomot? Holnap este hatóra- fc»r a „Vörösmarty Művelőmitációt készítettek. Ebből olvassuk, hogy a legnagyobb fürtös fekete guba ára 5 ré- nesforint, egy ..alábbvaló Fejér Szűr Posztó”-ból pedig 1 vég tO Rfrt. Viszonylag olcsóbb volt a kisebb méretű ..asszonyt kurta guba”, amely a kiadott árszabás szerint 1 Rfrt 30 kr-ba került. A miskolci gubások az 1800-as években a sima és az ún. rakott gubát készítették. Ez utóbbi hosszú, tépett juh- gyapjúból készült. Később a debreceni gubák hatására készítettek a városban ún. fürtös gubákat, amelynek alapanyaga göndör-fürtű báránygyapjú volt. A guba alapanyaga a gyapjú. A gyapjú feldolgozása a mosással, válogatással, a gyap.iúszálak minősítésével kezdődik, majd a fonás és a szövés következik. Valójában más munkaeszközökkel, de ugyanazt kell csinálni, mint a kenderrostot feldolgozó parasztasszonynak. A szövés eredménye a gubapokróc, amelyet kallómalmokban edzettek, puhítottak, majd befestettek. A gubások munkáját idézi Miskolcon a Kallószer elnevezés, vagy néhány olyan malomhely, amely a 18—19. sz.-ban gyapjúványo- ló, kallómalom volt. Ilyen kallómalom volt Tapolcán a meleg vizű Hejő patakon, a Szinván, Miskolcnak a Diósgyőr felé eső részén. (A mostani Tokaj étterem háta mögötti Szinva-szakaszon). A gubás mesterségnek és így Miskolcnak egy érdekes szokása volt a gubásból. Ilyenkor a céhládából előkerültek a múlt megmaradt és féltve őrzött emlékei, a társpohár és az ún. ifjúság koszorúja. A koszorú egy művirágokból font korona alakú ereklyetárgy volt, felső részén két keresztbe rakott félabroncs forma kávával, tetején nemzetiszínű zászlóval. Belsejében egy cérnaszálra függesztett citrom lógott. Ha az ifjúság valamelyik tagja dési Házban erről tart előadást Temesi László, Utazó katedrális címmel. meghalt, a koszorút a temetési menet élén vitte egy legény, mellette két oldalt másik két legény lépdelt kivont karddal, melynek hegyébe egy-egy citrom volt tűzve. A koporsó sírbaeresztése után a két legény a nyitott sírhoz lépett, a kardja hegyén lévő citrompt földobta, s estében a levegőben kettévágta, hogy így hulljon a sírba. A gubásbál mellett a temetésnek ez a különös, de szép szokása már a múlt század végén kiment a divatból. Ahogy a gubások mynkája iránti igény csökkent, úgy koptak a mesterek, velük együtt a szokások is. Így merült feledésbe egy olyan foglalkozás, amelyet sok leíró jellegzetesebbnek tart, mint a miskolci csizmadiamesterséget. t DOBROSSY ISTVÁN VERES LÁSZLÓ Petrákétól a Mandarinig A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár tovább folytatja a hat előadásból álló Képes zenei kaleidoszkóp sorozatát, amely a Petruskától a Mandarinig címet viseli. Holnap fél hatkor Turcsányi Emil főiskolai tanár ismerteti a XX. század nagy klasszikusainak zenemüveit, s ezúttal a harmadik rendezvényen Honegger II. szimfóniáját mutatja be. A zenehallgatást színes reprodukciók állóképes vetítése teszi még közvetlenebbé, közérthetővé. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.50 : Hírek. — 12.55: Törvénykönyv. — 12.50: Gasparone. Rész- leiek Millöcker operettjéből. — 14,13: Béres . Janos népi. kamara* együttese játszik. Béres Ferenc virúgőnekeket és népdalokat énekel. — 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ravel: Daphnis és Chloe — IT. szvit. — 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora. — 18.00: Hírek. — 16.05: Versek Budapestről. — 16.15: Hajdú Mihály kamarazenéjéből. — 16.39: Hófehérke és a hét törpe. Részletek Churchill filmzenéjéből. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok Stúdiója. — 17.32; Polkák fúvószenekarra. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Renata Tebaldi — Aida szerepében. — 20.10: Gazdasági minifórum. — 20.40: Zala Tóth Erzsébet nótákat énekel. — 21.01: Tudomány és gyakorlat. — 21.31: Bemutatjuk új leivételünket. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Angol madrigálok. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Világhírű előadók kamarazenei felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. Petőfi rádió: 12.25: Látószög.— 12.33: Melódiakoktél. — 13.30: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig . — 14.00: Ooeraslágerek. — 14.30: Hírek. — 14."5: Tánczenei koktél. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: örökzöld dallamok. — 16.30: Hírek. — 16.33: Csúcsforgalom. — 18.00: Tio-top parádé. — 13.30: Hírek. — 1C.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Barangolás régi hanglemezek között. — 19.05: Zenekari operetirészletek. — 19.”0: Különvélemény az emberről. Egy vita margójára. — 19.25: Jó értét gyerekek! —10.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.06: Zenei szerkesztők és rendezők műhelyében. — 2?.06: Népi muzsika. — 23.15: A tegnap slágereiből. - 24.00; Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Zenélő doboz! Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmében . . . (Dr. Pénzes Géza előadása a pajzs- mirigy betegségeiről.) — 1.8.00 — 18.30: Észak-magyarországi krónika. (..Közműalagút. közmű- folyosó” címmel vándorkiállítás nyílik. - Ülésezett a Béke és Barátsági Bizottság.) — Házv Erzsébet énekel. — Lap- és műsor- előzetes. , Televízió, 1. műsor: 12.10 • Fizika. - 14.25: Iskolatévé: Földrajz. — 15.00: Történelem. 15.35: Kémia. — 16.00: Fizika. — 16.38: Hírek. — 16.45: Postafiók 250. Takács Mária műsora. — / 17.00: Mindenki iskolája. —17.30: Kémia. Az anyagok felépítése és csoportosítása. — 18.00: Budapest 1945. Szovjet dokumentumfilm Budapest felszabadításáról. — 18.30; Megjelent a „Szabadság”. Dokumentum riportfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az Onedin család. Angol tévéfilmsorozat. — 20.50: Tisztelendök. - IV/3. rész: Kelet kapuja. — 21.20: Színházi Album. — 22.20: Tvhiradó, 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Kortárs és bizonyságlevö. Franyó Zolán poriréfilm. — 21.03: Tvhíradó, 2. — 21.23: Hajolj meg a tűznek. Szovjet film. Kiállítások: Mini Galéria (10 .. |8): Dobrik István kiállítási*. — ‘ J óv ser ' Attila Könyvtár (12 —20) : Steitnfer Béla grafikusművész kiállítása. — Vasas - Müvelö4f si Központ (14 —19) : Szabad időben pályázat 1078. — Vasas Galéria (14—19); Mezey István grafikus kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták .Magyarországi Pártja. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10— 18) : Halász Károly kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A híd túl messze van I—II. Mb. szí. amerikai film Dupla helyár! Kezdés: i4, 7 órakor KOSSUTH Angi Vera Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVEST IVÁN FILMKLUB Egy különleges nap Mb. szí. olasz film Kezdés: fa, f7 órakor TÁNCSICS A kis Muck története Mb. szí. NDK film Kezdés: f5 órakor Váltságdíj Szí. angol film 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: i'7 órakor FÁKLYA Méreggel Mb. szí. NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI Hattyúdal Szí. magyar film Kezdés: iö, f7 órakor SZIKRA Az én tengert est vérem Szí. olasz film Kezdés: 5, 7 órakor SAGVARI Idegen levelek Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3, 7 órakor KRÚDY Hatholdas rózsakert Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hír°.k. — 8.20: Színházak és mozik műsora. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08: Barokk muzsika. — 9.49: Tarka mese, kis mese — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. — 10.33: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Olasz kórusmuzsika. — 11.30: A szép Galathea. Részletek Suppé operettjéből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Mai dalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. - 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28; Könnyű* zene gitárra. — 10.00: Zenedéiből!. — H.30: A Szabó csak&L Utazó dóm 4 Volán 3. szVállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél \ ’ ■' f hivatásos íérfi gépjárművezetőket képez ki A költségeket a.vóllalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: • legalább 8 általános iskolai végzettség, 9 büntetlen előélet, 9 20 éves életkor. Jelentkezés 1979. február 16-án a vállalat ebédlőhelyiségében, 7 órakor.
