Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-13 / 37. szám

3ía Uobrik István az előadó A vetélkedő témái a TanácÉztoás A városi könyvtár, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi szervezete és a Művészklub együttes szervezésében ma folytatódik a Magyar Ta­nácsköztársaság 80. évfor­dulója tiszteletére indított és a szocialista brigádok ré­szére kiírt Miskolc művésze­tének történetéről szóló elő­adássorozat. Mint . azt egy héttel kérábban már megír­tuk, az előadások uián a szocialista brigádok (a vá­rosból 15-en neveztek be) vetélkedőn döntik el. meny­nyit tudnak a képzőművé­szet, a zene s az irodalom tárgyköréből. Az április 24-ig tartó elő­adássorozatban ezúttal Dob- rik István művészettörténészt hallhatják a képzőművészet­ről. Az előadás helye a Her­man Ottó Múzeum nagyter­me, kezdési időpontja pedig 17 óra. # Tegnap este a debreceni Csokonai Színház vendégjátéká­ban Ránki Gyöigy Pornódé király új ruhája c. kétfelvo- násos vígoperája került bemutatásra a Miskolci Nemzeti Szín­házban. A nézőtéren ülő gyerekek nagy tetszéssel jogadták a két főhős furfangos ötletét, mellyel megleckéztették Pornó­dé királyt. (Kovács Attila felvétele) Sok indulat, kevés eredmény Egy miskolci találmány sorsa Ti'/, éve szabadalmaztatta a sokszöeesztergát Gellert Károly miskolci feltaláló. A gép sikert aratott a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, a Brüsszeli Találmányi Ki­állításon pedig aranyérmet nyert. 1970-ben így írt a Del­ta című folyóirat a talál­mányról: „A Geliért-féle esz­terga. hengeres alapanyag­ból kiindulva, nemcsak az Ismert háromszögű kereszt­metszetet, hanem a sokszö­geket is könnyeden állítja elő... Olyan találmányról van szó, melynek exportja tekintélyes nyereséget hoz­hat népgazdaságunk számá­ra. Az sem közömbös, hogy a sokszögeszterga hazai el­terjedése olyan előnyökhöz juttatná gépipari termékein­ket, amelyekkel még külföl­di gyártmányok sem kelhet­nek versenyre.” Egy évtized múltán, a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata még mindig csekély ered­ményről, annál több vitáról, nem éppen előre vivő indu­latról tudott szamot adni. A szó ijiaz értelmében: o mester A leltaláló kezdeményezé­sére indult a vizsgálat, ő ugyanis úgy véli, hogy a miskolci Nehézipari Műszak- ki Egyetem Gépgyártástech- nológiai Tanszékének vezető­je — személyes okoktól ve­zéreltetve — késlelteti a ma- ganszabadalomként bejegy­zett sokszögeszterga és a szolgálati találmányként szá­mon tartott sokszögköszörű prototípusának leszállítását, ezzel a szabadalmak haszno­sítását. De mi köze van az egye­temnek a találmányokhoz? Gellért Károly kezdetben csak ipari üzemekk'el — köz­tük a Szerszámgépipari Mű­vekkel (SZ1M) keresett kap­csolatot, a sokszögeszterga hasznosítása érdekében. Mindenütt elutasításra talált. Később a miskolci egyetem, közelebbről az említett tan-, szék karolta fél a sokszög- eszterga ügyét, s műszaki tanácsadóként alkalmazta a feltalálót. Gellért Károly egyébként nem mérnök, ha­nem lakatosmester. De a szó igazi értelmében vett mes­ter, a sokszög-megmunkálás­ban pedig — túlzás nélkül mondhatom — professzor, akkor is, ha nincs róla pa­pírja. Akik már kipróbállak Jó ügyért szövetkezett az egyetem a feltalálóval, és közös munkájuk eredmé­nyesnek ígérkezett: az esz­terga után kifejlesztették a hasonló elv alapján működő sokszögköszörűt és tőlük tel­hetőén népszerűsítették ;— kiállításokon, bemutatókon — a sokszög-megmunkálást. E gépekről ma már nem­csak a műszaki leírások alapján mondhat véleményt tízegynéhány üzem. hiszen az egyetem kísérleti műhe­lyében gyártott berendezések sikerrel mutatkoztak be Miskolctól Salgótarjánig. A NEB véleményt kért. s min­den használójuk dicsérte a sokszög-megmunkáló gépe­ket: csökkentik az élőmun­ka-felhasználást. gazdaságo­sabbá teszik a termelést. Sajnos, a legnagyobb gyár­tó vállalat, a SZIM hosszú évekig halogatta a sorozat- gyártás elindítását. És ami­kor végre hajlandónak mu­tatkoztak szerződést kötni, akkor nevetségesen ' kis szé­riákról van szó. Az évtizedes huzavona alatt, fokozatosan megrom­lott a feltaláló és egyetemi munkatársainak kapcsolata, A NEB-vizsgálatot közvetle­nül megelőző események: Gellért Károly nem -volt haj­landó hozzájárulni, hogy azt a prototípust adják át a SZIM-nek, mely éppen az egyelem rendelkezésére állt, mondván,; van már ennél tö­kéletesebb, „többet tudó" gé­pük is. Rendszeres tájékoztatást kérnek A tanszékvezető és a vi­tába bevont - műszaki szak­értő más véleményen van, s a fiépi ellenőrök is azt álla­pították meg. hogy alapvető­en nem az egyetem, illetve a sokszögmegmunkáló gépek gyártásában érdekelt tan­székvezető magatartása kés­leltette a sorozatgyártást. Gellért Károly javára tisztá­zódott viázont a munkajogi vita: visszasorolták műszaki­gazdasági tanácsadónak és szerződéses munkaviszonyát meghosszabbították egészen nyugdíjas koráig. Nem értett egyet a NEB azzal sem. hogy — még a vizsgálat előtt — elrendelték annak a kiadványnak a meg­semmisítését. melyet Gellért Károly készített ..Sokszögkö­tések megmunkálása és al­kalmazása" címmel. Bár jog­szerűen járt el az egyetem -- volt némi szabálytalanság a kiadatás körül —. bizonyá­ra hasznosítani lehetne Gal­lért Károly munkáját, pél­dául oktatási célra. Javasolja a NEB: tájékoz­tassák az illetékes miniszté­riumot róla, hogy bár 1971 óta tetemes anyagi és erköl­csi támogatást nyújtott a népgazdaság a sokszögmeg- munkáló berendezések hasz­nosításához, az iparszerű gyártást még sem kezdték meg eddig. A másik javas­lat: ellenőriztessék a kutatási jellegű feladatok végrehaj­tását a vállalatoknál, kísérjék figyelemmel, hogy a Licen­cia, valamint a SZIM mit tesz a sokszögmegmunkáló gépek gyártásáért, hazai és külföldi értékesítéséért. A Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, párt- és szakszer­vezeti vezetőségét egyebek között arra kéri a NEB, hogy rendszeresen adjanak tájékoztatást a sokszögesz­terga és a sokszögköszörű ipari hasznosítását szolgáló munkájukról, egészen addig, amíg a berendezések ipar- szerű gyártása meg nem kezdődik. (bekes) Meghosszabbították a határidőt Szövetkezetek gyűjtik a vasat Forintheggyel fizetne A MÉH Tröszt január el­sejétől február 10-ig a ter­melőszövetkezeteknek, altatni gazdasagoknak vas- es szi- ncslemnulladék begyűjtési akciót szervezett. Az elmúlt hónap és febru­ár első hetének meglehető­sen kellemetlen, zord időjá­rása — árvíz, belvíz, szokat­lan hideg — hátráltatta a mezőgazdasági üzemekben az akció sikerességét, sok he­lyűn nehezítette, másutt egyenesen lehetetlenné tette a már begyűjtött anyagok elszállítását. Az Kszak-magyarországi Nyersanyaghasznosítási Vál­lalat a rossz idő ellenére rendkívül hasznosnak ítéli meg a begyűjtést: 933 tonna vas, és 11 tonna\ színesfém­hulladék került a vállalat telephelyeire, s nagyrészt — mivel a termelőszövetkezetek mezőgazdasági munkát télen nem nagyon végeznek — a szövetkezetek, gazdaságok gépkocsijai szállították be a hatalmas mennyiséget. A si­kerben nagy szerepet ját­szottak a szövetkezeti fiata­lok, akik csatlakoztak a KISZ megyei bizottságának felhívásához, hogy segítsék a hulladékgyűjtést, a feldara- i bolást végezték, s előkészí­tették szállításra a vasat s a színesfémet. A hulladékgyűjtésben kü­lönösen jó eredményt ért el á prügyi termelőszövetkezet (90 tonna), a múcsonyi Üj Élet' (61 tonna), s a nemes- bikki termelőszövetkezet (54 tonna). Bár még nincsenek végleges adatok, de az szinte biztosra vehető, hogy a bor­sodiak előkelő helyen végez­tek az akcióban — eddig. Eddig! Mert a tröszt és a hozzá tartozó vállalatok már­cius 31-ig meghosszabbítot­ták — éppen a rossz idő mi­att — az eredeti határidőt. A megelőző akció alkalmá­val több mint 20 000 tonna vas- és színesfémhulladékot adtak át a MÉH-vállalatok- nak az állami gazdaságok és a tsz-ek, s ellenértékként 24 millió forintot kaptak. Az idei akció során 25 000 tonna vas és 600 tonna szí­nesfém begyűjtésével szá­molnak, s a határidő meg­hosszabbítása várhatóan nagymértékben e’őmozdítja ennek elérését. Negyvenkét tonnát nyom az a vasszerkezet, amely a Vioy- nyica es Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték hazai végpontján álló óriás transzformátorok vázát alkotja, össze­sen hét transzformátor szolgál majd Albertirsán, s ami ér­dekes: a hatodik vázszerkézetet fele annyi idő alatt készítet­ték el a gyártók, mint az elsőt. A nagy mértékű időcsökkenés oka: a munkaszervezés tökéletesítése, a begyakorlottság fo­kozódása. célgépek és -szerszámok alkalmazása, azaz a tar­talékok feltárása, hasznosítása. Hozzátesszük rögtön: az egy­szerű, kézenfekvő tartalékoké. Amilyenek minden termelési mozzanatban kínálkoznak, csak nem mindenkor veszik észre, kamatoztatják azokat. Ahogj' a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a válla­latnak — s összességében a népgazdaságnak is — az áru- és pénz-, (deviza) készlet, így a többi között az anyagok, alkat­részek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék: van mihez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékeli — erőforrások is. Ezek az ún. belső tartalékok, melyek leg­főbb jellemzője, hogy újratermelődnek; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kimerítette összes tartalékát. A tartalékok újraképződnek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt, a kohászatban egy- harmadával csökkent az egy tonna acélnyersvas előállításához felhasznált kohókoksz mennyisége. A tüzelőanyag-megtaka­rításnak viszonylag egyszerű tartaléka volt ez. Már valami­vel bonyolultabban igénybe vehető tartalék az, amihez mos­tanában nyúlnak a távfűtő vállalatok. Automatikus fűtés­szabályozókat — hőérzékelő és vezérlő berendezéseket — sze­relnek fel a lakóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függő­en csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmennyiséget. Ha minden távfűtéses lakást ma ezen a módon látnának el meleggel, az százezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. Ez már más minőségben újraképződött tartalék, s még inkább annak tarthatjuk az új típusú kazánokat, me­lyek tüzelőanyag-hasznosítása egyharmadával, felével jobb a jelenleg használtakénál. Tág terepen szemlélődhetünk a tartalékok birodalmában. A feldolgozó fémiparban például a hidegalakítás, a forgácso­lás helyett alkalmazott sajtolás, préselés, precíziós öntés, ter­mékfajtáktól függően 23—47 százalékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizsgálat igazolta —, s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes termelési költségeknek 69 százalékát teszi ki az anya­gok ellenértéké; csupán a közlekedésieszköz-iparban az anj'agfelhaszr.álás egyszázalékos mérséklése 320 millió forin­tos csökkenést eredményezne! Egy másik adat; minden száz kilométerből 33-at üresen tesznek meg a tehergépkocsik jelenleg hazánkban Persze az ilyen és hasonló tartalékok feltárásához szervezni kell, kellő szervezetet, formát, körülményeket kialakítani, mert ..ma­gától” egyetlen tartalék sem jelentkezik, hogy ugyan, kezd­jenek már vele valamit. Ráadásul a tartalékok többsége ma már nem annyira könnyen hozzáférhető, mint a tehergépko­csik üres kilométereinek csökkentése, az anyagfelhaszná­lás ésszerű normáinak kialakítása. Hatalmas tartalékok rej­lenek a kisegítő tevékenységben foglalkoztatottak meghökken­tően magas arányának mérséklésében — ez az arany két­szer akkora az iparban, mint például a Német Demokratikus Köztársaságban, de bizonyos iparterületeken négy-ötszörös! —, a készletgazdálkodásban. A kohó- és gépiparban 1978- ban a termelés bővülésének tempóját jóval túllépte a kész­letek növekedése, s a tőkés behozatal 16 százalékkal nagyobb mértékben gyarapodott, mint maga a termelés. S akkor szó­ba sem hoztuk, hogy szintén a kohó- és gépiparban az összes értékesítésből 1974-ben még 19.1 százalék volt a kooperációs áru, tavaly viszont már csak 15 százalék. Ilyen tényekben, folyamatokban rejlenek az igazán hatal­mas tartalékok, egy-egy lépés forintheggyel, milliárdokkal fizethet, ha: megtesszük azt a lépést. Ma még nem mind­egyiket tesszük meg, gyakran veszni hagyjuk lehetőségeinket. Azért, mert — eddig — a tartalékok különösebb hasznosí­tása nélkül is futott a szekér előre. A tartalék: a gazdagabb holnap. Ez a beváltható ígéret teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehezebb feltételek formálta gazdasági környezet. lázár Gábor + Egerben, a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában befejeződött a mintegy kétszázmillió forintos költségű rekonstrukció. Az autóbusz sebességváltó alkatrészeit gyártó üzemcsarnokokat felújították, új szerszámgépeket helyeztek üzembe és új technológiát vezettek be. (Manek Attila felvétele) lel végi Mezőgép- vásár Megkezdődött a tél végi Mezőgép-vásár. A mezőgaz­dasági nagyüzemek most még főként az alkatrészeket keresik a megye Agroker- telepén, hisz ezekben a he­tekben, hónapokban folytak, s folynak a felújítások, a karbantartások, készülnek a tavaszi gépszemlére. Az idei ellátás kielégítő, s jobb a ta­valyinál: 110 millió forint­tal több van raktáron a Mályi határában levő tele­pen. mint egy esztendővel ezelőtt, csupán erőgépekből — MTZ, Zetor. Rába — 70 millió forintos készlet áll a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére, amelyek úgy látszik, a zár­számadásokig várakozó ál­láspontra helyezkedtek, mer' ezeket' a gépeket egyelőn még nem keresik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom