Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-22 / 45. szám

Huszonhét film — ötvenötezer néző Szemle után A szaporodó szemlék, fesztiválok időszakában — melyeken sokszor szinte csak egymásnak mutatták be alkotásaikat a szakemberek — jogosait megkérdezhettük: mi és mennyi jut el filmtermésünkből a közönséghez? Nos, a XI. magyar já­ték-filmszemle ellent mondott az eddigi gyakorlatnak. Soha ennyien nem érdeklődtek a nagyközönség köréből filmművé szelünk produktumai iránt, mint most. A párhuzamosan ját­szó öt fővárosi filmszínház ötvenötezer né:öt fogadott február 12-töl 17-ig. a szemle időtartama alatt. Ha valaki semmit sem tudva a magyar filmművészetről, jól kihasználta ezt a hetet (lehet, hogy a külföldiétc között volt ilyen), akkor hű képet kaphatott szinte minden hazai törekvésről. Mert nem­csak a játékfilm stúdiói: mutatták be alkotásaikat, hanem be­mutatkoztál: a főiskolások, láthattuk a Balázs Béla Stúdió, a Hiradó- és Dokumentum-, a Népszerű Tudományos. és a Pannónia Filmstúdió alkotásait is. Alkalmuk volt a tévénél dolgozó szakembereknek is a bemutatkozásra, megismerhet­tük a más nemzetekkel koprodukcióban készült filmeket, sót szóhoz jutottak — mint rendezők — a filmvásznon a szín­házi szakemberek is. Ezek után felmerül a kér­dés. hogy hol és merre tart most — cselekvő-kérdező korszaka után — a magyar filmművészet? Sokak számá­ra úgy tűnik, hogy az yjabb divat, helyesebben az új ki­fejezési mód: a dokumenta- rizmus, illetve a pszeudo- dokumen tarizmus. Bizonyí­tani sem nehéz ezt, hiszen a közelmúltban olyan alko­tások születtek ebben a mű­fajban. mint a Filmregény, vagy a Családi tűzfészek. Mások — ugyancsak joggal — állíthatják, hogy az utób­bi időben erősödött az iro­dalom és a film kapcsolata, hiszen Gál István, Galgóczi Erzsébet. Mándy Iván. Vé­szi Endre műveiből szület­tek sikered forgatókönyvek, illetve filmek. A szemle záróakkordjaként rendezett vita. egyik felszó­lalója a következőképpen ka­tegorizálta a hazai játékfilm­termést. Él nálunk mint irányzat a „lírai absztrakt”, a „publicisztikai konkrét” és a „dokumentáris egyedi”. Nagyon óvakodom azonban, hogy bármelyikre is példát említsek, hiszen a különbö­ző „iskolák” között koránt sincs merev cezúra. A ka­tegorizálás mindemellett megkönnyíti tájékozottsá­gunkat. A kérdés azonban sohasem az, hogy ki, illetve melyik film melyik „iskolá­hoz” tartozik, hanem az, hogy milyen üzenetet hor­doz. S ebből a szempontból teljesen mellékes a műfaj, illetve a műforma. Szeren­csére ma már senki nem minősíti filmjeinket aszerint sem, hogy az alkotó szóra­koztatni, vagy müvészkedni akart-e egy-egy produktu­mával. Mert természetes, hogy sem az öncélú szóra­koztatás, sem a művészke­dés útja nem vezet sehová. Azok a filmek, amelyek tár­sadalmi felelősséggel, megfe­lelő invencióval és mester­ségbeli tudással készülnek, bármilyen műfajúak is, egy­aránt igényt tarthatnak a közönség érdeklődésére. Más kérdés, hogy — miként Marx mondja — a tudáshoz nem visz széles országút. Ebből következik, hogy közönsé­günknek is bizonyos erőfe­szítést kell tennie, hogy iga­zán értse azt a nyelvet, me­lyen szólnak hozzá a film­alkotók. Egyébként — a ko­rábbiakban felvetettekre vá­laszolva — azt mondhatjuk, hogy nincsenek nálunk di­vatos irányzatok, csupán kü­lönböző karakterű és felké­szültségű alkotók vannak, akik (öntörvényeik szerint) más- és másként fejezik ki magukat. Világos tehát, hogy a következőkben is szület­nek majd dokumentarista al­kotások. s él a lírai, abszt­rakt meg a publicisztikai konkrét* is, s lehet, hogy kü­lönböző teoretikusok új ka­tegóriákat is,kitalálnak majd, de nem ez a fontos. A fon­tos az, hogy továbbra se szűnjenek meg alkotóink tör­ténelmi. társadalmi félmúl­tunk buktatóit, nehézségeit ábrázolni, s hogy merjenek j szembenézni társadalmi va­lóságunkkal. Az utóbbi kü- 1 Ionosén fontos, hiszen az úgynevezett álkimélet. tapin­tat, vagy hallgatás — ha egy- egy sorsdöntő dologról van szó — mindig több kárral jár, mint haszonnal. Persze, t a tényekkel való szembené­zés mindig bizonyos meg­rázkódtatásokkal jár. (Pél­daként említhetnénk a Mé­nesgazdát. az Angi Verát, vagy akár a rövidesen be- mutatásru kerülő Kinek a törvénye? című Galgóczi- múből született filmé* ) — Minden műalkotás íté­let — hangsúlyozta a vita bevezetőjében egyik neves szakemberünk. Erről soha­sem szabad megfeledkezni az alkotóknak, akármely „isko­lához” tartozónak mondják is magukat. A szocialista forradalom nincs addig befejezve, amíg a demokratizmus meg nem valósul. Minden alkotónak kötelessége hát részt vállal­ni a maga eszközeivel tár­sadalmi harcainkból, vállal­kozni egy-egy filmmel a va­lóság művészi szervezésére, s katartikus élményben része­síteni a nézőt. A következő időszak film­jei közül ió néhány vállal­ja ezt a feladatot; társadal­mi elkötelezettséggel — pá­tosszal. (gyarmati) Népszerű művek, íiaial előadóművészek Egyetemi koncert Népszerű müvek, fiatal elő­adóművészek — írhatjuk elöl­járóban a hétfőn este a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen tar­lóit zenekari hangversenyről. A Miskolci Szimfonikusok Kortcz Tamás vezényletével Brahms UI. (F-dúr) szimfóniá­ját, és Dráfy Kálmán közre­működésével Csajkovszkij b- moll zongoraversenyét szólal­talak meg. A karmester és a szólista életkora együttesen sem éri el az 50 évet. Brahms III. szimfóniáját 1888-ban a magyar szárma­zású világhírű karmester. Richter János mutatta be Becsben. Tőle származik az a találó megállapítás is. hogy ez a mű Brahms hősi szim­fóniája, „Eroicája”. A klasz- szikus hagyományokat, s Beethovent módfelett tiszte­lő zeneszerző ebben az érett alkotásában is férfias költé­szetének megannyi árnyala­tát adja. A bonyolult textú­rában Koncz Tamás korát meghazudtolóan tájékozott volt. Partitúra nélkül, nem látványosan, de célratörően dirigált. S ami még ennél is értékesebb: nemcsak értette ezt a muzsikát, de saját vé­leménye is volt róla, melyet a kitűnően felkészített ze­nekarral élményszerűen meg­valósított. Kellően érvénye­sült a szélső tételek drámai- sága, küzdelemjellege, a má­sodik rész népdalegyszerű­ségű. idillikus hangvétele, a harmadik tétel borongós hangulatú románca. A Brahms-szimfóniánál 18 évvel korábban mutatta be Bostonban Hans von Bülow, a múlt század elismert kar­nagya és zongoraművésze Csajkovszkij b-moll zongo­raversenyét. „Nagyon nehéz, de megéri a fáradságot” — mondta róla. Ügy tűnik, hogy az eltelt 100 év alatt a kon­cert mit sem veszített nép­szerűségéből. virtuozitásából. A patetlkus nyitó tétel, a lendületes, pergő zárórész magával t-.gadó hatást vált f ki. ha technikailag és zenei­leg igényesen felkészült elő­adó játssza. A pályájának kezdetén álló Dráfy Kálmán mindezekkel az erényekkel ■■endelkezik. így kitűnő in­terpretációt hallottunk. A Koncz Tamás vezette Miskolci Szimfonikus Zene­kar majdnem hibátlanul, stílusosan és meggyőzően lát­ta el az ebben a műben je­lentősen megnövekedett ze­nekari kíséret szerepkörét. BARTA PÉTER Épitőmüvészeti előadásso­rozat kezdődik holnap a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Dr. Végvári La­jos művészettörténész este <j órakor kezdődő első előadá­sának — melynek színhelye az E 6-os kollégium színház- terme —. lémája: a nyugat- európai építészet kezdetei. + Illusztráció P. Nowak Próféta című könyvéhez. (Feledy Gyula rajza) Katonazencszl keresnek A Honvédelmi Minisztérium jelentkezesre hívja fel az álta­lános, különösen a zenei álta­lános Iskolák 8. osztályos fiú­tanulón, akik vonzódnak a ka­tonai életpálya, a zenész tiszt- helyettesi hivatás iránt, s vál­lalják. hogy a tanulmányaik be­fejezése után a Magyar Néphad­seregben katonazenészként telje­sítenek szolgálatot. Az iskola Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szervezetében működik és öi- éves időtartamú. A zenei és a közismereti oktatást a Bartók Béla Zeneművészeti SzakkÖzén- iskola kiheivezett tagozata vés­zi. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók növendék!, 3. évtől hallgatói állományba ke­rülnek. és tanulmányaik során zeneművészeti szakközépiskolai, illetve katonai képzésben része­sülnek. Végzésük után tiszthe­lyettesi rendfokozattal, középis­kolai végzettséggel (érettségivel) a Magyar Néphadsereg fúvósze- nekaraiba kapnak beosztást. Az iskolán eltöltött idő alatt a ta­nulók teljes és ingyenes ellál.áHt (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, hangszer, kul­turális és sporteszközök), továb­bá a tanulmányi eredménj'től függően teljesílménypótiékot és zsebpénzt kapnak. A pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi (Budapesten a fő- ' városi hadkiegészítő) parancs­nokságtól, illetve az iskola igaz­gatójától szerezhetnek be. A je­lentkezési határidő: 1979. már­cius 10. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — l'2.35: Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai. — 12.43: Zene- múzeum. — 14.13: Dalok az. új­jáépítésről. — 14.28: Mindenki könyvtára. — 15.00: Hírek. —■ 15.10: Népdalok. — 15.28: Csiri­biri. — 16.00: Útközben. — 16.05: őrségen. Szovjet költők versei. — 16.20: Schubert: Pisztráng- ötös. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Operaáriák. — 17.50: Boross Lajos népi zenekara ját­szik, Varga András nótákat éne­kel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt:.. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek. — 20.26: Jacobi Viktor operettjeiből. — 21.00: Népdalkőrusok, népi hang­szerszólók. — 21.30: Háttérbe­szélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Vi­lágtörténelem dióhéjban. — 22.30 yüj operalemezeinkből. — 22.28 Mai magyar kamarazene. — 24.00 Hírek. — 0.10: Idrány} Iván táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők,, falvak éneke. — 12.35: Kapcsolás a vidéki stú­diókba. — 13.25: Ifjúsági köny­vespolc. — 13.30: A Gyermekrá-\ dió műsora. — 14.00: Kettőtől fél hatig. — 17.30: Belépés nem­csak tornacipőben. — 18.30: Hí­nár Béla Ifjúsági és Üttöröház (10—18) : Halász Károly kiállítá­sa. — Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház (16—20) : A mezőgazda- sági könyvhónap kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK [f[fíl Gyerekek beszédhibái A városi logopédiai mun­kaközösség — gyermekpszi- chiáterek, gyermekorvosok, logopédusok részvételével — kerékasztal-beszélget est szer­vez ma a 32. számú Miklós wtcai Általános Iskolában. Az eddigi tapasztalatokat és a jövőbeni teendőket beszélik meg. (Logopédia: a beszédhi­bák megelőzésének és javí­tásának elmélete és gyakor­lata.) Sokszor vagy unk úgy az élei. ben, hogy noha messzemenően elismerjük a szándék nemes­ségét, mégis dühösen legyin­tünk az eredmény láttán. Félő, hogy ezzel az indulattal jön majd ki a moziból az a nézd is, aki megnézi a Zsófia eímü színes lengyel fiimet. Vizuáli­san a sötét tónusú képek sze­gik kedvét — soha ennyi lép­csőházat, homályos interieurt, alkonyati, éjszakai képei! —. s ha ezekkel meg Is békélne. el- bágyasztja a cselekvés ösziö- vérségc, vontalotisága. A sztori egyetlen mondat­ban is elmondható: Zsófiá­ról, a nyugdíjas öregasszony­ról egyszerűen „megfeled­kezik” a családja. Hogy ez mennyire aktuális, súlyos társadalmi gond, azt itt nem kell bizonygatni. Még mindig emlékszünk az idő­közben elhunyt Lakatos Vince kitűnő tévériportjaira a tanyai öregekről. Ám amíg Lakatos Vince publicisztikai eszközükkel tudott lírai, sőt balladai hangulatot terem­teni, addig Ryszard Czekala a művészet eszközével sem tud publicisztikai közhelynél többet produkálni. A film­nek, mint mondtuk, csupán színei (sötétek) vannak, de nincs hangulata; nincs hite­Zsófia le. A szándék igy lörtlul a szerző ellen (Czekala írta a forgatókönyvet is): ahelyett, hogy felhívná a figyelmét, vagy megdöbbentené, csupán dühbe gurítja a nézőt. Van a filmben egy kép­sor. amikor is Zsófiát sta­tisztaként akarják foglalkoz­tatni egy film forgatásánál, de a rendező gorombaságá­tól megriad, s képtelen meg­oldani a feladatot. Amikor levelitik a film részletét a házivetítőben, a rendező megjegyzi, hogy ..kár volt az anyagért”. (Már tudniillik a filmért!) Nem mondhatunk mást a film egészére sem. Kár volt a nemes szándé­kért, fáradozásért, amely a végiggondolatlan dramatur­gia miatt élvezhetetlen fil­met produkált. Pedig a fő­szerepet alakító Ryszarda ] Haitin játékán érződik, hogy j kvalitásos színésznő, „jó fej” 1 — mondják rá a filmben; a téma is. a színésznő is meg- j érdemelt volna pontosabban. " jobban megírt szerepet. így azonban az utcára kiérve, el­felejtem őt is. a filmet is. H. S. rek. — 18.33: Hétvégi panorá­ma. — 1.9.55: Slágerlista. — 20.30 ; Hírek. — 20.33: Hullámzó vőle­gény. — 22.21: Tomsits Rudolf szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. Mi lesz veled. Katika? (Ka­tika elvált szülők gyermeke. Sorsát a külön élő szülők vias- kodása pecsételi meg.) Szerkesz­tő-riporter: Jakab Mária. — Re­gélő. Versek, dalok gyermekek­nek. Halász Judit, Vitai Ildikó, Vallai Péter, a Sebő- és a Kalá­ka együttes műsorából. — Sze­rencs közművelődésének fejlődé­se, gondokkal. Riporter: Antal Magda. — 18.00—18.30: £szak-ma- gyarországi Krónika. (Heves me­gye három városi tanácsának vb-üléséről — UUörövezetők Bor­sod megyei konferenciája — Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész kiállításának meg­nyitása.) — A Manhattan Trans-» fer együttes felvételeiből. — Hí­rek, lapelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.33: Hí­rek. — 16.40: ..X“ madár. —16.55: ..Kör, kör, ki játszik? . . .” Óvo­dások műsora. — 17.23: Tévébör­ze. — 17.35: Telesport. — 18.00: VLa a pohár körül. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévélorna. — 13.50: Tv-híradó. — 20.00: A mao- i-.mus Kína tragédiája. (Szovjet dokumen. umfilm.) — 21.OC: A bálnák. (Kanadai ismeretiüljesz- tó rüvidiilm.) — 21.23: Fiatalok órája. — 22.23: Tv-híradó, 3. Televízió, >. műsor: 18.35: Del- táeska. Repül a repül a . . . ma­dár. — 18.53: Francia nyelvian- ío'.yrm. — 19.10: Orosz nyelvtan­ion um. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A világ nagy hegyei. (Olasz filmsorozat.) — 21.00: Tv-hír­adó, 2. — 21.20: Szilveszteri sta­féta. Szlovák televízió: 15.33: Ünne­pi gyűlés Prágában, a februári győzelem 3!. évfordulója alkal­mából. — 17.00: Pionírhíradó. — 17.20: Pionírmagazin. — 18.00: Tv-mugazin. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.45: Ha elhagysz — 20.55: Szovjet doku- mentumfilm az ejtőernyősökről. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Ün­nepi műsor a szovjet hadsereg napja alkalmából. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A Berlini Állami Operaház ven­dégjátéka. Kiállítások: Miskolci Guléria (10—18) : Keleti szőnyegek. — Mini Galéria (10—18) : Barabás Márton festményei. — József At­tila Könyvtár' (12—20): Steítner Béla grafikusművész kiállítása. — Vasas Művelődési Központ (14—19): Szabad időben pályá­zat 1973. — Vasas Galéria (14— 19): Mezey István grafikus ki­állítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18).: Ember és munka. — A v Kommunisták Magyarországi Pártja 1918—1919. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18) : Herman Ot­to élete és munkássága. — Mol­BfiKE A kék madár Mb. színes szovjet—amerik* film Kezdés: f4 órakor Az inspektor küldetése Színes szovjet film Kezdés: hn6, 8 on'- • KOSSUTH A zsaru Színes francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyár! Kezdés: Í3. hn3\ 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Zsófia Színes lengyei film 14 éven aluliaknak »em ajánlott! Kezdés: J5, ff ér TÁNCSICS Angi Vera Színes magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: fo, f7 órakor FAKLYA Láncravert sofőrök Mb. színes jugoszláv flkn Kezdés: fő, f7 órakor SZIKRA Mindenkinek a maga keresztje Mb. színes francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI A javíthatatlan Mb. színes francia film Másfél helyár! Kezdés: fő, 17 órakor HÁMOR Rocky Amerikai film Kezdés: 6 órakor PERECES Gulliver Mb. angol—belga Mm Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Tudósok a forradalomban. — 8.37: A se­villai borbély. — 9.33: Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolés. — 10.00: Hírek. — 10.05: Képek és jelképek. — 10.35: Meditáció. Verseit elmondja: Pilinszky Já­nos. — 10.40: Szórakoztató népi muzsika. — n.oo: Gondolat, a Rádió irodalmi lapja. — 11.45: Az Alekszandrov-együttes műsorá­ból. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bundschuh István stájer- citcrán jálszlk. — 8.20: Világtör­ténelem dióhéjban. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Örökzöld dallamok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zcnedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. Televízió, i. műsor: 8.40: Tv* torna. — 8.43: Iskolatévé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom