Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-03 / 2. szám
Kosárlabda NB I A jövő hét végén — igen rövidre sikerült szünet után — újra benépesülnek a kosárlabdapályák, megkezdődnek a küzdelmek az NB I- ben. A DVTK női csapatának először az MTK-VM-mel kell játszania. 13-án. A további menetrend: Bp. Spartacus idegenben, 14-én. Január 21. KSI otthon, január 28. Székesfehérvári Építők i„ február 4. TF o„ 10. Ganz- MÁVAG i., 11. Szekszárd o., 18. Nagykanizsa i., 24. ZTE o„ 25. MAFC i„ Márciusban 4. Vasas Izzó o„ 11. BSE i„ 18. BEAC o., 24. PVSK i„ 25. Szolnok o. ■k A Miskolci Kinizsi jégkorongozói szorgalmasan edzenek, hiszen 1979-ben folytatódnak a küzdelmek a felnőtt 11. csoportban. A januári menetrend: 7-én itthon a Gödi TK-val ját- szana-k, 10-én Dunaújvárosba mennek, 14-én pedig a Kisstadionban lesz a Göd elleni visz- szavágó. Jászberénybe 21-én utaznak, míg a pomáziak 28-án jönnek a miskolci pályára. (Szabó István felvétele) RspbUázáiik küldési Fanatikusok és Messiás-várók Úsztak, eveztek, kerékpároztak az aranyjelvényesek,, több százan futották körül a Velencei-tavat. Befutott — az előzetes kételkedések ellenére — a mozgalom is. Az egy ideje erőteljesen felkapott és támogatott tömegsport a legjelentősebb sikerét aratja. Sikerült végre felismerni valamit: a sportmozgalom beindításához nem elegendőek a látványos jelszavak, a „Fuss az életedért” stílusú plakátok, hanem jelentős kiegészítő munka, szervezés, irányítás, valamint értékes jutalmak: komoly erkölcsi és anyagi díjazás is szükséges. Az egészéges életmódért indított kampánynak és a sportnak ugyanis nem csekély nehézségekkel kell megküzdenie. A létesítmények hiánya és a meglevők rossz kihasználása több sportágból kiszorítja a tömegeket. Szakképzett vezető még az egyesületekben is kevés van, semhogy a kívülállókat — oktassák az alapfogásokra. Megnövekedett életszínvonalunk pedig sokkal inkább a játékkal, semmint a küzdelemmel, ön- mareangolással kecsegtető sportágak felé terel. Igen ám, .csakhogy az előbbi sportok sokkal inkább szorulnak létesítményekre és szakvezetőkre, mint az úszás, futás, kerékpározás. A kör jelenlegi szemléletmódunkkal zárul. Az olimpiaközpontúság aránytalanul elvonja a támogatást egyes sportágaktól (pl. tenisz), ahol az érdeklődés jóval túlnő a lehetőségeken. Az „Aranyjelvényesek az olimpiára” és a többi tömeg- megmozdulás aligha tudja mindezeket a hiányokat pótolni. Jelentősége nem is abban áll, hogy új embereket nyer meg a testmozgás számára. Aki ugyanis eddig nem sportolt, azt még a moszkvai olimpia reménye sem tudja kirángatni a papucsból és köpenyből, hiszen a kívánt követelmények teljesítéséhez hosszabb távú edzéssorozatra, több hónapos felkészülésre van szükség. Viszont a próbák erkölcsi megbecsülést, elismerést és erőfelmérési' lehetőséget teremtenek azok számára, akik eddig „csak” egészségük érdekében, magányosan futkároztak, úsztak. Reflektorfénybe került a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeképpen a mostani általános iskolások körében kialakulhat egy olyan légkör — mint például az NDK-ban —, ahol a mindennapi élet természetes • velejárójává válik a sport. Persze, ehhez továbbra is „fanatikusokra” — odaadó szervezőkre és lelkiismeretes lebonyolítókra — van szükség, akik jól előkészíteti találkozókkal, értelmes célkitűzésekkel állandó mozgásban tartják a folyamatot, és arra, hogy az alapoknál, a hat-tizennégy éves korú gyerekeknél megteremtsék a játékos, a sportot megkedvel- tető versenyeket. Van ugyan úttörő-olimpiánk —, de ez elsősorban a már egyesületi versenyzők találkozója. Komolyabban kellene venni az iskolai házi bajnokságokat, és népszerűsíteni az NDK-ból importált, vasárnap délelőttönként a televízióban is látható, kisiskolások közötti tréfás sportvetélkedőket. Ma már csak így lehet létrehozni egy széles körű sportmozgalmat, , amelynek a legjobbjaiból élsportolók válnak, de a többiekkel is gyakran találkozhatunk szabad idejükben a pályákon, uszodákban. A mindenáron eredményre való törekvés egy szűk élsportolói réteg „kitermeléséhez” vezetett, azzal az elgondolással, hogy az ő sikereik sportolásra buzdítják a tömegeket. Ráadásul az egyesületek mind a mai napig a pályákra betévedt Pár srác között próbálják megtalálni a kiválasztottakat,- — Nipcs utánpótlás, a divatosabb sportágak elhódítják a fiatalokat — hallani gyakran például az atlétikai vezetők szájából. De vajon mit tesznek a változásért? Legjobb esetben kiírnak évente egy toborzót és kapcsolatot tartanak fenn a környező iskolák testnevelő tanáraival — akik az esetek többségében nem érdekeltek a klub vagy szakosztály felvirágoztatásában. Ráadásul sok olyan sportág van, amelyhez a szükséges rátermettség, tehetség nem jelentkezik a testnevelési órák szűkre szabott, és nem is mindig betartott tananyagában. l elkes és hozzáértő szervezőkre, sportvezetőkre van szükség. A sportért felelős irányítók munkája nemcsak abból áll. hogy a vereségek után menesztik az edzőt, és új Messiást keresnek, aki hajlandó csodát művelni. Az ő feladatuk az egész sportéletet vezérlő szemlélet és gondolkodásmód kialakítása, és — amennyiben ezek már elavultak — újraértékeiocifananq A miskolci sportcsarnokban az idén is megrendezik a focifarsangot, valamikor január végén (a pontos időpontot később közöljük). Láthatjuk majd a Bécsben nemzetközi tornát nyert öregfiúk csapatát, köztük több volt válogatottat. Hogy csak néhányat említsünk a „nagy” nevek közül: Szent- mihályi, Kopp, Novák. Mátrai, Mészöly, Berendi, Men- czel. Dunai II., dr. Fenyvesi, Sipos, Farkas. A magyar öregfiúk válogatottja mellett feltehetően részt vesz a tornán Szabadka és Nagyvárad (NAC) öreg- fiúinak együttese is. Négy magyar röplabdacsapat szerepelt a napokban a határokon túl. A Bp. Spartacus női együttese az NSZÉ- beli Schwertében, a Csepel férficsapata, a BVSC és a Bp. Vasas Izzó női gárdája Hollandiában, Appeldoornban járt. A kvartettből a Bp. Spartacus szerepelt a legjobban, mert a nyolc résztvevő között a harmadik helyen végzett. A szövetkezetiek a többi között legyőzték a jugoszláv Radnirgbérelgrádot, ki- ' kaptak viszont a csehszlovák : KPS Brnótól, s a román Pe- 1 nicilina Iasitól. A Csepel az 5. lett, pedig öt mérkőzése közül négyet megnyert, ugyancsak 5. lett a Bp. Vasas Izzó is, három győzelemmel, s két vereséggel. A BVSC csak a szerény 7. helyet érte el. Forma 1 Csupa új A Nemzetközi Autós Sport- szervezet (CSI) modellmódo- sításokat vezet be a Forma 1-es versenyautóknál, hogy 1980-ig az eddigieknél jóval biztonságosabbá tegyék a világbajnoki futamokat. Párizsban bejelentették, hogy maximálják a kerékszélességet, a gumik vastagságát, a motorok hosszát és szélességét, a szárnyak (spoilerek) méreteit, ezenkívül betiltják a karosszériák oldalain levő, szinte a földig lógó széleket, mert ezáltal nagyobb sebességet és biztonságosabb út- fekvést lehet majd elérni. Az 1979. évi Forma 1-es Grand Prix-ken részt vevő csapatok, illetve versenyzők névsorát december 15-e után hózták nyilvánosságra. Minden autóversenyzőnek, illetve azok „istállójának” 30 ezer svájci frankot kell nevezési díjként letennie és köteleznie magát arra, hogy valamennyi világbajnoki futamon elindul. December 15. után csak abban az esetben fogadtak el újabb nevezéseket, ha a versenyzők, illetve a márka-igazgató anyagi és erkölcsi garanciát vállal. Érdekes hír érkezett az elmúlt napokban Sao Pauló- ból: a brazilok „Fitti-Coper- sucar” elnevezéssel új Forrrja 1-es autót kívánnak elindítani a jövő esztendőben, s a kocsi bemutatkozására a dél-afrikai Grand Prix-n kerül sor. Mindezt Wilson Fittipaldi, a csapat igazgatója, Emerson Fittipaldi bátyja jelentette be. Az új versenyautóba, amelynek különleges aerodinamikai formája van, Cosworth motort építenek be. A tervezők remélik, hogy a Fitti-Copersu- carral minden tekintetben felvehetik a versenyt a Lotus, a Ferrari, a Brabham és az McLaren gépkocsikkal. Brüsszelből származik az az értesülés, hogy a belga Patrick Neve is új Forma 1-es gépkocsival fog szerepelni. Az egykori nyugatnémet versenyző, Willy Kauhsen javaslatára Kurt Chabek tervezte új típusú TWK Forma 1-et vezet. Az Aix La Chapelle-i egyetemen született meg a modell, amely a szélcsatornában kitűnőre vizsgázott. Sajátossága, hogy egyetlen szárnya van — a hátsó kerék előtt, egykúpos karosszériára épült, a DFV Cosworth motor nyolccilinderes és 10 400 másodpercenkénti fordulatszámmal működik. Beépítettek egy FG 400-as Hewland típusú gyorsítót és a sebességfokozatot 5-ről 6- ra emelték. Az új versenyautó összsúlya 580 kilogramm. A próbaútra a franciaországi Castellet-ben kerül sor. A tervezők három új Forma 1-et akarnak versenybe állítani, közülük Patrick Neve-é már teljesen elkészült, a másik kettő a szerelés utolsó fázisánál tart. Orszáps Ifjúsági lupa lése. Mindenesetre egyes sportágak évek óta tartó eredményte- ensége az alsóbb régiók után felsőbb trónusokat is megmozgatott. Talán, ha majd a „Messiás-várók” helyeit „fanatiku- jok” foglalják el. újra talpra áll a fejtetőre fordított elképzelés — a széles bázisú tömegsport legjobbjaiból nőnek majd fel a következő olimpiák aranyérmesei. LAMBERT GABOR Négynapos küzdelem után befejeződött Szegeden az Országos Ifjúsági Kupa női kosárlabda hatos döntője. Miskolcot a MEAFC fiataljai képviselték. Az utolsó mérkőzésen az MTK-VM-től szenvedtek vereséget 77:56 arányban, és ezzel ötödikek lettek. A döntő végeredménye: 1. KSI 5 5 .— 476 :342 10 2. BSE 5 4 1 381:356 9 3. Csepel 5 3 2 336:334 8 4. MTK-VM 5 2 3 331:36í> 7 5. MEAFC 5 1 4 339:375 6 6. ZTE 5 — 5 317:454 5 M ért indiáner? Az indiánemek érdekes története van. Egy osztrák főnemes, Pálffy Ferdinand gróf, aki a Theater an der Wiennek volt az intendása (szakmai főfelügyelője), meghívott Bécsbe egy kiváló indián származású artistát, aki nagy sikerrel szerepelt a világ színpadjain. Magyar cukrászának azt az utasítást adta, hogy készítsen olyan süteményt, melynek színe hasonlít az indián bőréhez. Ekkor állította össze a cukrász az újszerű süteményt, mely fánkhoz volt hasonló, tetejét csokoládéval vonta be és betöltötte cukrozott tejszínhabbal. A grófnak nagyon megtetszett a sütemény, amit 1835 óta ismernek a világon: az előadásra meghívott vendégeket ugyanis ezzel kínálta meg és másnap mór egész Bécsben ezt keresték az osztrákok. Természetesen Pestre is elkerült.». Dinoszauruszok harca és halála 1971-ben egy lengyei és mongol tudósokból álló csoport rendkívüli leletre bukkant a mongóliai Góbi-sivatagban. Két összeakaszkodott dinoszaurusz csontvázát tárták föl. Az egyik a jól ismert Protoceratops, ökörnagyságú növényevő állat, gerleszerű csőrrel, a másik egy ritka, kétlábú, embernagyságú húsevő — Veloeiraptcr (gyors rabló). Nyilvánvaló, hogy a két állat egymást ölte meg, csontvázaik így maradtak együtt. A Velocirap- tornak, hasonlóan a Deinonychushoz, hatalmas sarlószerű karma volt, melyet a Protoceratops hasában találtak meg — a feltárás pillanatában egy 80 millió éves élethalálharc elevenedett meg a paleontológusok előtt. Ez a Deinonychus- ra és Velociraptorra jellemző támadó harcmodor idegen a hidegvérű ragadozókról alkotott képtől, inkább a ragadozó madarakra és néhány húsevő emlősfajtára jellemző. Feltételezhető tehát, hogy a ragadozó dinoszauruszok némelyike melegvérű volt. Számos tényező bizonyítja, hogy a dinoszauruszok inkább a madarakhoz és a ma élő emlősökhöz hasonlítottak, mint a ma élő ragadozókhoz. A legtöbb dinoszaurusz lába függőleges helyzetű volt sétálás közben. Ez azt jelenti, hogy felegyenesedve jártak, mint az emlősök és a madarak —, amelyek belső hőháztartással rendelkeznek és hosszasabb cselekvésre képesek. Valószínű, hogy a felegyenesedés magas szintű anyagcserére utal, és így belső hőháztartásra. A dinoszuruszoknak — melyek a Júra és a korai Kréta-korban az egész világon elterjedtek — azonban számos fajtájuk volt, s a növényevő fajták hüllők voltak. Prof. Loris Russell, a torontói Királyi Gntario Múzeum kutatója szerint feltehető, hogy a dinoszauruszok a madarakhoz és az emlősökhöz hasonlóan melegvérűek voltak, de testüket nem borította olyan szigete- . lő anyag, mint a toll, vagy a szőr, s így nem állhatták a hosszabb hideget, telet. Azok a ragadozók, amelyek nem pusztultak ki, mint például a gyíkok és a kígyók, mind hüllők voltak. Az ottawai Nemzeti Múzeum prefesz- szora, dr. Dale Russell egy hajdani szupernóva-kitöréssel hozza kapcsolatba a dinoszauruszok kipusztulását. Elmélete szerint naprendszerünkben mintegy száz fényévvel ezelőtt a kínai asztro- nómusok által 1054- ben megfigyelt szupernóva-kitöréshez hasonló következett be. A kitörés szélsőséges éghajlati változást, hirtelen és hosszantartó hőmérséklet-csökkenést okozott. Egy másik nézet szerint a hirtelen éghajlatváltozást a földmozgások idézték elő. Ennek következtében a tenger elöntötte az alacsonyabban fekvő szárazföldet. Ez ugyancsak éghajlati változásokhoz vezetett. Mindenesetre, ha az a feltételezés igaz, hogy egyes dinaszau- rúszók melegvérű állatok voltak, nyilvánvaló, hogy azért pusztultak ki, mert testüket nem borította semmiféle szigetelő anyag, s nem tudták szabályozni a hőháztartásukat. Hatvanéves könyvtár, egymillió kötettel A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára 1918 májusában nyílt meg. A könyvtárnak 1932-ben már 200l 000 kötet könyve volt, napjainkban: egymillió. A könyvtárban szakkönyvtárak is működnek, jelentős a 100 000 egységet tartalmazó zeneműtára. (Képünkön: „Az magyaroknak dolgairól” című könyv, melyet Heltai Gáspár 1575-ben jelentetett meg Kolozsvárott.) (Oláh Tibor felvétele) Fa pótolja Csonthelyettesítő anyagoknak a szervezetbe ültetéséhez olyan matériák szükségesek, amelyek szilárdak, sterilizálhatok, szövetbarát tulajdonságokkal rendelkeznek és korrózióálióak. További fontos kritérium, hogy / az anyagnak hozzávetőlegesen ‘ a csontszövettel azonos mechanikus tulajdonságokkal kell bírnia. A sebészek még nem találtak olyan anyagot, amely valameny- nyi követelménynek eleget tenne. A jelenleg alkalmazott csontpótlók elsősorban kerámialemezek, de az ezekkel elért eredmények még egyáltalán nem ki- eíégítőek. A megoldás keresése közben tűnt fel a hasonlóság a csontszövet és a fa fizikai tulajdonságai között. Mindkét anyag húzás- és nyomásszilárdsága egyazon nagyságrenden belül vasi. Egy bécsi kutatócsoport kísérleteket folytatott házinyulakon. Azt kutatták, hogy a fa és a csont közötti fizikai hasonlóság hasznosítható-e a klinikai gyaa csontot korlatban. A fafajták válogatásakor döntő kritériumként szerepelt a szilárdság és a rugalmasság. a követelményeknek a legjobban a nyírfa felelt meg. A vizsgálatok során a nyírből 3,5 milliméter vastag és 5 milliméter hosszú hengert alakítottak ki. A botocskát az implantáció előtt autóklávban 20 percig sterilizálták, 120 Celsius-fokos hőmérsékleten. Az ily módon kezelt fát házinyulakba ültették. A legtöbb állatnál jó gyógyulási eredményeket értek el. A fahengerek jól meggyökeredztek a csontban. Egyik nyúlnál sem észleltek fájdalomreakciót, sem mozgászavart. Három héttel a fa beültetése után az idegen testet vastag rétegben granulációs szövet vette körül. A csontpótló fával eddig elért eredmények alapján remélhető, hogy az állatkísérletek után a humán sebészetben is szerephez jut az új eljárás.
