Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-03 / 2. szám
★ -4 csapolás mindig ünnep egy kicsit a hétköznapokban. Az izzó, folyékony acél elindul útjára a Lenin Kohászati Müvek 3-as számú martinkemencéjéből... (Kerényj. László felvétele) Miért a rózsát? Egy es más a burgonyáról A hazai burgonyatermesztésünkre már szinte jellemzőek a nagyon nagy termésingadozások. Ezek egyik évről a másikra gyakran 50— 00 százalékos különbségekkel járnak. Ebben az évben a korszerű termesztési módszerek, iparszerű termesztési technológiák meghonosodásának és ezeken kívül még elsősorban a burgonyára jótékony hatású hűvös, csapadékos tavaszi, illetve nyári időjárási viszonyoknak köszönhetően — az előzetes becslések alapján — egy hektárra számítva 160 q-nál is magasabb átlagtermés várható. Ez több mint kétszerese a háború előtti és még az 1961— 65-ös évek termésátlagainak Burgonyat'elhasználásunk sajátossága, hogy takarmányozási és keményítőgyártási, szeszipari célokat csak 20—30 százalék szolgál. A termés egyötödét, egynegyedét vetőgumóként továbbszaporítják, s a fennmaradó mennyiség legnagyobb része emberi fogyasztásra kerül. Táplálkozásunkban betöltött kiemelkedő szerepe elsősorban az átlagosan 15—19 százalékos, zömében keményítőből álló, szénhidráttartalmából eredő nagy kalóriaértékének és ásványi- anyag-gazdagságának köszönhető. Emellett a fajtától függően ugyan mindössze 1,5 —2,5 százaléknyi, de teljes értékű, vagyis más fehérjék hiányosságait pótolni képes fehérjetartalma és a tíz- grammonkénti 15—30 milligramm C-vitamintartalma miatt is , értékes. Mégsem tartozunk a nagy burgonyafogyasztók közé, hiába tartja így a közhit. Amíg nálunk az egy főre jutó fogyasztás alig éri el a 70 kilót évente, a szomszédos Csehszlovákiában és Lengyelországban, az NDK-ban, az NSZK-ban, de még Franciaországban is ennél jóval több burgonyát esznek. Mai burgonyafogyasztásunknak az is sajátossága — töb nagy burgonyatermelő országhoz viszohyítva —, hogy náluk a fogyasztók a sárga húsú fajtákat kedvelik, nálunk viszont a fehér húsú burgonyafajták kedveltebbek. Ennek, illetve a rózsaburgonyák” keresettségének kialakulását valószínűleg az magyarázza, hogy a két könnyen felismerhető, hosszúkás gumóformájú gülbaba és az ová- lisabb gumójú kisvárdai rózsafajtákkal ellentétben, az ötvenes évektől kezdve mind nagyobb mennyiségben behozott, ízükben és főzésidejükben egyaránt különböző sárga húsú fajtákat nemcsak hogy nem ismerték és nem is igen tudták megkülönböztetni egymástól a fogyasztók. hanem a kereskedelemben keverték is. Ez egyébként alaptalan, és ma már érthetetlen, sőt tarthatatlan is. Ugyanis a jól főzhető, nem rossz ízű, és nemcsak fehérjékben, hanem vitaminokban is. elsősorban C-vi- taminban (ami kíméletes héjában főzésnél jelentős részben át is menthető a burgonyás ételekbe) és karotin- ban gazdagabb, kiváló termőképességű, valamint nem túl érzékeny sárga húsú étkezési burgonyafajtákat egyre nagyobb arányokban termesztik nálunk is. A színnél lényegesebb az ízletesség. zamatosság és jó fűzhetőség, illetve az ezt befolyásoló fehérje- és keményítőtartalom. A fehérjékben gazdagabbak ugyanis általában ízletesebbek is. A túlságosan kevés keményítőt tartalmazók üvegesek, fogyasztásra kevésbé alkalmasak, a nagy keményítőtar- talmúak pedig főzéskor szétesnek. K. L. r övoovsz re A magyar gyógyszeripar termékeinek mind szélesebb körű ismertetésére a Me- dimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat 1979-ben ötven külföldi rendezvényt szervez, illetve nemzetközi kiállításokon, orvoskongresz- szusokon vesz részt. Márciusban Sri Lanka fővárosában, Colombóban kiállítást és magyar gyógyszernapot rendeznek. Hasonló programra kerül sor április elején a Fülöp-szigetek fővárosában. Manilában is. Májusban a lengyelországi Bydgoszcz ad Otthont a magyar gyógyszeripar bemutatkozásának. Június elején a Koreai NDK fővárosában, Phenjanban rendeznek a magyar "egészségügy, illetve gyógyszeripar fejlődését bemutató kiállítást, s hangzanak majd el elsősorban a belgyógyászatban alkalmazott magyar gyógyszerekről tudományos előadások. A jövő esztendő egyik kiemelkedő eseménye lesz a júliusban Moszkvában sorra kerülő állatgyógyászati világ- kongresszus, amelyen a Me- dimpex önálló kiállítással, valamint tudományos programokkal vesz részt. Napjainkban a magyár gyógyszeripar a 7—8. helyen áll a világ exportőrei között. Hatályba lépett: január 1-én Uj rendeletek útlevélről, öröklésről, magánépítésről Számos új törvény, rendelet lépett hatályba január elsején. Ezek közül most azokkal foglalkozunk, amelyek elsősorban a lakosságot érintik. A külföldi utazásokról és útlevelekről kiadott törvény- erejű rendelet szerint minden magyar állampolgárnak joga van külföldre utazni. Meghatározott ideig, de legfeljebb öt évig „kizárható” a külföldre utazásból az, aki a hatóság félrevezetésével akar útlevelet szerezni, vagy valótlan adatokat közölt. Ugyanígy az a személy is, aki korábbi külföldi útján magyar állampolgárhoz méltatlanul viselkedett, vám-, vagy deviza-bűncselekményt, illetve szabálysértést követett el. A rendelet szerint január 1-től azok is kaphatnak útlevelet, akiknek valamelyik hozzátartozója jogellenesen tartózkodik külföldön, kivéve, ha felelősek a családtag külföldön maradásáért. Megtagadható viszont az útlevél kiadása olyan országokba, ahol nem biztosítható állampolgáraink érdek- és jogvédelme. A külföldön élő magyarok az itthoniakhoz hasonló útlevelet kaphatnak, s hazalátogatásukat a jövőben nem kötik külön engedélyhez. Az említett rendelet és végrehajtási utasítása a külföldre utazással és az útlevél iránti kérelemmel kapcsolatos ügyintézés további egyszerűsítésére is törekszik. Ennek megfelelően, a jövőben a Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba történő magánutazásnál az útlevél iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a munkáltató — érdek- képviseleti szerv, intézmény — véleményének beszerzése. Az útlevélkérelemhez ön- életrajzqt sem kell csatolni. Ez alól kivételt képeznek azok, a külföldön élő magyar állampolgárok, akik magánútlevél, vagy hazatérési engedély iránti kérelmet nyújtanak be. A külföldre utazás és a külföldön tartózkodás anyagi feltételeinek meglétéről az útlevélhatóságoknak is meg kell győződniük. Ennek megfelelően, a jövőben a magyar külképviseleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által hitelesített meghívólevelet kell csatolni a nem szocialista országba irányuló útlevélkérelemhez. A meghívólevélnek tartalmaznia kell, hogy a meghívott ki- és visszautazásának, valamint külföldön tartózkodásának költségeit a meghívó biztosítja. A már meglevő meghívóleveleket az útlevélhatóság csak 1979. március 31-ig fogadja el ilyen hitelesítés nélkül. Január 1-től módosult az illetékrendelet is. Az öröklési illeték általános mértékét meghatározó kulcstáblázat ugyanis elavult: a megváltozott értékviszonyok miatt mértékében túlzottá vált, és ugyanakkor a szükségesnél jobban figyelembe vette az örökhagyó és az örökös közötti rokoni kapcsolatot. Ez is változik az új rendelettel. A szülő, a házastárs, a gyermek öröklése esetén jelentősen csökken az öröklési illeték. Ezzel egyidőben az ajándékozási illeték is csökken. A jövőben megváltozik a lakásörökléssel kapcsolatos illetékszabály is. A személyi tulajdonú lakás öröklésekor, ha abban az örökös lakik, 60, ha pedig mások lakják, 70 százalékkal mérsékelt illetéket kell majd fizetni. Ha például a gyermek a szülőtől olyan lakást örököl, amelyben benne lakik, s az értéke 300 ezer forint, az eddigi 52 700 forint illetékkel szemben csak 15 200 forintot kell fizetnie. Ezt 12 havi, egyenlő részletben, kamatmentesen is kiegyenlítheti. Illetéket nem kell fizetni, ha az örökös tanácsi bérlakásban lakik, s lakás- bérleti jogáról a tanács javára lemond. Lényegesen egyszerűsödik a hagyatéki eljárás is. A rendelet legjelentősebb pontja: az eljáráshoz kapcsolódó illeték összegét a jövőben egységes szempontok alapján, az illetékhivatal állapítja meg. Az építkezők számára a leglényegesebb újdonsága a január 1-én hatályba lépett rendeletnek, hogy 1979-ben kétszintesnél nagyobb lakóházat, üdülőt, gazdasági épületet is lehet magánerőből építeni, ám ennek fontos feltétele, hogy a munkálatokat csak szakképzett műszaki vezető irányíthatja. Idegenforgalmi számvetés Idegenforgalmi rekordok születtek a nyugati országrészben az óesztendőben. A soproni közúti határátkelő- hely forgalma 1978-ban érte el először az egymilliót. Ezt jóval megháladta most is a hegyeshalmi és a rajkai átkelőhelyek forgalma. Szilveszterkor mindhárom határ- állomás élénk forgalmat bonyolított le. Aki a virágot szereti w Újjászületik a Rozmaring Kint csíp a hideg, fázósan sietnek az emberek.. Itt, a fővárosi Rozmaring Mgtsz Búza téri virágboltjában, mintha a nyár játszana velünk. Kellemes meleg és soksok virág: cserepesek és vágottak, és csokrok és koszorúk. — Aki a virágot szereti, annak egy virágbolt mindig szép — mondja dr. Csépányi József né boltvezető. — A vevő azonban arra legtöbbször nemigen gondol, mennyi munka. fáradtság fekszik abban is. hogy átnyújthatunk neki egy-egy szál szegfűt, egy-egy cserepes virágot, koszorút ... A Búza téri Rozrriaring virágbolt vezetője volt már vidámabb is, mint éppen most. Nem csoda, az aluljáró" építése alaposan visszavetette az egyébként jól ellátott üzlet forgalmát. A tervezett 6 millióval szemben ..csak” 4 millió forint értékű virág talált itt gazdára az elmúlt évben. — Kialakult egy vevő- törzsgárua, néhány küzület- tel az élén — mondják a bolti eladók. — Nálunk vásárol a drótgyár, a fonoda, a kórház, az egyelem. hogy csak néhányukat említsük. Ök most velünk voltak a rosszban is . .. Ez a rossz azonban már remélhetőleg nem tart. soká. Ez dr. Csépányi Józselné véleménye is. — A Rozmaring közismerten bő választéka az idén még tovább bővül. A fővárosban négy termelőszövetkezet egyezséget kötött, sőt a szentesi Thermál Mgtsz-szel is új együttműködést alakítunk ki. Mindez még több. még szebb virágot jelent majd a Búza téri Rozmaring virágboltnak is. Csak ez az aluljáró készüljön el. utána már minden a régi kerékvágásban megy majd. Igaz,'addigra megújhoőik maga a bolt is. Tavasszal újjáépíttetjük a Rozmaringot. A munkát a Miskolci Lakáskarbantartó és Építőipari Szolgáltató Szövetkezet végzi, remélhetőleg az ígért, mintegy kéthetes határidőn belül. A bolt egyik falán felirat: Vegyünk és ajándékozzunk virágvásárlási utalványt... — Többet vártunk ettől az akciótól — mondják a boltiak. Igaz, addig csak nálunk lehetett beváltani az ajándékutalványt. Most változtatunk a rendszeren, hamarosan akárhol beváltható lesz; ha a tárgyalások eredményre vezetnek, még a Miskolci Kertészeti Vállalat virágboltjaiban is. A Búza téri virágpiac, virágboltok közelében, a jelenlegi viszonyok között nincs könnyű dolguk a Rozmaring virágbolt - dolgozóinak. Dr. Csépányi József né azonban bizakodva tekint 1979 elé. — Reméljük, hamarosan megszűnik az „ostromállapot”. A többit pedig ránk kell bízni. Ami virág az országban kapható, azt mi többnyire mindig beszerezzük, s kínáljuk a miskolciaknak. Ezzel alapoztuk meg. s ezzel akarjuk megtartani jó hírnevünket. (nyikes) Minden eddiginél több látogatójuk volt a nyugat-dunántúli — Győr-Sopron, Vas és Zala megyei — gyógyfürdőknek. A tájegység 13 melegvizes fürdőjében több mint 2 millió vendég fordult meg 1978-ban. A legnagyobb forgalmuk a győri, a büki és a zalakarosi fürdőknek volt. Idegenforgalmi rekord született Pannonhalmán is. A várat 160 ezer turista kereste fel, több mint eddig bármelyik évben. 5100 turista- csoportot kalauzoltak az ősi falak között, és 65 orgonahangversenyt rendeztek, mintegy 7000 főnyi hallgató számára. Munkavédelem a vegyészeiben A Borsodi Vegyikombinátban az elmúlt esztendőben csaknem 60 millió forintot fordítottak biztonságtechnikai célokra. A munkavédelmi feladatok végrehajtását félévente ellenőrzik a Nehézipari Minisztérium szakemberei, s a legutóbbi ellenőrzéskor is mégállapították, hogy a BVK a terveknek megfelelően valósítja meg a feladatot. A gyáregységek közül elsősorban a monomer-, a gáz-, valamint a sósav-üzemben példás a munkavédelmi helyzet. Veddmegnekem-kór A vita azzal a felhívással kezdődött, amelyet Saul Robinson, az egyik amerikai gyermekorvos-szövetség elnöke meg is magyarázott. „A gyerekek egyszerűen ki vannak szolgáltatva a trükkfelvételek, a zene, a legbonyolultabb filmötletek segítségével hatni tudó reklámfilmek áradatának” — mondta Robinson. Egy-egy amerikai gyermek évi 20 ezer, azaz naponta 55 félperces, egyperces vagy csak villanásnyi olyan reklámfilmet lát a tv-képernyőn, amelyet egyenesen neki, a gyermeknek szántak. A gyermekorvosok egy új, a lexikonokból, szakkönyv ékből még hiányzó betegségnevet is emlegetnek. ..Gimmes” ennek a betegségnek a neve, magyarra talán „veddmegnekem-kórnak” kellene fordítani. A nagy cégek évi 500 millió dollárt fordítanak a tv gyermekreklám- fílmjeire. A gyermek, akit tízpercenként ér a reklámtámadás, elképesztő igényekkel lép fel: mindent megkíván, amit hirdetnek. A tv-társaságok persze felháborodottan tiltakoznak a százmilliós üzletet veszélyeztető orvosi beavatkozás ellen. „A szülők a hibásak! Miért hagyják ott járókában a nyitott tv előtt a gyereket! A tv nem pótmama!” — mondják és fenyegetőznek is: ha be kell szüntetni a gyermekhirdetést, drasztikusan csökkenteni kell a gyermekműsorok számát — az utóbbiak költségeit az előbbiek bevételéből fedezik. Az első érdekes folytatása a vitának a szövetségi kereskedelmi bizottság javaslata: a fogorvosszövetség á lfnl beküldött adatok alapján rendeljék el a magas cukortari•*- mú készítmények reklámozási tilalmát a gyermekműsorok közben... A tőkés társadalom különböző bajai, gyógyíthatatlan betegségei közé tehát a tv elterjedésével bevonult a kiskorúakra veszedelmes gimmes, a veddmeghekem-kór is... Persze lehet, hogy érettebb korúnkra is veszélyes, csak még nem vették észre. G. M.
