Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-03 / 2. szám

Felnőtt diákok Ha a családban van valaki, aki elmúlt már tizennyolc, sőt huszonnyolc'éves, és még mindig tankönyvek fölé görnyed, akkor tudjuk, mit jelent az, hogy felnőttoktatás. Ennél már csak akkor vagyunk biztosabbak az összetett szó jelentésé­ben. ha kollégát kell helyettesíteni, vagy ami ennél is rosz- ■szabb. beosztottnak kell az évi rendes mellé tanulmányi sza­badsagot is adni. Kellemetlen rosszként tartjuk számon, hogy nem lehet este bekapcsolni a televíziót, ha az éves záráskor valaki Hiányzik a munkahelyről, és hangulatunkon az sem változtat sókat, ha szükséges rosszként könyveljük el, hogy a családfő vagy a munkatárs tanul. Persze nem is hangulati, hanem ténykérdés, hogy környezetünk egyes tagjai most, vagy ezután szerzik meg az alap-, közép-, esetleg felsőfokú végzettséget. Ahogy a megyei tanács oktatási és ifjúságpolitikai bizott­ságának — a közelmúltban tartott — ülésén kiderült. Bor- sod-Abaúj-Zemplénben (országosan sem sokkal jobb a helyzet) még sokáig számolhatunk az otthoni és munkahelyi „kelle­metlenségekkel”. A megye felnőtt lakosságának 53 százaléka nyolc osztályt végzett. 18 százalékának van érettségije, há­rom százaléknak felsőfokú végzettsége, vagyis napjainkban is nagyon sokan járnak felnőtt fejjel iskolába. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Miskolcon és a megyében esztendőnként újabb kétezer nagykorú diákkal kell számolni, akkor minden különösebb magyarázat nélkül tudjuk, hogy otthon és mun­kahely jól teszi, ha eleve együttérzésre és támogatósra ren­dezkedik be, pillanatnyi kényelmét hosszú távú érdekeinek rendeli alá. Annál inkább, mert mindkét helyszín csak part­ner a legnagyobb terhet viselő iskolának. Régen nem az a kérdés, hogyan végezze el a nyolc osz­tályt negyvenöt-ötvenévesen, aki gyerekfovel nem tudott tanulni, hanem az a baj, hogy az analfabétizmus, és a tan­köteles korban az iskolából kimaradt réteg újratermelődik. A tankötelezettségi törvény értelmében (minden magyar ál­lampolgárnak rendelkeznie kell a nyolcosztályos végzettség­gel) elsősorban őket kell beültetni az általános iskolák pad­jaiba, majd az ő igényeiket kell figyelembe venni, ha a nép­gazdaság és az egyén érdekei megkívánják. így alakult ki az az intézményhálózat, amelynek segítségével, a megyében 130 iskolába várják a felnőtteket. Az iskolák közül négy in­tézmény önálló; a miskolci Dolgozók Gimnáziuma, a szintén a megyeszékhelj en működő Dolgozók Közgazdasági Szakkö­zépiskolája csak a tizenhat éven felüliek oktatására van be­rendezkedve. a többi intézmény pedig tanít úgy. ahogy tud. Összesen 42 olyan pedagógussal, akik kifejezetten a felnőtt- oktatásra szerződtek, megközelítőleg ezer tanítóval, tanárral, akik túlórában látják el ezt . a munkát, és többnyire olyan feltételek között, amelyek modern oktatáspolitikánk követel­ményeinek nem felelnek meg. A/. említett tanácskozáson elhatározták, hogy a megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet az eddiginél jóval több módszertani segítséget ad a legkülönfélébb korosztályhoz tar­tozó félnőtt diákok oktatásával foglalkozó tanítóknak, taná­roknak. Ha eddig nem tudták volna, hogyan kell az egy osz­tályba járó tizenhét és negyvenhét évessel foglalkozni, még mindig megtanulhatják; sokesztendős kimutatás bizonyítja, hogy az évenként kétezer tanuló felnőttet jelentő ..utánpót­lás" megéri, sőt megköveteli, hogy a tanítás differenciált módszereivel megismerkedjenek. Éppen úgy. mint ahogyan a megye egyes településeinek. Szerencsnek, az Ózdi Kohászai! Üzemeknek, vagy éppen a Borsodi Szénbányák Vállalatnak a példája bizonyítja: meg lehet tanulni a jól képzett mun­kaerő megszerzésének és megtartásának a módját. Az év első / hónapjaiban ennek az érdekében találkoznak (immár ki vtud- ja hányadszor) az üzemek és az iskolák képviselői. (makai) a Műcsarnokban Később lesz Az eredeti tervtől eltérően nem holnap délután, hanem január 14-én fél 3 órakor nyílik meg a Vasas Galériá­a kiállítás ban Csete Ildikó textilter­vező és Kun Éva keramikus kiállítása. Gustaw Zemla lengyel szob­rászművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Mű­csarnokban. Képeink a kiál­lításon készültek: Ady Endre, Jelzések; Női fej. (Hauer Lajos felvételei) A januári Napjaink A januári Napjaink min­den bizonnyal legtöbbeket érdeklő írása Moldován Do­mokos összeállítása A halott- látó című filmjéről rendezett vitákból (melyek közül az egyiket Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban ren­deztek meg). Baráth Lajos regényét — A szörnyeteg — három foly­tatásban közli a lap. az első rész a januári számban ol­vasható. Az elmúlt év novemberé­ben rendezték meg Tatabá­nyán a munkásszín;játszók IV. országos találkozóját. Karácsondi Imre cikke — Fölösleges-e a mozgalom? — bevezetője annak a riportso­rozatnak. amelyben a legjobb amatőr együtteseket és azok vezetőit, tagjait mutatja be a lap, megszólaltatva őket a mozgalom helyzetéről, gond­jairól, va jelenlegi hullám- vö'gyből való kilábalás lehe­tőségeiről. „Miskolc a legnagyobb jö­vőjű magyar város.” Móricz Zsigmond írta ezt le — a Nyugat 1930. évi novembert számában —. aki szőkébb pátriánkban látta a ..városos Magyarország” kívánalmá­nak, a polgári fejlődés, ipa­rosodás lehetőségének egyik első állomását. Jöcsik Lajos írása — A legngayobb jövő­jű város: Móricz Zsigmond álmai Nagy-Miskolcról — az idén száz éve született író tanulmányát ismerteti, kom­mentálja. Az I. világháború magyar vonatkozású lengyelországi eseményeit idézi fel Lapít Isűián — Magyar emlékek a przemySli várban —. azt a helyet,, ahol „egykor több tíz­ezer magyar honvéd harcolt, ahol ezrek nyugszanak, s amelyről oly keveset tu­dunk”. Líra és groteszk Kiss Anna költészetében a témája — és alcíme — Morvay Zsuzsanna A bábjáték varázsa című ta­nulmányának. Balázs József íróról B. Juhász Erzsébet kö- zö! arcképvázlatot — A mű­vek eredetisége —, Sárándi József és Apáti Miklós köl­tészetét Szkárosi Endre veti össze két-két kötetük alap­ján (Valóság, nyelv. líra). ...Amikor ötven évvel ez­előtt a Sarló zászlót bontott Gombaszögön, tagjaiban ho­mályos volt csak a sejtés, hogy a magyarság és a szom­széd népek számára új élet­formát, valóságváltoztató táv­latokat javasolhatunk. Mégis, a további fejlődés során e középponti eszményt szolgál­ta a kultúraszervező tevé­kenységünk, s ennek igézeté­hen bontakoztak ki szerte­ágazó tudományos-képzőmű­vészeti és irodalmi kezde­ményeink is.” Az idézet Do- bossy László írásának — A valóság igézete — befejező soraiból való. A Sarló és a csehszlovákiai haladó moz­galmak a témája dr. Nagy- idai Ernő tanulmányának. Könyvespolcáról Swift Gul­liverjét emelte le Szentmihá- lyi Szabó Péter. Az én szil­veszteri Napjaink címmel Szabados Gábor paródiáit közli a lap. Bognár Árpád, Rőkassy Csaba. Feledy Gyula rajzai és több fotó színesíti a Nap­jainkat. A versek szerzői: Apáti Miklós. Benke László, Bodnár István, Borbély Já­nos, Hajdú Zoltán, Hevvay Gizella. Kalász László, Sá­rán di József és Székely De­zső. Győri Erzsébet készítet­te a Napjaink januári mel­lékletét. az 1978. évi számok repertóriumát. műsor SZERDA: Kossuth rádió: *-12.üO: Déli Kró­nika. -r 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Házunk tája. — 12.50: Operaslágerek. — 13.20: örökzöld dzsesszmeiódiák. — 14.14: Aján­dékkosár. — 14.34: Koruspódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: Julie Andrews zenés játékokból éne­kel. — 15.28: MR lü—14. Iskolák — őrsök — barátok. —- 16.00: Útközben. — 16.08: Kritikusok fóruma. — 16.18: Zenés hangké­pek a hatodik Duna menti foklórí'esztiváirol. — 16.39: Ope­rahármasok. — 17.00: Hírek. Út­közben. — 17.07: Törvény van rá . . . Keszthelyi Erzsébet ri­portja az ipar és a kereskede­lem kapcsolatairól. — 17.32: A Vasutas Szakszervezet népi ze­nekara játszik. — 17.52: De Fal­la: Éj a spanyol kertekben. (Artur Rubinstein — zongora, és a San Franeiscó-i Szimfonikus Zenekar.) — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.15: Magyar előadóművészek. — 21.20: Egy év a külpolitikában. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Elisa­beth Schumann énekel és a Mieczyslaw Horszowski (zongo­ra). Alexander Schneider (hege­dű), Pablo Casals (gordonka) trió játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, La­katos Sándor vezetésével. Ke­mény Klió népdalokat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: A megtartás művészete. Dosztányl Imre írása, — 13.30: Színes szőttes. Olsvai lmrev népzenei műsora gyere­keknek. — 14.00 \ Kettőtől né­gyig... — 16.00: Mesterségünk címere. A szerelőipar. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Egészségünkért! — 16.40: Nyolc rádió nyolc dala. — 17.10: Hilde Güden operettfelvételeiből. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 18.55: Új .sanzonfelvételeinkből. — 19.25: Mit ír a világsajtó Af­rikáról? — 19.45: A beat kedve­lőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: irány a Parnasszus! Az Ifjúsági Rádió önképzőköre. — 21.00: Sulisajtó. Körkép középiskolás diáklapokból. — 21.25: Nóták. — 22.10: Kellemes pihenést! Szóra­koztató zene éjfélig. — 24.00: Hxiek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. időjárásjelentés. — Gyári belépő. Miért áll a gép? (A dolgozókon kívülálló munkaidő-kiesésről.) Riporter: Tolnai Attila. — A Muzsikás együttes felvételeiből. — Tíz perc mezőgazdaság. Pneu­matikus metszőgépek Györgytar- lón. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (A szén- és fűtőolaj-ellátásról.) — Roger Williams zongorázik. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.15: Hí­rek. — 16.20: Légpárnás hajóval keresztül Ny ugat-Afrikán. — 16.35: Kuckó. — 17.25: Rólunk van szó! ifjúsági vitaműsor. — 17.55: Dél-alxöldi Krónika. — 18.25: Napirenden — a kisüze­mek. — 18.50: Szépen, jól ma­gyarul. A nyelvész válaszol. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévé­torna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szerelvény a hátországba. Tévéjáték. — 21.23: Az ..alsó tíz­ezer”. A terror gyökerei az NSZK-ban. ' — 22.15: Tv-híradó 3. — 22.25: Tv-tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: ..Liszt Ferencz Szekszárdon". — 20.30: és vagy mert. Dr. Hálák László tévéjegyzete. — 20.40: Ölomoetűs vallomások. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: En, Prenn Ferenc. Tévéfilm. II. rész (ismét­lés). Miskolci Nemzeti Színház (7) : A mi Csellovunk. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiállítás. — A vizuális nevelés műhelyei I. — József Attila Könyvtár (12—20): Rékassy Csa­ba grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és mun­ka. — A Kommunisták Magyar- országi Pártja 1918—1919. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10— 18) : Perzsaszőnyeg-kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Kockázat (Újrakezdés) Szí. szovjet film Kezdés: 3 órakor Huszadik század III—IV. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés: 5, 8 órakor KOSSUTH A maláji tigris Szí. olasz—francia—NSZK film Másfél helyár! Kezdés: 13 órakor Rocky Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk^ Kezdés: hn5 es 7 órakor TAPOLCA, ADY Keoma | Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor SAGVARI A farmer felesége Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI IlAZ, klubmozi Apám néhány boldog éve Szí. magyar film Kezdés: 4 és 6 órakor SZIRMA Fantozzi Olasz film 14 éven felülieknek nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A Buda­pesti Madrigálkórus énekel. — 8.45: A csárdáskirálvnő. Részle­tek Kálmán Imre—Gábor Andor operett!éből. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Dominó. Játék szóval, számmal, hanggal. — 10.35: Új felvételeinkből. — 11.00: Zenekari muzsika. —11.40: Az élet komédiásai. Jókai Mór regényét rádióra alkalmazta: Csák Gyula. II. rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Polkák fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Naoközben. — in.ro: Hírek. — 10.33: ZenedH- eiőtt. — 11.30: Csak fiataloknak! * Kincses 6. A sírkeresők Ha ennyi nemzetrenevelő há­zán, ennyi jeles iro eg/oe- liangzóan állítja, ha ilyen pon­tosan, ellentmondás nélkül ír­ják Le az apró reSzleleisét is, es ha ekkora gazdagságot kí­nál a Tisza meure — ki kétel­kedhetne benne, ki gátolhatja meg, hogy valaKi megkeresse? A XIX. század derekától mindmáig ^a sírkutaiók lán­colata sose szakadt meg. Olyan neves, aránylag mű­velt családok, mint a Blas- kovich-ok tápiómenti birtokaik jövedelmének jelentős részét Attila hármas koporsójának felkutatására fordították. Is­tállójuk híres angol telivére (nemzeti „nagylétünk” másik bizonyítéka), a világverő Kin­csem nevét is valószínűleg a tulajdonosuk kincskereső szen­vedélyének köszönheti. Az egyéni és csoportos leltárok, búvárok buzgalma minden biz­tató jelre felélénkült. A levél­tárák és közintézmények ta­pasztalhatták, hogy Jókai Mór ,,Bá*ványos vár”-anak (1882-től a „Nemzet” című folyóiratban) és Gárdonyi ,,A láthatatlan emberiének (1902) megjelené­se idején évekig megszaporo­dott a „biztos” sírhelyet fclfe- dök száma. Vannak, akik az állami segítség fejében meg­elégszenek az 50" o*os részese­déssel; mások egyszerű haza­fias felbuzdulásból jelentik be, hogy kutatásuk célhoz ért. Az alább közöltek az 1970- es években fordullak' elgon­dolásaikkal a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.1 Ez az az intézmény, amely ^ legköze­lebb fekszik a valószínű hun főhadiszálláshoz, ezért ide fordulnak legtöbben. Szép gyűjteménye van azonban a Művelődési Minisztérium­nak, a Tudományos Akadé­miának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, más közgyűjte­ményeknek. tanácsoknak, egyetemeknek is. Vannak, akik évtizedeken át tanul­mányoznak régi kódexeket, szó szerint ismerik a két „ko­ronatanú". Priszkosz és Jor- danesz leírásait, Németor­szágba utaztak, hogy erede­tiben lássák Barbarossza I. Frigyes XII. században élt krónikásának, Viterbój Gott- friednek ,,Pantheon”-ját, amelyben „ez is kalandozó .lovassereg. az. is kalandozó lovassereg'’ — alapon közös őstől származtatja a hunokat és magyarokat, és akitől Anonymus és Kézai Simon ilyen irányú megállapításai származnak. Ilyen tudomá­nyos igényű kutató például a békéscsabai dr. Rádnai Bé­la, aki eddig már 400 olda­las tanulmányban bizonyít­ja: a nagy hun királyt Domb­★ Hunkori fejedelmi sírlelet Szegedről egyházán, a Cigányka-ér he­lyén folyt széles folyó med­rében helyezték örök nyu­galomra. Hasonló következ­tetésre jutott Lázi Lajos hód­mezővásárhelyi lakos is. Le­írása szerint végigkutatta Kunágota, Battonya, Ma- gyardombegyház, Kisdomb- egyház „történelmi részét”, végül Dombegyházán célhoz ért. „Nyugodtan állíthatom — írja —, hogy Attila sírja Dombegyházán van. Azt is közölhetem, hogy ott a kun­hálom alá van eltemetve”. Jóval többen vannak, akik egy félfüllel hallott híresz­telés. vagy egy jelentéktelen lelet alapján „vezetik nyom­ra” a régészeket. A debrece­ni Schürger András szerint a sírt Tápé területén, a Tisza és a Maros torkolatában kell keresni. Akár Gárdonyi, ő is leírja, hogy a vizet a teme­tők holtágba terelték — el­térítették, a medret átvág­ták, majd a vizet újra ráen­gedték a ’ koporsókra. „Meg­van Attila király koporsója — így szól egy másik levél — úgymint arany-, ezüst­ös vaskoporsó. Itt van elte­metve Szeged, Bokor u. 17. számú ház nagykapui alatt, .a gyalog járás alatt. Azonnal jöjjenek, mihánt a levelet megkapták”. Ebbe a kategóriába lehet sorolni egyes „idegenbe sza­kadt hazánkfiait” is, akik azonban nemzeti felbuzdulá­sukat leggyakrabban egybe­kötik némi zsebpénz-igenyük közlésével. Hirman Károly terjedelmes beadványában festőművésznek, Móra Ferenc és Kosztolányi Dezső barát­jának, valamint Attila te­metkezési hetye pontos isme­rőjének mondja magát. „Mi­előtt részletesen ismertetném a helyet és lehetőségeket — — írja később — biztosítsa­nak a felfedezés egyedüli jo­gáról, erkölcsi és anyagi ré­szesedésemről és a teljes ti­toktartásról”. Nehezebb lec­két ad fel a múzeumnak az az igényes bejelentő, aki sze­rint Attila helyett egy bábut süllyesztettek a Tiszába, ő maga Dél-iAmerikába vándo­rolt ki, hol 72 évet és 5 hó­napot élt. Sok a bolond, az álomlátó — róluk Móra „Utazás a földalatti Magyarországon” című kedves cikkgyűjtemé­nyében 1926 és 1929 között (a Délmagyarországban és a Magyar Hírlapban megjelent írások) beszámolt. Az ő je­lentkezésük azóta sem szü­netel. „Eljutottam Attila sír­jára, de nincs erőm ásót fog­ni.” „Hozzanak ide egy ha­lottat. Lehet női halott is, vagy férfi halott. Jobban női halott. Feltámad a halott, él­ni fog, mert itt van Attila sírja.” A szegedi régészek nem egyszer találkoznak olyan személyekkel, akik szerint a hunok megbolyga­tott lelkei őszi szürkületeken a tanya melletti krumpliföld felett lebegnek és fenyegetik nyugalmuk zavaróit. .. Tudnak is ezek az embe­rek arról, hogy a tudomány már jó 60—70 éve leszámolt Attila sírjának 100—120 éve költött legendájával; tudomá­nyos kutatók és álomlátók az életüket teszik az Ipolyi— Jókai—Gárdonyi szellemi termékeként létrejött hármas koporsóra, és új Galileikként vágják a történészek szemé­be: „És mégis, Attila kopor­sóit rejti az a víz.” MÁTÉ GiÖRGY (Következik: Kié volt az arany?) / Szoborporírék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom