Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-09 / 7. szám

♦ h<í2í laboratórium a garázsban és a konyhában... A megváltott feltaláló Csanády ék boszorkánykonyha ja A véletlen sokszor szólt már bele az alsózsolcai Csanády József életébe, aki egy véletlennek köszönheti, hogy a Be­ton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárába került, hogy kísérletezés közben „nem égett össze; hogy nem égett le a lakása, s hogy rájött: mivel lehet könnyíteni a munka- folyamatot, hogyan lehet munkaerőt, gépeket megtakarítani. Hogy találmánya szűkebb pátriánkban mégsem érdekel jó­formán senkit? Ezt maga sem érti ... A takaros lakás egyik szo­bájában beszélgetünk, s mert a lakás a 13-as számot viseli, akaratlanul is kiszalad a számon: nem szerencsét­len szám ez? A samu nem csodaszer — Bizonyos értelemben talán igen. Szerencsétlen, mert már sok minden ért kedvezőtlenül, főleg amióta különböző kísérletekkel fog­lalkozom. — Hogyan is került kap­csolatba a vegyészkedéssel? — A dolog ott kezdődött, hogy a vasasszakmából ke­rültem Alsózsolcára. Aki szívvel csinálja ezt a mun­kát. annak szívéhez nő az anyag is. Amikor 1962-ben ide kerültem üzemvezető­ként, rögtön észrevettem, hogy a sablonokból kikerülő betonanyagok döntő többsé­ge selejtes. A betonnak van egy kellemetlen tulajdonsá­ga: ha vashoz tapad, onnan bizony nagyon nehéz leva­karni. Itt az volt a divat, hogy a Samuval estek neki a sablonnak, s vagy a beton jött le. vagy — az esetek döntő többségében —' szét­ment a sablon is. Fájt a szí­vem ezekért a nem kis ösz- szegbe kerülő sablonokért, no meg az sem volt mindegy, mennyi selejtet termelünk. Elkezdtem figyelni a tech­nológiát, s azon töprengtem, hogyan lehetne baj nélkül elválasztani a betont és a sablont. Láttam, hogy orsó­olajat használnak a sablon kenésére. utánanéztem. s csodálkozva tapasztaltam, hogv ennek 60 fok körül van a forrpontja. Józan ésszel gondolkozva is rá kellett jön­ni. hogy magasabb forrás- pontú anyag szükséges ide. amely nem színezi a betont, de esetleg filmszerű bevona­tot képez a sablonokon, ame­lyen azután elmozdulhat ki­toláskor a betonelem. Vesjxészkedik a család... Csanády József sok min­dennel próbálkozott. Kony­hájában az oda betevedő nem kis megrökönyödéssel tapasztalta, hogy a feleség all^l vásárolt kukta, a lába­sok, fazekak, de még a cipő- krémes dobozok a kísérlet kellékeivé váltak. Olajos, bitumenes volt a fél lakás, mígnem bekövetkezett a szerencsésnek is mondható tüzeset a' konyhában. Miután nem eléggé tiszta edénybe került a kísérleti anyag, ki­folyt. s lángra kapott (a kí­sérletező pulóvere is). Szeren­csére sikerült lokalizálni a tüzet, s kisebb' kárral meg­úszni a dolgot, A feleség viszont megelé­gelte a ..boszorkánykonyhát" — megtiltotta a kísérletezést a lakásban. A garázsban azonban minden folytatódott tovább. A szerencse Csaná­dy kezére játszott. Egy vil­lanyszerelési munka után talált egy darab úgynevezett K—3 típusú, villamosipari bitument. Ezt olajos lemezre rakta, s folytatta a kísérle­tet. Tökéletes sikerrel. Mint kiderült, szerencséje volt az­zal is. hogy olajos lemezt használt, mert száraz lemez­zel e kísérlet is dugába dőlt volna . .. — Pedig — mondja a feltaláló — már azon voltam, hogy a kertben elégetem a ..laborató­riumot’'. Ekkor viszont a fele­ségem bátorított, hogy folytas­sam. sőt ismét beengedett a konyhába is. Ügy tűnik, meg­szállottságom a családra is ha­tással volt, mert fiam —r no­ha más pályára készült —- vegyipari szakmunkás lett. a feleségem pedig — aki ma­gyar-történelem szakos ta­nár — most államvizsgázik kémiából. így készült el az első adag a Neobiolból. amely kezdetben csak a Bioi nevet viselte, a komponensek — bitumen, olaj — után. Újí­tásként adtam be, s szaba­dalom lett belőle. Növeli ér­tékét, hogy litere csak 48 fil­lérbe kerül ... Gödörrel hordták Hogy milyen jelentősége van a sablonkenő anyagnak, arra néhány gyakorlati ered­mény álljon itt. A beton vil­lanyoszlopoknak a sablonból történő kinyomatásánál 60— 80 atmoszférával csökkenhe­tett a nyomás. Miután a se­lejt gyakorlatilag nullára csökkent, nem volt szükség sablontisztítókra, s mivel a kenést ötletes kisgép végzi, a sablonkenők is felszaba­dultak -e nem éppen kedvelt munka alól. A leglényege­sebb azonban az az egész­ségügyi hatás volt. amelyről dr. Katona Zoltán üzemor­vos így nyilatkozott: — A hétveries évek elején meglehetősen sok dolgozó ke­resett fel bennünket olaj­ekcémás tünetekkel. A nyil­vántartás szerint 1973-ban például 54 ilyen betegséget regisztráltunk. Amióta hasz­nálják a gyárban az új ke­nőanyagot, a Neobiolt, elvét­ve akad ilyen megbetegedés, bőrpanasz. — Abban az időben — te­szi hozzá Csanády József — csak a C-üzemben használ­ták a kenőanyagot. Nem volt ritka, hogy más üzemekből vödrökkel lopakodtak be ide, s vittek belőle, mert tudo­mást szereztek g kedvező ha­tásáról. Amióta szolgálati ta­lálmányként bejelentettük Katona "doktorral a kenő­anyagot, s az Építésügyi Mi­nőségvizsgáló Intézet kiváló­ra minősítette a találmányt, az ország minden tájáról ke­resik a kapcsolatot velem, kérnek a szerből. .. Nem megy simán Az elmondottak alapján vélhetnénk: elégedett ember Csanády József. Tévedtünk. A feltaláló ugyanis csalódot­tan mondja: az alkalmazás­ban alig talál segítőre. Ta­lálmánya iránt az ország minden részéből érdeklőd­nek, hektoliterszámra vin­nék, de a „boszorkánykony­hából" csak hetek alatt gyű­lik össze egy hordóra való. Borsod megyéből — s talán a legkeserűbb tapasztalat — csak a kazincbarcikai Köny- nyűbetongyár kért mintát, majd nagyobb mennyiséget. A nagy nehézségek, hosszas utánajárás után beszerzett korszerű keverőberendezés — amelyet saját pénzén szer­zett. s állíttatott üzembe —, alig győzi kielégíteni az al­sózsolcai gyár igényeit. Még az „alapanyag”, a fáradtólaj beszerzése is nehézségekbe ütközik. A legújabb rendel­kezés szerint pedig a meg­szállottat eltiltották minden­féle kísérletezéstől — a gyár­kapun belül. Ismét a kony­háé hát a főszerep, ahonnan újabb szabadalom kerül ki a napokban, a Korrbiol. ame­lyet fiával kísérletezett ki. olyan korróziógátló anyag ez, amely 8—10 évig is ellenáll a korróziónak, s lényegesen kevesebb kell belőle, mint bármely más hasonló szer­ből. Csanády József a gátló körülmények ellenére sem adja fel kísérleteit, mert ér­zi : sokaknak sokat segíthet vele. Már dolgozik a Lenin Kohászati Művekből kifolyó, a Szinvát oly nagy mérték­ben piszkító zundervíz hasz­nosításán is. Biztató kísérle­tei szerint jelentős importot válthat ki. devizát takaríthat meg a finomkerámiaipari ta­lálmánya a népgazdaságnak. Ha alkalmazni fogják . .. TÖTH ZOLTÁN Fórum a fiataloknak, a fiatalokról Befejeződtek az ií júsáoi parlamentek Decemberben országszef'te lezárultak az ifjúsági par­lamentek. Két miskolci nagyvállalat (a Lenin Ko­hászati Művek és a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat), S egy középüzem (az üveggyár) fiataljainak parlamentjét volt alkalmam végigülni. Volt. ahol unat­koztam. s volt. ahol jegy­zetelni is elfelejtettem a pezsgő, igen érdekes, izgal­mas vita miatt. Mindig jönnek pályakezdők Az 1971-ben született if­júsági törvény egy pontja így szól: „Minden gazdasá­gi vezető kétévenként köte­les az általa vezetett intéz­ményben megtartani az if­júsági parlamentet.” A par­lamentek feladata, hogy ér­tékeljék az ifjúsági tör­vény és annak helyi meg­valósítását szolgáló intézke­dési terv időarányos végre­hajtását. A gazdasági vezető köte­les beszámolni' arról, hogy mit tett. tettek az elmúlt if­júsági parlament óta az if­júság élet- és munkakörül­ményeinek javításáért, a valóságban — nem pedig a papíron! — mennyit javul­tak ezek a körülmények. A vezetőnek a parlament be­fejezése után nem elég azt mondani: na. ezzel is vé­geztünk két évre. Nem! A parlamenteken feltett kér­désekre választ kell adni. a panaszokat ki kell vizsgál­ni, s ha jogosak, orvosolni. Az ott tárgyalt témák so­ha nem tekinthetők lezárt­nak, már csak azért sem, mert a vállalathoz, intéz­ményhez. üzemhez mindig jönnék újabb fiatalok, pá- lvakezdők. Beszámolók és viták A Lenin Kohászati Mű­vek parlamentjén a fiatalok jó része'a beszámoló alatt az ingyen osztogatott Lobogó ke­resztrejtvényét fejtegette. Ennyire érdektelen lett vol­na a beszámoló? Nem hiszem! Mindent tartalmazott, amit tartal­maznia kellett: volt szó a gazdasági eredményekről, a jövő terveiről, az ifjúságot érintő kérdésekről: lakás, bér, pályakezdők. önkriti­kusan beszélt az előadó ar­ról. hogy egyes gyáregysé­gekben gazdasági tanácsko­zásnak tekintették a parla­mentet. Aztán következett a -vita (?). S a parlament Itt is szinte termelési tanácsko­zássá alakult át: a tervek és teljesítésük taglalásán túl egvéb problémák alig kerültek terítékre. Egy-két fiatal dolgozó azonban na­gyon érdekes dolgokat fe­szegetett: a pályakezdők például több tízezer forin­tot elvisznek a vállalattól, ha egy éven belül leszámol­nak — mondotta egyikük. — A segélyt nekik nem belé­péskor, hanem egy év múl­va kellene kifizetni. A többiek bizonyára azért nem szóltak' az ifjúság helyzetéről, anyagi és szo­ciális ellátottságáról, a la­káshelyzetükről. kulturális, művelődési, továbbtanulási lehetőségeikről, szakmai fej­lődésükről, mert a beszámo­ló mindezeket már említet­te. Ha csak nagy általános­ságban is. A kohászati ma,mmutvál- lalat mellett félárnyékban húzódik meg az üveggyár. Itt — lehet, hogy azért, mert kevesebb fiatal dolgo­zik — majd’ mindenről szó esett. A pénzről, az újítá­sokról. a takarékosságról, a pályakezdőkről. A iiatalok megmondták véleményüket nemcsak az igazgatójuknak, hanem a tröszt képviselőjé­nek is. Parlamentjük nem vált panasznappá, reálisan mérték fel helyzetüket. A BÁÉV-esek mintegy óra hosszáig hallgatták ve­zérigazgatójuk beszámolóját, amely szokatlanul, talán tú­lontúl is hosszúra sikered.dt —. de nem volt unalmas, Izgalmasak voltak a viták, s a válaszokkal is elégedet­tek lehettek a fiatalok. — Az a jó — mondta egy fiú —. hogy partnernek te­kintenek bennünket. Tud­juk, mit, miért csinálunk . .. A kamaszkor küszöbén A következő ifjúsági par­lamentek 1960-ban lesznek. A tavalyiak — a felemás példák ellenére is — elér­ték céljukat. Már megtanul­tuk. hogy miért vannak, tudjuk hasznosítani, hasz­nálni. Mind több vezető is­meri fel, hogy beosztottjára a termelésben akkor szá­míthat igazán, ha az jól ér­zi magát a munkahelyén. Ám ez a jólétérzet nem me­het mások, az idősebb dol­gozók kárára: hisz „fiatal­nak lenni állapot, nem pe­dig erény”. A munka szerinti elisme­rés a legfontosabb. Azt sen­ki sem kívánhatja a válla­lattól. hogy a törzsgárdatag- nak kevesebb legyen a bé­re, mint a. fiatalnak, a ré­gi dolgozó később kapjon lakást, csak azért, mert. a fiatalokat ilyen áron is meg kell tartani. Valóban meg! De semmi esetre sem ilyen áron. S nem minden áron. „A parlamentek — írja egy cikk — fiatal, állandó mozgásban, változásban lé­vő intézmények. Még nem mentesek a gyermekbetegsé­gektől, de lassan már átlép­nek a kamaszkorba.” I. S. Kerti termékek értékesítése MA V-dolgozók nah, a Tanács köztársaság A miskolci kertbarátok ré­szére az Ady Endre Művelő­dési Házban január 11-én. csütörtökön este 6 órai kez­dettel Jelenka Gyula, az UNIÓ Áfész osztályvezetője tart előadást. Az érdekeltek hallani fognak a házikert­ben termesztett zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a baromfi és a házinyúl érté­kesítéséről. * Segít a számítógép!... Az ÉVITERV Szerelőipari Tervező Vállalat belső- és szabadtéri világítási berendezések terve­zésével foglalkozik. Az idő- és munkaigényes világítástechni­kai számítások elvégzését — a közvilágítási berendezések méretezését és kiválasztását számítógéppel végzik. (Balaton József felvétele) évfordulójára Vers­es prózamondó verseny Munkás vers- és próza­mondó versenyt hirdet a Vasutasok Szakszervezete területi bizottsága és a Vö­rösmarty Művelődési Ház, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulója tisz­teletére. A versenyen min­den MÁV-dolgozó részt ve­het. aki kedvet érez a vers­es prózamondáshoz. A je­lentkezőknek két művel kell készülniük, ami lehet vers vagy próza. Az első vers — vagy próza — a Tanácsköz­társasághoz kapcsolódjék, a második SZOT-díjas szerző műve legven. Jelentkezési lap a szakszervezeti bizott­ságnál igényelhető. A ne vezési határidő: január lf A versenyt a Vörösmart' Művelődési Házban rende zik meg, január 31-én dél­után 4 órától. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom