Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 5. szám

Bont a gép, épít az ember Voít egy szét egy keme... Nem i» gondoltam volna, hogy a televízió Delta című műsorában bemutatott cso­damasinát ilven hamar vi­szont fogom látni. A hejőcsabai cementgyár­ban .január másodikán be­állították az X, nyersmalom és a klinkerkemence terme­lését. Ez a dolgunk... Amíg Dezsöfjy Istvánnál, az üzemfenntartási osztály vezetőjével a helyszínre érünk, megtudom, hogy az új gyárban negyedévenként esedékes ez a' munka. A tűzálló téglákat annyira igénybe veszi az óriási hő­mérséklet. hogy csak eddig bírják. A rendszeres ellenőr­zés nélkülözhetetlen, mert különben a tűz az acélkö­penyt támadna meg. A helyszínen most bebúj­hatunk a klinkerkemence belsejébe. A meleg levegő­nek meg egy enyhe fuvalla­tát sem- érezzük, annál in­kább a -jeges leghuzatol. A munkások, akik a reggeli szünetről éppen most érkez­tek vissza. íülvédös sapká­ban. puíajkaaan fognak saer- as^vmot. Kacsomba László kőműves mondja: — Ha tegnap jön. egy fél PéJ-cig sem bírta volna. Hogy miért? Tudja, milyen por van rtt? Én magam is hat hónapig „nyaraltam" a gon­dozóban. No, három hónap múlva leteszem a lantot. Blég is volt huszonegy évig. Á Hötechnikai Vállalat Váci Mihály szocialista bri­tadja évek óta dolgozik a eémemgyárban. A rangidős, a nyugdíjba készülő, a bri­gádvezető Grósz János: — A kemence, az kemen­ce. A samottmunkánál nincs szebb munka — vallja. — Persze, hogv nehezebb, mint Automaták a mezőkövesdi buszokon Tegnap reggeltől Mezőkö­vesden. a 3. számú Volán helyközi autóbuszain auto­maták adják a jegyei. Eddig a- buszvezetők árulták a je­gyet. A 2 forintos érmékkel működe i automaták az á mun­kájukat könnyítik, ugyanak­kor gyorsítják a felszállást. Még valami: az autóbuszok vezetői nem kötelesek pénzt Tál i‘é n i ^ Ez az a csőkemence ... szabad levegőén, de nekünk ez a dolgunk. Milliókat érő napok A nehezén túl vannak. S hogy végleg túl vannak, az az elején említett svéd cso­damasinának köszönhető. Tóth. István, hőcserélő­kezelő még emlékszik arra az időre, amikor a stangák- kal a tűz után mentek. Min­den nap milliókat ér. A ter­melők. akik ilyenkor kar­bantartóknak szegődnek, szí­vesen nyugdíjazták az izzasz­tó stangát. amely a kemen­cefal bontására szolgált. Ez az ügyes gép. amelyet Tóth István is á magáénak vall­hat. nekiáíl a téglának, s bravúros gyorsasággal bont­Az elmúlt évben Észak- Magyarország térségében. Hatvanban tartották meg az ifjú íilatelisták hazai sereg­szemléjét. A soron követke­ző 17. országos ifjúsági bé­lyegkiállításnak most Békés­csaba ad otthont. Március 3). és április 8. között az ottani úttörőházban mutathatják be legszebb gyűjteményeiket. A fürge kanala saját puttonyá­ba rakja terhét, s már szá­guld is a kemence nyílásá­hoz. Palocsanyi Dezső műveze­tő. Tóth László és Juhász Árpád a bravúros tempót igy ecseteli: — Az ember lélegzete is eláll, olyan profi módon bánnak ezekkel a gépekkel. Hogy miként válogattuk ki a gépkezelőket? Amolyan irá­nyított, önkéntes alapon. Olyanokat szemeltünk ki. akiket mi is szerettünk vol­na. Valamennyien szívesen vállallak-. r - f Mit őrölsz, malom ? Minden bontása epnes kö­vet. Ezután mar a kőműve­seké a szó. Iván József, Juhasz Pál es a többi höiechnikas keze alatt sorjáznak a tűzálló téglák. Jászberényt Janos főműve­zető irányításával a nyers, malomban a közfal, a Pán­cél és a dobólapat cseréjen dolgoznak. A több mint négy méter átmérőjű monst­rumban a Surányi brigád munkásainak vágó- és he- gesztopisztolyai szórják a szikrát, Ök a Cementipari Gépjavító dolgozok Úgy mondják. testvérek: egy apának, két fia a két válla­lat. A csarnokban kupacok­ba górva hevernek a ki­mustrált öijögolyók. Ezek a leniszlabda nagyságú vasgo­lyók is elkopnak, s ha mar nem telelnek meg » mé­retnek. ki keli eseteim óke;. Négyszáz tonnányit nyom­nak. miközben finom porra őrlik az alapanyagom. A Nehány nan. s újból fo­roghat a klinkerkemence. őrölhet a nyersmalom, hogy szolgálta 3 cementre ehes építőipari . . . (».AH EH/.SI fiatalok öt korcsoportban je­lentkezhetnek. Értesüléseink szerint a miskolci ifjúsági bélyeggyűj­tő szakkörök tagjai nemcsak mint látogatók, hanem mint kiállítók is részt vesznek majd a délkelet-magyaror­szági bemutatón. A rendező bizottság január 15-én zárja le a jelentkezéseket ja. A másik, a kihordó gép, Országos kiállítás Békéscsabán Öt korcsoport jelentkezését várják ItruwerlgM, »%mku*étüétk — Öreg vagonból újat Ezekben a napokban még nincs pontos adat arról, hogy a MÁV Miskolci Járműja­vító Üzemében milyen ered­ményeket érték e! az élműit évben. A .rendelkezésre álló számok viszont egyértelmű­en az): bizonyítják, hogy eredményes évet zártak. A tehervagonok javítási, tervét túlteljesítették, vagyis csak­nem télezer tag ont javítot­tak meg tervén felül, ami az őszi forgalomhoz nélkülöz­hetetlen volt a MÁV-nak. Figyelemreméltó az a kocsi­mennyiség is, ami a kohá­szati üzemek belső anyag- ellátását segítő vagonok ja­vításával kapcsolatos. Az üzem a fenntartási költségek betartása mellett árbevételi tervét is teljesí­tette. Teljesítményük — az lftí8-ban megtartott kéé koittmunista műszakkal együtt — lűö.5 százalékos, amit majdnem 3 százalékos létszámhiánnyal érteik el. Termelékenységi tervükét 3j5 százalékkal teljesítették túl. Az idei első negyedévi ter­vek magasabbak az előző évinél, mégis tervszerű és folyamatos munkát igei- a kollektíva. Tirisli-stii f<% ■ -n ,r—~* A rendkívüli időjárás miatt további intézkedésig a len­gyel hatóságok felfüggesztet­ték a Lengyelországból indu­ló. illetve a Lengyelországba erkező csoportos turistauta­zásokat. Ezért egyelőre ha­zánkból sem utazhatnak el az oda készülő Magyar 'turista- csoportok.' ■ ■ i • t, ' Mihez mérjünk? Ma anekdota már a néhány évtizeddel ezelőtti eset. Büsz­ke hangú jelentés tudatta, hogy valahol egy kis országoan öt év alatt megháromszorozódott a vasútvonalak hossza. Fan­tasztikus! Csakhogy: a bázishoz’— a kiindulópontul válasz­tott esztendőhöz — képest valóban ez történt, ám a bázis az volt, hogy az illető ország uralkodójának téli és nyári lak­helyét kötötte össze tizenhat kilométernyi sínpár. S mert a tengeri kikötő, valamint a nagy feldolgozó üzem között téhy- leg lefektettek harminchárom kilométernyi vasútvonalsza­kaszt, a bázishoz, tehát a korábbi helyzethez mérten léleg- zetálíító növekedési ütemet mutathatták ki. Mennyiségeket, különböző időszakokban megállapítható tel­jes) irnénVszin teken válóban szükséges mérni, nemcsak a ha­ladást, hanem a tanulságokat ts összegezve. Amihez bázist —- a korábbi időpontban elért teljesítményt, mennyiséget stbi — választunk. A metódus akkor válik hibássá, ha ki- sáróiagossá lép . elő: csak azt mutatja. Ítélteti fontosnak, mi történt a bázishoz képest. A beruházások rendkívül gyors nö­vekedése már-már tapsra ragadtathatna bennünket, ha nem ltudnánk, minden jóval túllép a tervezett kereteken, nehezíti az import ésszerű korlátok között tartását, növeli a befeje­zetlen beruházások állományát, s vele a népgazdaság egyen­súlyi gondjait. Pedig, ugye. a bázishoz mérten nagyon szép­nek látszik a „fejlődés" ... " Ha a termelés’ hagyobb, mint volt tavaly, akkor a vallalat fejlődött, előbbre jutott. Holott meglehet, a bázishoz — ebben az esetben az előző esztendőhöz — képest gyarapodott az elő­állított árumennyiség, de vele együtt az állami támogatás Összege is! Aminek kétélüségére figyelmeztet, hogy a leg­utóbbi .években — a szocialista iparban — a termelés növe­kedésének ütemét jóval meghaladta az állami támogatások bővülésének tempója. •Száhdékosan mechanikus esetet választva: 1971-ben 16.6 százalékkal, 1977-ben 17,6 százalékkal részesedtek a vegy- ipa i beruházások az ipar ilyen célú összes kiadásaiból. Azaz a fejlődés -»- a bázishoz viszonyítva — szerény, mindössze egy zázalék. Csakhogy amíg az 1971. évi 16.6 százalék 6.4 milliárd forintot „ért”, addig az 1977. évi 17.6 százalék nem kevesebbet, mint 13.3 milliárdot. a korábbi összegnek több. min la kétszeresét! Azaz lényeges, mit választunk bázisnak. S nem kevésbé fontos, miért azt választjuk, számontartásá­val, figyelésével, értékelésével, elemzésével mit akarunk el­érni? A bazisszemlélei ugyanis bizonyos sematizmust tesz mér­cévé, gyakran nem ad feleletet arra, hogy ami történt, az jó-e nekünk, s mennyiben, miért jó? A szerény, araszolgató, középszerű haladásból csinál eszményt, hiszen a bázishoz, az előző fé] évhez, évhez, öt esztendőhöz, a korábbi termelési értékhez képest nőtt a termelékenység, az árbevétel, a nye­reség, s nem kényszeríti ki a minőségi változást, a kockáz­tatást, a vállalkozási készség alakítását. S fordítva: valamely termelőhely a bázishoz képest „visszaeshet", vagy helyben maradhat, ám valójában így jól teljesítette kötelezettségeit az össztársadalmi érdekek érvényesítésében. Mert ugyan nem termelt többet, de új árui sokkal kedvezőbb fajlagos ener­gia- és anyagfelhasználással készülnek, mini a korábbiak. Mindennapi életünk jó néhány jellemzőjénél természetes­nek. örvendetesnek tartjuk a bázishoz viszonyított csökke­nésit; a baleseteknél, a tanévvesztő tanulóknál, a száz lakás­ra jutó személyek szamánál. A termelő tevékenységben azon­ban a bázis szentnek látszik, csakis megtetézése képzelhető ,'TH?*olyK3P Wr-máé^eljesen függetlenül attól, hogy csak­ugyan- szükséges-é és mennyibe kerül az a kollektívának, szükebb s tágabb értelemben, S mert egyre inkább arra kényszerít bennünket termelésünk nemzetközi megítéltetése, szigorúan elemezzük a termelési és a termékszerkezetet.’ nyil­vánvaló: a bázis mindenhatósága sem maradhat fenn. ke­vésbé mechanikus, nem a múlthoz, hanem a követelmények­hez: viszonyított teljesítményértékelés szükséges. Aminek irá­nyába a szabályozók tervezett módosítása újabb lépés. Nem »t első, s befejezőnek sem tartható. 1 v 'r A tél támadásának oka; a Nap Mit várhatunk januártól? m VHBM Mr. »iS». bog» m. ifi ess«?eedö eia» »a »Jab. barmuk: ■ variul »At* ram Setéri a tél? Jaauar elsejéd elképesztő áréi ói­kor. hé és hideg »ette át ae axal- áftat Dunáarétea, majd a keraeoy »él kelet félé «»emelt­MINDEN RENDHAGYÓT Ügy tűnik, mintha az el­múlt évek időjárásában sem­mi sem lett volna a helyén. November vége óta több ko­rai hideghullám érte el ha­zánkat, majd igazán kellemes karácsony és szilveszter kö­szöntött ránk. Az év utolsó napján sok helyütt plusz 10 foknál magasabb hőmérsék­letet mértek. Egy nappal ké­sőbb. 1979. január 1-én meg­érkezett a hideg' ..zuhany". Csakugyan semmi sincs a he­lyén? A rendhagyó jelensé­gek — igen sok tudós véle­ménye szerint — csak a nap- teyékenysef maximuma vagy minimuma körüli időpontok­ban jelentkeznek. Itt jegyez­zük meg, hogy az első világ­háború után a rendellenes­nek látszó időjárásért a sok ágyúzást (?) és a repülőgépe­ket (?) tették felelőssé, a má­sodik világháború után az atom- és H-bombarobbantá- sokat okolták, 1957 óta pedig a rakéták, űrhajók (?) a fe­lelősek mindenért. Természe­tesen ez több, mint naivitás — az időjárás rendellenessé­gének okait a Földön kívül kell keresnünk, pontosabban az élet forrásában, a Napban (vagy még inkább annak te­vekenysegeben. aktivitásá­ban). A túlzott vagy -a hiány­zó Nap-aktivitás okozza az időjárás rendellenességet. MAXIMUM — MINIMUM Mó.imieh Sehwabe német anaa­t.ér csillagász, csaknem 15® évvel ezelőtt- érdekes, mai érvényes felfedezést tett, miután rendsze­rezte a távcsöves megfigyelések (C*aiilei, Hilft) kezdete óta fel­jegyzett naplóitok számát. Ész­revette, hogy a napfoltok néha tömegesen jelennek meg (maxi­mum), majd számuk csökkenni kezd, s »égül (esetleg) teljesen eltűnnek (minimum). Két maxi­mum között átlagosan 11,1 év te­lik el. EZ a szám volt már 7, de 17 év is. Azt is észrevették, hogy maximumok idején gyakori a gyors időjárás* ált ozás, nincs tar­tós fagyhattam, nyáron pedig ritka a hőhullám: hűvös nyár után enyhe tél következik. Xap- íolt minimumok idején viszont minden fordítva történik: ke­mény tél — forró nyár! Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg nem a foltok, hanem az azokat kísérő jelenségek váltják ki. Ha sok a folt, sok a napkitörés (protube­rancia, flare, erupció — azaz „ki­törés” a Nap felszínén). A kitö­rések nyomán rendkívül sok anyagi részecske áramlik a boly- S*k felé, megváltozik a Nap kü­lönféle rövidhullámú sugárzása, s ee — itt nem részletezhető mó­don — másodlagosan hat a földi időjárás menetére. Ha viszont nines (számottevő) naptevékeny, ség, pkkor kizárólagosan a földi hatások érvényesülnek, nyáron megreked a meleg, télen elakad a hideg! Nyáron tartós hőhul­lám jöhet, télen viszont az átla­gosnál hidegebb levegő sokáig uralkodhat. Az egyezés aránylag pontos volt, de akadtak kivéte­lek is. Galilei halála után (raké­ták és atombomba nélkül is) csaknem hét évtizeden at mint­ha szünetelt volna a naptevé­kenység, alig volt folt a Napon! Az ltJOO-as évek végén „bolond” ▼ olt az időjárás, bár a naptevé­kenység minimális volt. De akadt más — még furcsább — kivé­tel is. OTVEN ÉVE IS: FAGYHULLÁM Ötven évvel ezelőtt nap­foltmaximum volt, így az időjárásnak — elméletileg — változékonynak kellett volna lennie. Ezzel szemben ponto­san az ellenkezője történt: óriási tömegű hó, íagyhul- lám! A főváros környékén mínusz 30. a Dunántúlon több helyen mínusz 40 fok (körüli vagy feletti! hőmérsékletet mértek. Lehet, hogy most meg­ismétlődik az 50 évvel ezelőtti, nem túl derűs esemény? Több amerikai kutató állítja, hogy az 1980/81-re várt maximum már 1979-ben bekövetkezhet. Lehet, hiszen a naptevékeny­ség erősen növekszik. És mi éppen ebben bízunk. Angliá­tól nyugatra „várja” az indí­tási jelet a ..felmentő sereg" — a plusz 10—15 fokos at­lanti-óceáni levegő. Hazánk nyugati kapuja az enyhe le­vegőt is „szívesen beengedi". És még egvet. A Kárpát­medence déli oldala teljesen nyitott. Itt bármikor benyo­mulhat a mediterrán (föld­közi-tengeri), kellemes leve­gő, amely a hideghullámo normális téllé változtatja. GAUSER KAROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom