Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-11 / 291. szám

Y öröskeresztes számvetés Kibővített titkári értekez­letet tartott az elmúlt héten a Vöröskereszt Miskolc vá­rosi Szervezete. A jelenlevők egyebek között beszámolót hallgattak meg a Vöröske­reszt V. kongresszusa hatá­rozatainak időarányos vég­rehajtásáról Miskolc város­ban. Szászfái Lajosné, a Vörös- kereszt Miskolc városi Szer­vezetének titkára eredményes munkára tekinthetett vissza. Az elmúlt év a kongreszusi határozatok mind magasabb szintű megvalósítása jegyé­ben telt el. Az egészségvé­delem területén mind az egészséges életmódra neve­lés, mind a családvédelmi munka hatékonysága növe­kedett a szervezett tanfolya­mok hatására. Több ezren vettek részt a különböző — filmvetítéssel, termékbemu­tatókkal egybekötött — elő­adásokon, ankétokon. Mind több azoknak a száma, akik az alapszervezetek által szer­vezett szűrővizsgálatokon megjelennek, amelyet a meg­előzés legfontosabb formá­jának tekintenek. A Vörös­kereszt-szervezetek segítsé­gével sikerült előrelépni a „Tiszta, virágos Miskolcért” mozgalomban, az aktívák er­kélyládákat, virágot, díszcser­jét biztosítottak a lakótele­pek szebbé tételére. A fiatalok családi életre nevelése mellett a vöröske­resztes aktívák nem feled­keznek meg az öregekről sem. Nagy figyelemmel kí­séri valamennyi szervezet a területén élő időskorúak helyzetét, s szükség esetén szociális otthonban való elhe­lyezésről, vagy az öregek napközi otthonában történő gondozásukról intézkednek. Emellett 205 olyan családot patronálnak, ahol a gyerme­kek száma meghaladja a fél tucatot, s tevékeny részesei annak, hogy a Gyerrriekvá- ros kis lakói ne érezzék annyira a szülői szeretet hiá­nyát. Jól segítették a városi szer­vezet munkáját az ifjú egész­ségőrök; a város valameny- nyi általános iskolájában megalakultak az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek. A középiskolás önálló vöröske­resztes csoportok sokat tesz­nek a tanulóifjúság egészsé­ges életmódra nevelésében, az elsősegélynyújtási ismere­tek elsajátításában. Az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében a Vörös­kereszt városi vezetősége mellett megalakult az alko­holizmus elleni munkabizott­ság. amely számos esetben segített már-már zátonyra futó családi életek helyreállí­tásában azzal, hogv önkéntes elvonókúrára, szükség esetén munkaterápiás kezelésre ja­vasolta az idült alkoholistá­kat. A sikerek ellenére még mindig nem alakították meg a városban az alkoholizmus elleni klubot. A véradómozgalomban ki­emelkedő eredményeket ért el a Vöröskereszt. A teljes térítésmentességre törekvés jegyében ma már a levett vér 99,7 százalékát térítés- mentesen adják a donorok. Az előirányzott 5300 literes- vérvételi tervet november 30-án teljesítette városunk, így a decemberi véradások már terven felüli vérmennyi­séghez juttatják a rászoruló­kat. Beszámolója végén Szász­fái Lajosné megemlékezett a negyedszázados jubileumát ünneplő tisztasági mozga­lomról, amely 25 évvel ez­előtt Hajdú-Bihar megyéből a „Tiszta udvar — rendes ház” jelszó jegyében indult országos útjára. A jubileum alkalmából a tisztasági moz­galomban eredményesen te­vékenykedő 55 aktívát része­sített pénz- és tárgyjutalom­ban. végül a vöröskeresztes munkában élen járók közül 92-en kaptak pénz- és tárgy- jutalmat. TÓTH ZOLTÁN Városi tanácstagok fogadóórái 1978. december 11. Bumbera László, Költő u. 23., 16 órától; Búzái Pál, 1/6. párt­alapszervezet, Tanácsház tér 2., 16.30 órától; Csikós József, 100. sz* Szakmunkásképző Intézel, Téglagyár u. 2., KISZ-klub, 17 órától; Gadó László, II/l. párt- alapszervezeí, Csaba vezér u. 95., 17 órától; Halász András, Ili 5. pártalapszervezet, Gorkij- telep, 17 órától; Honti András, Fazekas utcai Általános Iskola, 16.30 órától; László Vilmosné, Daru u. 23., 17 órától; Sándorfi László, Avasalja u. 14., 17 órá­tól; Soós Miklósné, Kilián-dél Lakásszövetkezet, Gagarin u. 13., 18 órától; Sóváry Sándor, II. kér. Hivatal, titkárság, Csaba vezér u. 53., 14 órától; Szegedi Gyula, Wesselényi u. 43., 16 órá­tól; Szőnyi Gábor, III. kér. Hi­vatal, Marx K. u. 96., 18 ódá­tól; Sztreicsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 17 órától. 1978. december 12. Nagyné Tóth Margit, Arany J. u. 35., 17 érától; Valisek Márta, Görömbölyi u. 42., 17 órától. 1978. december 13. Budai Antalné, III/12. pártalap- szervezet, Kuruc u., 18 órától; dr. Ivánkiewicz Dénesné, Sze­mere u. 3., 16 órától. 1978. december 15. Szolga István, 40. sz. Általá­nos Iskola, Herman O. u. 2., 17 órától; Szuchy Róbert, Kondor B. u. 16., 17 órától. 1978. december 16. Garami Károly, Csőszerelő Vállalat munkásszállója, Ernye bán u. 4., 16 órától; Szuhai Jó­zsef, Tölgyesi u. 2., 15 órától. 1978. december 18. Budai József, Kammel Lajos­né, Kalló István és Pásztor Ist­ván, 1/2. pártalapszervezet, Ba­ross G. u. 18., 17 órától; dr. Drahos István, „Gépész” Lakás- szövetkezet igazgatósága, Irinyi u. 13., 18 órától; Keszthelyi Zol­tán és Sári László, 1/7. pártalap­szervezet, Kisfaludy u. 35., 18 órától; Kovács György, Hoff­mann O. u. 25., MHSZ-klub, alagsor, 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától; Tóth Tibor, 11. sz. Általános Iskola, Dankó P. u. 11., 17 órától. 1978. december *9. Dr Iglai Tibor és Kemény Je- nőné, 1/7. pártalapszervezet, Kis­faludy u. 35., 18 órítól; Sándor János, Szirma, tanácskirendelt­ség, 17 órától. 1978. december 20. Dr. Terplán Zénó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, I. e. 15., 16 órától. Színe és Az albérlő panasza Ügy is. mint hdjdani al­bérlő, méij „egesen egyetér­tek önnel, tisztelt uram: ha­vi 1690 forint valóban sok egy szobáért, különösen, ha még a villany- és gázköltsé­gekhez is hozzá kell járul­nia. Az pedig már egvenesen felháborító, hogy a pénzsó- vár tulajdonos fél évre előre kifizettette a díjat, és a te­kintélyes summát akkor sem volt hajlandó visszaadni, amikor ön jobb megoldást talált és elköltözött. Még egyszer hangsúlyozom, mély­ségesen egyetértek, együttér- zek, ám ennél többet aiigha tehetek. Megszámlálhatatlan meny- nyiségű újságcikkben osto­rozták már azokat, akik visszaélnek előnyös helyze­tükkel és uzsorabért szednek olyan szobákért is. melyek­hez az állam jóvoltából ju­tottak. Ám eddig falra hányt borsó volt minden ' szó. A pénzsóvár főbérlők nem pi­rultak el a köldökükig, nem szálltak magukba, nem hin­tettek hamut a fejükre és főleg: egy forinttal sem csök­kentették a díjat. Sőt! Nyil­ván ez történik e cikk meg­jelenése után is, azaz nem történik semmi, ami a sze­gény, kiszolgáltatott albérlők helyzetén javítana. Miért foglalkozom mégis a nyilvánosság előtt ügyével? Ha cinikus ember lennék, ak­kor azt mondanám: azért, mert nincs kiadható szobám, és kis' családommal együtt abból élünk (abból fizetjük a gázt. villanyt is), amit ilyen és hasonló cikkek írásával keresek. De nem vagyok ci­nikus, ráadásul ez így nem is teljesen igaz. Azért citá­lom a nyilvánosság elé pana­szát, mert ön és sok hasonló sorsú társa még mindig azt hiszi, hogy az eddiginél is szigorúbb rendeletekkel, ad­minisztratív intézkedésekkel vissza lehet rettenteni a la- káskufárokat. Ki kell ábrán­dítanom: hozhatnak akár­hány rendeletet, a lakbér­uzsora nem szűnik meg. amíg nem változik alapvetően a lakáshelyet. A „piac” spontán szabályozó szerepe itt is ér­vényesül. s amíg a kereslet jóval meghaladja a kínála­tot, a házinénik es háziurak nyeregben érezhetik magu­kat. Aki sokat ugrál, az kí­vül találja magát az ajtón és kereshet másik szobát — harbnló feltételek mellett. Ügy vagyunk ezzel is. mint a burgonyával. Két évvel ez­előtt időszakonként szinte hiánycikknek számított, és ilyenkor örültünk, ha borsos áron hozzájutottunk a ma­gánkereskedőknél. Mostaná­ban egymást érik a kedvez­ményes krumplivásárok, s az igen ritkán fordul elő, hogy — mint egyik levélírónk pa­naszolta — a krumplival el­árasztott zöldségbolttól alig 50 méterre, burgonyakörftés helyett plusz kenyeret és uborkát adtak a resztéit májhoz, mondván: a főtt krumpli sajnos, elfogyott. Ez csak olyan „elosztási” prob­léma és nem ezért említet­tem. mert úgy vélem, a la­káselosztásnál is tapasztalha­tó néha... Ki sem mondom, hogy mi. mert félreértenének. Számos újságolvasó ugyanis úgy spekulál, hogy aminek az ellenkezőjét nagyon bi­zonygatja a sajtó, abban már lehet valami. Na, most mégis belebonyolódtam, kezd­hetek megint magyarázkod­ni: ne nagy horderejű kül- és belpolitikai híradásokra tessenek gondolni, hanem csak olyanokra, mint példá­ul arra, hogy: megszaporod­tak ugyan a vírusos eredetű légúti megbetegedések, de influenzajárványról szó sincs”. Vagy: „ennyi, meg annyi gép (hókotró, hómaró, ho­mokszóró kocsi) áll bevetés­re készen, s nem kell tarta­nunk a téltől.” Remélem, most már ért­jük egymást, s nagyon ké­rem, ne spekuláljanak e so­rok közé semmit. Maradjunk annál, tisztelt olvasó, hogy a krumpliellátást nem lehetett javítani adminisztratív intéz­kedésekkel, hanem csak im­porttal és a vetésterület nö­velésével. Érvényes ez a la­káshelyzetre is, azzal a kü­lönbséggel, hogy ilyen szép, tágas, igényes kivitelű háza­kat. mint amilyeneket épí­tünk. dollárért sem kapnánk A hazai lakástermelést pedig nem lehet egyik évről a má­sikra oly mértékben növel­ni, hogy kedvezményes szo­bavásárt hirdethessen a váro­si tanács. Sajnos, még mesz- sze az idő, amikor csak úgy kaphat az ember mondjuk banánt, ha valamennyi ott­hont is vesz hozzá. Addig pe­dig — hazudnék, ha mást mondanék — a pult alól mé­ri kegyeit a háziúr, marad a lakbéruzsora — úgy is, mint ein”"''q<otlen újságcikktéma. (békés) Az affeérfők háza és a hűtlen pályakezdők Kohászfiatalok képviseletében + Az dndkség Reggel hét óra volt szom­baton, amikor a diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban megkezdődött a Lenin Kohászati Művek vállalati if­júsági parlamentje. A fiata­lok már korábban megismer­kedhettek a vállalat vezető­ségének írásos beszámolójá­val (az 1976-os parlament óta eltelt két esztendőt elem­zi részletesen a beszámoló), s az intézkedési tervvel, amely az ifjúsági törvény megvalósításának vállalati feladatait tartalmazza az el­következő két esztendőre. * A kohászat vezérigazgatója, dr. Szeppelfeld Sándor fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz, s nemcsak az ered­ményekről, hanem a gondok­ról is szólt. Tegyük mind­járt hozzá: nagyon önkriti­kusan. — A vállalati parlament előtt 39 munkahelyi, 5 igaz­gatósági és 13 gyáregységi if­júsági parlamentet tartottunk, meg kell azonban jegyeznünk, hogy — bár a parlamentek többnyire elérték céljukat —, sok helyen csak termelési ta­nácskozásnak tekintették — mondotta a vezérigazgató. — Nem tudtuk felépíteni az al­bérlők házát, s elérni, hogy az óvodák, bölcsődék koráb­ban nyissanak. Ezek városi gondok is ... Ugyancsak ba­jok vannak a nyomda rak­tárhelyisége. az ifjúsági klub átépítése, az acélöntödei ét­kezde felújítása korai. * Ügy látszik, a rossz példa ragadós. Egy pillanatig mi is azt hittük, hogy termelési ta­nácskozáson ülünk, amikor hallgattuk a vitához hozzá­szólókat. Aztán körülnéztünk, s ráébredtünk, hogy ez ifjú­sági parlament. Jó ideig csak azt jegyezgettük: teljesítet­tük. nincs alkatrész, befeje­zéshez közeledik ... Persze, azért akadt érdekes, izgal­mas hozzászólás is. Nagy Józsefné, a munka­erő-gazdálkodásnál dolgozik, így a gyár munkaerőhelyze­tét közelről szemlélheti: — Nagy gondot fordítunk a pályakezdőkre, beilleszkedé­sükre, szerződést kötünk ve­lük, szociális juttatást kap­nak, mielőtt még munkába állnának. Ezt a pénzt egy év letelte után kellene a fiatal­nak adni, s nem belépéskor, ugyanis sokan itthagyják a kohászatot, „viszik” maguk­kal a pénzt. Tavaly 21 „pá­lyakezdő” ment el tőlünk, 25 ezer forintot vittek el. Pe­dig megtartásuk közös fel­adat . _ Török Sándor, az öntöde gyáregységből arról beszélt, hogy nehéz fizikai munkát végeznek, nincs szakmunkás­utánpótlás, a fiatalok pedig elmennek könnyebb munka­helyekre. Nagyobb anyagi ösztönzés kellene. , Néhány gond. amit még megemlítettek: a hidegüzemi tanműhelyben a szociális el­látás kritikátlan, a szakszer­vezeti munka ne csak abból álljon, hogy a tagdíjat be­szedik, zsúfolt a nyomda, az ifjúsági parkba jobb progra­mok kellenének... S amit hiányoltunk: senki sem szólt a fiátal újítók hely­zetéről ; a munkabérről, a juttatásokról, a munkakörül­ményekről is keveset beszél­tek, akárcsak a művelődés­ről, a lakáshelyzetről, az üdültetésről. Mindenki elégedett lenne? Vagy csak azért hallgattak, mert a vezérigazgató rftár szóba hozta mindezt? * A vasasszakszervezet titká­ra. Farkas Lajosné is felszó­lalt: — Elsőrendű feladat — mondotta —, az általános műveltség fejlesztése, a poli­tikai. szakmai képzettség megszerzése. Nem élünk a le­hetőségeinkkel, a. fiatalok érdekvédelmében hiányossá­gok vannak, nagy az üzemi négyszögek bűvölete ... Az ifjúsági oarlament a vitára adott válaszokkal, a beszámoló, . az intézkedési terv, s az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználási tervének elfogadásával ért véget. I. S. Néhányon a résztvevők kö zűl Lakásfelújítás, teljesítménybérben Lengyelek is segítenek Lengyel bányászati szak­emberek is bekapcsolódnak az észak-dunántúli nagysza­bású bányaépítési program megvalósításába. A tervek szerint a Tatabányával szom­szédos Mányi medencében segítik majd az új aknák mélyítését. Leninvárosban. a város­gazdálkodási vállalatnál a lakóépületek felújításán dol­gozó karbantartók részére szeptember elején bevezet­ték a teljesítménybérezést. A norma bevezetését kö­vető első három hónap ta­pasztalatai alapján kedvező eredményekről számolhatnak be a vállalat vezetői. A dol­gozók érdekeltsége megnöve- • kedett. A számítások alapján egy-egy lakóépület felújítá­sa a korábbi két és fél év helyett 9 hónap alatt be­fejeződik. Ennek azok örül­nek a legjobbán, akik szük­séglakásban várnak a vissza- költözésre. A következő hónapokban a karbantartók, a hibaelhárí­tók és a szállítók részére is bevezetik a teljesítménybé­rezést a városgazdálkodási vállalatnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom