Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-23 / 302. szám

V £ Hangulatos pihenősarok. Az építőelemekből asztalok, padok is összeállíthatók, Megunhatatlan játszótér ? Az úszóbajnok és a kaszkadőr Tarzan a flaszteren halt mi® O Edgar Rice Burroughs sok­oldalú ember volt. Mint szor­gos aranyásó kezdte valahol az Oregon mentén, majd ó- versenyeket szervezett Utah államban, katonának állt Ari­zonában. s ezek után a2 sem meglepő, hogv mint ha­ditudósító kereste egy ideig kenyerét a2 első világháború­ban.- Üj-Kaledóniából küldte színes beszámolóit, amelyekre azóta ráborult a jótékony fe­ledés fátyla. Sikereit elsősor­ban a képes hetilapokban köz­zétett folytatásos történeteivel érte el. Bob Davis, az All Story Magazine tulajdonosa hétszáz dollárt fizetett a ro­mantikus históriákért. Aztán Burroughs úr úgy döntött, miért ne adná k* könyvalak­ban is hősének kalandjait: s 1914-ben a/ A. C. McClug ki­adó gondozásában meg is je­lenik munkája amely rekord­idő alatt valódi bestseller lett, pár hét alatt több mint há­rommillió példányban kelt el. De amíg az első Tarzan- film elkészül — eltelik né­hány mozgalmas esztendő. A SZTORI Johnny Weissmüller és Margaret O'Sullivan a Tarzan, a majomember-ben. Mint az építőkockák Az ünnep, hetében beszél­gettem Dufala Józseffel, az Északterv belsőépítészével. Talán azért indultunk mesz- sziről, a gyermekkorunk­tól. Felemlegettük, hogy an­nak idején — amikor már nagyobbacskák voltunk — mi is segítettünk a díszek elké­szítésében, a fa öltöztetésé­ben. Diót festettünk arany- és ezüstfestékkel, almát fé­nyesítettünk, csillagokat vág­tunk lakkpapírból, és cérná­ra fűztük a cukormázzal fé­nyesített pattogatott kukori­cát. Szóval hetekig készülőd­tünk, és ez a készülődés fel­fokozta bennünk az ünnepi várakozást. Manapság min­den egyszerűbb, minden ké­szen kapható. A szülök he­lyett a rádió, a televízió mond mesét, és melyik gye­rek hajlandó manapság aranydiót mártogatni, almát fényesíteni, amikor mindent előre gyártanak, megvásárol­nak számukra? Van ebben biztosan egy jó adag nosztalgia is, de ha meg is szépíti a régmúlt dolgokat az emlékezés, annyi bizo­nyos, hogy sokszor mi ma­gunk vesszük el gyerekeink­től a készülődés, a tevékeny közreműködés örömét. Még úgy igazán játszani is elfe­lejtenek lassan, hiszen az új lakótelepek parányi terein sablonosán egyforma, ipari­lag gyártott eszközök sorakoz­nak. A hinta, a libikóka, má­szóka és a többi játékszer gyorsan megunható. A legki­sebbek még szerencsésebbek, hiszen egyetlen homokozóban több a fantázia, mint meg­annyi más eszközben. A ho­mokból lehet várat építeni, tortát, süteményt formázni, de ha csak gödröt váj és ta­vacskát képez a gyerek, ak­kor is csinál valamit. És mit tegyenek a serdü­lők? Számukra a legtöbb ját­szótér semmit sem kínál. Még olyan helyet sem. ahol lehet rohangászni, fogócskáz- ni. labdázni. A pingpong- asztal önmagában kevés. És a még idősebbek? Játszóte­reink — ritka kivételtől el­tekintve — csak a legkiseb­beknek készülnek, rajtuk kí­vül oda általában csak a szülök járnak. Sokan látják, hogy valami mást, többet is kellene. Tá­■fe A modellen is megfigyelhető, hogyan illeszthetők össze a beton-, fém- és műanyag elemek. núi lehettünk Miskolcon is néhány próbálkozásnak. A megyei könyvtár előtt „mín- tajátszóteret” létesítettek. Sikere volt, amíg el nem használódott a hintaló es a többi, fából faragott játék­sáén Üjdonságot itt az anyag és a néhány új forma jelen­tett. A fa azonban korhad, törik, hetek alatt használha­tatlanná vált az újmódi esz­közök java. De ha nem is így történik, akkor is rohamosan veszített volna vonzerejéből a „mintajátszótér”. Mert minden játékra gyorsan ráun a gyerek, ha nem tehet hoz­zá semmit, nem alkothatja újra. A jó öreg építőkockák még mindig verhetetlenek. Nyil­ván ez indította Dufala Jó­zsefet arra, hogy összerakha­tó, szétszedhető, ezer módon variálható (beton, műanyag és fém) építőelemekkel ren­dezzen be egy pihenőparkot. A szóban forgó park terve országos pályázatra készült. Ha valahol felépítik majd, bizonyára jól érzi majd ben­ne magát mindenki, az uno­kától a nagypapákig. Az épí­tőelemekből könnyen össze­állítható bármilyen pihenő- bútor, virágedény, de készít­hetnek belőlük pingpongasz­talt, lépcsőt, fürdőmedencét, homokozót és házikót is. Nem játékokat, hanem já­tékra csábító, izgalmas, moz­galmas környezetet kínál a tervező. Teret a fantáziának. Jó lenne, ha ez a pályamű nem kerülne azoknak a sor­sára, melyek szintén Miskol­con születtek, de csak más városokban arattak sikert! (békés) I.ord és Lady Greysioke az Afrika partjainál húzódó he- svek közölt él. Lady Greystoke, mint jobb hősnőkhöz illik, fiú­gyermekkel ajándékozta meg ferjeurát, s ugyancsak jobb hős­nőkhöz méltóan, bele is halt a szülésbe. S hogy a szerencsétlenség nem jár egyedül, az is bizonyítja, hogy nem' sokkal ezután ma­jom-horda támad Lord Greys- toke-ra és végez vele. Az álla­tuk magukhoz veszik a kisde­det, s a dzsungel mélyén egy önfeláldozó majom-asszony, Ka­ta vállalkozik felnevelésére. A majmok a kisfiút Tarzan- nak keresztelik, ami „köztudot­tan”, majomnyelven „fehér bő­rűt” jelent. Telnek az évek, Tarzan, aki szép szál férfi lesz, találkozik a szépséges Jane-nel, akibe tüstént beleszeret. A két ifjú úgy dönt, azonnal vissza­utazik Angliába. Hát. mi tagadás, erre a kissé áttetsző, naiv, és nem éppen természettudomány ilag hitelesí­tett mesére épült fel negyven változat, illetve negyven film- adaptáció. MAJOR OROSZLÁN SZELÍD BöMBOLÉSE D. W. Griffith felfigyelt a statiszták között egy rendkí­vül erő, izmos férfira, Otto E. Linkenheitre, S mivel éppen szüksége volt egy ke­mény felépítésű színészre, azonnal szerződtette Egy nemzet születése című film­jéhez, nevét pedig Elmo Lincolnra változtatta. Valamivel később Scott Sidney, a kor egyik divatos filmszakembere, miután 35 színészjelöltet kipróbált, úgy döntött, Elmónak ( adja ké­szülő filmje, a Tarzan cím­szerepét. 1918-ban el is ké­szült a Tarzan, a majom­ember, a National Film Cor­poration stúdióiban. Ezt kö­veti aztán a Tarzan román­ca, s még ugyancsak 1918- ban A bosszú. 1920-ban újabb két Tarzan-film „do­bogtatja” meg a nézők szi­vét, amit aztán még három újabb folytatás követ. Üjabb kalandok elé részben a fő­hős kora, részben a közben feltalált hangosfilm állít akadályt. Tarzan kis időre búcsúzik, hogy aztán a -Metro Gold- wyn Mayer cég produkció­jában új csatára induljon a közönség kegyeinek meg­nyeréséért. Ehhez segítségül veszik — s ez aztán szig­nálként meg is marad — Major oroszlán szelíd böm- bölését. Sol Lesser 1932-ben kezdi meg a -forgatást — egy ismeretlen új sztárral, aki ráadásul nem is a szinipá- lyáról kerül a kamerák elé. Johnny Weissmüller - azbn- ban csak mint színész kezdő, mint úszóbajnok világhíres­ség: az 1924-es párizsi, az 1928-as amszterdami olimpL án a 100, 400 méteres gyors­úszásban, valamint a stafé­tában öt aranyérmet szer­zett. Még 1934-ben is indult versenyen, összesen 67 vi­lágrekordot felállítva, 52- szeres amerikai bajnokként. Nos. Johnny Weissmüller. Például az északi fény Az Interkozmosz-program- ban részt vevő szocialista or­szágok új kísérletbe kezd­tek. A kísérlet célja, hogy teljes mélységében feltárják a Föld mágneses terében zajló olyan jelenségek szer­kezetét. mint a mágneses vi­harok és az északi fény. Az Interkozmosz—18 műhold se­gítségévei végae«. kísérlet­ben a szocialista országok tudományos kollektívái — az SZTA iono - rádió­hullám-terjedési és Föld- mágnesességi, a moszkvai egyetem magfizikai, a CSTA geofizikai, az NDK, Ma­gyarország, Lengyelország és Románia elektronikai kuta­tóintézeteinek szakemberei — vesznek részt. Megcsapulás, legényavaíás Népi szokások aprószentek napján Iskolás korú, fiúk négy-öt tagú bandákba verődnek, kéz­be veszik a fűzfavesszőből jó előre megfont korbácsokat, s kora reggeltől végigjárják a rokonokat, szomszédokat, is­merősöket. Illő kopogás után ezzel a rigmussal lépnek be a házba: ,,Hála Isten hogy meg­értük aprószentek napját, de nem búval, bánattal, hanem örvendetes napokkal”. A be­köszöntő után a fűzfavessző korbáccsal, a suprikával vé- gigütögetik a ház népét, mi­közben újabb rigmust mondo­gatnak ; ,.Egészséges legyen, Keléses ne legyen, Káposztába sok húst tegyen”. A gyerekek ezért a „verekedésért” nem szidást kapnak, hanem aján­dékot: almát, diót, süteményt, s ott, ahol a közelmúltban is élt még a szokás — például Baján —, pénzt is. • A legtöbb felnőtt, ha más­honnan nem is, hallomásból ismeri még a Miklós-napi, karácsonyi, újévi, vagy a Luca-napi népi szokásokat, a téli napforduló ünnepsoroza­tai Jcözül alig esik szó viszont december 28-ról, aprószentek napjáról. Pedig nem is olyan régen még az egész ország területén ismerték és gyako­rolták az ezen a napon szo­kásban levő korbácsolást, vagy ahogyan vidékenként mondják: vesszőzést. csapu- lást, mustározást, suprikálást. I sibárlást, zsibározást. Az aprószentek napja egy­házi eredetű ünnep, a betle­hemi gyermekgyilkosság em­lékére alakult ki, amikor is Heródes király — a Biblia szerint — a napkeleti böl­csektől értesülvén Jézus szü­letéséről, hatalmának bizto­sítása érdekében minden két éven aluli fiúgyermeket le- öletett Betlehemben. De hogy az emlékünnep köré kiala­kult szokások mennyire vi­lágiak, arra a középkorból már maradt ránk bizonyíték. Temesvári Pelbárt, a XV. század ismert prédikátor­írója egyik prédikációjában megfeddi azokat, akiknek ez az egyházi emlékszokás paj­zán, világias tréfálkozásokra ad alkalmat. Egy nemrégiben előkerült adat szerint Krakkóban ta­nuló diákjaink is hódoltak a vesszőzés örömeinek. Egy, a magyarok által megvessző- zött lengyel diák 1507-ben panaszt tett az egyetem ve­zetőségénél. A tárgyaláson a diákok védekezése ez volt: csak otthoni szokást gyako­roltunk. Az aprószentek napi kor­bácsolás a hasonló vonások ellenére vidékenként sok jel­legzetességet mutat. Dunán­túlon például a téli időszak egyik legkiterjedtebb szoká­sa volt, néhány somogyi fa­luban Miklós-naptól egészen Üjévig tartott. A megcsapu- lás egyszersmind a lustaság ellen való orvosság Is. Csík­ban szép meggy-, nyír-, fűz­vagy más faágakból font és piros szalagokkal átkötött vesszőkkel történt a szertar­tás. Aprószentek napja sokfelé legényavatással is együttjárt. Kisalföldön. Szigetközben és a Székelyföld sok pontján a legényvezér fűzfavesszőből erős korbácsot font, és le­génytársaival felkereste a lányos házakat. Ott végig- vesszőzték a ház népét, s a leányok emlékül színes sza­lagokat kötöttek1 a korbácsra, a szülők pedig étellel látták el a, legényeket. Ok aztán egy közös lakomán fogyasztották azt el. kizárólag férfitársa­ságban. bőséges italozással egybekötve Különféle szer­tartások is kapcsolódnak az eseményhez, oéldául a fel­serdült legényeket leöntik egy pohár borra! vagy le­génykoronát tesznek a fejük­re, ami azt jelenti. hog£ ez­úttal joguk van lányos há­zakhoz járni, és a , felnőttek •MTiat.ságain részt venni. LÁSZLÓ KATALIN aki állítólag valahonnan Te­mesvár mellől került ki a tengerentúlra, igazán ideális hős volt a regény olvasói számára. Szép. izmos, mar­káns arcú, 1,90 m magas. 98 kiló, s ráadásul rendkívüli hangadottsággal: ötoktványi hangterjedelemmel rendel­kezik. Tizenkét Tarzan-film főszerepét játszotta. így el- vitathatatlanul . egybeforrt Tarzan alakjával. BANKIGAZGATÓ LETT FLORIDÁBAN De hát bármilyen siker volt is Tarzan, a majomember, a Tar­zan szökése, vagy Tarzan és a leopárdasszony, és még inkább a naivan antifasiszta Tarzan diadala, bizony Johnny Weiss­müller felett is eljárt az idő. és ugyebár behúzott hassal, elhízva már nem lehet könnyeden a liánokon himbálózni. Weissmül­ler visszavonult, bár még fel- feltünt egy-égy tévésorozatban. Eleinte bankigazgató volt Flori­dában, majd mindenféle előny­telen üzletkötés után sportisko­lát nyitott ... Persze, sok Tarzan jött a kö­vetkező években is. Buster Crabbe, a szőke Denny Miller, Mike Henry és Lex Barker. Lex Barker, akit a magyar közönség is ismer. 1948-ban vet­te át Tarzan szerepkörét. Há­rom filmet is forgatott, s úgy tűnt, az egykori kaszkadőr im­már végleg megtalálta helyét Holl5'\vood istenei között. De 1952-ben nyilvánvaló lett. a kö­zönség beleunt a témába. s Barkert egyszerűen elbocsátot­ták. Munkanélküliként sodródott át Olaszországba, alioi a véletlen Fellini útjába hozta. A nagy rendező azonnal rábízta Az édes élet egyik kis epizódját. Lex Barker Anita Eckberg unatkozó, kiöregedett filmszínész férjét \ formálta meg, némi rosszindu­lattal mondhatnánk, önmagát. Barker azonban a pillanatnyi feltűnésből nem tudott tőkét ko­vácsolni. Ezután is sorra „B”- kategóriájú filmecskék sztárja lett. köztük a nyugatnémet tő­kével készülő Winnetou-soro- zatnak. (Mi is az Ezüst-tó kin­cse egyik ^főszerepében láthat­tuk.) Aztán eljátssza egy olasz kiadású Robin Hood-sorozat fő­szerepét, majd ilyen-olyan szu­perprodukciók izomembereit. De már senki sem figyel rá. Az újságok legkevésbé. ÉLETE UTOLSÓ NAGYJELENETE Csak akkor került újra a lapok címoldalára, amikor pár éve egy májusi délutá­non összeesett Manhattan utcáin, s a gyors infarktus a helyszínen végzett vele. A dzsungel királya a flaszteren j halt meg — szólt a zengze- í tes cím. s a világ megdöb- ! benve vette tudomásul, hogy f a közönyös járókelők által kikerült holttest a mindösz- sze 54 éves hajdani színészé. Lex Barker, az utolsó igazi . Tarzan, a dzsungel királya, ’ az utcán halt meg. Ez volt 1 élete utolsó nagyjelenete. A Tarzan-sorozat 1966-ban leállt. Vajon lesz-e valaha I folytatása ’ NEMLAHA GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom