Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-20 / 273. szám
jf: Feszültséget, áramerősséget, sőt teljesítményt is tudnak már mérni (Kerényi felv.) Mi a villanycsengő bemeneti jele? A tantárgy neve: Technika Az Oktatási Minisztérium rövidesen beszámoltatja azt a húsz tanárt, aki az ország húsz gimnáziumában szeptembertől a Technika nevű tantárgyat tanítja: mire mentek a maguk elsőseivel? Szabó Kálmánnak, a Kilián Gimnázium fizikatanárának is többnyire kialakult véleménye van a kísérletről, a formáról és tartalomról, és természetesen az első „E” osztályról, akik némileg meglepve vették tudomásul, hogy a tanár úr harmadmagával érkezik a fizikaelőadóba. De a meglepetés csak addig tartott, amíg a szokatlant megszokja az ember. Minket éppen úgy, mint egy űj tantárgyat. — Az az igazság, hogy nekem is tanulni kellett, amit tanítok — mondta Szabó Kálmán —, legalábbis másképpen kell rendszereznem, amit tudok. A Technika ugyanis a fizikára épül, de mégis másféle ismereteket közöl, főképpen pedig egészen mást akar elérni, minthogy az elméletet tudja a gyerek. Enélkül természetesen nem megy, de ennek a tantárgynak éppen az a lényege, hogy az elvontat azonnal a gyakorlat nyelvére fordítsuk, a fiatalok praktikus érzékét, lényeglátását fejlesszük. Műszaki berendezések tömege, az egyre fej- letebb technikának okos, hasznos produktumai köny- nyítik meg az ember mindennapjait. Anélkül vesszük ezeket igénybe, hogy tudnánk, mi miért, hogyan szolgál bennünket. Pedig a háziasszonynak sem árt, ha tudja, mit jelent a mosógép kettős szigetelése, az autóst is kevesebb meglepetés éri, ha ismeri a gépkocsija lámpájának, kürtjének, sőt motorjának működési elvét. De még ennél is többet szeretne ez az új tantárgy: műszaki gondolatokat próbál adni, amelyeknek birtokában gondolkodni, dönteni tud,’ és önállóan cselekszik az ember. Aki volt diák, tudja, hogy a fizika előadó éppen az a hely, ahol mindhárom tevékenységre számtalan alkalom kínálkozik. Az első „E” osztály feszültséget és áramerősséget már tud mérni, de a teljesítmény méréséhez elöljáróban nem árt gondolkodni. — Ha ötvoltos a méréshatár, mennyi a műszerál. landó? — hangzik h kérdés, és villamosmérnöknek indult kollégám majd elrepül a gyönyörűségtől. Különösen akkor, mikor több kéz emelkedik a padsorok fölé. Tudják, sőt tudják azt, is, hogy hia a feszültséget beszorzom az áramerősséggel, megkapom a teljesítményt. Ha meg kell mérni, sincs semmi baj: a villanycsengő másfél wattos. — Mire jó nekem, ha tu- tom, hogy a csengő teljesítménye másfél watt? Gondolkozzatok! ... Az első „E” nagyobb részben lányosztály, és míg a magam logikájának kipróbálására töröm iá fejem a feleleten, azon gondolkodom, milyen gondolatsor fut most végig az ő gondosan fésült frizurájú fejükben. Tiszta, világos fejükben, mert a válasz nemcsak, erre ia kérdésre születik meg, hanem - amíg morfondíroztam, azt is gyorsan kiderítették, hogy a villanycsengő bemeneti jele (hia megnyomom a gombot), és a kimeneti jel (megszólal) közötti bizonyos másfél watt teljesítmény felettébb nem mindegy. Nem mindegy, hogy milyen gazdaságos egy masina, mert igen nagy különbség van a százötven és a háromszázötven forintos villanyszámla között. Kezdem érteni végre, mit is akar ez az új tantárgy, miért van a tankönyv minden feladata előtt ez a szöveg: Gondolkodjunk, válaszoljunk!, mikor elhangzik az iskola csengőjének „kimeneti jele”. Gyorsan eltelt a negyvenöt perc. — Fizikaórákon is sokat mérünk, de a technikaórákon az egész osztályt foglalkoztatni kell; nyilvánvaló, hogy a logikájuk mellett a kézügyességük is fejlődik, leköti a gyerekeket, amit el kell végezniük. Ha befejeződik az idei kísérlet, és a következő tanévtől, az új gimnáziumi dokumentumok bevezetésével együtt ezt is országszerte tanítják, már könnyebb dolguk lesz az iskoláknak, és évek múlva mindnyájunknak. A Technikát ugyanis az általános iskolában is öt éven keresztül tanulják, és ehhez kapcsolódik ia gimnáziumi két év; akkor . már lesz mire építenünk. Előtanulmányok nélkül egyelőre soknak érzem, amit az elsős tankönyv előír, és jobban figyelembe kell venni a későbbiekben az életkori sajátosságokat is: mi érdekli a gyereket? A minisztérium jól előkészítette, a szükséges eszközökkel is ellátta a kísérleti oktatásban részt vevő húsz iskolát, és az új tankönyvekben már a mi véleményünk is benne lesz. Az elsős könyv bevezetője így foglalja össze a tudnivalók lényegét: „Gondolkodni, dönteni, ellenőrizni.. és a tapasztalatok felhasználásával jobban csinálni.” Szabó Kálmán így fogalmaz: — Senkinek nem ártott még meg, ha nemcsak mondta, tudta is, hogy mit jelent, hogy Szikszó Miskolchoz huszonöt kilométer, és egy mosógép motorja 300 wattos. Ennél már csak iaz hasznosabb, ha az ember úgy vesz nyolcezer forintos sztereó- rádiót, hogy tudja, mire figyeljen a vásárláskor. MAKAI MARTA Pályaválasztási plakátok Versmondó verseny úttörőknek A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából • versmondó versenyt rendeznek ma délután 3 órától a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban. Ugyancsak az ifjúsági házban — 4 órakor — nyílik a pályaválasztási plakátpályázatra beérkezett legjobb munkák kiállítása. A bolygók együttállása Előadásra és távcsöves bemutatóra várja a nagyközönséget a miskolci Uránia Csillagvizsgálóba Szabó Gyula, a csillagvizsgáló vezetője. Az érdeklődők a bolygók együttállásáról hallhatnak tájékoztatót és a távcsöves égboltnézés mellett megtekinthetik a Végtelen út című színes amerikai filmet. A program ma esite 6 órakor kezdődik. A KMP megalakulásáról Dokumentumműsorok a rádióban A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának időszakáról, az akkori helyzetről két dokumentumműsor hangzik el a rádióban a napokban. Forradalomról forradalomra a címe Kerekes István és Miilei György összeállítánának, amelyben Szántó Béla és Kun Béla visszaemlékezésével idézik fel a késő őszi napok eseményeit. jelentőségét. A műsort november 20-án, ma, 17 órakor hallhatják a rádió- hallgatók a Petőfi adón. A párt megalakulásának körülményeit tárgyalja a Százszor mertek bátrak lenni című műsor, Szél Júlia ösz- szeállítása is. Régi hangszalagok segítségével idézik fel — november 24-én, pénteken 16.05-kor a Kossuth adón — Ék Sándor, Franyó Zoltán, Uitz Béla visszaemlékezéseit. Münnich Ferenc arról beszél, hogyan jutott a százezer magyar frontokon, határokon keresztül haza. műsor Ma este a színházban Don Carlos Verdi négyfelvonásos operáját, a Don Carlost mutatja be ma este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban a debreceni Csokonai Színház társulata. A Kertész Gyula rendezte előadást Szabó László és Tarnay György vezényli, közreműködik a MÁV Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház és a Járműjavító Vállalat énekkara. HÉTFŐ• Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 1*2.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk Hallgatóink, nak. — 12.50: Zenei érdekességek. — 14.40: Oravecz Paula köszöntése. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kóruspódium. — 15.26: Visszapillantó. — 16.00: Hírek. 16.05: Régi magyar dalok. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. — 17.10: Német népdalok. — 19.15: Lipcsei lépték. — Este. — 21.00: Látogatás a lipcsei Operaházban. — 22.30; Boccaccio: Dekameron. — 23.31: Hidas: Gyászzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczene. — 13.25: Kultúra és gazdaság. — 14.00: Kívánságműsor. — 17.00: Dokumentumműsor a KMP megalakulásáról. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Népi zene. — 19.50: Tánczene. — 20.30: Hí. rek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Népi zene. — 23.15: Lehár-ope- rettekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Emberek, utak, járművek. 199. magazinműsor (KRESZ-oktatás a Volán 3. sz. Vállalatnál. — a leggyakoribb őszi közúti balesetek okai.) Riporter: imreh József. — Napjaink kérdései (Wirth Lajos jegyzete.) — Sport. — Slágerkoktél. —18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A politikai könyvhetek megyei megnyitója a TVK polipropiléngyárában.) — Énekegyüttesek műsorából. (A Bacholore és a Kingston trió felvételei.) — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság következő napi számából. A béke forradalma T. Mindenki mást vár Október 31-én a város utcáin hömpölygő, a békét és a békés forradalmat ünneplő tömeg úgy gondolta, hogy valami végleges és új kezdődik Magyarországon. S talán alig páran voltak közülük annak tudatában, hogy milyen súllyal nehezedik a fiatal magyar demokráciára a „hogyan tovább” kérdése. A régi lerombolását milyen új építése követi? A rendszer romjai a kezdetet, vagy a véget jelképezik? A tanácstalanságot, az elképzelések különbözőségét jól jellemzik Babits Mihály szavai; „Micsoda forradalom ez? Polgári forradalom? Negyvennyolcas szabadságforradalom? Nacionalista? Vagy antinaciona- lista forradalom, vörös forradalom, szocialista, társadalmi? Magyar vagy emberi? Vagy éppen a bolseviki anarchia szellemének első és még álcázott kirobbanása a Rend palackjából? Máshogyan látja minden párt. máshogyan minden osztály, igazán mint egy varázstüneményt: mindenki a maga szíve szerint lária! És mindegyik mást is vár tőle .. Persze, a hatalmon levők azért tudták, hogy mit akarnak. Helyesebben, hogy mit nem. Már közvetlenül a győzelem utáni órákban ezer tanújelét adta a mi 1913-as demokratikus forradalmunk annak, hogy mennyire a polgári talajon áll. A városban tízezrével, az országban százezrével található fegyverek összeszedése, a pacifikálás, a forradalom befejezésének hirdetése, a megálljt-kiáltás, az áldozatok százait követelő kíméletlen rendcsinálás, a népi öntevékenység lecsende- sítése-leszerelése, egyszóval az addigi eredmények legalizálása azonnal megindult. Bár ezek az eredmények egyelőre még a jövő ígéretei voltak. A kormányban részt vevő valamennyi erő egyetértett a magántulajdon fenntartásában, a feudális akadályok többé-kevésbé következetes lebontásában, a formájában még tisztázatlan függetlenségben és a történelmi Magyarország területi integritása fenntartásának szándékában. Ügy vélték, hogy ezeket a célokat csak valamilyenfajta nemzeti egység összekovácsolásával érhetik el, s ezt a nemzeti egységet demokratikus-polgári alapon látták — kül- és belpolitikai okok miatt — leginkább megvalósíthatónak. Ezért vált jellemzővé a kormány tevékenységére a kétfrontos harc és a kétirányú kegyosztogatás; az ellenforradalom és a forradalmasodó néptömegek elleni küzdelem ugyanúgy, mint a mindkét félnek, valamennyi osztálynak gesztusokat nyújtó politikai parttalanság, a döntésképtelen határozatlanság. Maga Károlyi írta, hogy „amit ez a kormány csinált amolyan 50 százalékos egyez kedés volt a régi és az ú rend között”. Dehát a hatalom polgár' volt, s a kétfrontos harcnerr egyforma eréllyel folyt, a csa pások nem egyenlően oszlot tak meg. Találóan jegyzi meg Hajdú Tibor, a korszak történésze: „Ebben a történelmi pillanatban a polgári demokrácia fő funkciója nem az volt, hogy megvédje a demokráciát az önkényuralom ellen, hanem hogy megőrizze a polgárit a népivel szemben, a fennálló határokat az új nemzeti törekvésekkel szemben.” A kormányzat, egyensúlyozó és lavírozó politikája csak addig lehetett eredményes, amíg a szociális és nemzeti célók megoldásában a siker reményével kecsegtethette az őt támogató tömegeket. Így is csak , állandó kormányzati válságokon keresztül sikerült a forradalom kényszercsinálta vezetőinek felszínen ma- raöniok. Ám, az év végére kiderült, hogy a Nemzeti Tanácsban megtestesülő nemzeti demokratikus egységfrontot még ez a politika, még Károlyi Mihály mindenkitől elfogadott és tisztelt személyisége sem tarthatja sokáig felszínen eredeti formájában. Egyre erősebb támadások érték a rendszert mindkét oldalról, egyre inkább fokozó- .dott a változtatást követelők íangereje és befolyása. A Közép-E urópában csak Magyarországra jellemző politikai-hatalmi patthelyzet, a gyakorlatilag kettős hatalomnak tekinthető régi közigazgatás-helyi tanácsok egymással párhuzamosan létező és harcoló hatalmi szimbiózisa eredményezte aztán, hogy a bel- és külpolitikai széli árás változásainak hatására előre, a proletárdiktatúra irányába, le hátra, az ellenforradalom elé is lehetséges volt a kibontakozás. Mint ahogy ténylegesen történt is. * (Folytatjuk) DERER MIKLÓS Szlovák televízió: 15.15: Hírek. — 15.30: A szocialista társadalom fejlődésének időszerű kérdései. — 16.00: Angol nyelvtan- folyam. — 16.30: Hírek. — 16.35: Tévétoma. — 16.40: Sportmagazin pioníroknak. — 17.15: Iskolatévé. — 17.55: Publicisztikai műsor. — 18.10: A CSKP gazdaságpolitikája. — 18.40: Esti mese. — 18.50: Idő járás jelentés. — 18.55: A kézilabdajáték szabályai. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Tévéjáték. — 20.50: Időszerű kérdések. — 21.30: Tvhíradó. — 22.00: Dokumentumfilm. — 22.55: Sporttükör. Miskolci Nemzeti Színház (7): Don Carlos. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. FILMSZÍNHÁZAK* BÉKE: Bocsánat, itt vernek? Mb. szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hne és 8 órakor KOSSUTH: Egyszeregy Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor Kossuth, éjszakai vetítés: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak Mb. szí. francia film 14 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB: Érintés Szí. svéd—amerikai film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor TÁNCSICS: Pokoli torony I—n. Szí. amerikai film Dupla és másfél hely ár! Kezdés: f5 órakor TÁNCSICS FILMKLUB: Érintés Szí. svéd—amerikai film 18 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor SZIKRA: Mimino Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor PETŐFI: Police python 357 Szí. francia—NSZK film 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: í5 és f7 órakor FÁKLYA: Kialudt tüzek fénye Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4 és f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB: Véd őszinek Szí. lengyel film 14 éven felülieknek! Kérdés: f8 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÚDY: Az Ezüst-tó kincse Mb. szí. jugoszláv—NSZK film Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY: ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor ADY MOV. HÁZ, KLUBMOZI: A rendőrnő Olasz film 14 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor PERECES: Bocsánat, itt vernek? Mb. szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Kezdje- 6 órakor HÁMOR: Egyszeregy Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor * SZIRMA: Egyszeregy Szí. magyar film Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Forradalmi ról forradalomra. — 8.57: Népdalok, néptáncok. — 9.44: Zené» kéneskönyv. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. — 10.35: Zene« kari muzsika. — 11.40: A bol, dog ember. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szabó Ferenc kórusdalaiból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedélelőtt. \
