Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-20 / 273. szám

I Kommunista sxamhat a járműjavítóban Pénteken letették a kala­pácsot, ám szombat hajnal­ban is kitartóan csörgött a vekker! Mentek dolgozni; kommunista szombatot tar­tottak a szabadnapon. Csak­nem 7C0 ember, a MÁV Mis­kolci Járműjavító üzem mun­kásai. Az üzem KlSZ-bizottságá- nak titkára, Apró Lajos is korán kelt. A műszak 5 óra­kor kezdődött — Ez a második szabad szombatunk az idén, amikor bent. vagyunk — mondja. — A KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére szer­veztük, fizikai dolgozóinknak csaknem kétharmada jött be reggel, a KISZ-tagok szinte kivétel nélkül itt vannak. Társadalmi munkaakcióban készítjük az úttörővasútnak, a két panorámás kis kocsit; 3600 órát fordítunk a mun­kára. A forradalmi ifjúsági napokra adjuk majd át a miskolci pajtásoknak. Kalapács dong, hegesztő­pisztoly szórja szikráit, a majd’ százéves 7/b gyáregy­ségben 172 ember serényke­dik. Kéttengelyes vasúti te­hervagonokat reparálnak. A szinte újjávarázsolt kocsik­ban az utasok is gyönyörköd­hetnek; a kilencedik és a nyolcadik vágányon álló sze­mélyvonatokból átlátni a jár­műjavítóba. # Készül az úttörővasút panorámás kocsija. Egyelőre még csak az alváznál tartanak... (Kiss József felvételei) A műszak végét most ha­marabb, tizenkét órakor je­lezték. Kiállítás nyílt a 60. évforduló tiszteletére. I. S. # Pattog a szikra, megújul a tehervagon Egy nap 34—40 kocsi hagy­ja el kijavítva az üzemet. Ma sem kevesebb. Ennyi vagont tudnak visszaadni a forga­lomnak, tulajdonképpen ter­ven felül. Az őszi szállítási csúcsban minden kocsira szükség van. ■ ■ A járműjavítósok indítot­ták útjára az Egy nap Mis- kolcért mozgalmat, s a kom­munista szombat is ennek jegyében zajlott. A munká­sok keresetüket a város gyer­mekintézményeinek támoga­tására ajánlották fel. Az első kommunista szom­bat bérét pedig a bejáró dol­gozók falvai kapták; a cél itt is a gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék, játszóte­rek fejlesztése volt. . A Dózsa György szocialis­ta brigád teljes létszámban vesz részt a pluszműszakon. A brigádvezető, Kőszegi Ist­ván: — Taktaharkányból járok be, az év elején az én fa­lum is kapott 10—15 ezer fo­rintot. Akkor a miskolciak is dolgoztak a Halukért, most mi is dolgozunk Miskolcért. A tanműhely vezetője, Kvaszta Ferenc kis birodal- í mába kalauzol. — A tanulók most iskolá- I ban vannak, de hogy ne ma­radjon kihasználatlanul a műhely, ide is osztottunk be embereket — mondja. A főmérők Gedeon Béla alkatrészeket készít asztali fúrógéppel, a fődiszpécser Szabó László reszelőt fogott kezébe. Tréfálkoznak, né- hányan harsányan követelik a normást, hogy mérje csak le a főnökök teljesítményét. De most a normás is hegeszt valahol. Fémsiló, lemezből Vadász-hétvége Hatezer tonnás fémsiló építését kezdték meg a Rá­baköz központjában, Csor­nán. Helyét a vasútállomás szomszédságában jelölték ki, ott, ahol az iparosodó kis­város ipartelepét alakítják ki. A gabonatároló kivitele­zője a győri Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az ala­pokra 3 méter magas beton­tölcséreket építenek, s ezek­re helyezik majd rá a fém- cellákat, A cellák alkatré­szeit a Borsodnádasdi Le- mezárugyár készíti. A fém­silót 1980 első felében adják át rendeltetésének. Borsodban Jó néhány borsodi vadász- társaság területén dörögtek a fegyverek a hét végén. Szom­bat-vasárnap hajtóvadászatot rendeztek többek között az aggteleki hegyvidéken levő Szin környékén, valamint a Bükk déli lábánál fekvő Cse­répfalu határában. Itt a ké­sei érés miatt még lábon álló kukorica valósággal „vonzza” a vaddisznókat. A dúvadak nagy számára jellemző, hogy egyetlen község, Kisgyőr ha­tárában egy hónap alatt több mint félszáz vaddisznó került puskavégre. Foglyászó hétvé­gét tartottak szombat-vasár­nap a bodrogközi részeken, Ti-szakarád, Karcsa környé­kén. A Tisza menti részeken, Ároktő, Csobaj, Tiszakeszi ligeterdeiben és füzeseiben pedig fácánok kerültek' terí­tékre. Az „Ilyen gazdagok vagyunk?” címmel futó, hetekig pro­longált vita egyik hozzászólója beszámolt egy miskolci talál­mányról A lényege az, hogyan lehetne a kétségkívül egy­szerű és olcsó (?) egycsövetes bérházi fűtési rendszert olyan­képpen módosítani, hogy a hőszolgáltatási vállalat is (no meg az államháztartás is, hiszen a távfűtés dotált tevékeny­ség), és persze a lakó is jól járjon. Műszaki ismerétek híján meg sem kísérlem, hogy az új­módi eljárást vázoljam. Tény az, hogy a. lakásonként mint­egy kétezer forintos költséggel felszerelhető kiegészítő appa­rátus lehetővé .tenné, hogy a lakó hidegre állítsa a radiátort, ha melege van. Az új bérházi lakások már évek óta,ezzel az egycsöves rendszerrel készülnek, falra függesztett tilalmak, gyakori ellenőrzések igyekeznek elejét venni a lakó önké­nyeskedésének. Mit csinálhat a jobb sorsra érdemes, izzadó, de előírás-tisztelő lakó? Sarkig tárja az ablakot. Hadd jöj­jön befelé a hűsítő ájer, s távozzon a bolondító hőség. Nincs mit szépíteni a tényeken. Fűtjük az utcát. Az em­ber nehezen érti, hogyan egyeztethető ez össze az ésszerű gazdálkodásra és takarékosságra törekvő intézkedésekkel. Csöppet sem rugaszkodunk el a valóságtól, ha feltételezzük, hogy az ab lak- légkond ic ioná lót használó kedves lakó vala­melyik nagyüzemben dolgozik, ahol nemcsak a népgazdasá­gi szigor, hanem a jobbra törekvő önbecsülés is kemény ta­karékossági terveket készíttetett és hajtatott végre. Milliók­ra rúg az anyag- és energiatakarékosságból származó meg­takarítás. A vállalati energetikus helye, rángja, szerepe az utóbbi években előrébb került a vállalati ranglistán. A cosi­nus fit, a villamos energia tervszerű felhasználását jelző mu­tatót árgus szemek lesik. A tervezett és időarányos fogyasz­tás legjobbjai anyagi visszatérítésben részesülnek. Díjazzák az üzemanyag-takarékos gépkocsivezetőket is, s az újítási irodán legnagyobb becsülete azoknak az ötletembereknek van, akik valami gyors, hasznos tippet hoznak az ésszerű spórolásra. Számolnak, számolunk kicsiben és nagyban. Az egyik cégnél látható egy nem mindennapi tabló. A cég két vezető embere, csak úgy magánszorgalomból, pár perces munkával összeszedett egy kiállításra való csavart, szöget, alátétet az udvaron és a műhely sarkában. Csaknem kétszáz , forintot ért alkalmi kutatásuk. Nem teremtettek új értéket, de értéket mentettek meg a pusztulástól, a korántsem szük­ségszerű enyészettől. S ezek a marék csavarok ha őssze- tesszük — tonnáikra, millió forintokra rúgnak. A diósgyőri kohászat energiatakarékossági tervének sikeres megvalósí­tása például többet tesz ki, mint egy kisebb üzem egy esz­tendei termelési értéke. Számtalan jó példa van. S a körülmények egyre inkább arra ösztökélnek, hogy sehol se hiányozzon a jó háziasszony okos, beosztó, s minden pazarlástól óvakodó gazdálkodása. (brack/# Tartósítás széndioxiddal Űttörováros épül Győr mellett J A sokoróaíljai dombvidék egyik festői fekvésű völgyé­ben, társadalmi összefogás­sal épül a győri úttörőváros. A 15 hektáros terület terep- rendezésével már elkészül­tek, s megkezdték a főépü­let alapozását, valamint a sportpályák építését. A győ­ri úttörőváros lakóépületei mellé 20 kispálya, szabadté­ri színpad és medence, uszo­da kerül. Az építkezéshez a város üzemei, intézményei eddig csaknem 30 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlottak feL lesi iiácstapi ioiairái 1978. november 22. Dr. Terplán Zénó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, I. e. Iá., 16 órától. 1978. november 23. Felvinczy Ernő, Szeles ntcai Alt. Iskola, 17 órától; Hajdú Bálint, 40. sz. Általános Isko­la, Herman O. u. 2., 18 órától. 1978. november 24. Ádám Jánosné, 48_as u. 15., 17 órától; dr. Konczwald Bar­na, 34. sz. Általános Iskola, Könyves K. u. 2., 17 órától; Maiiák István, Pereces, bollóal- jai bölcsőde, 16 órától; Szanyi Péter, Szilágyi í). u. 53., 17 órá­tól ; Szolga István, 40. sz. Ál­talános Iskola, Herman O. u. 2., 17 órától; Szuchy Róbert, Kon­dor Béla u. 16., 17 órától. 1978. november 25. Daragó Jánosné, Németh I. u. 28., 17 órától; Rózsavölgyi Ká­roly, Nagy Hona u. 2^ 17 órá­tól. 1978. november 27. Budai József, Kammel Lajos, né, Kalló István és Pásztor Ist­ván, 1/2. pártalapszervezet, Ba­ross Gábor u. 18., 17 órától; Deák Béla, Éder Gy. utcai Ált. Iskola, 18 órától; Kovács György, Hoffmann O. u. 25. alagsor, MHSZ-klub, 17 órától; Kovács Vilmosné, IH/I. pártalapszervezet, Marx K. u. 49., (Szikra mozi), 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15. fszt. 2., 18 órától; Tóth Tibor, ll. sz. Általános Iskola, Dankó P. u. 11., 17 órától; Van- czák Gyula, III/2. pártalapszer­vezet, Győri kapu 123., 17 órától; Széndioxidot használnak a kukorica tartósítására a Fe­jér megyei Alesutdobozon: a széndioxid adagolással ugyanis megakadályozzák, hogy a betakarítás után a szemek maguk is széndioxi­dot -termeljenek, bomlásnak induljanak. A tervek szerint 100 vagonnyi termést tárol­nak az idén ezzel a mód­szerrel Színe és Ingervadászok A középkorban otthagyták erős váraikat, birtokaikat, asszonykájukat, beálltak ke­resztesvitéznek, gyilkoltak, párbajoztak, messzi földeket láttak és hódítottak meg. Ök voltak az ingervadászok — olvasom egy külföldi lap­ból átvett cikkecskében. A pszichológusok szerint — bír zonyítják a tesztvizsgálatok — ma is élnek közöttünk olyan emberek, akiknek az átlagosnál jóval több ingerre van szükségük ahhoz, hogy kellemesen érezzék magukat Csakhogy manapság nehe­zebb dolga van az ingerva­dásznak. Zsoldoskatonának csak ott állhat be, ahol még mindig divatos a hódítóhad­járat és az emberirtás, a miénkhéz hasonló társadal­makban legfeljebb sárkány- repülő, ejtőernyős, avagy kaszkadőr lehet az illető — ha nem akar összeütközni a törvényekkel. Az alkohol és a szex ugyanis csak pót­kielégülést jelent számára. Mindezt végiggondolva már-már megsajnáltam a társadalom ezernyi írott és íratlan szabályával korlátok közé szorított ingervadászo­kat. Akkor azonban eszembe jutott, hogy némi anyagi ál­dozat árán, nap mint nap kiélhetik szenvedélyüket, és még attól sem kell tartaniuk, hogy hátrányos helyzetbe hozza őket az idegborzoló él­mények hajszolása. Vesznek egy gépkocsit — lehet akár Trabant is — és máris elin­dulhatnak izgalmas hódító útjukra. Onnan bentről néz­ve. teljesen új világ tárul szemük elé. Szürke, unalmas embertársaik például egyik pillanatról a másikra, buta, menekülésre is alig képes vadaikká válnak. Megijeszte­ni, kioktatni őket soha meg nem unható, magas ingerér­tékkel járó gyönyörűség. Ahány zebra, annyi kaland. Nem kell mást tenni, csak csikorgó fékekkel megállni a gyalogátkelőhely szélén, s aztán dobogó szívvel, boldo­gan élvezheti az ingervadász, hogyan ugrálnak előre-hátra a rémült járókelők. Amelyik túl sokat tétovázik, arra még rá is lehet ordítani, és ha netán visszaszól, akkor ki­alakulhat a hangpárbaj. Nem megy ugyan vérre, de azért ez is valami. Az igazi elszánt ingerva­dász azonban többnyire nem elégszik meg ennyivel. Igazi vadászterülete az országút. Itt bebizonyíthatja, hogy győ­zi lóerővel és vakmerőséggel is. Kanyarban előzni, „ki- centizve” eléje vágni a gyá­váknak, tunyáknak, ügyetle­neknek, már igazi férfihoz illő mulatság. A visszapil­lantó tükörben megjelennek a rémült, vagy bosszankodó arcok és aki még ennél is többre vágyik, az hátra mu­tathatja a nyitott kocsiab­lakon keresztül azt a világ­szerte ismert egyezményes jelet. Na jó. jó, de mit csináljon az, aki ingerhiányban szen­ved, gépkocsivásárlásra vi­szont nincs pénze? Ö hol ke­ressen az idegeit kellemesen borzoló kalandokat, hol, ho­gyan mutassa meg, hogy le­gény a talpán? Nem kell el­keseredni, az alkoholon, nő­kön. szárnyas és szárnyatlan járműveken kívül is lelhető ingerforrás éppen elég. Per­sze, egyikből sem meríthet veszély nélkül az izgalomra vágyó, no de éppen a koc­kázat adja a savát, borsát a vadászatnak. Azonnal megszabadul a szürke hétköznapok unalmá­tól, aki mondjuk egy terme­lési tanácskozáson komolyan veszi a főnök szózatát; „Mondják meg bátran a vé­leményüket, ne fukarkodja­nak a kritikával sem, kartár­sak!” És aki ennél is több izgalomra, szívszoritóbb ve­szélyekre vágyik? Nos, an­nak azt ajánlom, hogy ne Csak saját vállalatánál kriti­záljon, hanem valamivel fel­jebb is. Mondja meg a vé­leményét határozottan, ke­ményen, például a ... Te atyaisten! Majdnem kisza­ladt a számon, hogy kinek és 'hol. De még id'ejébep vissza­szívtam. Ne értsék félre, nem azért, mert . ..,hanem azért, mert én nem vagyok inger­vadász. Mi több; sima, egy­szerű vadász sem, Arra pe­dig nem pályázom, hogy tró­feát csináljon szegény fe­jemből valamelyik helyi*!! nagy vadász. Már úgy ér­tem;' ingervadász. (békés) hiisiOiCéri, Cosinus fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom