Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

★ A Tiszai Vegyikombinát irányítótermében (Angyal László felvétele) A hengersorokon Szép augusztus A Szemere-sarok veszélyesebb, mint a kohászat Füstbe ment milliók A Lenin Kohászati Művek hengersorain dolgozó brigá­doknak szép hónap volt az augusztus. A durvahengermű blokksora 79 ezer tonnás ha­vi tervét 85 115 tonnára tel­jesítette. Az eredmény ková­csai, az élen járók: Kádas Imre, Gombos József, Csorna Imre és Balaton László ve­zette szocialista brigádok voltak. Rekord született a bugaso­ron. Az 1964. évi rekonstruk­ció óta most teljesítették elő­ször 52 475 tonnára havi ter­vüket. Ezért legtöbbet Kele­men János. Béres Lajos, Lu­kács Béla és Szabados Vince szocialista brigádjai tettek. Van egy szólás: mindenütt jó, de legjobb otthon! Van egy másik is: az iskola a második otthon ... Ha a szá­mokat .vallatjuk, akkor egy­értelműi tény, hogy Miskolc iskolaváros. Szeptemberben tele'.élegzi magát fiatal éle­tekkel . . . Most. szeptember első fe­lében érdemes lelkiismeretes házigazdaként eltűnődni, hogy mit tesz a város az első na­pokban az őt éppen csak megismerő diákjaiért? Az alma mater legtöbbjük­ben nemcsak iskolát, falat, padot, katedrát, tanárok em­lékét és társakat jelent, ha­nem várost, városrészt, utcát, fákat, egyszer majd töpörö­döttnek tűnő, de valamikor óriásnak látott épületeket is. Szabó Lőrinc Tücsökzenéjé- nek kisdiákja óriásnak és ékszerésznek olvasta az ..Órás Ahogy sötétség borul a Bükkre. megelevenedik az erdő. A miskolc — egri ka­nyargós úton az autósok R-a’-'-an látnak a ref'ektor- fénybsn átszaladó mókuso­kat. vadmacsk ‘-ka*, és a fák s~:be menekülő nagvvada- ka* őseket, szarvasokat. Éiféltáiban különös hangok hallhatók, melyek közül élesen elválik és messze elhá'iaís-ik a párt kereső vagy páriukat hívó szarvasbikák bőyé«e. Sze^t-mher elsejétől engedé- l'xz'ék a szarvasok vadásza­tát és most kezdődik a nag.y- va^rk elejtsenek szezonja. Több kő' földi vendig je­lezte érkezését, s kért tr< vadra kilövési engedélyt. A nemesacélmű két sora. a finom- és a középsor 3032, il­letve 671 tonna túlteljesítést ért el. Jó eredményeket könyveltek el augusztusban a a többi gyáregységek is. Az. acélöntöde 108.8 százalékra, a vasöntöde 100,3 százalékra teljesítette augusztusi tervét. A kovácsoló gyáregység nagykovácsműhelyében a munkások 102,7 százalékra, a kiszolgáló gyáregységek kö­zül a gép- és villamos kar­bantartó üzem, a hengersori hengerek és forgattyús ten­gelyek kiszállítási tervéi 108 százalékra teljesítette. ás ékszerész” táblát, de gaz­dag emberke volt, mert Deb­recenben akkortól az ő lel­kében óriások is éltek. Kisdiákjaink, 14—15 éve­seink javarészt túl vannak már az első ország-, sokan az első világjárásukon is. de Miskolc, ez a második otthon felfedezni való territórium számukra. Azt. hogy mit fe­deznek fel belőle, rajtunk, házigazdákon is múlik. A Molnár Bála Ifjúsági Ház ma délután Miskolci sé­ták címmel diaképes előadást rendez az elsőéves középis­kolás diákoknak. Ha én iskola lennék, ha én kollégium lennék, akkor na­gyon gyorsan kölcsönkérnem az Ifjúsági Háztól a diákat. Diákörömnek! Ajándékként! A felfedezőknek! B. G. Népgazdaságunknak a vad- gazdálkodás, a vadászat szá­mottevő valutabevételi for­rása. Akadnak agancsok, amelyélt ezer dollárt fizet­ne!. a külföldi nimródok. Az idén 800 szarvasra emel­hetik puskájukat a vadászok, melyei; közül 2—000 lehet bika A helyes vadgazdálko­dás érdekében ilyenkor lövik ki a se'ejtbikákat, a rendel­lenes növ'sű agancsosokat. az úgynevezett ..gyilkos" szarvas­bikákat amelyek az értékes trófeáid szarvasbikákat sok- szer meg 'ebzik, sőt meg is ölik. Szigorúak a természet törvényei, de az embernek is vigyáznia kell, hogy ne j bomoljon meg az egyensúly. I Milyen messziről hoztuk az álmot, mennyit kellett tanul­ni. megismerni az embernek ahhoz, hogy meghódítsa a harmadik elemet, a levegőt, aztán kilépjen a földgolyóról az űrbe? Milyen múltja, jele­ne. jövője van az űrkutatás­nak, űrhajózásnak? Űt a csil­lagok felé címmel, filmvetí­téssel egybekötött előadást tartanak ma este hat órakor az űrhajózásról az LKM mun­kásszállójában. (Folytatás az I. oldalról) Példásan folyik az iskola- tej-akció a bolgárföldi álta­lános iskolában. Juhász Györgyné élelmezésvezető tartja kezében az adminiszt­rációt. s a konyhai személy­zet szolgálja fel az uzsonna­szünetben és az iskolakezdés előtt a tejet, a kakaót és a csokistejet. Sőt, a gyerekek­nek nem is kell előre meg­rendelni, eszi, nem eszi, ki kell fizetni alapon, hanem amennyi jólesik nekik., an.y- nyit vásárolnak. Sőt. a kony­hai személyzet azt is vállal­ta, hogy a te.iivás után ren­det tesz az ebédlőben, mert ebben a tanévben ezt a he­lyiséget is napközis csoport birtokolja. A 11. számú Általános Is­kolában semmi rendkívülit nem találnak abban, hogy tejet árusítanak. A gazda­ságvezető intézi a pénzügye­ket. s minden osztálynak van tejfelelőse. aki szétoszt­ja a tanulók között. Az osz­tályvezetőkre annyi hárul, hogy a pénzt beszedjék. A Kun Béla úti Altalanos Iskolában ezekben a napok­ban szervezik az akciót, de a tejipari vállalat megkerülé­sével. Az eddigi rendszert ráfizetésesnek tartották, hi­szen a tejet hainali öt és hat órakor lerakták az is­kola elé. Kitűnt pár ezer fo­rint értékű rekesz, s az ügy­ből alig tudta ..kimosni” ma­gát a feladattal megbízott pedagógus. Az igazgató vé­leménye: ..Nem a haszon a lényeg, ho.gv megkapta va­laki a npgyke''e=kedelmi és a kiskereskedelmi ár közötti különbséget. banem az. ho.gv a gyerekek tejet igvanak ” Ezért a szomszédos é'elmi- szerbolltal kooperálnak, s onnan szerzik be a szüksé­ges mennyiséget. Az 5. számú Általános Is­kolában évek tapasztalata, hogy nem vált be az akció. A pedagógusok nem java­solták. 1-mgy részt vegyenek benne, ijgy látják, hogy a A hazai előírások szerint napi átlagban a levegő egy köb nétere egy milligramm szénmonoxidot tartalmazhat. Eni.él nagyobb levegőminő- ségi romlás már káros a szervezetre, s a vétkes ipari üzemet bírság sújtja. Igen ám, csakhogy a Sze­mere utcai kereszteződésnél a megengedhető határérték­nek hússzorosát is mérték már. Hogy ki fizet a környe­zetrombolás miatt, az megál­lapíthatatlan. De hogy ki ká­rosodik, az aligha kétséges . .. Iparosodás és motorizáció A világ Iegiparosodottabb országaiban a fő légszennyező forrás már a gépkocsi, és csak ezt követi az ipar, az erőmű és a lakásfűtés. Ebből a szempontból Miskolc belvá­rosa: világvárosi erényeket, illetve erénytelenségeket mu­tat fel. . A szakértők szerint a gép­kocsi egy kilométernyi úton, negyven kilométeres sebesség mellett 75 gramm szénmono­xidot bocsát ki. Az USA-ban pédául az évente 100 millió tonna, levegőbe kerülő szén- monoxid háromnegyed része miatt az autók a ludasok. A hazai szénmonoxid-termelés jelenleg meghaladja a fél­gyerekek bevásárolnak a szomszédos üzletben. Még az olyan iskolában, mint a tejipari vállalattal szomszédos Kilián-északi. sem rózsás a kép. Pedig még patronáló brigádok is látogatják az intézményt. A nevelők között nincs vállal­kozó, bár ez az Oktatási Mi­nisztérium állásfoglalása ér­telmében nem is kötelező. Nekik is problémájuk akadt a göngyölegek visszaszállítá­sával. Az igazgató véleménye az. hogy a lánya otthon nem issza meg a teiet, de a kö­zösségben annál szívesebben. Ha a feladatra alkalmas gaz­daságvezetőt, vagy élelmezés-; vezetőt talál, minden bizony­nyal itt is lesz iskoiatei. A Szeretet utcai Általános Iskolában a KÖJÁL nem ad­ta áldását a lejárusításra. Váltott műszakban dolgoz­nak, s a teiet nincs hol hű­teni. Tavalyelőtt már pró­bálkoztak, de kevés sikerrel. Télen a kapuba letett tei megfagyott. Az igazgatónő véleménve: — Ha a szom­szédos élelmiszerbolt segíte­ne. ha lenne e'adói létszám arra. hogv ők árusíthatnák a tejet, e^ lenne a megoldás. A diósgyőri 21. számú Ál­talános Iskolában ma foly­tatott tárgyalást az igazgató az Élelmiszer Kiske'-es'-eUe1- mi Vállalat képviselőiével. Ez az iskola óriási lé's^árnú, 1400 kísdiákia van. Megál­lapodtak, hogv mozgóárust keresnek, aki beszerzi és áru­sítani fog'a az. iskolatejet és a péksüteményt. •* A pedagógusoknak való­ban nem munkaköri köteles­ségük a tejárusítás. De meg lehet találni — a példák is igazolják — a módját, hogv a maguk sajátos eszközeivel elősegítsék az akció sikerét. Mert tudományos kutatók, bebizonyították, hogy e fon­tos tápanyag miként segíti elő a gyermekek fizikai és szellemi feilődését. (Valamit tehát tenni kell. .. O. E. millió tonnát, de 1985-re elérj az egymilliót. S ebben nem az ipar á bűnös, hanem a motorizáció. A borsodi vizsgálódások szerint (csak Miskolcon 31 helyen szondázzák a levegőt) az ipari eredetű levegő-minő­ségromlás megállt. Az auto­mobilizmusnak azonban nem lehet állj-t parancsolni. Szippantásayi levegő A légutakon a szervezetbe jutó toxikus anyagok nagyobb kárt okoznak (a becslések szerint hússzor gyorsabban szívódnak fel) az anyagcsere­körforgalomban, mint a táp­lálkozás során bevittek, mert megkerülik a szervezet elő­zetes detoxikáló apparátu­sát, a májat. A nemzetközi szakirodalom számontartja az elrettentő példákat. Az 1952-es angliai ködkatasztrófának négyezer halálos áldozata volt. A tíz évvel későbbi londoni szmog hétszáz ember halálát okozta. Élelmes japán üzletemberek szippantásnyi friss levegőt kínálnak, pénzért, a nagyvá­rosok utcáin. De nem kell ilyen messzire menni . .. A borsodi, városonkénti fel­mérések híven jelzik az ipar jelenlétét. Az idült légcső­hurutban szenvedők száma, tízezer lakosra számítva (ke­rek számokban mondva) Sá­toraljaújhelyen kétszáz. Öz- don: ötszáz. Kazincbarcikán ötszáznál több. Az igaz, hogy Űzdot már nem emlegetik együtt a világ legszennyezettebb levegőjű városával, Liverpoollal, de a porterhelés még mindig itt a legnagyobb. Évente és négyzetkilométerenként 130 tonna por száll, hull a vá­rosra. Futurológia és realitás Sok ez, vagy kevés? Keve­sen., mint korábban volt, s lényegesen kevesebb annál, mint amennyivel e táj ipara növelte termelését. S ne fe­ledjük: a szennyező üzemek átlagban negyven fillér bír­ságot fizetnek minden szélnek e 'esztett por kilójáért. Egy átlagon felül poroló cég na­ponta ötezer forint bírság­gal is sújtható ennek alap­ján! A pesszimista futurológu­soknak a légszennyezés káro­sító hatása miatti jóslata:, 2000 után az emberiség elkor- csosul, s fülladásos halál fe­nyegeti. Az úgynevezett üveg- ház-effektus miatt (a szeny- nyezett levegő, mint egy fó­liasátor megváltoztatja a Főid természetes hőháztartását) emelkedik az átlaghőmérsék­let, s ez (gondoljunk a sark­vidéki jégmezők felolvadásá­ra) katasztrófákat okozhat... Ez a rémisztőén rút jövő: az egyik fenyegetően riasztó alternatíva. De tudjuk azt, hogy — történelmi léptékkel n.érve — a robbanómotorok napjai meg vannak számlál­va. Tudjuk, hogy ma már egy-egy beruházás költségei­nek 10—30 százaléka környe­zetet véd. Megbízható statisztikák val­lanak arról, hogy például Borsodban az elmúlt hat esz­tendőben. kifejezetten a leve­gővédelmet egymilliárd forint értékű beruházás szolgálta. Özdon mintegy 4(j0 millió forintot fordítottak (porlevá­lasztó, kohógáz-hasznosítás) a légszennyezés mérséklésére. A HCM-ben az elektrofilte- rek és más védőberendezések költs'ége a beruházási összeg 13 százalékát tette ki. Jelen­tős összegeket áldozott a di­ósgyőri kohászat, a mádi bá­nya és a KPM aszfaltgyára is azért, hogy a levegőronilás belül maradjon a még elfo­gadható határon. Bonyolítja ugyan a helyze­tet, hogy a borsodi nagyüze­mek többsége a városok kö­zepébe települt. Az sem mel­lékes, hogy a környezetvéde­lem milliókba, milliárdokba kerül. De tudjuk, tudnunk keli, hogy létünk a tét. Élet- fontosságúak azok a füstbe ment milliók, amelyek a le­vegőtisztaságot, az életet vé­dik. (brackó) * A Zalaegerszegi Ruhagyárban a termelés növelése, a mi­nőség javítása céljából több automata gépet állítottak mun­kába. Az egyik fotocellás automata néldául zsebet varr. a másik becsomagolja a kész ruhát. Ugyancsak a termelé­kenységet segíti az a saját tervezésű berendezés is, amelyet a rklctárban „foglalkoztatnak". A képen: munkában a folo- cellás zsebvarró automata. (Rózsás Sándor felvétele) Diák it diáUoknnh Néhány mondat a felfedezőről Például egy mozgóárus Miért savanyu az iskolatej? A f liffi ÍESZ szó Megkezdődött a Blikkben ( a szarvasbőgés

Next

/
Oldalképek
Tartalom