Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

if. A legnagyobb közönségsikert Doldinger Passport aratta. Koncertek9 jam session-ök (Kovács Attila felvétele) Utcák és terek művészete A téma egyidős a civilizáció­val. Mégsem véletlen, hogy egyre többet beszélünk róla, s a Képzőművészeti Világhét programja is ez. Korunk em­bere úgy érzi, elvész a ».mo­dern’* városokban, amelyek hovatovább éppen az emberi léptéküket veszítik el. Nem csu­pán „a mére’ek robbanása” nyomasztó — ahogyan a szerda esti tévé-kerekaszta! eg' ik épí­tész tagja megfogalmazta —, de a formák ktítre-edése, ko­párrá csupaszodása is. A modern építészet lsét legnagyobb vívmánya: a gaz­daságosság és az ioarszerű- ség. amelv lehetővé teszi a tömegigények kielégítését, ma mintha már önmaga el­len fordulna. Hovatovább magát a funkciót is újra és újra meg kell fogalmazni. Gondolunk itt oéldául a ház­gyári lakások méreteire, ma­guknak a hátaknak az elhe­lyezésére. a téralkotására, a szolgáltatások egyre növek­vő költségeire, a közlekedés nehézségeire stb. Ezek a gon­dok abban a Dillanatban je­lentkeznek. amint az ember és a természet viszonya meg­bomlik. illetve az ember mes­terségesen beavatkozik eb­be a kapcsolatba, azzal, hogy konstruált tereket, városokat épít. A dilemma nem kicsi. Történelmi városaink orga­nikusan fejlődnek, alakulnak olyanná, amilyenek. ..Sejt- szerűen", mondta Dvorszky Hedvig művészettörténész. A házak, terek, utcák, s bennük a művészi alkotások, egyál­talán a várost alakító-szerve­ző gondolat a mai nézőnek ..spontánnak'1 tűnő módon fejlődött. Űgv hogy egy már meglevő maghoz mindenkor hozzáépült valami. A mai vá­rosok. negyedek viszont egy­szerre nőnek ki a földből a fentebb már ielzett szempon­tok (gazdaságosság, tömeg­igény) szerint. Megváltoztak a léptékek, de nem változott meg a szemlélet, amellyel a városlakó tömegek ezt az építészetet szemlélik. Az épí­tész (Jánosi György) szerint tehát. mindkét szemléletet meg kell változtatni. Az épí­tésznek merészebben kell él­nie a kor technikai vívmányai­val (beton. acél. üveg stb.); ugyanakkor megváltozni­uk maguknak a tömegeknek is. A kulcsszó: az alkotóké­pesség. amelv képes megér­tetni az úi funkciót és ren­deltetésszerűen alkalmazni is azt. Hogy ez mekkora gond, azt éppen Miskolcon nem kell különösebben részletez­ni... A várost ugyanis nem csupán az épületek, terek, utcák teszjk azzá. ami. hanem a bennük élő. mozgó közös­ség. Nos, ez megint csak kulcsszó, s nem véletlenül emelte ki hangsúlyosan Pierre Székely, Képes György, Schöpfer Miklós, Vasarely. A dinamizmus mellett a kö­zösség kreativitása és fele­lősségtudata az. amely az épí­tészet és a művészet mel­lett valóban várossá teszi azt. A témát nem merítették ki az órányi beszélgetésben, folytatja a távé is. maga az élet is. A figyelem felkeltésén, túl a közös, a problémameg­oldó gondolkodásra ösztönzi az alkotókat, a város min­denkori vezetőit, de a la­kóit is. (horpácsi) Jazz-fesztivál Debrecenben / Nyolc országból tizenhét együttes A magyar jazz-élet eddig legnagyobb méretű fesztiválját hallgathatták végig azok a jazz-barátok, akik az elmúlt hét végét Debrecenben töltöt­ték. A szeptember 15—16—17-én lezajlott rendezvénysorozat bat hangversenyből, két jam ses­sion- bői, dixieland térzenéből, valamint a legjobbak budapes­ti gálaestjéből állt össze. Az idén hatodszor megrendezett Jazz Napok azonban nemcsak méreteivel, de szervezettsegevel is kiemelkedett az eddigiek kö­zül. Például nagyon jo ötlet­nek bizonyult az úgynevezett délutáni és éjiéli koncertek be­vezetése az Aranybika Szálló Bartók-termében. A koncertsorozat , péntek este Füsti Ualogh Gabor kvar­tettjének programjával kez­dődött, majd a Debreceni Jazz Együttes Következett. Uta- nuK a jazz-rockos ízű zenét játszó Csik Gusztáv-Kvartett játszott, melyben az állandó tag Jávori Vilmos mellett ez­úttal két fiatal svájci zenesz kapott helyet. Az est egyik legjobb produkcióját a ma­gyar jazz-rajongók által ke­vésbé ismert bukaresti Man­us pop-kvartett mutatta be. Az európai jazz-zenéből sokak által hiányolt nemzeti jelleg itt főszerepet kapott. A ro­mán és balkán népzenei ha­gyományokra épülő kompo­zícióikkal méltán arattak nagy sikert. Ugyancsak nagy sikert aratott az , ez alkalom­ra összeállt Farmer—Bart- kowski—Pege—Szakcsi együt­tes. A kvartett minden tag­ja kiemelkedő képességű vir­tuóz muzsikus, így a közön­ség nem mindennapi szólis­taprodukciókat hallhatott. A fénypontot az amerikai né­ger Art Farmer trombitaszó­lói és Pege Aladár bőgőszó­lói jelentették. Külön öröm az utolsó két számban szín­padra lépő fiatal szaxofonos, Lakatos Antal érett, kiforrott és nagy hírű társakhoz mél­tó játéka. A Bartók-terem péntek éj­jeli vendége Európa első szá­mú fuvolistája, a csehszlovák Jiri Stivin és triója volt. Az együttes — Jiri Stivin fuvola, furulya, alt-szaxofon, Michal Kisdiákok a KISZ-eseknél A vasárnap délelőtt már hagyományosan a dixielandé, míg este a jazz rocké lelt a főszerep. A zsúfolásig meg­telt. sportcsarnokban előszór a debreceni Panta Rhei, maid az újjáalakult Tomsits-együt- tes játszott. Hosszabb szünet után — amit a műfajhoz szükséges nagyobb technikai apparát beszerelése tett szűk ségessé — kezdődött meg Eu- i rópa legjobb jazz-rock együttesének, a nyugatnémet Doldinger Passport-nak koncertje. FELVINCZY ATTILA Kiállítás Tolsztoj hagyatékából Lev Tolsztoj és családja személyes tárgyaiból, vala­mint a család leszármazottai által adományozott doku­mentumokból álló kiállítás nyílt meg a nagy író születé­sének 150. évfordulója alkal­mából a moszkvai Tolsztoj Múzeumban. Ez a múzeum a legnagyobb olyan központ, amely Lev Tolsztoj alkotó munkásságának tanulmányo­zásával foglalkozik. Az író kéziratai — mintegy 170 ezer példány — a múzeum leg­fontosabb értékei. + Vükön György improvizál Kocáb zongora, Ondrej Sou- kup bőgő — körülbelül egy­órás, összefüggő free-jellegű kompozíciót mutatott be. Szombaton a sportcsarnok színpadát big bandek vették birtokuk.a. A két magyar, a Stark- és Deák-együttes mel­lett két külföldi, a berlini Fusion Band és a prágai Big Band szerepelt, A legszínvo­nalasabb prog mot a prága­iak mutatták be. Játékukat pontos, feszes zenekari össz­munka és nagyszerű szólista­produkciók jellemezték. A Bartók-termi produkciók kö­zül Eugen Cicero román szár­mazású zongaraművész szóló­koncertjét előzte meg a leg­nagyobb várakozás. S a kö­zönség nem csalódott. A klasszikus mesterek darabjait előadó Cicero ezúttal is le­nyűgözte félelmetes techni­kai tudásával a jelenlevőket A jazz-fesztiválok állandó programjai és gyakran leg­emlékezetesebb percei közé tartoznak a jam session-ök. Ilyen emlékezetes perceket nyújtott a szombat éjszakai örömzenén a spontán össze­állt három kiváló szaxofonos, Stivin, Lakatos A. és Németh J. egymással feleselő, egy­másnak felelgető virtuóz já­téka. Az Avas-déli Általános Is­kolát patronáló ZÖLDÉRT- es KlSZ-t'iatalok hetven kis­dobost láttak vendégül teg­nap a vállalat Sajó-parti te­lepén. Megmutatták a gye­rekeknek Miskolc „éléskam­ráját”, a hűtőket, a telepen folyó munkát. Szeptember 11-töl október 9-ig régiért - újat! MINDEN RÉGI FÉRFIÖLTÖNYT ÚJ FÉRFIÖLTÖNY VÁSÁRLÁSA ESETÉN 300 forint értékben beszámítunk o villanyrendőri férfi-, fiúruha konfekció szaküzletünkben Miskolc, Széchenyi út 36. sz., a Rómeó férfiruha konfekció szaküzletünkben Miskolc, Széchenyi út 119. sz., a Kazinc Áruházban Kazincbarcikán, a Sajó Áruházban Leninvárosban A Liszt Ferenc Kamaraze­nekar ad koncertet hétfőn este 7 órától az egyetem E 6-os kollégiumának szín­háztermében. Műsorukon Mozart G-(lúr duó hegedűre és brácsára, Schubert B-dúr trió és Beethoven D-dúr trió­szerenád című műve szere­pel. Levelem, leveled Kedves Gábor! Hol szoktál ebédelni? Én sajnos éttermekben, keveset. Nem azért, mert kicsik az adagok, hanem mert mire megkapom a táplálékot, addigra egy óriási gombóc nű a gyomromban az idegességtől, attól alig fér be valami. Megvan az a rossz szokásom, hogy ebédidőben ebédelek, és tapasztalnom kell, hogy sokan vannak még így vele: Ecjyik kedvenc éttermemben például negyed egy felé már nyolc-tíz enni vágyó is üldögél. A pincérek egyik fele terít, a másik fele beteg, vagy szabadságon van, vagy a létszámhiányt ké­pezi. Várok, majd utána megint várok. Végre felveszik a rendelést — és megérkezik a csoport, amelynek megtérítet­ték az összetolt asztalokat. Módosítom a rendelést, ugyanazt kérem, amit a csoport, mert abból biztosan van már, való­színűleg nekem is -jut. Kihozzák a levest — hidegen, mert már reggel megfőzték, szakácshiányból kifolyólag. Reklamá­lok, de megeszem. (Csak a sajat gyomorgombócomat fel né számolják!) Közben több pincér udvariasan megkérdi: „Tet­szett már rendelni?’’ „Nem. Otthonról hoztam a levest" — válaszolom, mert az, akinél rendeltem, általában eltűnik a láthatárról. Később megjelenik, kezében harminc frissensült- tel, és viszi a csoportnak, vagy az üzemileg étkezőknek. Csak nekem nem hozza, én már úgy is dühös vagyok, mindegy, legalább a többieket nem akarja felcukkolni. Végre megkapom, megeszem — addigra már majd a fene. esz meg —, fizetek és megesküszöm, hogy ide többet nem jövök. Eskümet megtartom. Másnap délig, amikor ismét oda­megyek, mert az étterem szép, jól főznek, nem drága, a ki­szolgálás udvarias — ezért is nem írom ide a nevét. Hogy még többen járjanak oda? Mondd már: miért vállalnak csoportétkeztetéseket, ha a létszám — a pincérek létszáma, a szakácsok létszáma — ki­csi, a helyiség meg nagy? És a szánk is. Üdv., majd írok: BÉRCZES JÓZSEF i Kedves Józsi! Nem receptnek szánom, de általában nem ebédelek. Bősé­ges reggeli, és késő délután „ucsora” meleg vagy hideg. Be­fizethetnék az üzemi konyhára, nem fukarságból nem te­szem. (Magyarázat majd személyesen.) Persze ebédeltem már én is étteremben, volt már nekem is bosszúságom, de ezt Te leírtad. Javasolhatnám, hogy hagyj fel a vendéglői koszttal, de nyilván nem tennéd, mert Te is úgy vagy az üzemi' konyhával, mint én. (Majd szemé­lyesen elmondod, hogy vagy vele.) Nyúgösködsz, panaszkodsz, lehet, hogy igazad van. Miért nem vagy Te is csoport? (Ezt jól kifőztem, mi?) Fogj össze néhány kollégáddal és menjetek együtt. Lehet, hogy szívesebben — melegebben — fogadnának benneteket, mint Téged egyedül. (Csoportérdek, egyéni érdek — tanul­tad.) Azt mondod, hogy a vendéglő — étterem — érted, a ven­dégért van? Valóban. Na és? Kaphatsz magyarázatokat — Te magad is megemlíted a vendéglátóipari létszámhiányt —, ha beveszed őket, talán jól is lakhatsz. Komolyra fordítva a szót. Ez az egész evészet magyar átok. (Mint ahogy a rossz szomszédság török átok.) Mi ellene az orvosság? (Elvégre az török áfium ellen is van orvosiig.) Keserúsó, szódabikarbóna, Dipankrin, Bilagit. Colasym For­te, No-spa. Vagy a jóval drasztikusabb megoldás: ebédeljen az a szegény túltáplált állampolgár vendéglőben. Vagy még inkább: üzemi étkezdében. Miért iszol ebéd után feketét? Mert a sok kajától elbá­gyadsz, a vér leszalad a fejedből a hasadba. Ne ebédelj any- nyit és akkor nem kell a fekete sem. Két legyet egy csa­pásra. Utóirat: Es ha lehet, mérsékeld a dohányzást is! Szia: SZABADOS GÁBOR Hangverseny az egyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom