Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

Szocialista demokrácia, szocialista közélet Hétfőn nyit az írótábor Miskolcon öt író—olvasó találkozó lesz Hétfőn délelőtt 11 órakor a Szerencsi Művelődési Központ­ban kezdődik a VII. nyári iró- tábor rendezvénysorozata. Az irótábor rendező bizottsága most tartotta a tábort előké­szítő, utolsó ülését. Ez alkalommal beszélget­tünk Hegyi Imrével, a Haza­fias Népfront megyei titká­rával. — Az idén milyen érdeklődés nyilvánul meg az írótáboí iránt? — Az elmúlt évek folya­mán már kialakult az írótá­bor törzsgárdája. Évről évre visszatérő barátainkra —- fő­leg a Napjaink szerzőgárdá­jára — ezúttal is számítha­tunk. De örömmel tapasztal­juk, hogy szélesedik is az érdeklődők köre. Ezzel együtt fiatalodik az írótábor. Sza­mos szép- és közíró, s néhány szociológus — jóllehet, nem a megyében élnek és dolgoz­nak — év közben is szoros szállal kötődik Borsod-Abaúj- Zemplén megyéhez. Rendsze­resen részt vesznek a kü­lönböző találkozókon, számít­hatunk rájuk az ünnepi könyvhéten és az őszi könyv­hetek alkalmával. Az írótábor törzsgárdája nagyon sokat tesz az Olvasó népért moz­galom célkitűzéseinek megva­lósításáért, ők azok, akik szí­vesen vállalnak közművelő­dési feladatokat is. A teljes­ség igénye nélkül szívesen vállalkozom egy > rögtönzött névsor felsorolására is. Az idén is vendégül láthatjuk László Bencsik Sándort. Tur­ján Tamást, Várkonyi Anikót, Fábián Zoltánt. Fekete Gyu­lát, Molnár Zoltánt, Mód Aladárné közgazdászt. M. Pásztor Józsefet, Dávid Józse­fet, s természetesen az Észak- magyarországi írócsoport tag­jait, meg a Napjaink szer­kesztőit. — Az idén a „Szocialista de­mokrácia, szocialista közélet” címmel kerül sor az irótábor bevezető előadására. — Igen, dr. Gombár Csaba szociológus tartja a vitain­dító előadást, mely alkalmat ad a résztvevőknek arra, hogy .egyre inkább demokratizáló­dó közéletünkkel kapcsolat­ban kifejtsék nézeteiket, s meghatározzák a tennivaló­kat. Tulajdonképpen az 1980- as képviselő-, illetve tanács­tagi választások eszmei elő­készítésének is szánjuk mos­tani tanácskozásunkat,-amely szervesen kapcsolódik a Mis­kolci Nyári Egyetem temati­kájához, ahol is — mint is­meretes — a szocialista élet­mód és közéletiség problema­tikáját vitatták meg. — A programtervezetet át­tanulmányozva azt tapasztal­juk, hogy az idén kevesebb az előadás, illetve a kötött ta­nácskozás, mint korábban. — Ez nem véletlen, ugyan­is szeretnénk, ha oldott, kel­lemes, baráti együttlétben be­szélgethetnénk, vitatkozhat­nánk, s ha minél több hely­re eljutnának augusztus 7-től 11-ig barátaing, vendégeink. Annak ellenére, hogy az idén — elsősorban a jobb elhelye­zési lehetőségek miatt — Szerencs lesz a tábor köz­pontja, természetesen Tokaj­ba is ellátogatunk, ahol to­vább beszélgetünk, (hiszen ez már évek óta folyó eszme­csere) a nagyközség fejlesz­tési lehetőségeiről. Természe­tesen megtekintjük a tokaji kiállításokat is, délután pedig — minderre augusztus 7-én kerül sor — irodalmi est lesz Krúdy Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából. Ugyancsak az írótábor első munkanapján látogatunk el Tiszaladánvba. ahol megko­szorúzzuk Darvas József em­léktábláját. Az irótábor má­sodik napján folytatjuk a megkezdett tanácskozást. A „Szocialista demokrácia, szo­cialista közélet” című téma Molnár Zoltán és László Ben­csik Sándor korreferátumá­val teljesedik ki. Űj do’og az írótábor történetében a film­vetítés. A vendégeknek ezút­tal alkalmuk lesz a Balázs Béla Filmstúdió szociográfiai sorozatából megismerkedni egy izgalmas alkotással. Szer­dán folytatjuk eredeti témánk vitáját, majd Mód Aladárné foglalja össze a tanácskozás tanulságait. — A miskolciakat különösen érdekli az irótábor résztvevői­nek megj eszéküelyi program­ja. — Miskolcon öt intézmény­ben találkoznak az írók kü­Villantó Milyen a jó halászlé? Tegnap reggel hallottuk a rádióban: nem lehet halász­lékockát kapni. Pedig ez ugyancsak megízesítené az ínyencségeket. Nos, olyan re­ceptek birtokában vagyunk, amelyek minden bizonnyal nélkülözhetővé teszik e pót­lékot. Közreadjuk. Hozzávaló két személyre: egy kiló hal, tíz deka hagyma, két-három deka (púpozott evőkanál) fű- szerpaprika. két deka só. Az előzőleg besózott halat az apróra vágott hagymával egyszerre tesszük a bogrács­ba. Egy kiló halra egy-más- fél liter vizet öntünk Lobogó tűzön főzzük forrásig, akkor beletesszijka sót és a paprika felét és 30—40 percig főzzük. A befejezés előtt tíz perceit beletesszük a sót és a paprika és az utolsó forrásnál hozzá­adjuk a fűszerpaprika másik feiét. i Egy másik vidékről való halászlé. Hozzávalók négy személyre: egy kiló ponty, fél kiló fogas, fél kiló harcsa, 2,5 deka só, 25 deka vöröshagy­ma, 25 deka paprika, 8 deka .ecoó. A halat kifi'ézzük, a szin­test 7—8 detsás darabokra vágjuk, lesózzuk, s félretesz- szük. Ugyanígy járunk el az ikrával és a halfejjel is. A halfejeket, a csontokat sóval és finomra vágott hagymá­val fedő alatt mérsékelt tű­zön főzzük, amíg a lé jól érezhetően halízű lesz. Ekkor a levet átszűrjük, elkeverjük benne a pirospaprikát, majd beletesszük a színha'ac (ik­rát és tejet), és leesóv-'l íze­sítjük. Fedő alatt, mérsékelt tűzön, körülbelül 10 percig főzzük, közben keverni nem szabad, de a lábast időnként kissé megrázzuk. Ha elké­szült, azonnal forrón tálal­juk, úgy, hogy minden ven­dégnek minden halfajtából jusson. Zorán-koncert lönböző szocialista brigádok­kal, illetve munkahelyi kö­zösségekkel. Tavaly már meg­ismerkedtek ezekkel az em­berekkel, most tulajdonkép- per folyta*iuk ' az akkor megkezdett beszélgetést; a Vörösmarty Művelődési Ház­ban. a József Attila Könyv­tárban, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, a Bar­tók Béla Művelődési Házban, és a Petőfi Sándor Emlék- könyvtárban. Az írótábor fontos állomása lesz még (•augusztus 10-én) Űzd. ahol városnézés, gyártörténeti be­mutató és filmvetítés gazda­gítja majd a tábor résztve­vőit. s alkalmuk lesz talál­kozni Özd város vezetőivel. Ezen kívül ellátogatunk Ár- lóra. Putnokra, Borsodná- dasdrá, Kelemérbe, Tardoná- ra és Dédestapolcsányra. Az utóbbi helyen Lajos Árpád néprajzkutató sírját koszo- rúzzuk meg, és megtekintjük a járási pávakörök bemutató műsorát. Az írótábor eseményeiről a következő hét folyamán napról napra részletesen be­számolunk. a(c Országos nyári tárlat... Augusztus 13-ig tekinthető meg a Debreceni Országos Nyári Tárlat kiállítása a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarában. A tárlaton 120 mű­vész 200 alkotása szerepel. ' (Oláh Tibor felvétele) C.y— Ill SáiÉí Zoli Nagy Sándor Zoltán fes­tőművész munkáiból nyílik kiállítás hétfőn a Kossuth utca 11. szám alatti Mini Galériában. A tárlat — me­lyet dr. Végvári Lajos mű­vészettörténész nyit meg dél­után 5 órakor — szeptem­ber 2-ig tekinthető meg, na­ponta 10-től 6 óráig. Zorán Sztevanóvity, a Volán együttes és a Mikro- lied vokál szerepel hétfőn délután 5 órától és este 8- tól a Bartók Béla Művelő­dési Házban. Hűvösebb napokra Sportos, utcai kosztümöt ajánlunk ezzel a rpodellel. Vékony, pasztellkék szövett ből készült. A felsőrésze hosz- szlú, alul pántba fogott lem- berdzsek, a mell fölött meg­szabva, japán ujjal. A szok­nya egyenes vonalú, az ele­jén két nagy levasalt hóllal. Ez az együttes kiválóan al­kalmas nyári, hűvösebb na­pokra, de a szoknya külön­böző ingblúzokkal, pulóve­rekkel külön is viselhető. A felsőrésze praktikus lehet nadrághoz is. Bősége megen­gedi. hogy alatta ősszel ré­tegesen öltözködhessünk. A modellt Erhardt Magda, a Magyar Divatintézet terve­zője készítette. i— ★ A szoknya — ingblúzokkal, pulóverekkel — külön is hord­ható Csákvári cserepek Fazekasmúzeum és alkotóház Földbe süllyesztett égető­kemence, csaknem egy év­százada forgó fazekaskorong, a mázkészítés, az „írókázás” ősi szerszámai láthatók majd Csákváron, a Dunántúl haj­dan legnagyobb fazekasfalu­jában, ahol az ősi fazekas­ság emlékeinek megmenté­sére, a népművészeti hagyo­mányok folytatására fazekas­múzeumot és alkotóházat rendeznek be. A csákvári re­mekek, a csíkos, zöldmázas fazekak, kancsók. tányérok bemutatására, a hajdani fa­zekasmunka szemléltetésére- az ősi mesterség legidősebb csákvári művelőjének, Hor­váth Istvánnak kétszáz év­nél is idősebb házát alakít­ják át. Az ódon épület hely- • reállítása után az egyik he­lyiségben a csákvári fazeka­sok mestermunkái kapnak méltó helyet, a másikban pe­dig az idős népművész „al­kotóműhelyét” rendezik be. A látogatók maguk is tanúi le­hetnek a híres csákvári cse­répedények születésének. Csákvár egyébként a XVIII—XIX. században Du­nántúl legnagyobb fazekas­faluja, a mesterség központ­ja volt: az 1800-as évek kö­zepén még kétszáz portán füstöltek az égetőkemencék, forgott a fazekaskorong. D. E. Lába az asztalon, nem eszik spenótot Kél nyolcvan- és egy negyvenhat éves Naponta elgyalogol ma is két kilométert a kaliforniai San Diego közelében levő La Joliéban az egyetemig. Már nem tanít, lábát író­asztalára téve olvasgat, mert kis stúdióját nyugdíjas ko­rában is meghagyták neki. Nyolcvanesztendős és Her­bert Marcuse a neve. Tíz év­vel ezelőtt még „világsztár” volt a párizsi hatalmas tö­megdemonstrációk idején, a bálos fiatalok rá tekintettek fel, mint szellemi atyjukra, de ahogy egykori vezérük, Cohn-Bendit is megfért szo­lid könyvkiadónak, úgy ő is visszavonult. Az egykori ber­lini jómódú tőzsdeügynök forradalmárrá lett fia — mint a Stern Magazin írja — már gyerekkorában is lázadt: nem ette meg a spenótot. Később, mikor húszéves lett, kilépett a német Munkás- és Katonatanácsól, mert nem találta elég forradalminak, egyetemi tanári korszakában pedig Párizsban, Nyugat- Berlinben és új hazájában, Kaliforniában az egy kalap alá vett tőkés és szovjet ipa­ri civilizáció ellen agitált. Noha ma már tagadja — a terrorizmus szellemi atyja lett. Most már csak olvasgat, hatása alig valami, de egy­ben még ma is forradalmár: ma sem szereti a spenótot. Nem csökkent, hanem nőtt a másik nyolcvanévesnek, Henry Moore angol szob­rászművésznek a hírneve, aki lényegesen később, a má­sodik világháború ideién „nőtte ki magát” világhírű­vé. A második világháború alatt London lakosai a föld alatti „bunkerré” előlépett állomásüregeiben töltötték az éjszakát, mert a Hitlerrel mindenáron kékülni óhajtó Chamberlain nem épített elég óvóhelyet, Churchiilnek pedig az 1940-es szakadatlan támadások idején még nem volt rá ideje. Moore, a művész ezeken a tömegszál­lásokon kóborolva készítette első, valóban nagy sikerű rajzait, szinte dantei infernót lehelő víziókban örökítve meg a háború borzalmaitól szenvedő emberiséget. Ez a humanizmust harsogó lázadás időtállóbnak bizonyult, mint Marcuse forradalmisága: a londoni Tate-Galeriában ma is tömegek csodálják ezeket a műveket. Végül a harmadik, s egy­ben a másik pólus: a 46 éves Erulin ezredest, idegenlégiós vezetőt, Giscard d’Estaing elnök kitüntette Zaire-ban végzett tevékenységéért. Ö segítette „győzelemre” a sha- bai Union Miniére belga— francia bányamonopólium urait a bennszülöttek lázadá­sával szemben. Egy „széo- séghiba” azonban „becsú­szott”: Henry Alleg, az egy­kori algériai baloldali szer­kesztő emlékiratai ugyancsak most jelentek meg és azok­ban szerepel Erulin. akkor még francia főhadnagy, aki mint a hírhedt OAS embere, elfogta és kínozta a balolda­li szerkesztőt, mondván: „Most mi vagyunk itt a Ges­tapo és eltiprunk titeket”. MÁTÉ IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom