Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

Húszadikán már az idei lisztből Kenyérgyáriak a kenyérről A kenyérgyár reprezentál. A kemence mellett még for­ró — furcsa leírni a szót — selejtes kenyérből kínálnak. A seleit csak deformált ala­kot jelent, s nem másfajta ízt. Nincs az a háziasszony, aki nagyobb gonddal lesné a vendég arcát, mint ahogyan bennünket néznek az első fa­laink után. Márton Elek gyárvezető: — Nem tagadjuk: büszkék vagyunk a kenyerünkre. Né­hány országot kivéve, már egész Európából jártak itt ta­pasztalatcserére. Egymás után háromszor lettünk a vállalat kiváló üzeme. Ezt a helvet, ezt a munkát szeretni kell... Steján József művezető: — Néha rajtakapom ma­gam. hogy gyönyörűséggel né­zem ezeket a gépeket. Tudja, amikor én péknek tanultam, akkor kerekes kútról hordtuk a vizet, nyolcméteres teknő- ben dagasztottunk. Természe­tesen kézzel. Este tizenegytől hajnalig kisütöttünk nyolc mázsa kenyeret. Ez a munka alom az 'akkorihoz képest. * Végigkísértek minket az üzemen, ha már megkóstol­tuk. lássuk is a kenyér szü­letését. Az anyag elindul a gépsorokon, és emberi kéz érintése nélkül sülten jön ki a kemencéből. — Milyen a mai pék? — Talán csak abban ha­sonlít a régihez, hogy szereti ezt a mesterséget. Az a pék, aki tapintással állapította meg, hogy milyen a tészta, kell e még. vagy már nem szabad dagasztani tovább, az a mester, aki ránézésre tud­ta. hogy hány perc kell még a kemencében; már a múlté. — Nem kell a tudomány? — Kell. de másféle. A ké­nyéi’ akkor lesz jó, ha szá­zalékosan be tudjuk tartani és tartatni a technológiai fe­gyelmet. A féloerc. vagy a fél fok is számit. Ráadásul a mi méreteink mellett nem szabad rontani. Itt egyetlen nap alatt tizenhétezer kétki- lós és tizennvoleezer egyki­lós kenyér sül ki Ezeknek egyformának kell lenni. Né­ha szeretném, ha elhozhatnám a háziasszonyokat ide. hogv itt lássák a kenyeret, amikor kisült. Amikor friss. Persze, előbb-utóbb megold iák maid a konténeres szállítást, de addig fuvarozás közben a kenyér minősége romlik. Ugyanígy: raktározás közben is — Mi. magvarok szeretjük a kenyeret. Talán túl igé­nyesek is vagyunk. Hogyan Iá Ha a gyári ember a fo­gyasztót? — Az oroszoknak van egv mondása: aki sok krumolit eszik az szegény, aki naivon keveset, az már nasvon sze­gény. Nos. valahogy ísv van ez a kenvérrel is. Valamikor meghatározó módon a fő táolátékof. nem egyszer az egyetlen táplálékot jelentet­te. Ahogyan jobban élünk, ügy változik, csökken a ke­nyér rangja. — Egyes tájakon a gabona neve még mindig ..Élet”. — Ez az elnevezés, azt hi­szem. megmarad még sokáig. Az új lisztet mi is körüláll- juk... * A gyár tizenkét napra való lisztet tud tárolni. Nyolc, hét­száz, nyolc háromszázötven és nyolc százmázsás silójuk van. Márton Elek: — Azt mondtam, hogy itt, amikor kijön a kemencéből, egyforma a kenyér. Valami­jét A kenyérsütés, a hajdani nehéz fizikai munka ma a gé­pek érlését és figyelmet követel. képpen azt is el kell érnünk, hogy naponként se változzon a minőség. A silókat megszá­moztuk, a felébe megyei liszt, a másik felébe tiszántúli lisz­tek kerülnek. Ezekből töltjük a százmázsás napi tartályo­kat. úgy. hogy a liszt keve­redik. Ez megközelítően az állandóságot adja, bár min­den liszt más. — Milyen az idei liszt? — Ideiből még nem sütöt­tünk. Olyan jó közepesnek mondanám, de nemcsak a ga­bona élet, a liszt is él még őrlés után. Ügy mondanám: érik. Két hete kaptunk elő­ször új lisztet. Augusztus hú­szadikán lesz a napja, hogy teljes egészében idei termés­ből sütünk... — Ez ilyen csendes gyári ünnep? — Ünnepi köszöntő, ke­nyérrel. Azzal a gépi kenyér­rel. amiről valaha azt mond­ták, hogy sohasem lesz olyan, mint a kis kemencékben sü­tött. Nos, nem is olyan, de nem is rosszabb. Jóllehet, az ember keze nem ér a kenyér­hez, amíg készül, de mi is beleadjuk a szívünket. Vág­hatok még? Mind a ketten kértünk. BARTHA GÁBOR Munkáslakások, ételgyár, felújítások Jó részeredmények a MIÉP-nél Már az elmúlt esztendőben is figyelemre méltóan dol­gozott a Miskolci Építőipari Vállalat kollektívája, az idén azonban — eddig legalábbis úgv tűnik — rekordévet zár­nak. — Kezd beérni a munka- es üzemszervezés területén befektetett sok erőfeszítés gyümölcse — mondja ár. Pá­los Lajos, igazgató. — Első téléves termelési értékünk az előző év azonos időszakához képest 25 százalékkal, nye­reségünk pedig a tavalyi 4.4 /millió forintról mintegy 13 millió forintra nőtt. Mindezt a tavalyinál kevesebb lét­számmal produkáltuk, első­sorban a termelékenység nö­velése révén. ÜTEM SZERINT A MIÉP több olyan mun­kahelyen dolgozik, amelyek a vaus közvéleménye figyel­mének középpontjában áll­nak. Ilyen például a mun­káslakások építése, a Mis­kolci Ételgyár, a Miskolci Vízmüvek Sajó-parti új üzem­épületének kivitelezése. a •Szabadság gőzfürdő és uszo­da rekonstrukciója, a MIK- lakasok egy részének felújí­tása. — Kiemelt munkáinkat ütem szerint végezzük. A ta­valy Komlóstetőn átadott 57 lakásos A/l jelű épület után az első tél évben átadtuk az A/2 jelű épületet is. A követ­kező. ugyancsak 57 lakásos épülettömböt november 7-e t'izteletcre szeretnénk átadni, továbbiak szerelése folyamat­ban van. Ezzel azt mondhat­juk, hogy a munkáslakás-épí- tés területén is eleget te­szünk kötelezettségeinknek. Építjük a Miskolci Vendég­látó Vállalat ételgyárát. Be­fejeződött a szerkezet-szere­lés, most a kitöltőfalakat he­lyezik el dolgozóink. A mun­kák jelenlegi állása sze­rint nincs akadálya annak,' hogy az ételgyár a célul' ki­tűzött határidőre, azaz 1979. végére elkészüljön. GONDOK VANNAK A SZERELVÉNYEKKEL — Már valamivel rosszabb a helyzetünk a Szabadság gőzfürdő rekonstrukciójánál. Sok. nem várt akadályba üt­köztünk, ráadásul terven, il­letve eredeti szerződésen fe­lül elvállaltuk az uszodare­konstrukcióját is. A kettő együtt várhatóan 1979. köze­pére készül el. Hadd mond­jak csak egyetlen példát a nem várt akadályokra. A gőz­fürdőben olyan vízcsapok kellenek a kádhoz, amelyeket ma egyetlen vállalat sem gyárt Magyarországon, s im­portálni sem lehet. Az egyet­len lehetőség: kisiparosokkal elkészíttetni... Az előirt ölemben építjük a vízművek Sajó-pai'ti új üzemépületét is. A MIK-lakások felújítása új feladatköre a vállalatnak, ahol a legtöbb kritika éri. — A Park utcában vannak gondjaink — mondja az igaz­gató. — Olyan mértékű a felújítás, hogy azt ott lakva nem lehet elviselni. Csak­hogy a MIK-nek kevés a cse­relakása. Emiatt csúszunk a határidőkkel, a lakók türel­metlenek. Vagy itt van pél­dául a Kun Béla út 13. sz. alatti épület. Az épületet át­adtuk, a lakók nagy része beköltözött. Néhány lakó azonban pótigénvekkel léoeit fel. s isy hiátja mondjuk mi, hogy az ott dolgozó munkásaink mestermunkát végeztek, néhány lakó még­is elégedetlen, panaszkodik. Ai első fél évben befejező­dött a Rácz /^dám u. 1—3—5. sz. felújítása is. A vállalati eredmény kedvező alakulásá­ban például nagy szerepe van a felújításoknak, ame­lyeket koncentrált területe­ken. a korábbinál így kisebb költséggel végezhetünk. ÚJ GÉPEK, TÖBB ÚJÍTÁS Nemcsak a szociális hely­zet, a munka gépesítettsége is ugrásszerűen javult az utóbbi időben. Az ÉVM-nél elnyert 19.5 millió forintos hitel segítségével már vettek gépeket, sokat pedig ezután vásárolnak -meg. Számos technológia, újítás segít a termelékenység növelésében. A Komlóstetőn például most valósul meg a kézi munká­val kiépített fürdőszoba he­lyett a térelemes, úgyneve­zett Durinvp-válaszfalas für­dőszobák kivitelezése, vagy például már a Kun Béla ut­cán sikerrel alkalmazták az előre gyártott szalagparket­tát. Még csupán annyit —köz­li befejezésül dr. Pálos La­jos —. hogy az első fél év­ben 6 százalékos bérfejlesz­tést tudtunk megvalósítani. Eredményeink révén újabb preferencia várományosai va­gyunk. s ha ez „bejön", éves szinten 8 százalékos bérfej­lesztésről beszélhetünk. Ez. ugyancsak sokat segít ne­künk abban, hogy a MIÉP- nél az idén optimista hangu­lat uralkodik. (nvikes) A szovjet ipar kistükre Eddig 101 százalékra tel­jesítette a szovjet ipar az éves terv arányos részét. A múlt év azonos időszakához képest a termelés 5.1 száza­lékkal növekedett, az elő­irányzottnál nagyobb ütem­ben. A munka termelékeny­sége 3,8 százalékkal nőtt — ez megfelel a tervezett emel­kedésnek. A statisztikai igaz­gatóság összefoglaló jelentése szerint csaknem valamennyi iparágban jelentős a növeke­dés. vannak azonban olyan területek, ahol sürgős intéz­kedésekre van szükség, mivel ezek az ágazatok nem telje­sítették tervüket. Az elmara­dók közé tartozik például a szénbányászat, a hengereltáru előállítása, egyes műtrágya- fajták termelése. Jelentős vi­szont a terven felüli teljesí­tés a •villamos energia, a nyersolaj, a földgáz termelé­sében és sok gépgyártó ipar­ágban. így például az autó­iparban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a Minisztertanács év eleji határozata óta javult a szállítási fegyelem, a tervsze­rűség. a terv nomenklatúra szerint teljesítése, de a sta­tisztikai jelenlés szerint e té­ren még sok a kívánnivaló. Van javulás a minőségben is — az egész ipar termelésé­ben az osztályon felüli, vagy első osztályú minősítésű áruk aránya csaknem harmadré­szével emelkedett —, de a közszükségleti cikkek egy ré­szénél jelentős a gyártási hiba. Jelenünk erőforrása írta: Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsáaának titkára Augusztus 2U-a a szocialista Magyarország alkotmánya születésének ünnepe. A születésnap minden ember, minden család ünnepe, hogyne lenne hát az, amikor egy egész or­szágot érint. Ilyen, országot érintő népij-nemzeti ünnep al­kotmányunk megteremtésének emléknapja, az alkotmány, amely alaptörvény számunkra, születési bizonyítványa nagy, közös otthonunknak, a Magyar Népköztársaságnak. 29 évvel ezelőtt állította ki — iktatta törvénybe — a munkáshatalmat megtestesítő országgyűlés ezt az okmányt, amely azóta is történelmi jelzője népünk életében egy új, boldogabb jövőt ígérő korszak, a szocializmus kezdetének. Az ünnep közeledtével égyre gyakoribbak a megemlekezé- sek. a számvetö beszélgetések. Eszünkbe jut a múlt, az or­szágalapítás, az országépítés — az ezer esztendő előtti és a nem kevesebbet valósággá sűrítő három évtized. Emlékezünk az alapító István királyra és az alapító munkásosztályra. Szó esik kenyérről, forintról, rövid- és hosszútávú tervek­ről ; munkás-paraszt szövetségről, és népi, nemzeti egység­ről; az élet mindennapi örömeiről és gondjainkról; időjárás­ról, terméskilátásokról, termelésről, ellátásról, ember- és kör­nyezetvédelemről; a világ dolgairól — rövidebben és ponto­sabban: múltunkról, jelenünkről és jövőnkről .............a 29 esztendős alkotmányról. Az alkotmányról emlékezve önmagunkról szólunk és íté­lünk az elődök és utódok mércéjével egyszerre. Szembesítés ez, múlttal, jelennel és jövővel, melyet teljes mértékben fele­lősen vállalunk. Amikor szembenézünk a múlttal, emlékezünk azokra, az évszázadokat átfogó vágyakra a földért, amely nem azoké volt, akik megművelték, hanem azoké, akik a munkát meg­vetették. A vágyra, a szabadságért és függetlenségért, amely azoknak volt a legszentebb, akikkel legmostohábban bánt az országot önmagával azonosító, kizsákmányoló hatalom. De emlékezünk a küzdelem közelebbi múltjára is — a küzdel­mekre a romok és a reménytelenség ellen: az újjáépítésért, az újjászületésért; az államosításért, a műveltség, a tudás meghódításáért; a mezőgazdaság átalakításáért, a szocializ­musért. A múlt kínaija a következtetést: alkotmányunk hosszú, ke­mény küzdelem eredménye, amelyet a magyar munkásosz­tály és forradalmi pártja vezetésével vívott népünk. Ha a je­lennel nézünk szembe, alkotmányunk nemcsak egy hosszú küzdelem betetőzödését jelenti, de lendítőerejét is az 1945- ben lehetségessé vált új Magyarországnak. Ez az ország sza­bad! Kettős értelemben is az: szabad a tőkés kizsákmányo­lástól és szabad az idegen uralomtól. Szocialista, mert a mun­káshatalom országa, azé az osztályé, amelynek alapvető ér­dekei egybeesnek az egész nép érdekeivel. És ez az osztály a nemzet élére állva, hatalmát a munkás-paraszt szövetség szüntelen fejlesztésére, a szocialista nemzeti egység kibonta­koztatására, az országépítő erők alkotó összefogására hasz­nálja. Hazánk világszerte megbecsült ország lett. Megbecsült, mert nyíltan vallja és vállalja, hogy a Szovjetunió szövetségese, a szocialista közösség tagja, a szocializmus, a társadalmi hala­dás, a nemzeti felszabadítás erőinek támogatója, híve a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, kölcsönös biztonságának, sokoldalú együttműködé­sének. Ez a jelen is kínálja a következtetést: alkotmányunk a je­lent formáló küzdelem gazdag erőforrása. Elsősorban azért, mert társadalmának alaptörvénye a munka, mely a legna- gyóbb rangot adja hazánkban azoknak, akik azt becsülettel végzik. Alkotmányunk a jövő záloga is. Ez a kapcsolat is valóságos és megszakíthatatlan. Az alkotmány szellemében valósul meg legátfogóbb nemzeti célunk, a fejlett szocializmus. Al­kotmányunk az a szilárd jogi-politikai bázis, amelyre előre­haladásunk épül. Az előrehaladás programját az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott. 15—20 évre szóló távlati terv tartalmazza.- Ezt a tervet társadalmunk osztályai, rétegei egyetértésükkel és cselekvő támogatásukkal a nemzet prog­ramjává emelték. Eredményes épílőmunka folyik országunkban. Ennek nyo­mán megvalósulnak a legfontosabb célok — ezt állapította meg a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülésén hozott hatá­rozata. Tudjuk, előrehaladásunk nem mentes a nehézségektől, a gondoktól, a hibáktól sem. Számadásunk mégis optimista volt, mert látjuk a problémákat, nyíltan szólunk is róluk. Így azokkal együtt léphetünk fel megoldásuk érdekében, akik hazánkat a már elért magaslatokra emelték — a munkás- osztállyal, a szövetkezeti parasztsággal, az értelmiséggel, né­pünk, nemzetünk egyre szélesedő erőivel. E gondolatok jegyében ünnepeljük Miskolcon is alkotmá­nyunk születésnapját. Az új kenyeret abban a biztos tudat­ban szegjük meg, hogy mindazok az erőfeszítések, amelyeke népünk jólétéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus tel jes felépítéséért, a békéért hozunk, bőségesen megtérülnek, «• tovább kamatoznak a mi nemzedékeink, és a bennünket kö vető generációk életében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom