Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
A virágüzlet és az OTP között Könyvesbolt a lakótelepen Esett az eső Diósgyőrben tegnap, esernyő alá bújva siette': a dolguk után az emberek. A városközpont szolgáltatóháza előtt nem csoportosultak a délelőtti járókelők, de már az első órában többen rájöttek, hogy 10 órától nyitva van a virágüzlet és az OTP-fiók közötti ajtó is; minden külön bejelentés nélkül megnyílt a városközpont új könyvesboltja. Vagyis, ahogy Kendelényi Ilona, az üzlet vezetője elmondta, mindez csak annyiban újdonság, hogy ott van, ahol. Közelebb járunk az igazsághoz, ha a bolt „új” jelzőjét a „szükségessel” cseréljük fel. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat 181. számú Könyvesboltja költözött ki Diósgyőrbe. A Hunyadi utcai kis üzlet olajozott padlóját, süllyesztett kirakatát, pultját cserélték fel az ismert kosárkával a szabadpolccal. Az eddiginél mindenképpen jobb munkakörülményekkel, és egészen másféle lehetőségekkel. Az 1-es villamos végállomása környékén eddig is volt könyvesbolt a városrészben, és meg is marad. A város- központ lakói ennek ellenére nagyon várták az új üzletet, és mikor a készülődésből, a szállító teherautók megjelenéséből megérezték, hogy az eddig üresen álló bolthelyiséget mire fogják használni, napjában érdeklődtek: mikor nyitnak? Szociológiai tanulmány része lehetne, hogy az új házakban élők miért mennek át nehezen a villamossín túloldalára, mint ahogy ugyanebben a tanulmányban örömteli bekezdéseket szentelhetnénk neki: az élelmiszerboltokkal, fodrásszal, kozmetikussal, sőt borkóstolóval is ellátott szolgáltatóházban helyet kapott a könyv üzlete. amely a belváros régi házaiban működő könyvesboltok mellett Miskolcon először költözött tízezres lakótelepre. ■ ■ Az új bolt nem nagy. a raktárral együtt 53 négyzet- méter az alapterülete. Az itt dolgozók ennek ellenére nem félnek zsúfoltságtól. A készlet egy része még a Hunyadi utcán van, rövidesen találnak új raktárát, és ami ennél is fontosabb: a polcokról gyorsan fogynak a könyvek. A nyitáskor még meglepetéssel is tudtak szolgálni. A 181. számú Könyvesbolt ugyanis a város pavilonjaiban árusító bizományosokat látja el, és ők foglalkoznak a megye elővétel útján történő könyvellátásával is. A Hunyadi utcán kevés ínyenc talált rajuk; a nyitáskor voltak (pár napig bizonyára lesznek is) olyan kiadványok, amelyek máshol már nem találhatók. Az érdeklődést persze nemcsak ettől várják. Sokéves tapasztalat alapján tudják, hogy (ha még szem előtt is vannak) kétmillió árukészletet ma már nem nehéz gyorsan megforgatni. Tegnap „kölcsönkért” kollégák álltak a vásárlók rendelkezésére, mert a bolt minden dolgozója a szokásos augusztusi kampányfeladatot végezte; ők fogadják, és küldik el a 43 miskolci általános iskolába a tankönyveket is. Az új helyszínt természetesen ismerik, és azt is tudják, hogy a könyv mellett, hogyan lehet a 400 ezer forint értékű, klasszikus és modern zenei felvételekből álló hanglemezállománynak gazdát találni. Ha a, vevők úgy kívánják, délelőtt tíztől este hatig szól a zene. •_... (makai) Az új könyvesbolt első böngészői (Herényi jelű.) Az augusztusi Napjaink Miskolci kistükör című rovatában tizenhatodik alkalommal ad egy-egy rövid visszapillantást a múltra a Napjaink, de az augusztusi szám az irodalomtörténeti sorozat befejező része mellett a város régmúltjának egy mindenki számára izgalmas eseményét is felidézi. A Miskolcot elpusztított vihador, a száz évvel ezelőtti nagy árvíz történetét írta meg Dob- rossy István és Veres László. „Ez az 1878. augusztus 30— 31-én bekövetkezett elemi csapás mindmáig a legnagyobb áldozatokat követelő katasztrófája volt a városnak.” Emlékoszlop, tábla ma is őrzi a nyomát, de a legkevesebb, amit a pusztulás után talpra állók emberi ereje megérdemel, hogy egy recenzió legelején szóljunk róla. Annál inkább, mert terjedelmesebb írásban kevés aktualitással szolgál a lapszám. Az apró tűszúrásokat elhelyező glosszarovat mellett Gyarmati Béla Két évad között című cikke érdemel Negyvenkettedszer külföldön a néphadsereg művészegyüttese Augusztus 20-án tíznapos finnországi vendégszereplésre indul a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. A száztagú együttes — ének-, zene- és tánckar — hét előadást tart öt városban, Tur- kuban, Tamperében, Hame- linnában, Lahtiban, Helsinkiben. A finn fővárosban kétszer szerepelnek, fellép az együttes a Finlandia palotában, a hagyományos helsinki fesztiválon is. Műsorükban népdalok és katonadalok, a klasszikus operairodalom néhány műve, Eartók Béla és Kodály Zoltán kórüsművei szerepelnek. Finn kórusmű- veket is előadnak majd. Ez lesz az .együttes 42. külföldi vendégszereplése. A megalakulása óta eltelt csaknem három évtizedben négy világrész húsz országában ismertette meg a magyar nép művészetét, dalait, táncait. Üj- Delhitől Havannáig, Mexikótól Moszkváig nagy tetszéssel fogadták műsoraikat. azonnali figyelmet. Nevezetesen közel van az 1978—79- es színházi szezon kezdete, és az elrpúlt hónapok azt mutatták, hogy van min változtatni. sőt szükséges is. A Miskolci Nemzeti Színház gondjai közismertek; az újságíró a tényeket összegezi. A folyóirat hagyományainak megfelelően folytatják a szomszédos szocialista országok irodalmi életének bemutatását. A világot javítani kell címmel D. Molnár István a lengyel prózáról, Gö- römbei András (Vonások egy tudós portréjához) a csehszlovákiai irodalomkritikáról, Tóth László Vita és vallomás címszó alatt hasonlóan a csehszlovákiai irodalom egyik vezető alakjáról. Tö- zsér Árpádról ír. Ami a hazai irodalmat illeti: Melczer Tibor írásának Pilinszky János esztétikája a témája. Fenyő István pedig arról gondolkodik, hogy évtizedek múlásával hogyan változik a személyiség az irodalomban. Közművelődési témát két cikkíró választ. D. Szabó Ede a gyűjteményben levő hét — Ekkoriban vendégszerepeltünk — mesélték — valahol a magyar Alföldön és u Karenina Anna nagyjelenetében történt velünk ez a szokatlan dolog. Hogy mi volt a szokatlan? Hát az, hogy amikor a híres lóversenyjelenet- ben Vronszkij balesete miatt Anna nem tudja eltitkolni szerelmét az aggodalomtól, a közönség hirtelen harsány nevetésben tört ki és ezt nem tudta abbahagyni, amíg — számunkra váratlanul — ösz- sze nem ment a függöny. Zavartan álltunk, nem tudtuk mire vélni az előadás váratlan megszakítását, amíg Csontváry-kép kapcsán , a Petró-hagyaték sorsát, elhelyezési gondját is felveti, Szendrei Lőrinc pedig a nyár végén arra keres választ: minek nevezzük a fiatalok művelődését szolgáló kéthetes együttléteket? Olvasóvagy művelődési tábor a jobb kifejezés? Folytatják és befejezik ördögh Szilveszter Kapuk Thébában című drámáját, közli a lap Molnár Tamás Holnap újra kell kezdeni című dokumentumműsorának forgatókönyvét, olvashatunk szatirikus riportot (A térhatású délibáb), tárcát (A beosztott álma), és Papp Lajos, Sirándi József, Berták László, Bihari Sándor. Béri Géza, Huh István. Cseh Károly, Bencze József. Tóth Erzsébet, Juhász József, Karácsondi Im.re, valamint Petröczi Éva tollából verseket. A lap egész oldalas grafikája Czinke Ferenc müve, Juhász Ferenc születésének 50. évfordulóján Morvay Zsuzsa írt okos recenziót. M— * Körülbelül fél évszázada annak is, hogy a magyar - színpad másik ismert szereplője. Fedák Sári. Lengyel Menyhért (aki Miskolcon járt iskolába) Antonia című színművének főszerepét — pesti átütő sikere után — Bécsben is eljátszotta. A német nyelv- terület legdivatosabb kritikusa akkoriban Alfred Kerr, ez a mi Szomory Dezsőnkre emlékeztető, kissé egzaltáltan affektáló, költői hangvételű író volt. Kerrnek — sajnos • M Kirína niíjfar zsokéi • Mik néégszvl Tolsztoj százötödik születésnapjának megünnepléséle készül a világ. A t'ennkölt szavak között talán „elmegy'’ egy vidámabb megemlékezés, marcsak azért is, mert magyar vonatkozású Tolsz: oj- sztori; éppen idén van ötven esztendeje, hogy megtörtént. A téma a Karenina Anna színdarabváltozata. Két főszereplője — narrátora — a híres színészházaspár: Berki Lili és Gőzön Gyula. A színhely egy vidéki város színpada, a történet ideje: 19211. Megszerettetni a zenét Kit iin teteit kórus vezetö A Jawa motor világklasszis! Reneszánszát éli « motorkerékpár. Nagy-Britanniában ta_ valy például 47 százalékkal több motort adtak el, mint 1974-ben. A világ számos kiváló versenyzője ért már el kiemelkedő sikereket csehszlovák gyártmányú Jawa motorkerékpáron. A Játva Müvek 1973-ban kezdte meg a 634-es típusú motorke- réli^ár sorozatgyártását. Évente 75 000 darabot készítenek ebből a motorból. Nagy részét — 1977- ben például 60 ezret — a Szovjetunió vásárolja meg. A Szovjetunióban — csakúgy, mint a világ más részein is — számos Jawa-klub működik. Nagy a keletjük a versenymotoroknak is amelyekből a legtöbbet a Szovjetunióba szállítanak, de megtalálhatók ezek a kiváló készítmények a világ- minden táján, így például az Amerikai Egyesült Államokban is. A kereslet növekedésével arány, ban a Jawa Művek is azt tervezi, hogy ebben az évben 24 százalékkal növeli termelését. apróhirdetéáj A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. Gazdasági Hivatala gépírni tudó adminisztrátort keres szerződéses munkaviszonyba. Jelentkezés: a hivatal vezetőjénél. Miskolc, Tanácsház tér 1. Tanácsi lakást fizetés térítéssel cserélnék. Ajánlatokat 17 óra után 33-062 telel önszántra. Beszélgetés közben minduntalan bizonygatnom kell. hogy nem dicsekvés, ha a kórus — és saját — sikereiről szól, hiszen éppen ezért ültünk le két szál cigarettá- nyi időre, illetve ezekért a szép eredményekért kapta meg tegnap a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Véletlen egybeesés, hogy Halmai Istvánná, a 6. sz. Általános Iskola énektanára, az iskola nem tagozatos kórusának vezetője most jubilál; tíz éve van a pályán. Mielőtt munkájáról beszélne, a lelkemre köti. hogy feltétlen írjam meg: rengeteget köszönhet az iskola vezetőinek, akik segítése-támogatása nagyban hozzájárult az eddigi eredményekhez. Rögtön utána Reményi János nevét említi, egykori tanáráét, most kollégájáét, aki karnagya is a Bartók Kórusban. — Most is sokat tanulok Reményi tanár úrtól, az iskolában és a kórusban egyaránt. Nagyszerű lehetőség, hogy együtt dolgozunk, hogy szemtől szembe figyelhetem, miként irányítja, vezényli a mi énekkarunkat. Azért a gyerekeknek is kijut a dicséretből. — Meghívást kaptunk az idei, VIII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyre, ahol hatvanhét kórus lépett fel. Nem én mondom, mások és a világ minden tájáról össze- sereglett résztvevők bizonyítják, hogy ez az egyik legrangosabb nemzetközi kórus- verseny; mindenütt jegyzik, kitüntetés itt szerepelni. Az iskolaév után körülbelül egy hónapig szinte naponta próbáltunk a gyerekekkel, azt hiszem utólag ők is úgy érzik; megérte. Azt, hogy a tíz karnagyi díjból — melyből hat maradt Magyarországon — az egyiket ő kapta, nem saját, hanem kórusa érdemének tulajdonítja. — Nagyon boldogok voltunk, a siker feldobta az énekkart. Legjobban persze és örültem — a gyerekek örömének. Nem kis áldozat volt tőlük egy hónap kemény munka a szünidejükből. Az ősszel jelenik meg az Éneklő Ifjúság hároméves rádiós vetélkedő legjobbjainak nagylemeze. Ezen szerepel Halmai Istvánné kórusa is; a vetélkedő nagydíja eredményezte a mostani debreceni meghívást. — Nem érzi úgy, hogy ezeknek a nem ének-zene tagozatos gyerekeknek túlzott megterhelés a kórusban való éneklés? — Nem, és remélem ők sem. Nekem a legfontosabb: megszerettetni velük a zenét. Az eredmények bizonyítják, hogy sikerült, és a jövőben is sikerülni fog. Sz— meg nem tudtuk, hogy a színház gazdasági intézője takarékoskodni akart, éppen ezért a futam zsoké statisztáinak csak a fejére tett sipkát, hiszen úgyis egy fal mögött ugráltak lóügetésben. így csak a fejük látszott, testükön —, nem tetszett a Fedák. És ezt meg is írta. Mégpedig a maga gyilkosán szellemes stílusában, így: Fedák ide megy, Fedák oda megy ... Fedák az idegekre megy. MATE IVAN A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei megkezdték a Gellert hegyi Szabadság-emlékmű Helyreállítását és restaurálását. (Soós Lajos felvételei a szokásos lajbi és bőszárú gatya maradt. Minthogy azonban a parasztfiúkat azzal doppingolta: ha „túlteljesítik a normát”, a kialkudott két pengőnél is többet fizet fejenként (nem kevés pénz akkor, amikor a napszám egy pengő volt) a fiúk igyekeztek minél nagyobbat ugrani. Így aztán Karenina Anna pétervári zsokéi magyar gatyában mögöttünk, majdnem a fal tetején lovagoltak. Mi nem láttuk őket, de a közönség — igen.
