Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Adatok indokolják az autópályát Forgalomszámlálás az utakon w Aki vasárnap vagy tegnap — Lillafüredet kivéve — bármely irányban elhagyta Miskolcot, füzettel és ceruzá­val a kézben az út mentén álló vagy ülő felmérőcsopor­tokkal találkozhatott. Az út jobb és bal oldalán három­három pár állt készenlétben, t> amikor közelükbe ért a gép­jármű, egyikük harsányan ol­vasta a rendszámtábla szá­mait. a másik szorgosan je­gyezte azt. Hiába volt a kérés — Hetvenkettőharminc­három, nullaöttizenhet... Amikor Nyékládházára ér­keztünk. igencsak hosszú kon­voj verődött össze, de egyet­len kocsi sem maradt ki a számlálásból. Hogy miért e sok embert igénylő munka, azt Szomolányi Antaltól, a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatósága forgalomtechnikai osztályának vezetőjétől tud­tuk meg. .— A hétfői Déli Hírlapban is felvetette a cikk írója, de más fórumokon is elhangzott, már. hogy meg kell gyorsítani az M—3-as autópálya építését, esetleg Miskolc felől is el­kezdve a munkálatokat. A kö­zeljövőben magas szinten fog. latnak állást e kérdésben, de hogv statisztikai adatokkal is alátámasztható legyen ezen utak. egyáltalán Miskolc kör- nyékének rendkívül nagy zsú­foltsága. miniszterhelyettesi döntés alapján regionális for­galomszámlálást végeztünk augusztus 27-én és 30-án. E munka során a 3-as, a 26-os, a 27-es. a 35-ös és a 37-es főközlekedési utak forgalmát mértük járműfajtánként, a rendszámtábla adatainak fel­jegyzése alapján. Azért elé­gedtünk meg azzal, hogy csak a számcsoportokat jegyezzük, mert kicsi a valószínűsége, hogy ugyanaz a számcsoport — más-más betűiellel több­ször is megjelenjen az adott napon. A másik ok, amiért emellett döntöttünk, a gyor­saság. No. nem annyira a fel­mérők. hanem a gépjármű­vek áthaladási gyorsasága. Hiába tettük ki ugyanis a forgalomszámlálás helyét megelőzően mintegy 150 mé­terre a 40 kilométeres sebes­séget előíró táblát, a több­ség figyelmen kívül hagyta ezt. akárcsak a lapokban kö­zölt és a miskolci rádió adá­saiban. valamint az Ütköz­ően című műsorban elhang­zott kérésünket. A számlálás eredménye korántsem min­degy. éppen a gépjárműveze­tők érdekét szolgálja, ezért is vártunk tőlük nagyobb megértést. Sajnos, hiába ... liáiiv jármű, milyen jármű Beszélgetés közben figyel­tük a forgalomszámlálókat, akikre különösen csúcsidő­szakban hárul nagy feladat. Ekkor ugyanis szinte egymást érik a gépjárművek, s hosz- szú konvojok alakulnak ki. Feltűnt, hogy időről időre órájukra pillantanak, s több­ször feljegyzik az időponto­kat is. A magyarázatot az osztályvezető adta: — Nem egyszerű darab­számos számlálásról van szó. Az adatokból ugyanis a meg­határozott idő alatti forgalom­áramlás, az adott idő alatt jár­műkategóriánként áthaladó mennyiség is kiszűrhető. Ez következtetések levonására is lehetőséget ad. hiszen megál­lapítható belőle, hogy példá­ul csúcsidőszakban milyen az adott pont átbocsátási képes­sége. milyen az áthaladási se­besség. A vasárnapi mérések például azt bizonyítják, hogy főként a személygépkocsi-for­galom erős. elsősorban a ha­tárátkelőhelyek felől. Ma vi­szont — ezt látni is lehet — a teherforga'om nagyobb, amit egyébként a szerdai nap okoz. Ezért is választottuk a felmérés második napjának, hiszen a szerda piaci nap. A miniszterhelveltes asztalára A beszélgetés közben Szik­szóra érünk, ahol újabb for­galomszámláló csoporttal ta­lálkoztunk. Mint megtudtuk, összesen nyolc helyen — Má- lyiban. Nyékládházán, Nagy- csécsen. Szikszón. Kazincbar­cikán. Sajószentpéteren. a Borsodi Ércelőkészítő Mű tér­ségében. valamint a 3-as és a 37-es főútvonal csatlakozási pontjánál helyezték el e cso­portokat. így azokat kivéve, akik a Bükk felé indultak, va. lamennyi. Miskolcot elhagyó gépjárművezető találkozott itt vagy ott forgalomszámlá­lókkal. Az adatokat számító­gép dolgozza fel. a jelentést szeptemberben kell letenni a miniszterhelyettes asztalára. A következtetések alapián születik maid döntés a ko­moly beruházást igénylő au- tóoá'va-épités esetleges gyor­sításáról. (tóth) * Az egyik mondja, a másik jegyzi az elhaladó gépkocsik rendszámút ♦ Gépjármúkonvoj Nyélcládháza előtt. (Herényi Jele.) Hazánkban először: a felületszilárdítás Folytatódik u szerszám’ és szerszámanyag-kollokvium ményű automata megmun­káló gépsort, amellyel szinte egész Európa igényeit ki tudnák elégíteni. Sajnos, a gépsort nem tudják üzembe helyezni. mert nincsenek hozzá való szerszámok ...) A vitaindító előadáson kívül a szekcióülésre is számos ta­nulmány készült, amelyek szerzői korreferátumaikkal egészítik ki mondanivalóju­kat. Lapzárta után, 11 órakor kezdődött meg a 3. szekció­ülés dr. Gribovszki László, az NME egyetemi tanára el­nökletével. A téma hazánk­ban teljesen új. hiszen elő­ször indítanak vitát, készí­tettek tanulmányokat a nyu­gaton már elterjedt íelület- szilárdító szerszámok terve­zéséről, gyártásáról, haté- konv alkalmazásáról. Délután újabb ..kényes" témát boncolgathatnak a szakemberek a 3. kerekasz- tal-beszélgetésen. A szer­számellátás és a szerszám­import (illetőleg az export is) a „szakma” egyik leg­égetőbb kérdése, ahol sok­féle érdek ütközik. Hadd említsünk egyet ezek közül: akad hazánkban olyan szer­számgyártó vállalat, amely világszínvonalú termékeket állít elő. Csak ezekből ép­pen a hazai felhasználóknak semmi sem jut. mert a vál­lalati érdekeltségi rendszer arra ösztönzi a gvártót, hogv kiváló minőségű termékét exportálja, külföldön értéke­sítse ... Ugyancsak a délután ese­ménye lesz az az érdekes szakmai bemutató, amelyet az NME gépgyártás-technológiai és szerszámgépészeti tan­szék műhelycsarnokában, il­letve laboratóriumaiban tar­tanak. Külföldre szállítják a korán érő almát Ozdon próbáljúk ki a kopásálló munkaruhát Jobb munkaruha-anyagok készülnek a Lakástextil Vál­lalat szombathelyi Tonó- és szövőgyárában. Az üzem uj kikészítő gépsorán különle­ges zsugorító kezelést kapnak a kelmék, így mosás után nem mennek össze, forma­tartók maradnak. Tökélete­sebb lesz a festésük is, ke­vésbé fakulnak. A Munkaruházati Kereske­delmi Vállalattal közösen cérnázógépeket is beszerzett a vállalat. Ezek segítségével magasabb értékű cérnázott pamut alapanyagú, rendkívül kopásálló méteráru készül, amely kétszerte tartósabb a régi anyagoknál. A belőle varrt munkaruhák jelen­leg az Ózdi Kohászati Mű­vekben próbahordáson vizs- ráznak. A munkaruha kelmék pasz­tellszínekben készülnek. A. nehézipar hagyományos kék színe mellett újabban — az utcai divathoz igazodva 1 — kheki színű anyagokat is gyártanak. A Rába Vagon­gyár sárga kelméket kér. más üzemek a bordóhoz ragasz­kodnak. Ma délelőtt folytatta mun­káját a Nehézipari Műszaki Egyetemen a IV. szerszám- és szerszámanyag-kollokvi­um. Délelőtt fél kilenc órakor megkezdődött a 2. szekció­ülés, amely a forgácsmentes alakítószerszámok tervezésé­vel. gyártásával, felújításá­val. tulajdonságjavításával, tartósságának növelésével, minősítésével, hatékony al­kalmazásával foglalkozik. A hosszú cím, csakúgy mint a szekcióülések többi témái­nál. itt is rendkívül izgal­mas kérdéseket takar. (Hogy a laikus is megértse, milyen nagy horderejű kérdésekről tanácskozik Miskolcon az öt­napos kollokvium. hadd mondjunk el egy szemléletes példát. Sárospatakon a cse­peli kerékpárgyár üzeme ka­pott egy olyan nagy teljesít­A Bodrogközi Állami Gaz­daság nagyüzemi gyümölcsö­seiből a hét elején érkezett meg az első szállítmány a tuzséri hűtőházba. A korán érő almák szedésével és szál­lításával megkezdődött a gyü- mölcsexpört, s a hűtőházak­ból folyamatosan a megren­delőkhöz továbbítják a szál­lítmányokat. Új iskola épü! , a Berekalján Mint anyukát nem hagyhat hidegen a hír: a Berekalján, a Móra Ferenc utcával szem­ben földmunkák kezdődtek, s a hírek szerint iskola épül. A hírt megerősítették a Miskolci Beruházási Vállalat­nál. A kiviteli terveket az ÉSZAKTERV készítette. A főépület két épületrészből összeépített megoldással ké­szül. Az egyemeletesre terve­zett iskola egyik épületrészé­ben a tizenkét tanterem kap helyet, egy aula köré zárva. A második részben 12x24 mé­teres tornatermi csarnok és az ezt körülvevő öltözők, szertárak és mosdók helyez­kednek el. Az emeleti rész­ben napközisszobákat és műhelyeket tervetek Négy­száz adagos konyha gondos­kodik maid a gvereke'- és a pedagógusok ellátásáról. Az udvaron játszótér. 20x40 mé­teres sDortnálva és egy 50 méteres futópálya kap he­lyet. ­Az épület generátkivitele- zőie a Miskolci Mélyépítő Vállalat, amely már meg is kezdte a durva terepren­dezést és az előközművesítést. Várhatóan az év égé,-e be is felezik munkátukat és átad­ják a helvüket a másik ge­nerálkivitelezőnek. a Borsod megyei Al’^mi Építőipari Vál­lalatnak. Ók — ha az időjá­rás is úgy akaria — rekord­idő alatt szeretnék tető alá hozni az iskolát a borsodi vázoanel-rendszerből. Mert ha minden jól mesv. az 1379­30-as azaz a következő tan­évre szeretné1- megnyitni az úi iskolát. Hogv mennvjre szűkéé«5 van ró agt nem fon­tos különösebben ecsetelni. hiszen q mptléZhí «akntotopen külön működik az alsó és a felső tagozat Igen zsúfoltan vannak a gyermeket­O. li Mi a neved? Ez régen történt, de így igaz, ahogy le­irom. * Mikor a tenyeremen levő hólyag felsza­kadt, abbahagytam a csákányozást. A kar­bidlámpa fényéhez tartottam vérző keze­met, nézegettem, aztán fújkáltam, hogy eny­hüljön a fájdalom. A mellettem leró két fülkében csend lett. Tudtam, hogy engem figyelnek. így van ez már egy hete, mióta a ,frontbrigádban dolgozom. Ha csak egy pillanatra teszem le a szerszámot, a többiek mindjárt engem lesnek'. Nem szólnak, nem kérdeznek, csak figyelnek. Már az első műszak rosszul kezdődött. Amikor reggel az aknász engem osztott be hozzájuk, a brigadvezetö végignézett rajtam és csak ennyit mondott: — Nem kell! Aztán mégis velük mentem, mert nem kaplak más embert. Utolsónak baktattam utánuk, lefelé a lejtős aknán, és úgy érez­tem. egyedül megyek. Robbantás után, amikor reggeliztünk, fél­rehúzódtam tőlük. De mégis hallottam, amint a brigadvezetö fejével felém intve ezt mondta: — Nem tudom, hogy ez majd hogy válik be . . . • Másnap n,em sikerült jól és időre be­ácsolnom. , Ideges voltam. kapkodtam. A többiek már készen voltai;, felém tekinget­tek, de egy sem segített volna. Pedig de nehéz egyedül faragni! Harmadnap a kaparószalag szakadt el. Le kellett állni a szeneléssel. Leültem. A kö­vér brigád vezető lihegve szaladgált. Aztán megállt mellettem, cifra káromkodásba kez­dett. amelyről tudtam, hogy nekem szól. És az utolsó megjegyzés is: — Persze, egyeseknek jól jön a pihe­nés ... Felálltam és megfogtam a fejszét, mire a brigadvezetö arrébb ment. A célozgatás és a szidás a következő na­pokban is folytatódott. És állandóan lestek, figyeltek. Én meg koszos zsebkendömntel át­kötve vérző tenyeremet újra és újra meg­fogtam a csákány nyelét. . . Mikor elérkezett az evés ideje, félrehú­zódtam a helyemre. Nem kellett a kaja. A többiek a nagy szerszámosláda köré gyűl­tek. Azt számolgattál:, mennyi fizetésre szá­míthatnak. Hallottam, hogy keveslik a pénzt, de nem nagyon figyeltem oda, csak akkor kaptam fel a fejem, amikor egyikük közü­lük, rám célozva, igy szólt: — Persze, hogy kevés a pénz. Ingyenélő lóg a nyakunkon. Minek veszünk be min­den jöttmentet a csapatba? Fogtam a lámpámat és hirtelen felálltam. — Hová mégy? — hallottam a brigád- vezető éles hangját. — Mi köze hozzá? — vágtam vissza. — Azt kérdeztem, hová mégy? — csattant újból a hangja. Visszafordultam és úgy ordítottam: — Ki! Ki. a napra! Nem maradok ma­gukkal tovább... Csend volt. Csak az ácsolatok reccsentek meg néha. és az üres csillék távoli döngése hallatszott a szállítóvágat felöl. Akkor a kövér brigádvezetö odaiött, teljes súlyával visszanyomott előbbi ültő helyembe Aztán az egyik kezével*a térdemre támaszkodott, és csendesen ezt mondta: — Sehová nem mész! Megértetted? Itt maradsz velünk! A tni fajtánk vagy . .. Aztán ellépett a közelemböl, de még visz- sza ford ult: — Hogy is hívnak? Mi a neved? — kér­dezte. Még később, miközben arra gondoltam, hogy már egy hete velük, közöttük dolgo­zom, mondom még később, munka közben is úgy éreztem, hogy bőrömet süti tenyeré­nek helye a térdemen. ORAVECJÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom