Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
Mindent ki kell állnia [la a házfelügyelő beteg Fregoli brigád Hétfőn a Reggeli Króniká- >an hallottuk: Budapest egyik ■ erűidében a házfelügyelők «unkáját megkönnyítendő — ner* ott is ugyancsak kevés ,an belőlük — takarítógé- iekkel felszerelt brigád jár- i a lakóházakat. A hírt, mint ó példát követendő, haran- ozta be a riporter. Miskolcon foglalkozríak-e asonló tervekkel? Ezzel a érdéssel kerestük fel Kreisz stvánt, a Miskolci Ingatlan- ezelö Vállalat házkezelési sztályának csoportvezetőiét, ó híreket kaptunk. Ügy- ievezett ..Fregoli brigád’' an születőben. A tervek sze- int 8—10 tagból állna, s az ínne a feladata, hogy ha va- ahol a házfelügyelő megbe- egszik. a takarítóbrigád zonnal a tettek mezejére épien. S miként állunk a gépesítéssel? A vállalat már most is rendelkezik egynéhány kézi és elektromos járdumosó- géppel. Három, szemétleöntő tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas masina már kísérletképpen dolgozik a diósgyőri lakótelepen. Várják annak a gépnek a megérkezését, amely a középmagas cs a magas lakóházak lépcsőházainak külső ablakai tisztogatásában segédkezik majd. A megrendelt berendezés a tetőre függeszthető, s egy kis kasból végezhető majd a művelet. Nem a legkeresettebb pálya ma a házfelügyelőség. A vállalat tehát kénytelen —, egyelőre még távlatokban — gondolkodni ar ol. ho?7 majdan. amikor törr.oh^zíciügye- lők lesznek, ilyen takarítóbrigádok vegyék,át a ház körüli rendteremtés feladatait. Az. tizem vasajtaján fehér tábla. Rajta piros betűkkel: Idegeneknek belépni tilos! Az ajtó mögött a “Diósgyőri Gépgyár prototípusüzeme kapott helyet, az új gyártmányok szülőhelye. A többi műhelyhez képest itt meglehetős csend fogadja a kísérővel belépő idegent. ★ Szállításra váró élhajlitók, ezek még mechanikus vezé.lé- süek... ir Ezt tudja az új álUajlító... k- Újfajta vezérlés az élhajlitón. A tervező. Kassai Tivadar irábaija ki... (Herényi László-felvételei) Elég egy kiadós nyári zápor, hogy vágtába csapjon át csendesen poroszkáló Szin- vánk. Ilyenkor elhisszük neki. hogy 100 évvel ezelőtt, amikor még szabályozatlan mederben szelte át a várost, pusztítani is tudott. ..Éjji 11 órakor, midőn az utczán csendes volt minden, az ég Haragja erősen eztkáz- gatta villámait; a természet hatalmának tüneményei, a dörgés moraja, a villámlás játéka nem lévén azonban ismeretlenek nálunk, még kö- zelgésökkel sem gondolt arra senki, hogy abban az -Isten ítélete« van. Augustus 30-iká- nak utolsó óráján már a városban is szakadó zápor omlott; a más nap első órája pedig, midőn a vihar elvonulni látszott, midőn a ke- vésbbé bátrak is újra pihenést reménylettek, reánk hoz- 'a a csapást, hogy minden nyemán halál és pusztulás maradjon.” Soltész Nagy Kálmán polgármester jelentésé- bő' idéztük a fenti sorokat, melyben a miskolci képviselő közgyűlésnek számolt be 1879-ben az árvíz pusztításáról. Az elemi erejű ..vihador” először a Pece bedeghvölgyi A hosszú csarnok első részében forgácsológépek szerszámai nyomán alakul a fém. Itt nyeri el végleges alakiót. azt. amit a tervező kigondolt. Egv másik helyen az alkatrészeket állítiák össze, majd egy későbbi fázisban a már kész. lefestett masinákat vetik alá a próbaüzemnek. S ha majd mindent, a legkisebb csavarokat is ellenőrizték. levizsgáztatták, akkor indulhat meg a széria- gyártás. Az elgondolás után mintegy három évvel!!! Ottjártunkkor a Kassai Tivadar tervezte DEZ—100— NC típusú élhajlítógép szenvedte a prototípusok „mindent ki kell állnia" próbáját. A gépek fokozott megterhelést kapnak, hogy a legkisebb hibát is kiszűrték. Az élhajlító már bemutatkozott a tavaszi BNV közönségének. akkor kikerült • a prototípusüzemből, ám most ismét visszavitték: újfajta vezérlést kap, ennek próbái folynak. A DIGÉP „B„ gyáregységében a prototípusok próbáin átment berendezéseket gyártják szériában. A hatalmas alkatrészdarabok egymás után kerülnek le a megmunkáló gépekről, ösz- szeszerelik, kipróbálják őket. s a mostrumokat. mint például az EK—8AK típusú el- lenütős kalapácsot. ismét szétszerelik, s végleges helyére szállítják. I. S. Veszélyes útkereszteződés A Deák tér— Palóczy utca—Kossuth utca kereszteződésében a közelmúltban több közúti közlekedési baleset történt. Az ok minden esetben a jobbkézszabály figyelmen kívül hagyása, s ezáltal az elsőbbségi jog meg nem adása volt. Az autók (járművek) két irányból érkeznek az útkereszteződésbe. A nagyobb csoport a Szabó Lajos utca elején levő jelzőlámpától a Palóczy utcán lefelé. Lámpa után. egyirányú, viszonylag széles úton — általában nagy sebességgel. A legtöbb járművezető tudja azt is, hogy védett útvonalon halad, engedi az 50-et, 6U-at.., A másik csoport, elhagyva az erdészeti igazgatóság után a Tarkanyi utcát, vagy nagy ívben balra kanyarodik, s a Palóczy utcán áthaladva bemegy az egyirányú Kossuth utcába, vagy kis ívben balra kanyarodva rácsatlakozik a Palóczy utca forgalmára. A szabálysértést szinte minden esetben ezek követik el. A kis. vagy nagy ívben balra kanyarodóknak ugyanis a jobbkézszabály értelmében elsőbbséget kell adniuk a Szabó Le jós utca irányából közlekedőknek. Csakhogy... Általában ők is s.besen érkeznek a kereszteződésbe. (Ez természetesen nem lehet mentség számukra.) S aztán ... Amint letérnek az egyenes útról, s kanyarodnának, előttük áll (jobbra) Lévay Józ t szobra, a körülötte levő járdaszigeti park fáival, s ezek együtt elzárják a kilátást. Ám, ha a Szabó Lajos utca felől közeledik a jármű a Palóczy utcán, előle is elzárják a fák a bal oldalra eső, kibújni készülő járműveket. (Ök természetesen nyugodtan hajthatnak, hiszen védett úton haladnak...). .T'nv’gam naponta járom a várost. Tanúsíthatom, hogy ennél sokkal egyszerűbb közlekedési helyeken is állnak Stop! táblák. Miért nem lehet akkor ide. egy ilyen veszélyes útkereszteződésbe kitenni? Vagy, ha azt nem is, legalább az Elsőbbségadás kötelező! táblát?! Nem is annyira miattunk, akik ismerjük a Deák tér környékét, hanem az idegenek m'att. Mert például a legutóbbi baleset szenvedő alanya is egy lengyel rendszámú kis Polski volt... Ny. I. iv Korabeli rajz, a borzalmak éjszakájáról „...rom és pusztulásnak martaléka lett” A miskolci n árvíz •k A város neves fényképésze. Szinay István számos képeti örökítette meg az 1878-as árvíz pusztítását. (A Herman Ottó Múzeum anyagából.) és bábonyibérci ágát duzzasztotta fel, majd megáradt a Szinva is, magávál hozva a környező hegyekről lezúduló vizet. „Az éj koromsötét, a vész folytonos növekedésben volt; a rohanó víztömeg zúgásából mi sem hallatszott ki. Egyesek látták az elsodort házak tetejét; sejtették a menekülni akarók hívó szavait, a halállal küzdők jajkiáltásait, de nem gondolhatta senki, hogy az éi íátyola felemelésével mily gyászos kép tárul majdan szeme elé.” — olvashatjuk a polgármester jelentésében. A mélyen fekvő belváros szenvedte a legtöbbet az áradattól. Itt két-három, sőt helyenként négy méter magasan hömpölygött a víz, magával sodorva házakat, hidakat. kerítéseket, fákat, embereket és állatokat. ■ ■ Döbbenetes kép fogadta augusztus 31-én hajnalban a túlé’őket. A lakóházak fele lakhatatlanná vált, vagy ösz- szeomlott. A Széchenyi utca üzletei megsemmisültek. Óriási pusztítást végzett az áradat a Kossuth, Palóczy, Batthyány, Madarász, Ady utcában és környékén. Romhalmazzá vált az evangélikus gimnázium, a katolikus elemi iskola, a minorita rendház és a város közkórháza. A mai Kossuth utca végén 1808-tfan épült templomnak csak a tornya látszott ki a víz alól. A legtöbb emberáldozatot is a belvárosban követelte a katasztrófa, mivel a pincelakásokban sok családot álmában ért a víz rohama. Számos miskolci család teljesen kihalt, összesen körülbelül ötszáz ember lelte halálát a rémület éjszakáján. Csak a város centrumában 698 ház vált lakhatatlanná és nagymértékben megrongálódott még körülbelül másfél ezer. Elpusztult ezenkívül több mint félezer ló, ökör és tehén. Miskolc történetében már 1691-ben feljegyeztek pusztító erejű árvizet, ám akkor ..csak” húsz ember lelte halálát. 1845-ben ismét kilépett medréből a Szinva-és a Pece- patak. Még szinte el sem takarították a romokat, amikor — 1846 augusztusában — a Szinva vize megint rátört a városra, 1853-ban pedig a Szinva és a Pece együttes áradása sodort el csaknem mindent, amit helyreállítottak. 1855 és 1878 között is több ízben puszított árvíz, ám az 1878-as minden addigit felülmúlt. Jellemző, hogy még verses ponyvát is megjelentettek 1878-ban „Borzasztó felhőszakadás, mely Miskolcz. Eger, Mád stb. városok felett dühöngöd és melynek közel 400 emberélet esett áldozatul” — címmel. A valószínűleg álnéven működő szerző, Károly Károly egyebek között ezt írja: „Gordon külvárosa félig el romboltatott, / Számtalan sok állat a víztől elhorda- tott, / A holt emberek száma négyszáz körülbelül / És mennyi holt test van még a házromok körül!” A már idézett polgármesteri jelentés záradékában Diószeghy György városi főjegyző egyebek között így ír: ..Gyászlapja ez városunk történetének, melyet mielébb vajha a feledés fátyoléval takarhatnánk!” Nos, nem takarja feledés fátyla a nagy miskolci árvizet. Fél évszázaddal később. 1928-ban emlékművet emeltek áldozatainak a Szent Anna templom mellett, melyet most a 100. évfordulón felújítottak. A Szinva medrét rendezték, és bár egy-egy kiadós zápor hatására órák alatt folyóvá duzzad a patak, nagjyobb pusztításokra már nem képes. Szunnyadó erejét azonban ma sem szabad lebecsülnünk! flick es) Hogyan születik a gép?
