Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-28 / 202. szám
f Télen takargatni kell Szőlő már van, dinnye még van, a barack olcsóbb, mint itlen... Mázsák asszonyai A paprika, a paradicsom, a krumpli, a dinnye, sem a zöldségboltokban, sem a piacokon nem terem. De, hogy miként „terem” ott, minden reggel, az bennünket vásárlókat teljesen hidegen hagy Kinek jutna eszébe, megkérdezni a zöldségboltban: szedőgéppel avagy ásóval szedték fel a krumlit. volt-e elég munkáskéz, elegendő szállítókapacitás milyen árréssel dolgozik a vállalat, ettek-e meleg ételt azok az asszonyok, akik a tárolóból előszedték a káposztát? Hosszú az út. amíg a zöldség és a gyümölcs a földekről a boltokba és a Piacokra kerül. S akik a zöldséges szakmával jegyezték el magukat tudják, kényes jószággal kell bánniuk. Kockázattal jár Két tűz között vannak: a termelőgazdaságok és a vásárlók között. A ZÖLDÉRT- esek azok. akik megalkusz- nak a gazdaságokkal. Ha valaki, akkor Kiss Lajos, a ZÖLDÉRT megyei áruforgalmi osztály vezetője tudja: e kereskedelmet nagyban űzpi rettentő kockázattal járó, idegeket felőrlő verkli. Maradiunk a szakmánál, azaz a ZÖLDÉRT-nél! Ez az országos központú szerv, amely arról gondoskodik, hogy mindenfelé legyen zöldáru. Szakember legven a talpán, aki az időiárás viszontagságait be tudia kalkulálni. Mint néldául ebben az évben is. ..Késett” a paprika, a paradicsom. a dinnye, s ez nemcsak a termelőrazdasásoknak, de a ZÖLD^RT-nek is nagv veszteség. De nem ehetünk mindennap káposztát, kelkáposztát és krumplit, mert abból sok van. S megint a fogyasztó: azt könnvű belátni, hogy a kis hobbikertben lerúgta a naorika a virágját. De azt már nehezebb hogy ugyanazok az éshailati viszonyok uralkodtak a nagvtáb- lák fölött is. Jönnek a panaszok, hogy nem jó az ellátás... Három szűk hónap Az augusztus 19-ig a tervezett mennyiségnek csak tíz százalékát sikerült felvásárolni. Az évből már eltelt hét hónap. A több ezer vagonos készlet felvásárálására. tárolására marad szűk három. Érthető, van egy kis pánik- hangulat. A munkakörülményekről, termelési kultúrákkal dicsekedhetünk Csodamasinákkal dolgozó tsz-eink. állami gazdaságaink vannak. Ezzel ellentétben a forgalmazás technikailag gyermekcipőben jár. A télire való zöldség felét a szabadban tárolják. Olyan ipari centrumnak, mint Kazincbarcika vagy a sátoral- iaúihelyi körzet, nincs hűtő- tárolóia A nekik szánt készletet Miskolcról kell utaztatni. Ez a szakma soha sem volt nyereséges. Hogyan lehetne az? Ha csökkentenénk a költségeket. S azt miként lehetne? Korszerű hűtőraktárak építésével, gépesítéssel: osztályozó és mosógépekkel, csomagolóautomatákkal és rakodógépekkel. Ehhez viszont pénz keik.ie. De ez az. amiből kevés van. Magasabb árréssel dolgozni a jelenlegi közgazdasági viszonyok között lehetetlen. Tíz évvel ezelőtt épült Miskolc ma még viszonylag korszerűnek mondható hűtőtáro- lója. De ma már olyan kellene. amelyben a relatív páratartalom. a levegő összetétele szabályozható. Szaknyelven; hogv télire elaltathatnák a zöldséget, a gyümölcsöt. Ma még a legtöbbiét. mint az alvó gyereket télen, takargatni kell. Kilózva mérni A szociális körülmények sivárak Nincs öltöző, nincs fürdő. A főszezonban, amikor háromszor annyi ember dolgozik a földes zöldséggel nincs, ahová a csomagiát. a ruháiét letegye. S utónia lenne az. hogy meleg ebédet kaojon” A felvásárlók, a szállítók délutáni, éiszakai és hainali emberek A megyében naponta ezer egységbe kell-komis- siózni — jószerivel kilózva mérni —. és kiszállítani a portékát. A zöldségboltosok főleg nők. a mázsák asszonyai. A boltok korszerűtlenek. A 141 állandó üzletből mindössze 4—5! a modern .. • * A megyében 1500 ZÖL- DÉRT-es dolgozó segíti kétkezi vagy szellemi munkájával. hogy asztalunkon naponta legyen zöldség és gyümölcs. így, ahogy leírtuk .., Hajnaltól délelőtt tíz óráig nincs megállás: egymás után gördülnek ki a zöldséges- és gyümölcsösládákkal, tojás- és házitészta-kar- tonokkal, üdítő italos rekeszekkel megrakott teherautók a vállalat Sajó-parton levő telepéről. Délelőtt tíz % Zöldséggyár a Sajó-parton (Sólymos László felvételei) Mit tud egy kiskert? Es mennyit használunk belőle? A nagytermelők, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mellé városközeiben is beléptek, immár termelő partnerként a kiskertek; Meredek hegyoldalak, ősgyepek, bokrosok, nagyüzemileg hasznosítha- tatlan földterületek leltek gazdákra. Ezek a mezőgazdaságilag hasznosíthatatlannak ítélt területek ma gyümölcsösök, termő kiskertek. Kezdetben írtunk 3000, aztán írtunk 5, majd 10, s manapság írunk 20 ezernél is több miskolci és Miskolc környéki kiskertet. Mit tud egy kiskert? Mit tudhat 20 ezernél több kiskert? Anyósom alig 400 négyszögölnyi kertjében négy lányának termeli meg a babot, a borsót, a hagymát, a gyökeret, a káposztát és karalábét, a tormát, az eltenni való paradicsomot, paprikát. Terem még uborka, kelkáposzta, s jut a termelőörömnek. terem néhány, kíváncsiságért elültetett padlizsán is. ♦ Ha csak azt számoljuk, hogy 20 ezer kiskerttulajdonos megtermeli a maga zöldség- és gyümölcsszükségletének 70—80 százalékát, akkor ennyivel kevesebb a vásárló a piacon, ennyivel rövidebb a sor a standon, ennyivel kevesebb árut kell a termelőhelytől az eladótérig szállítani. Miért lehet ZÖLDÉRT-téma a kiskert? Mondjuk ki nyíltan: a kiskert nemegyszer monokultúrás jellegű, következésképp egv áruból termel fölösen, más áruból a piacra szorul. Az egyensúly akkor lenne igaz, hogy ha a termelt zöldség, a termelt áru akadálytalanul, megfelelő gyorsasággal a piacra kerülne. Nézzük a gyakorlatot. A fölös áruk jó része elvész. Elvész, egyrészt azért, mert a kiskerttulajdonos nem érzi magát árutermelőnek. Sőt; egyfajta rossz társadalmi beidegzettséggel szégyennek érezné, ha a piacon kellene árulnia. Néhány forintnyi hasznáért nem is érné meg. Évekkel korábban elkezdtük, hogy kijelölt boltjaink felvásárlási joggal rendelkeznek. Elég-e ez? Nem, mert a mai felvásárlási rendszerben az eladó a vásárló kiszolgáltatottja. Ha nem vevőként megy a boltba, akkor ő a másodrendű ember. Baj van az áruk osztályos átvételével, problémákat okoz egyes boltvezetők ügyeskedése. Tény: a kiskertekben megtermelt áru (érték) egy része eláramlik ajándékként a szomszédokhoz (ez a piaci keresleten csökkent), a jelentős része viszont ott pusztul el, és lesz trágyává a kertekben. ZÖLDÉRT-ről írjuk az oldalt, s tény, hogy a felvásárlási arányszám immár három éve emelkedő tendenciát mutat. Más dolog. hogy a felvásárlási arányszám nem felel meg a fólia, növényvédő szer. műtráerya felhasználásával elérhető többlettermelésnek. Pillanatnyilag a termelő úery érzi, hoerv szívességet tesznek neki azzal, hogy eladhat. Ha az árakra is figyel, akkor rájön, hogy az átvevőnek is ilyen hitei lehetnek. Következésképp nagyon sok ember nem ad el. nem árul. veszni hagy megtermelt értékeket. A város ellátásáért felelős ZÖLDÉRT-től várjuk, hogv minden megtermel* értéket a piacig tudjon menteni. A 20 ezer kiskert nagy erő. Ebben a pillanatban nem akkora nagy, mint amilyen lehetne. (bartha) Vízzel íőz? Mi jelenti a ZÖLDÉRT dolgozóinak a sikerélményt? A diszpozíció dolgozói azt tartják, ha sikerül jó üzletet kötni. Mert együtt örülnek a gazdaságokkal, ha szép a kultúra, ha ió termés ígérkezik. örülnek azok, akiknek jó ötletük akad. hogy mivel lehet javítani a tárolás hatékonyságát. Nagyapánk veremben tároltak, s bizony nem százezer tonnás készleteket. A ZÖLDÉRT miskolci ötletembereinek sikerült megtervezni a halmos burgonyatárolót, ami az egész országban elterjedt. Azóta az NDK-ból is jártak itt, hogy az újítást magukkal vigyék. Most hasonló módszerrel spájzolják majd el a káposztát a sárgarépát és a hagymát. Mondják, szegény ember vízzel föz. Olyan karámokat építettek, amelyeket belülről szalmával béleltek ki, s ventillátorok cserélik a levegőt. Jobb. mint az eddigi módszer, de azt tartják még messze van az igazitól. S valamennyi dolgozónak sikerélményt jelentett, hogy az előző ötéves tervben háromszor nyerték el a Kiváló Szövetkezeti Vállalat kitüntetést, pedig ezi nem osztogatják túl gyakran. Elégedettséggel — de nem babérokon ülő elégedettséggel — tölti el őket az amikor a szociulista országokból tapasztalatcserére érkező szakmabeliek elismerik munkájukat. De azt tartják, ha a ZÖLDÉRT vezetői egészséges módon elégedetlenkednek, azt saját dolgozóik és a vásárlók érdekében teszik. órától éjfélig pedig nem ki a boltokba, hanem be a raktárakba áramlik az áru. Megállás nélküli körforgás ... Hajnalban kezdődik minden elölről... ★ A ZÖLDÉRT kirendeltségének helyettes vezetője, Lapis Gyula feladatukat egy mondatban foglalta össze: — A lakosság folyamatos ellátása __ A Sajó-parti telepet Miskolc éléskamrájának is nevezik. Ám, ez látja el még friss áruval a miskolci és a szerencsi járás, Leninváros és Sajóbábony üzleteit, vendéglátóhelyeit, konyháit, kórházait. Borsod és Miskolc sem önellátó a zöldség-gyümölcs- fronton, szükség van más megyék. más megyei ZÖLDÉRT-ek segítségére. — Mintegy ötszáz dolgozónk van — mondja Lapis Gyula. — Zömében asszonyok. lányok . .. Kevesen vagyunk. nem közkedvelt a három műszak Naoonta tíz, de van olyan nyári napunk, hogy húsz vagon árut mozgatnak meg a dolgozók, eny- nyi kerül ki a telepről... Ezt a hatalmas mennyiséget 400—500 kisebb-nagyobb egységbe osztályozzuk, annyi egység, ahány helyre szállítunk ... Nyolcszáz vagonos burgonyatárolóból, kétszáz vagonos almatárolóból, s kisebb raktárakból áll a város éléskamrája. Nyáron és ősz elején különösen megszaporodik itt a munka. Két-há- romnapos árukészlet kell. hogy legyen a tárolókban, hogy fennakadás ellenére se legyen fennakadás — a piacokon, standokon. Még a téli hónapokig van időnk, ám Miskolc és a többi települések téli készletének feltöltése már elkezdődött, bár a kampány, a burgonya, hagyma, káposzta, alma „beáramlása” csak szeptemberben indul igazán. Az előzetes becslések szerint nem lesz gond a tél „átvészelése”. ★ A legtöbb vállalatnál üzemnél a vendéget itallal kínálják. Itt gyümölccsel... I. S. Taposd meg! Végy százötven vagon fejes káposztát, gyaluld meg. tegyél hozzá tartósítószereket, taposd meg. Ezt hívják káposztatapo'sásnak. Így, nagyüzemi módon, de régi, népi technológiai recepttel készül a ZÖLDÉRT évi száz vagon savanyú káposztája. Másképp nem lehet, így lesz az igazi — mondják. Így az igazi! O. E. + A világ közepe, a Búza téri vásárcsarnok a ZÖLDÉRT Váílalalüál ... mindennapi zöldsé günket add meg nekünk ma ... Így fohászkodhattak két éve még annak a cégnek az emberei akik hez ellátogattunk. Most a szakemberek és a háziasszonyok egybehangzó véleménye szerint o zöld- ség- és qyümölcsellátós kiegyensúlyozott. A ZÖLDÉRT-nél jártunk: tapasztalásainkat adja közre ez az összeállítás. Két vélemény a Magyar Rádió miskolci napjának Búza téri nyilatkozataiból. Egy háziasszony: - A miskolci piac a legdrágább az országban. Egy kereskedő: — Nem a miskolci a legdrágább piac az országban. A város éléskamrája
