Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-03 / 154. szám

A szakszervezet az acélműért A kijelölt válllatokka! tö'DDszöri előzetes tárgyalás alapján rögzítettük azokat a szempontokat, amelyek ered­ményessé teszik együttműkö­désünket az új kombinált acélmű építkezésének kezde­tétől 1930 vegéig, vagyis az üzem beindításáig. A kom­binált acélmű megvalósítá­sának eddigi folyamata so­rán egyik legfontosabb fel­adatunknak az építő-, gyár­tó- és szerelőkapacitás biz­tosítását tartottuk. Az így elkészült ütemtervről el­mondhatjuk. hogv rendkí­vül feszített, tartalékidőt nem tartalmaz, de biztosítja az előírt határidőre történő üzembe helyezést. Legnagyobb generálkivite­lezőnk az ÉÁÉV. az alválla­lataival együttesen az építke­zés meghatározója, s így fel­tétlenül fontos a jó kapcsolat kialakítása az érdekelt kivi­telezők és a beruházó válla­lat szakemberei és társadal­mi szervei között. A havonta megtartott koo­perációs értekezletek, az idő­szakos miniszterhelyettesi szemlék hasznosak, ha hatá­rozataik az időszerű problé­mákra rámutatnak, a legfon­tosabb feladatokat előírják, elvi állásfoglalást hoznak. A tervek végrehajtásának irányítását, ellenőrzését a Le­nin Kohászati Művek műsza­ki igazgatója irányításával működő organizációs főbi­zottság végzi, korszerű és tu­dományos módszerek alkal­mazását is igénybe véve, mint például a számítógépes adat­bank. A szocializmus építésének jelen szakaszában egyre na­gyobb a szerepe és jelentősé­ge annak, hogy a dolgozók milyen aktivitással és milyen formák között vesznek részt a jövő kialakításában. Egyre inkább követelménnyé válik a dolgozók széles köreinek a tervezésben, a célok kialakí­tásában való részvétele. Így a kitűzött célokat jobban a magukénak érzik, és a vég­rehajtásban is fokozódik ér­dekeltségük. E folyamatban jelentős szerepe van a szak- szervezeti testületnek és a tisztségviselőknek. Biztosíta­nunk kell például a dolgozók állandó tájékoztatását. Intézkedési tervünkben nagy súlyt helyeztünk a ká­derfejlesztés és oktatás kér­déseire. A megfelelő szakem­berlétszámot külső felvételek útján, beiskolázással, ösztön­díjak szerződéskötéssel kíván­juk biztosítania A külföldi üzemekben a betanulást, ezekhez a nyelvtanfolyami előkészítést már beindítottuk. Ezekhez a lehetőséget egy­részt a berendezést szállító cégek szerződéseiben rögzí­tettük, másrészt a szocialis­ta országok, a Szovjetunió Csehszlovákia tapasztalatait kívánjuk felhasználni. A hazai továbbképzést —1 a fejlesztést, beruházást vég­ző szakemberek és üzemi ve­zetők részére — a szállító cé­gek közreműködésével és mérnök-továbbképző tanfo­lyamok útján tervezzük. A hazai betanító tanfolyamokon az új üzem és a kisegítő be­rendezések dolgozói, össze­sen mintegy ezren vesznek részt. Nagy tapasztalatokkal ren­delkezik vállalatunk a szoci­alista munkaverseny szerve­zésében. Szeretnénk bevonni az építkezésen dolgozó kol­lektívákat is e nemes ver­sengésbe. A tervidőszak első fázisát az alapkoncepció kialakítása jelenti. Ennek megalapozása, előkészítése elsősorban a szakmai apparátusok felada­ta. Ezt követően a vállalat politikai, társadalmi, gazda­sági vezetése foglal állást az .alapkoncepció kialakításában — ezután következik a vég­rehajtás. E tevékenység jel­legéből adódik, hogy a szer­vezésben, a feltételek meg­teremtésében a műszaki-köz­gazdasági értelmiség kezde­ményezőként Kell hogy fel­lépjen. Számos példával iga­zolható, hogy vállalatunknál egyre hatékonyabb ered­ményre jut e szemlélet és gyakorlat. A tervcélok sikeres meg­valósítása érdekében a Lenin Kohászati Művek politikai és társadalmi szervei, a szak- szervezeti apparátus tagjai az objektum megvalósulásán kí­vül szem előtt tartják a szak- szervezet érdekvédelmi cél­kitűzéseit. GÄCSI FERENC az LKM szb-titkára Miközben javóban tart a nyár, s ezrek és ezrek töltik szabadságukat a hegyekben, a vizeknél, vagy éppen külföldön, szakadatlanul, sőt egyre na­gyobb ütemben folyik a kom­binált acélmű építése. Oldal­összeállításunkban ezúttal olyan területekkel, emberekkel fog­lalkozunk, akikről, vagy ame­lyekről még nem írtunk. így például számba vesszük a szok­sz vezeti szervek feladatait az acélmű megvalósításában, s felkerestük az acélművet építő katonai műszaki alakulat egyik századát is. Tanulmányút VOB Vándorkupa Az építészek és tervezők körében is nagy érdeklődés kíséri a kombinált acélmű megvalósulását. Szakmai szempontból rendkívül érde­kes például az ÉÁÉV által alkalmazott csápkutas alapo­zási technológia. Ezért is ha­tározott úgy az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja, hogy tanul­mányutat szervez a hely­színre. Az érdeklődők megte­kintették a konvertercsarnok alapozási munkáit, megis­merkedtek az új technológiai eljárással, sőt a KOGÉP- TERV egyik szakembere még az alapozási munkák terve­zési vonatkozásait is ismer­tette. . Korszerű üzem, kevesebb por Az acélmű a környezetvé­delmi szempontokat figye­lembe véve is messze felül­múlja majd a jelenlegi mar­tinüzemet. Amíg a mai üzem naponta 3156 kg koncentrált port bocsát ki, a kombinált ■ acélmű mindössze 78 kilo- rammot. Ráadásul a környe­zetvédelem során kinyert anyagok túlnyomó része újra felhasználható lesz. Mint ismeretes, a Lenin Kohászati Művek KISZ-bi- zottsága védnökséget vállalt az acélmű építése felett. A védnökségi operatív bizottság (VOB) egyik legfontosabb fel­adata az, hogy összefogja a kivitelezésben részt vevő vál­lalatok, építésvezetőségek, ki- rendeltségek KISZ-fiataljaít. Nem csupán a gazdasági munkáról van szó, hanem például a szabad idő helyes, célszerű felhasználásáról is. Ezért született a döntés, hogy a kivitelező, tervező, beruhá­zó vállalatok KlSZ-fiataljai- nak részvételével nagyszabá­sú sportversenyt rendeznek. A VOB vándorkupát alapí­tott a legjobbak részére. A fiatalok 6 sportágban (atléti­ka, sakk, kispályás foci stb.) versenyeznek majd a kupá­ért. Indulnak a versenyeken az acélmű építésében részt vevő katonai műszaki alaku­lat KISZ-csapatai is. Összeállította: NYIKES IMRE Fotó: IRMAI ISTVÁN Grafika: TÓTH GYULA Hetente változik a kép a kohók tövében. Egymás után nőnek ki a földből a hatalmas betonlapok, amelyekre a konvertercsarnok tartóoszlopai kerülnek hamarosan. Sokat segítenek ennél a fontos munkánál az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnak a honvédségi műszaki alakulat segéd- és szakmunkásai ■if. Ez a hatalmas forgató berendezés már úgy hozzátartozik az acélműi építkezés kör­nyékének látképéhez, mint a kohók. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat speciális hegesztői egész éven át hegesztik majd itt azokat a hatalmas, 40—60 tonnás vasszerkezeteket, ame­lyek a konvertercsarnokot tartják ARCKÉPCSARNOK Járjuk az acélmű építési területeit. Itt is, ott is kato­nák. Jókedvűek; pedig sok­szor a legnehezebb munka jut nekik. Például a konver­tercsarnok helyén elterülő hatalmas gödörben, a föld alól kibúvó alapok között. A csápos kútalapok földmun­kái nagy erőbedobást kíván­nak. A különleges technoló­giával készülő óriási beton­lap több emelet mélységbe süllyed a földbe (a nagyob­bak súlya 200—250 tonna!). Közben a kinyúló csápokban téglakeménységűre préseli az agyagos földet. Ezt kell oda­lenn, a mélyben csákánnyal kibányászni. — A legtöbbször kegyetle­nül nehéz munka — mond­ja Brézai Zoltán századpa­rancsnok. — Ezek a gyere­kek azonban nem ismernek lehetetlent. Itt van például Gyarmati János tizedes ra­ja, akik éppen most nyerték el az ÉÁÉV-nél' a „Kiváló szocialista brigád” címet. Hét napra való munkát másfél nao alatt megcsináltak! Ülünk a beruházási igaz­gatóság Krasznai Gábor ál­tal rövid időre rendelkezé­sünkre bocsátott lakókocsijá­ban. Szemben velem halk- szavú fiatalember, Reményi András honvéd. — Januárban vonultam be a BVK-hoz — mondja. — Civil szakmám víz- és gáz­szerelő. Kazincbarcikán azon­ban lehetőségem nyílt arra, hogy elsajátítsam a vasbe­tonszerelő szakmát. Most en­nek veszem hasznát itt, az acélmű építkezésén. Mint a műszaki alakulat­nál sokan mások. Reményi András is nős, sőt, már egy kisfiú is várja otthon, ami­kor hazamehet szabadságra. — Az is számít — helyesel. — Ám a kereset is. Ha töb­bet teljesítünk, több a pénz. Nagy hajtóerő a kollektíva is. Tudjuk, az acélműnél minden hónap veszteség száz­milliókat jelent, s ezért a szocialista brigád versenyvál­lalása arra is irányul, hogy rajtunk egyetlen határidő se múljon. S jó érzés az. ha a mi brigádunkat dicsérik meg. i . Decemberben leszerel, s visszamegy a munkahelyére. — A Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál dol­goztam civilben. Oda is me­gyek vissza, ám lehet, hogy itt folytatom majd a mun­kát, mint vasbetonszerelő. Megszerettem ezt a szakmát. Hálás vagyok a honvédség­nek, hogy lehetőséget adott az elsajátítására. Markáns, határozott egyé­niség Szendrei József hon­véd. Ö a Gyár- és Gépszere­lő Vállalat debreceni kiren­deltségétől vonult be a Bor­sodi Vegyikombináthoz. A ki­képzés után pedig idekerült az acélműhöz. Nem bánta meg. Debrecenben építésze­ti főiskolát végzett. Számára nagy édmény^a magyar kohá­szat minden eddiginél na­gyobb, 10 milliárdos beruhá­zásán dolgozni. — Olyan újdonságokkal is­merkedhetek itt meg, ami­lyenekkel máshol aligha ta­lálkozhattam volna. S ez egy műszaki embernek nagyon fontos. Ráadásul hejőkeresz- túri vagyok, tehát közel ke­rültem az otthonomhoz. Ugyan még nem nősültem meg, ám otthon idős, beteges nagymamám, édesanyám vár­nak mindig. Így, hogy keres­hetek. őket is tudom segíte­ni. Takács Sándor főtörzsőr­mestertől, a műszaki alaku­lat KISZ-titkárától tudom, hogy Szendrei József az egyik KISZ-alapszervezet tit­kára is. — Rendkívül mozgalmas KISZ-életet élünk., Kapcsola­tunk van a területi „civil” KISZ-alapszervezettel. több iskolát patronálunk. Így pél­dául a miskolci 27. sz. is­kola úttörőit, a Gyermekvá­ros egy csoportját, a Hoff­mann Ottó utcai óvodát Kü­lönösen a gyermekvárosiak szeretnek bennünket. Rendez­tünk nekik akadályversenyt, filmvetítést, s most meghív­juk őket a körletünkbe is. Szendrei József még nem tudja, hová megy, ha lesze­rel. Nagy örömére, ide került létesítményfelelősnek a GYGV debreceni főnöke, s így lehet, hogy leszerelés után is az LKM acélműi építkezésén marad. Igaz, már nem hon­védként, hanem a GYGV mű­szaki szakembereként segíti majd a kombinált acélmű megvalósítását. Az egyik csápos „kút”- alapból előkerül a század ti­zenkét szocialista brigádja legjobbjának, a kiváló cí­met elért brigádnak a veze­tője, Gyarmati „á nos tizedes. — Egy kicsit itthon va­gyok itt'— mutat fel a füs­tölgő kohókra, amelyek tö­vében épül a 10 milliárdos beruházás. - Apám a nagy- olvasztó érckocsigénésze. Diósgyőrben, a Kilián-észa- kon lakunk, jómagam civil­ben a BÁÉV parkettás és műanyagburkoló szakmun­kása vagyok. Amíg gondolatait rendezi, Pallik Imre főtörzsőrmester, a műszaki alakulat párttitká­ra mesél a Gyarmati-brigád­ról. — A legjobb kollektívánk. Nagyszerűen összerázódtak, nem lehet tőlük olyat kérni, amit ne teljesítenének Re­mek katona, remek ember a rajparancsnok. Gyarmati ti­zedes is. Már a Borsodi Ve­gyikombinát pvc-üzemében is elismerésre méltóan dolgoz­tak. itt azonban még ottani teljesítményeiket is felülmnl- ják. Példát mutatnak a fe­gyelemben. s a katonai köte­lezettségek teljesítésében is. Gyarmati tizedes ..Élen járó” katona is. — Noha nem. a szakmám­ban dolgozom, nagyon sokat tanulok itt — kapcsolódik be a beszélgetésbe Gyarmati János. — Érdekel, leköt ez a munka, lehet, hogv ha le­szerelek, itt maradok . .. Erre még decemberig kell várnia. Menyasszonyával úgy tervezik, hogy karácsonykor tartják az esküvőiüket A vő­legény napjai pedig állítólag mindig ólomlábakon cammog­nak -az ilyep nagy esemény előtt..«

Next

/
Oldalképek
Tartalom