Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-03 / 154. szám
a miskolciaké a szó ■ai»i.,Mnimi I■ ■■■!■■■■■■■—MP^—MI ........nil Ill'll mi'll i --i így marad?! Ki téved a Csorba-telepi tó históriájánál? Magam is írtam, mások tollából is olvastam már e rovat hasábjain a Csorba-telepi tó sorsáról. Az észrevételekre válaszolt — ugyancsak e rovat hasábjain —, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, s legutóbb a Kavicsbánya Vállalat osztály- vezetője. A két válasz erősen ellentmond egymásnak. A szakigazgatási szerv vezetője szerint a tanács megtiltotta, hogy a kavicsbányánál kitermelt meddőt visszatöltsék a tóba. Erre egyébként 1971. óta van életben a városi tanács végrehajtó bizottságának a rendelete. A Kavicsbánya Vállalat osztályvezetője szerint — amint az ő válaszából ez kitűnik —, a tanács a meddőnek a tó partján való felhalmozását kifogásolta, s a vállalat ezért tölti vissza a tóba. Vajon ki tévedett? Más: A szakigazgatási szerv vezetője szerint felkérték az illetékes minisztériumot az intézkedésre: határozzák meg a kavicsbányászat várható irányát, hogy a városi tanács a Budapesti Műszaki Egyetem városrendezési tanszékével elkészíthesse a tókörnyék rendezési tervét. Ugyanakkor a Kavicsbánya Vállalat osztályvezetője azt írta: vállalatuk még 1976-ban elkészítette a tó tájrendezési tervét, s benyújtotta a Miskolci Földhivatalnak, amely azzal egyetértett. Ez utóbbi nyilatkozat szerint tehát van tájrendezési terv a Csorbatelepi tóra. En legalábbis ezt így értelmezem. No, de akkor milyen tervet kíván elkészíttetni az egyetemmel a városi tanács? Más: a Kavicsbánya Vállalat osztályvezetője szerint megvizsgáltatták a tó vizének minőségét, s megállapították, hogy ivóvízminő- ségü. Csakhogy: ha a meddőt visszatöltik, a tóba kerülő szerves anyag, iszap és humusz miatt, hamarosan megindul az algásodás, kifejlődik a vízinővényzet a Csorba-telepen is, éppen úgy, ahogy ez a Mályi-tónál történt. Véleményem szerint, egy több mint 200 ezer lakosú nagyváros szélén egy ivóvíztisztaságú tórendszer kialakítása megérdemelné, hogy azok, akik tehetnek érte valamit, rászánjanak legalább egy munkanapot arra, hogy meghatározzák — most már végérvényesen — ennek a milliókat érő természeti kincsünknek a sorsát. (Különösen figyelmet érdemel, ha tekintetbe vesszük, hogy Miskolcon sok évtizede nem épült uszoda, úszómedence, s egy ilyen tórendszer igen sok uszodát helyettesíthetne.) A Kavicsbánya Vállalat osztályvezetője válaszában kifejtette, hogy kénytelenek a meddőt visszatölteni a tóba, mivel nem tudnak vele mit kezdeni. Csak ötletként mondom: a meddőhányókból az 1300 méteres kajak-kenu pálya egyik oldalán szinte különösebb anyagi ráfordítás nélkül lehetne kialakítani egy 20—30 ezer néző számára alkalmas lelátót, s tetején olyan utat építeni, amely alkalmas volna a versenyek televíziós közvetítésének technikai megoldására. (Köztudott, hogy Miskolcon belátható időn belül televíziós stúdió is lesz.) A sok meddő jó volna arra is, hogy a tó szélén a jelenlegi talajszintet megemeljék, számítva a Sajó esetleges áradására is, amely egyébként veszélyeztetné a parton építendő létesítményeket. Jó, ha van meddő egy nagyváros szélén akkor is, ha az építkezéseknél feltöltőanyagra van szükség. Tudomásom szerint, a húskombinát területét is teljes egészében a Csorba-telepi tó meddőjével töltötték fel. Tartalékolható volna a meddő a 3. számú főközlekedési út építéséhez is, hiszen az a tótól nem messze halad majd el. A meddő visszatolása a tóba, véleményem szerint tehát, népgazdasági szempontból sem előnyös. S nem értek még valamit: hogy lehet az, hogy a Kavicsbánya Vállalatnál nem ismerik Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának azt a határozatát, amely éppen az ő munkájukra vonatkozik? DR. M. A. Miskolc, Katowice u. 13. sz. 3 és fél millió helyett — 100 forint Szinte véletlenül olvastam el egy lottószelvény hátoldalán a tudnivalókat, s a rajta található figyelmeztetés elgondolkodtatott. Az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága ugyanis közli a kedves fogadókkal, hogy a szállítás során elveszett vagy megsemmisült szelvények után semmiféle kártérítési kötelezettséget nem vállal. Feltételezésem szerint ugyan nemigen lehet mindennapos, hogy a nyertes szelvény nem érkezik meg rendeltetési helyére, de mégis előfordulhat. Valóban nincs garancia arra, hagy a totóvagy lottószelvényem meg is érkezik az értékelő bizottsághoz? És valóban nincs mód ártérítésre. ha mondjuk nyertem volna 3 milliót? Mi \ an, ha ajánlott levélben küldöm el, s az vész el...? T. Gyuláné Miskolc, Martinovics u. Érdeklődtünk a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság miskolci irodájában, ahol — talán együttérzéssel —, de megerősítették a „Tud- nivaló”-kat, mondván: semmilyen módon nem bizonyítható, hogy a szelvényt a lottózó vagy totózó ténylegesen és időben feladta. Ezért nem vállalhatnak kártérítési kötelezettséget. Az ajánlott levél az más. Azért a posta tartozik felelősséggel! A posta kárrendezési csoportjánál is igen udvarias, ámde meglepő választ kaptunk: „... az ajánlott küldemé- nyű szerencseszelvény elvesztése esetén a posta vállalja a kártérítést. De ... Csak a szokásos 100 (!), azaz egyszáz forint értékig. Függetlenül a nyeremény összegétől!” (S nekik van igazuk! Elvégre ki tudja, mit rejthet a lezárt boríték...?) örömmel vettem tudomásul, hogy az üzletekben ismét megjelent az olcsó és közkedvelt asztali fehér bor: a Durbints sógor. Én úgy vagyok vele, hogy az összes sógor közül valahogy ezt kedvelem a legjobban. Csupán az adott némi rossz szájízt hozzá, hogy figyelmesebben elolvastam az üveg címkéjét. Ott ugyanis többek között ez áll: „Eltarthatósági idő: 3 hónap”. Hát csak eddig tart ez a „sógorság”?! Nem tudok belenyugodni, már csak azért sem, mert fogalmam sincs róla, hogy mikortól számít a 3 hónap? A szürettől? A kiforrástól? Az értékesítéstől? A címkén ugyanis erre nincs semmiféle utalás. A hátsó felén van ugyan egy hatjegyű szám: 72 62 21. Persze, ez jelentheti azt is, hogy gyártották, szüretelték yagy termelték 72-ben, esetleg 62-ben valamelyik hó 21-én. No de, akkor mi van a 3 hónappal? Letelt? Nem telt le?! Egyelőre itt állok a „sógorral” — kétségek között... Vasas József Miskolc. Selyemrét u. 20. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető; Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonszám: 18-221 Se út, se járda! Ha nem tudnám, hogy az ország második nagyvárosában élek, azt hittem volna a minap, hogy eltévedtem. Régi ismerősömet kerestem fel a Szabadságharc utcában. (A Felszabadítók útjáról nyílik.) A több napos eső ezt a környéket — az enyhén lejtős út miatt is — tengerré változtatta, melyen gyalogos és jármű csak nehezen tud átlábalni. Hogy miért kapott az utca ilyen megtisztelő nevet, nem lehet tudni. Se út, se járda rajta. Csak lefelé rohanó vízáradat, vízmosta kátyúk és mélyedések, méteres bozót, bűzlő kukakonténerek, és kövek, kövek minden mennyiségben. Barátaim elmesélték, hogy évek óta tart ez a lehetetlen állapot. Ha taxit hívnak, nem megy ki oda. a mentő is csak a legnagyobb nehézségek árán tudja elszállítani a beteget. A köztisztasági kocsik csak száraz időben — de akkor sem rendszeresen — járnak az útviszonyok miatt. A csecsemőket, kisbabákat ölben hozzák-viszik az ott élők — üresen tolják a babakocsikat, agyrázkódástól féltik a kicsiket. Az iskolások térdig sárosán közlekednek. s Aáraz időben is aggodalommal várják őket haza, mert ha gépjármű halad az utcán a felpattanó kövek ellen csak a házak kerítése nyújt védelmet. Panasz és kérelem elhangzott már sok. társadalmi munkát is felajánlottak az itt lakók, de sajnos, semmi sem változott az elmúlt évek során. Jó lenne, ha végre felfigyelnének rá az illetékesek! Sárosi Pálné Miskolc. Tízes honvéd u. 13. sz. Vállalati dolgozóvá fogadták a fiatalokat Hangulatos esemény színhelye volt június 29-én délelőtt a Miskolci Építőipari Vállalat József Attila utcai klubterme. Harminchárom most végzett építőipari szakmunkástanuló (kőműves, villanyszerelő. szobafestő, autó-motorszerelő) végbizonyítvány átadásának, és vállalati dolgozóvá való fogadásának lehettek tanúi a megjelent családtagok, munkatársak, szakoktatók. Az ifjú szakmunkásokat a vállalat igazgatója köszöntötte, majd a Ili. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója bocsátotta útjukra őket, átadva a szakmunkássá válás dokumentumát: a bizonyítványt. A jól sikerült ünnepséget a vállalat szakszervezeti bizottsága és a Miskolci Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda közösen rendezte. Simon Bertalan Miskolc A munkakönyv megsemmisítése A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről és nyilvántartásáról szóló jogszabályok szerint a munkakönyvét az alkalmazó vállalatnál (magán- munkáltatónál) kell kezelni és megőrizni. Gyakran elhangzik a kérdés, hogy a munkaviszony megszűnésekor mi legyen a munkakönyv sorsa? A rendelet egyértelműen kimondja, hogyha a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor munkakönyvét szóbeli felhívásra nem veszi át, a Kétségek között vállalatnak írásban fel kell szólítania annak átvételére. Ha a dolgozó a munkakönyvét felszólítás ellenére sem veszi át és annak elküldését nem kérte, a munkakönyvét a munkáltató a munkaviszony megszűnése napjától számított egy évig köteles megőrizni. A szabadságvesztés büntetését töltő vagy előzetes letartóztatásban levő dolgozói: munkaviszonyának megszűnése esetén a munkakönyvét — ha azt kérik — meg kell küldeni a büntetésvégrehajtási intézet parancsnokságának. Egyébként a munkakönyvét az elítélt szabadulásáig, de legalább öt évig köteles a vállalat elkülönítetten kezelni. Azt a munkakönyvét, amelyet a dolgozó munkaviszonya megszűnését követő egy éven, illetve öt éven belül nem vett át, meg kell semmisíteni. A megsemmisítési jegyzőkönyvet 5 évig kell megőrizni. Dr. Sass Tibor Csalárd palackok Nem nagy ügy, de bosz- szantó, hogy a Különböző üvegpalackom esetenként már sérülten kerülnek a vásárlókhoz. A zárókupak rejti az üvef. nyak peremét, vásárláskor tehát nem lát alá az ember. Leggyakrabban a Borsodi víz palackjai csaptak be. Először azt hittem, én sértettem meg a kibontáskor az üvegnyakat. Legközelebb már ügyeltem rá — s azóta is így teszek —, hogy ne maradjon az én nyakamon a sérült üveg. Hiszen ezeket az üzletek nem veszik vissza. De nemcsak a borsodi vizes, hanem más üvegekre is vonatkozik ez. Kérdésem: helyes akkor is megfizettetni a vevővel az üveg árát, ha a töltőüzem vétkes a dologban? Nagy tétel árunál —, ha hiba van — jegyzőkönyvezi a boltvezető az esetet és nem fizet rá. A ve ’ő azonban egy-két üveget nem jegyzőkönyvezhet ... Mit tegyen hát? Fizesse a gyári selejtet is? — kérdezi levelében Mező István, Miskolc, Zsolcai kapu 17. L— alatti olvasónk. Falánk telefon Lányomék az Oszip utca 6. szám alatti bérházban laknak. Nagy örömükre szolgált a beköltözéskor, hogy látták: a lépcsőházban fel van szerelve egy nyilvános telefon. Örömükbe — s a többi lakóéba is — üröm vegyült. mert a telefon szinte állandóan rossz. A forintokat nyeli, de a hívott szám akkor sem jelentkezik. A hiba az, hogy a bedobott forintokat sem adja vissza a készülék. A postától már többször kint voltak megnézni a falánk készüléket, de nem sok eredménnyel. Kérjük: lehetőleg úgy csinálják meg. hogy végre használni is lehessen, mivel a környéken ez az egyetlen nyilvános telefon. Peterdi Győzőné Miskolc, Bajcsy-Zs. út 25. sz. (A Posta távközlési üzemének szíves figyelmébe ajánljuk a panaszolt telefon- készüléket. A szerk.) 3<c Tájkép — lakásfelújítás után. A felvétel a Rácz Ádám utcán készült. Az épületet — úgy tűnik — cserbenhagyták az építők. Vajon így marad? Netán mégis lesz, aki ösz- szetakarítja? Kovács Attila, Miskolc