Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
Vízilabda Megnyerhették volna MVSC—BP. HONVÉD 3:5 (1:1, 0:2, 1:1, 1:1) Ha Éder tiszta helyzetben nem a kapufát találja el ha feleslegesen- nem jön ki — az egyébként mindvégig ragyogóan védő kapus — ha pontosabbak az átadások, akar gólokkal verhette volna meg az MVSC az élvonalba tartozó ellenfelét szombaton délután, a tapolcai „ötvenesben”, az OB II/A osz- tályű vízilabda-mérkőzésen. Többszáz főnyi szurkoló biztatta a medence széléről a Nagy JNagy 1., Varga, Orbán, Éder, Jakab, Brinza összeállítású hazai csapatot, akik talán, a lehetőségtől, vagy a neves ellenféltől tartva. meglehetősen körülményesen, indiszponáltan játszottak. Az első negyedben viszonylag kiegyenlített játék folyt, először a Honved ért el — a -hazaiak védelmi hibájából — gólt. majd Orbán 4 m-esből egyenlített. A második negyed egyértelműen a vendégeké volt. a Vasutas-fiúk sorra „lemaradtak” a labdáról, vagy pontatlan, elhamarkodott átadással veszítették el. A harmadik és ::-x i & A + A találkozó 5:3-as Honvéd-győzelemmel végződött. Képünkön: az MVSC egyik gólja. (Szabó István felvétele) negyedik negyedben az MVSC kezében volt az egyenlítés, de a győzelem lehetősége is. Mindkét negyedben Brinza értékesítette a helyzeteket, a többiek főleg asszisztáltak. Nem olyan régen már egyszer leírtam, de erre a mérkőzésre is jellemző, hogy az emberelőnyt a hazaiak nem tudták kellőképpen kihasználni. Akkor, amikor fordítani lehetett volna a mérkőzés ' állásán, elbizonytalankodtak és távoli erőtlen lövésekkel próbálkoztak eredményt elérni. Góllövők: Orbán (4 m-esből), Brinza (2). Átigazolási időszak a labdarúgásban Holnap kezdődik a magyar labdarúgás egyik legfontosabb, sok csapat jövőjét nem is kis mértékben meghatározó időszaka, az átigazolások 14 napja. Pontosabban: a kedvezményes átigazolásoké. Az az időszak következik tehát, amely az elmúlt években — vagy inkább évtizedekben — mindig felvetette a labdarúgás sarkalatos kérdéseit, elsősorban is azok anyagi vonatkozásait. A régebbi időben ugyanis sok játékos esetében nem is annyira a szakmai, mint inkább az anyagi körülmények szabták meg a hovatartozást, determinálták a klubszínek szeleteiét... Az utóbbi évek rendelkezései, a jelenlegi vezetés alkotta szabályok ennek ismeretében készülték, s a labdarúgásnak ezen visszásságait igyekeztek kiküszöbölni. Nem is kevés eredménnyel, bár most is akadt olyan eset. aminél a sport szót nehezen lehetett volna a történtekkel összefüggésbe hozni. Az MLSZ-ben alaposan ismerhetik a klubcsere folyamatának problémáit — am\ elsődlegesen mégiscsak a klubok között zajlik, s a szövetségnél csak „lecsapódik” — és ennek tulajdonítható, hogy a most megjelent szabályozás, az új időszak útmutatója rendkívül részletes, szinte még azt is előírja, hogy a játékosnak, vezetőnek hogyan kell köszönni. Az MLSZ jelenlegi vezetőinek sokat hangoztatott „jelszavai” — rend, tisztaság, fegyelem — hűen tükröződnek a rendelkezés pontjaiban, s remélhetjük, hogy hatásuk sem marad el. Itt ugyanis vajmi nehéz lesz kiskaput találni. Néhány érdekesebb előírás, ami az előbbieket bizonyíthatja: Az NB I. és II. osztályban játszó sportegyesület átigazolási szándékát köteles írásban bejelenteni a szövetségnek, s tárgyalási engedélyt köteles kérni. Ezt a benyújtás sorrendjében adják meg (ha például két egyesület ugyanazt a játékost szeretné ...). Az engedély 10 napig érvényes, s mindenfajta tárgyalási eredményt — akár negatív, akár pozitív — űrlapon kell jelenteni. A tárgyalást először az érintett sportegyesülettel, majd —, ha az egyesület hozzájárul a. tárgyaláshoz — a játékossal kell lefolytatni. Az MLSZ saját belátása szerint azonban megmásíthatja az adott egyesület tárgyalást tiltó döntését. Rendezett átigazoláshoz is szükséges az MLSZ hozzájárulása az NB-s csapatoknál. Ha két vagy több egyesület is szeretné ugyanazt a játékost, akkor a magasabb osztályú javára kell dönteni (az MLSZ-ben). Mindenképpen döntő azonban a játékos elhatározása. Figyelembe veszik a korábbi csapatépítési — az MLSZ-nek benyújtott — terveket. Rendelkeznek a kölcsönadás lehetőségeiről, feltételeiről is, ami csak az átigazolási időszakban bonyolítható le. Átigazolási kérelem visszavonása kizárja a játékost a kedvezményből, de további következményekkel nem jár. Aki azonban több helyre ír alá, fegyelmi elé néz ... Mindaz, amit a szabályok magukban foglalnak, s mindaz, ami rákényszeríti az egyesületeket ezek betartására, azt látszik igazolni, hogy az eddig megjelent átigazolási híreknek csak „előrejelzés” jellegük volt, hiszen a tényleges tevékenység csak holnaptól kezdődhet. (Ezért fogadtuk nem kevés „tamáskodással” azt a hírt, hogy „Tatár már aláírt a Videotonnak”, hiszen jog szerint még nem is tárgyalhattak vele. Ha a szurkolók körében terjedő kósza hírek ugyanis igazak volnának, akkor máris rá lehetne kérdezni: tárgyaltak, engedély nélkül, átigazolási időszak előtt? Nocsak! Mindenesetre nehezen hihető, hogy bármelyik klub vezetői ilyesmit kockáztatnának, hiszen az effajta ténykedés megítélése manapság meglehetősen szigorú. De ha mégis igaz lenne, nem nagyon értenénk a diósgyőri fiú elhatározását, mert az a véleményünk, hogy jelenlegi pozíciójában és összetételében nagyobb jövő áll a DVTK előtt. Ami pedig a válogatottságot — az olimpiai reményeket — illeti? Nos, semmi alapja sincs annak, hogy „a DV- TK-bóí nem lehet a válogatottba kerülni”. Legfeljebb csak volt... Egy játékos esetében. S ez nem törvényszerű, mert nem is lehet. Különben is anakronizmus ma már az egész, minden vonatkozásban.) Holnap tehát elkezdődik az átigazolások kedvezményes időszaka. Bízunk benne, hogy a két hét eredményei nemcsak a játékosok és klubok, hanem a magyar labdarúgás számára is előnyösek lesznek! (horváth) Az MSSZ és a következetesség... Világbajnokság virágkarne vállal Az MTI „Sport —• érdekes” című új kiadványából vettük át a fenti cikket — szerzője „ismeretlen” —, így megállapításaival különösebben nem akarunk vitatkozni. Mert például: döntsék csak el maguk a debreceniek, hogy karpótolja-e őket az \B I-es fociért — legalább egy esztendő folyamatos labdarúgóélményéért — a mindössze 7—8 napig tartó világbajnokság. Sokkal inkább szeretnénk vitapárbajra hívni az interjú alanyát, a magyar, s a nemzetközi súlyemelő szövetség főtitkárát, Aján Tamást. Azonban ezt sem tesszük, mert félő, hogy nem állna ki ellenünk. Már csak azért se, mert nemigen tudna mit mondani — válaszként arra a kérdésre, hogy emlékszik-e néhány év előtti önmagára, s akkori ígéreteire?! Történt egykoron, talán 1973-ban, hogy a jugoszlávok hirtelen lemondták a súlyemelő junior Duna Kupa rendezését, s a RENDEZŐSÉG a soron következő magyarokat kérte fel a lebonyolításra. Ezt a felkérést nem illett visszautasítani, s a magyar szövetség komoly dilemma elé került. Nem is annyira a „hol?”, mint inkább a „miből?” okozta a gondot, mert költségvetésükben (érthetően) erre nem terveztek semmit. Ekkor sietett segítségükre Miskolc városa, s megrendezte a jövő tehetségeinek rangos nemzetközi vetélkedését. (Teljes ráfizetéssel, mert a szövetség plakátra is sajnálta a pénzt, s igy alig 50-en látták a Duna menti országok legjobb fiataljait . . .) A Miskolcon akkor lebonyolított Duna Kupa végén a szövetségi vezetők egyértelműen elismerően nyilatkoztak a Sportcsarnokról, a rendezésről, egyszóval mindenről. Orvos András épnúgy, mint Aján Tamás. Aján ekkor azzal rótta le háláját a miskolci vezetőknek a segítségért* hogy megígérte: 1978—80 táján rangos nemzetközi bajnoki viadalt kérnek Miskolc szám ára (vagy felnőtt EB-t, vagy VB-t). Nos, Magyarország 1979-re junior VB-t, EB-t kapott, s a szövetség — sutba dobva ígéretét, feledve háláját — „versenytárgyalást” hirdetett, azaz piacra dobta áruját, s annak adta, aki a legtöbbet ígérte érte. Miskolc is pályázott — természetesen —, de megmaradt a józan realitások talaján, s az esemény rangjának megfelelő — azt túl nem értékelő! — tervet terjesztett a szövetség elé. A döntés az előbbiekből kiderül. (Nem hisszünk, hogy a Miskolcnak adott ígéret teljesítése csupán késik, s majd jön az a beígért felnőtt esemény . . . Egy-egy ország ritkán kerülhet sorra, s nehezen elképzelhető, hogy 80-ig valami mást is kaojunk . . .) Miskolc tehát „ugrott”...! Hja, mi nem tudtunk virágkarnevált ígérni. Legfeljebb az ország legnagyobb sportcsarnokát. Esetleg még: toronyórát lánccal —, de csak vasból. . . HORVÁTH KÁLMÁN osztrák Gottfried Schödl, a Nemzetközi , Súlyemelő Szövetség elnöke a következőket mondta: — Bécsben élek, már a szomszédság miatt is sűrűn járok Magyarországra. Az itteni súlyemelő-eseményeket különösen szeretem, példás a rendezés, megkülönböztetett szeretettel fogadjak a vendégeket. Az 1970-ben rendezett szombathelyi EB. továbbá az évente ismétlődő Pannónia Kupa viadalok mindenki számára emlékezetesek. Örülök, hogy 1979-ben a VB—EB kapcsán egy újabb magyar várost ismerhetek meg. Hasonlóan vélekedik a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség több vezetője is. Példás rendezést, nagyon szép napokat várok a jövő évi nagy rendezvénytől, Az előkészületek már folynak. A tíz súlycsoport versenyére nyolc nap alatt kerül sor. az utolsó két napon 4 súlycsoport küzdelmei zajlanak majd le. Debrecen vendégeivel megismertetik a szép magyar tájakat, különböző rendezvényeket terveznek a Hortobágvra. A híres debreeceni virágkarnevált is a világbajnokság alatt rendezik meg. Salakmotorosok lehetnek A Borsodi Volán salakmotoros szakosztálya toborzót rendez 14—18 éves fiúk számára. Jelentkezni július 10— 14. között, a népkerti sportpályán, 15—17 óra között lehet Csató Sándor edzőnél. Bővebb felvilágosítást a helyszínen adnak, annyit azonban előre is elmondhatunk, hogy a fiatalok eleinte csa,k kismotoros, illetve elméleti foglalkozásokon vesznek részt —, aminek egyébként, tekintettel a közúti forgalom mai követelményeire, azok is hasznát veszik, akik később mégsem ülnek az „ötszázasok” nyergébe. Rímbe szedte a Bibliát... Carlos Herrero Munios barcelonai lakos rímbe szedte az egész Bibliát. Senor Herrero egy szent türelmével dolgozott, írja a Cambio—16 c. spanyol hetilap. Az alkotó termékenyebbnek nevezte magát Lope de Vegánál is, bár eddig még nem talált olyan kiadóra, aki hajlandó lett volna megjelentetni műveit. A versfaragó azonban nem adta fel a reményt, most a Vatikan együttműködésével próbálja közkinccsé tenni életművét. A kuponok csábítják a vevőket A kuponok hozzá tartoznak az amerikai reklámüzlethez. Szinte minden, élelmiszer, mélyhűtött áru, tisztítószer, szappan és egyéb árucikk gyártója Időről időre, de új termék bevezetésekor mindenképpen olcsóbban kínálja áruját, mégpedig kuponnal. A kuponok vagy a napilapokban és folyóiratokban jelennek meg hirdetésként, vagy a termék csomagolására nyomtatják őket. Ezenkívül rekiámbrosú- rákban is szerepelnek. Kicsit olyanok, mint egy keretes, cirkalmas nyomású értékpapír. és mind a négy sarkukon többnyire egy szám szerepel: 5, 10, vagy 25. Ennyi centtel olcsóbban vásárolható meg az árucikk. A kiskereskedő — pl. a szupermarket —- összegyűjti a kuponokat, elküldi a gyártónak, és megkapja » rendes ár és a kuponár közötti különbséget, továbbá a kezelési dijai. A vevő számára a megtakarítások flyen módon hetenként 25 cent és legfeljebb 2 dollár között vannak. Azon múlik a dolog, hogy mit lehet a kuponért vásárolni, hiszen a háziasz- szonyok nem mindent vesznek meg. Többnyire azonban kiaknázzák a ku- ponkinálatot, még ha a kupon olyan mosószerre szól is, amelyet egyébként nem hasznainak. Az árengedmény a döntő. A háziasszonyok számára a kuponok általában csak fii- legeket takarítanak rueg. Amerikában azonban egyre több a hivatásos kupon- gyűjtő, aki ilyen módon ezer dollárokat „ keres”. Ez a gyártóknak nagy gondot okoz. Az elmúlt évben 126 millió dollár vándorolt hivatásos kupongyiijtők zsebébe, akiket a rendőrség egyszerűen csalóknak nevez. A dolog a következőképpen működük: a legtöbb kiskereskedő kuponjait nem közvetlenül a gyártónak küldi el, hanem egy ún. kliring- banknak, amely ösz- szegyüjti egy bizonyos terület kiskereskedőinek kuponjait, és továbbküldi őket. A hivatásos gyűjtők — gyakran a kliringbankok alkalmazottai — kuponok ezreit csempészik be a kiskereskedők által benyújtottak közé, és zsebreteszik a pénzt. Ezek többnyire a lapok csütörtöki számából származnak, amelyekben * legtöbb élelmiszerkupon megjelenik. A kuponvadászok ezeket a lapokat nagy mennyiségben szerzik be, pl. papírkosarakból és közlekedési eszközökön összegyűjtik az eldobott újságokat. A gyártók becslése szerint a kupon- visszafizetéseknek mintegy 20 százaléka szélhámosok zsebébe vándorol. A cégek így kettős veszteséget szenvednek : egy vevőt és azt a dijat, amelyet a vélt kiskereskedőnek ki kell fizetniük. A cégek most megpróbálnak védekezni a szélhámosok ellen. Kuponjaikat különleges jellel látják el, s így meg tudják állapítani, hol jelent meg és hol váltották be. Ha a számítógép pl. megállapítja. hogy az a kiskereskedő, aki átlagban 100 kupont nyújtott be, egy- szercsak 1000 db-ot mutat be, felülvizsgálják az ügyet. A kiskereskedő többnyire semmit sem tud ezekről a manipulációkról ... Szenet fejt ★ Ez az óriás kerekes exkavátor a közép-lengyelországi szénmedence egyik külszíni fejtésén dolgozik. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az itt található szénvagyonra összesen 360 megawatt teljesítményű hőerőművet építenek. Másodszor is felragasztják... Vajon kinek jut eszébe egy le nem steniplizett bélyeget leáztatni és ismét felhasználni? Alighanem csak egy zsugori öregembernek. Az amerikai sajtó közlése szerint azonban az Egyesült Államok postai főigazgatósága évente 25—70 millió dollárral fizet rá az ilyen machinációkra. A levélautomaták bevezetésének néha az a következménye, hogy a bélyegző a bélyeget érintetlenül hagyja. Ezt használjak ki az ügyeskedők. Ha Debrecennek mintegy másfél évtized után nem is lesz NB I. osztályú labdarúgó-csapata. de azért lesz világbajnoksága. Marseille, Gdansk, Szófia és Szaloniki után 1979. június 16. és 24. között Debrecen lesz a színhelye az V. Junior Súlyemelő Világ- és Európa-bajnok- ságnak. Nem akármilyen esemény ez, nagyobb a mezőny, mint a felnőttek hasonló viadaian. Harmincötnegyven ország, több mint 200 ifjú súlyemelő indulása várható. — Több város kérte a világ- és Európa-bajnokság megrendezését — mondotta Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára. — Afféle versenytárgyalás folyt, Debrecen kínálta a legjobb lehetőségeket. Olyanok a körülmények, hogy akár már holnap kezdhetnék a rangos súlyemelőeseményt. A VB—EB színhelye az új, nagy sportcsarnok lesz. a résztvevőket — vezetők, újságírók. sportolók, vendégek — az Arany Bika-szállóban helyezik el. Amikor végleges döntés született az 1979. évi junior VB es EB színhelyerői, az
