Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

Vezetők az iskolában Közoktatási rendszerünk továbbfejlesztése sokrétű, össze­tett feladat: nemcsak a tananyag oly sokat bírált mennyi­ségére vagy tartalmi felfrissítésére terjed ki — erről esik mostanában a legtöbb szó, tekintettel arra, hogy szeptem­berben megkezdődik az új tantervek fokozatos bevezetése —, hanem átfogja az iskolai életnek valamennyi területét, a napközis tevékenységtől az osztályozásig. Természetesen a pedagógiai munka irányítása, nevén nevezve: az iskola igaz­gatása sem marad ki a korszerűsítésből. Aligha vitatja valaki, hogy ez idő tájt az oktatási-nevelési intézményekben folyó munkának a legnehezebb posztján áz igazgatók állnak. Különösen az 1971-es tanácstörvényből fa­kadó új tennivalókkal — önállóan gazdálkodó egységek lettek az iskolák — növekedtek meg terheik, és az 1972-es okta­táspolitikai párthatározattal megkezdődött korszerűsítés vég­rehajtásának is ők az első számú emberei az iskolákban. Gazdasági, pénzügyi, pedagógiai vezetők egyszemélyben. Ismerve a rájuk váró teendők sokaságát, joggal vetődik fel sokakban a kérdés: Hogyan tud megfelelni az igazgatói gárda — mintegy négyezer ember — a mai követelményeknek? Honnan verbuválódik az igazgatók utánpótlása? Hogyan tö­rődnek az iskolafenntartó hatóságok az igazgatók kiválasz­tásával, továbbképzésével? Ezek a kérdések kiváltképpen időszerűek a párt Központi Bizottságának ez év áprilisi ülése után, ahol rámutattak, hogy országos szinten sem megnyugtató a vezetői utánpótlás nevelésének helyzete, ezért a mostaninál jobban kell ügyel­nünk a vezetők kiválasztására, felkészítésére, a velük való foglalkozásra. Ahogy Kádár János mondotta: ,.Á káderkér­déseknél a feladatra való rátermettség és alkalmasság legyen a döntő. Nem lelketlenség. hanem a párt és a nép iránti kötelességünk, hogy a munkára való alkalmasságot tekintsük elsődleges követelménynek.” Visszatérve az iskolák háza tájára: alsó- és középfokú ok­tatási intézményeinkben az igazgatók kiválasztásának új, sokaknak merésznek látszó módja honosodott meg, amely kétségkívül előtte jár a széles körű társadalmi gyakorlatnak. A/, igazgatók meghatározott idejű kinevezéséről van szó. Em­lékeztetőül csak annyit, hogy az 1972-es párthatározat elő­írásával összhangban a művelődésügyi miniszter 1974-ben úgy intézkedett, hogy a tanácsi irányítású általános és kö­zépiskolákban 1977. szeptember 1-ig át kell térni az igazga­tók határozott idejű kinevezésére. Nem titok, hogy az új kinevezési rendszer fő célja a nevelőtestületek befolyásának szélesítése az igazgatók kiválasztásában, végső soron a szo­cialista demokrácia erősítése iskoláinkban. Az Oktatási Minisztérium vezetői testületé ez év tavaszán 14 megye és a főváros jelentése alapján megvizsgálta az igazgatók ciklikus megbízatásának hároméves tapasztalatait. A minisztériumi jelentés részletes ismertetése helyett álljon itt a summázat: A végrehajtás kezdeti bizonytalanságai és fogyatékosságai ellenére az új kinevezési rend lényegében bevált. Elősegítette az iskolák vezetőinek egészséges cseréjét — három év alatt 986 új igazgutót neveztek ki a tanácsok, ami az összes iskolaigazgató SO,2 százalékát teszi ki —, a réginél hatékonyabb vezetői munkára ösztönzött, miközben tág teret adott a nevelőtestületi demokrácia továbbfejleszté­sére. Az is számottevő eredménye a határozott idejű kine­vezésnek, hogy hatására szervezettebbé vált a tanácsok mű­velődési osztályainak irányító és felügyeleti munkája, to­vábbá sokat javult a helyi párt- és szakszervezeti szervek munkakapcsolata a tanácsokkal. Három év alatt száznégy igazgatónak nem szavazott bi­zalmat a nevelőtestület. (A többiek cseréjére nyugdíjazás, lemondás, elköltözés, más beosztásba kerülés stb. miatt került sor.) Sok ez a száznégy, vagy kevés? Nehéz volna határozott igennel vagy nemmel felelni a kérdésre. Az biz­tos, hogy még ma is vannak olyan vezetők az Iskolák élén, akik nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, ezért előbb- utóbb nekik is át kell adniuk a kormányrudat másnak. Aki rátermettebb vezető, és a tanári közösség bizalmát is bírja. Nem látványos őrségváltás miatt kell távozniuk posztjukról, hanem mert a szocializmus fejlődése magasabb mércét állí­tott annál, mint amit ők átugrani képesek. Humánusnak kell lennünk a káderkérdések megoldásában — hangzott el a figyelmeztetés az áprilisi KB-íilésen. Meg­szívlelendő intelem. És a, vezetésre termett embereket fel kell készíteni az új tennivalókra. A pedagógusokat is. A ta­nácsi szerveknek például a mainál nagyobb tudatossággal kell végezniük az igazgatói utánpótlás nevelését, a kiválasz­táskor elsősorban a tantestületekre támaszkodva, nem feled­kezve el a már kinevezett vezetők rendszeres továbbképzé­séről sérti. Enélkül az igazgatók nem tudnak helytállni a munkában. P. KOVÄCS IMRE Lőte Attila a pódiumon Kell a jó irodalmi műsor Ez év végéig meghosszab­bították a Kell a jó könyv című, a szovjet-orosz irodal­mat népszerűsítő pályázat pályamunkáinak beküldési határidejét. A népszerűsítő pályázatot népszerűsítő iro­dalmi összeállítást hallhat­tak tegnap az érdeklődők, az LKM nemesacél-hengermű­vének nagytanácstermében, a Vasas Művelődési Központ Könyvtára és a Rónai Sán­dor Művelődési Központ földszinti klubjában, az SZMT központi könyvtára szerve­zésében. Bakcsi György irodalom- történész — egyben remek „irodalmi show-man” — ve­zette be a műsort, konferál­ta be izgalmas „pletykák­kal”, érdekességekkel, iro­dalmi kulisszatitkokkal szí­nesítve az egyes számokat, jeleneteket. Jól szerkesztett, pergő összeállításnak tapsol­hatott a közönség; Meggyest Mária, Tóth Judit, Löte At­tila és Cs. Németh Lajos előadásában Okudzsavától > Csehovig, Dosztojevszkijtől 1 Szimonovig, Ilf és Petrovtól Vinokurovig, Voznyeszensz- kijtől Grinig nálunk is jól ismert és kedvelt szovjet, orosz szerzők műveiből hall­hattunk részleteket. Mindig szívesen látjuk vá­rosunkban az ilyen — jó ügyet, jó színvonalon szolgá­ló — nagyon idézőjelbe tett „haknikat”. r RT n LuJ LLi Sd J CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.3Ö: Melódiakoktél. — Közben 13.15: Gyertek, mesélünk! — 14.00: Mindenki könyvtára. — 14.30: Békeffy Sarolta népdalokat énekel. Herencsár Viktória cim- balmoztk. — 14.50: Mai dalok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Glazunov: d-moll vonósnégyes. — 13.38: Barátom, az árnyék. — 16.00: Útközben. — 16.09: Oberon. Operarészletek. — 17.00: Hírek. — 17.07: Körmikroíon. — 17.32: Zenekari muzsika. — 13.15: Kri­tikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Walter Giese- king Mozart-szonátákat zongorá­zik. — 19.54: „...lélek s sza­bad nép tesz csuda dolgokat”. — 21.04: Á Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekarának és énekkarának , hangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: A becsület dia­dala. — 22.50: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Koncz Tibor táncdalaiból. ) Petőfi rádió: 12.00: Magyar! Imre népi zenekara játszik, Hoilay Bertalan nótákat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Miskol­ci stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Szimfonikus zene. — 13.23: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zenés képeskönyv. — 14.00: Válogatott perceink. — 17.00: Belépés nem­csak tornacipőben. — 18.00: Gö­rög regék. Prométheusz, a túz- hozó. — 18.19: Suppé; Költő és paraszt — nyitány. — 13.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.34: Kozák Gábor József népi zenekara játszik, Horváth Ist­ván cigánydalokat énekel. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04, 05. 07 jelenti. — 21.03: A Magyar Rádió sanzon- pódiuma. — 21.54: Verbunkosok, népdalok. — Közben 22.30: Hí­rek. — 22.83: világtörténelem, dióhéjban. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Hilde Güden és Rudolf Schock operettekből énekel. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Hirek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. (Amíg az óvoda zárva tart. Fdportei': Jakab Mária.) — Beat- kedvelőknek a Hungária és a Bay City Rollers együttesek fel­vételeiből. — Remény a tudo­mány gyógyító eredményeiben. Dr. Réthly Gyula jegyzete. — 13.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Aratási előkészületek Hevesben. — Tudományos to­vábbképző ülés Miskolcon. — A honvédelmi reoülőnapra ké­szül az MHSZ. — Ady és a szlovák irodalom — egy tegnap esti irodalmi estről.) — A Swingle Silvers felvételei­ből. — Láp- és fnusorelő2Ctes. Zenei verseny Döntőbe jutott Pitti Kata­lin a moszkvai nemzetközi Csajkovszkij zenei verseny énekkategóriájában. A nem­zetközi zsűri, amelynek el­nöke Irina Arhipova, a vi­lághírű szovjet énekesnő, összesen 16 versenyzőt — nyolc nőt és nyolc férfit — engedett a verseny utolsó fordulójára. A nők között a magyar művésznőn kívül bolgár, lengyel, NDK-beli. román és szovjet fiatal éne­kesek jutottak tovább. A férfiak mezőnyében a leg­több versenyző a szovjet in­dulók közül került a döntő­be. Serpico felügyelő, Sidney Lumei színes amerikai filmjének cíinadó hőse ma valahol Svájc­ban él. Itt telepedett le, miután 1972-ben otthagyta a New York-i rendőrséget, vagy hogy pontosabban fogalmazzunk, tá­vozásra kényszerült. Alakja, sorsa, pályafutása inspirálta Peter Maast, hogy könyvet, ír­jon róla. és ebből az életrajzi regényből készült a film for­gatókönyve. Igaz, hiteles tör­ténetei lát tehát a néző, bár legfeljebb annyi újat, hogy ez­úttal nem az olasz, frapeia * vagy angol, hanem az ameri­kai bűnüldöző hatóságok kor- ruptságát állítják elé. Al Pacino játssza a fősze­repet, és ahogy szinte ham­vas arcú fiatalemberből csa­lódott férfivá érik, külsejé­nek változásából is érezzük, hogy munkája többszörösen életveszélyes. Közrendőrként kerül be a nagvváros hatal­mas rendőri apparátusába, és egyelőre semmi ba'a a világgal. Csak annyi, anieny- nyi hivatalából következik. Vagyis kergeti a közrendet nyugtalanító apró bűnözőket. Nem mintha — mondjuk — a nemj erőszak valami futó kellemetlenség volna, mégis ez napi rutinmunka-számba megy ahhoz képest, amit a későbbiekben tapasztal. Mert valójában ez a rutinmunka sem tetszik neki igazán: nem tetszik neki, ahogy társai végzik. Bosszantja a nemtö­rődömség, felháborítja a le­tartóztatottakkal való brutá­lis bánásmód, és egyre job­ban idegesíti az a tartózko­dás, később burkoltan fe­nyegető magatartás, ahogy a többiek tevékenységét figye­lik. Pedig még arra is haj­landó, hogy ügyetlen, vagy figyelmetlen társainak egy- egy esetet (ahogy a filmben mondják, „skalpot”) át­játsszon; a nyilvánvalóan jó rendőrben semmi féltékeny­ség nincs. De miután jó rendőr, hiányzik belőle a hajlam is, hogy bármi fölött szemet hunyjon, és ha­marosan eljön az idő, ami­kor már nem a bűnözőkkel van a legtöbb baja. hanem a társaival. Bármelyik ke­rületbe helyezik, a többiek már úgy várják, mint meg­bízhatatlant, mint olyan em­bert, akitől tartani kell. Serpico ugyanis nincs ben­ne a „buliban”, nem fogad el pénzt, nem lehet megvesz­tegetni. Nyíltan felveszi a harcot a rendőrség és az ügyészség korruptságával. és azon van. hogy leleplezze azokat a bűncselekményeket, amelyeket egyenruhában kö­vetnek el. Természetes, hogy üldözötté válik, és az élete sincs biztonságban; társai az első adandó alkalommal cser­benhagyják, és az életét csak a véletlen menti meg. A Serpico elsősorban tár­sadalombírálat. az igazság, a becsület nevében megfogal­mazott vádirat, de a 12 dü­hös ember, a Sacco és Van- 7etti alkotójának! Sidney Lumet-nek egy újabb jól él­vezhető filmje Is. Annak a biz.onyítéka. hogy a valóság sokszor legalább olyan iz­galmas, mint egy jól kitalált bűnügyi történet. M— Tévétalálkozó Veszprémben rr Ősbemutatók (Munkatársunk telefonje­lentése.) Nincs olyan alkotóin a tele­víziónak, aki ne áhítozna a Balatoni szélié. Tudniillik Bor­sos Miklósnak arra a kisplasz­tikájára, mellyel a díjnyerte­seket jutalmazzák. A valódi balatoni szél — sőt a Keszt­hely környékén fákat kicsava­ró vihar — korántsem lelkesít ennyire. Ezt viszont mindnyá­jan élvezhetjük. így hát most senkit sem kell kicsalogatni a Balatonból, s gyöngéd erőszak­kal a képernyő ele ültetni. A versenyprogram egyébként csak délután kezdődik, ennek ellenére — mint napról napra tapasztalom — korán kelnek a vendégek. A találkozó vezérkara már reggel 8-kor talpon van, s 9-kor fogadják a külföldi vendégeket (16 ország több mint ötven tévészakembere jött el a vásárra), akik nagy érdeklődéssel válogatnak az elmúlt évek műsordarabjai között. A következő alkalom­mal már a vásárlásokról is hírt adhatunk. Nekünk viszont naponta több ősbemutatóval kedves­kedik a televízió. Ezek hely­színe' egy-egy üzem, illetve intézmény. Elsőként egy re­mek szatírát láthattunk, Szálkái Sándor Az elefánt című színes filmjét. A sajá­tosan magyar állatkerti tör­ténet legsúlyosabb egyénisé­ge egy Jumbó nevű elefánt, melyre hatalmas betűkkel rápingáltatott, hogy „hűje az igazgató”. Tényleg hülye-e, s miért az? Erre felel a film, melynek tanulságai termé­szetesen túlmutatnak az ál­latkerti ketreceken. A Veszp­rémi Állami Gazdaság dol­gozói nagy tetszéssel fogad­ták az alkotást. Mire a levelek lehullnak a címe Hajdufi Imre új filmjének. Nem pehéz kita­lálni, hogy az első világhá­ború eseményeit idézik fel az alkotók. A történelmi ese­mények ezúttal azonban csak háttérül szolgálnak. A hely­szín egy délszláv kisváros — afféle rezervátum —, ahol az események sodrától távol él­nek az emberek, akiknek egyszerre csak szembe kell nézniük a lélekcserélő idők problémáival, s önmagukkal. A film sajátos megvilágítás­ban tárja elénk a nemzeti­ségi kérdést is. Déry Tibor nevével ezút­tal is találkozhatnak a né­zők. Philemon és Baucis cí­mű művéből Makk Károly készített, Bulla Elma és Pá- ger Antal főszereplésével, költői filmet. Páger Antal egyébként — aki Az elefánt­nak is egyik főszereplője — a tévétalálkozó egyik legnép­szerűbb vendége. A magyar színésztársadalom tagjai kö­zül itt tartózkodik Alfonzé is, aki remek rögtönzéssel lepett meg bennünket (mű­soron kívül). Találkoztam Bordán Irénnel, aki a kö­vetkező szezonban Miskolcon szerepel majd. Várják továb­bá Hollai Kálmánt, Lukács Sándort és másokat. Tegnap délután és este to­vábbi ősbemutatókat láttunk, Bajor Nagy Ernő—Szőnyi G. Sándor A periférián című kisfilmjét, mely a vidékről felkerülő fiatalok beilleszke­dési probémáit vizsgálja, s levetítették Mocsár Gábor— Mamcserov Frigyes Illetle­nek című alkotását is, mely egy vidéki kiszállás kereté­ben kritizálja mindennap­jainkat. Természetesen nagy az érdeklődés a versenyprog- ram iránt is. A veszprémiek a 9-es csatornán otthonuk­ban is nézhetik az adást. Az idén húsz film került a ver­senybe. Ami a majdani díja­kat illeti, egyelőre nem aka­runk találgatásokba bocsát­kozni ... GYARMATI BÉLA Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: National Gáliét y. — 17.00: Hagyomány és huiacás. — 17.45: Tele-tele-vlzió... — 18.20: Falujárás. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétoma. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ne szólj szám ... — 21.33: Csak ülök és mesélek ... — 22.40: Tv- hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ti­ziano. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Tháliát beiskolázzák... Szlovák televízió: 18.00: Fecs­ke. — 19.00: Híradó. — 19.30: Zenés szórakoztató műsor. — 20.10: Sebesülés szolgálat köz­ben. — 21.30: Híradó. — 22.00: A rendőrség naplójából. — 22.05: Az úton nem vagy egyedül. — 22.10: Bizalmas beszélgetések. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Két férfi sakkban. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy —, mi­vel a Meteorológiai Intézettől kapott tájékoztatás szerint a hét végére is kedvezőtlen idő­járás várható — a La Mancha lovagja című zenés játéknak 1978. június 30„ július 1„ és 2- ra, a diósgyőri várba hirde­tett előadásai elmaradnak. A megvásárolt jegyek a váltás helyén visszaválthatók. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Keleti szőnyegek. — Mi­ni Galéria (10—18): Szentlrmai Zoltán szobrai. — József Attila Klubkönyvtár (12—20) : Az Aka­démiai Könyvkiadó tipográfiai műhelyének kiállítása. — Mis­kolci Képtár 10—18): Zichy Mj- háty-illusztrációk. — Kondor Bé- la-emlékkiállítás. — A XX. szá­zad magyar festészete. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — Szilágyi-gyűj­temény. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár történe­te. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—17): Déryné Széopataky Róza- és Lévay Jó- zsef-emlékszoba. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Valaki a volán mögött Mb. szí. szovjet film Kezdés: 14 órakor A bosszú Szí. francia film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Serpic« Szí. amerikai film Kezdés: 13, hnö, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Hideg napok Ma avar film Kezdés: f5, f7 órakor fAklya Az ezüst tő kincse Mb. szí. NSZK—jugoszláv film Kezdés: 6, 8 órakor PETŐFI A szabadság katonái VI—IV. Szí. szovjet film Másfél heiyár! Kezdés: 6 órakor SZIKRA Favard bíró. akii Seriffnek hívtak Mb. szí. frane'a film Felemelt belvár! Kezdés: íf>, fs órakor TÁNCSICS Mese a tizenkét találatról Magvar film * Kezdés: f5, f7 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Szabálytalan szabályos Szí. amerikai film Felemelt helyári Kezdés: 8 órakor SAGVÁRI Bizalmi állásban Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 5. 7 órakor VASAS PARKMOZI Fekete gyémántok I—II. Szí. magygr film Dupla helyér! Kezdés: 8 órakor hámor Csatatér Magyar film Kezdés: 6 órakor PERECES Szegény gazdagok Szí. magyar film Kezdés: 5 órakor Túl a félelmen Francia film Másfél helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor , PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.25: A vér titkai. — 8.35: Barokk muzsika. — 9.34: Szólj, síp. szólj I Óvodások műso­ra. — 8.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hirek. — 10.05: Hang-játék. Ne sírj! — 10.25: Éjféli dúdolgatás ablakomból. — 10.30: Komlóssy Erzsébet és Faragó András éne­kel. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.45: Dglok a szovjet hazáról. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Johann Strauss polkáiból és kerlngöibül. — Közben 8.20: Vi­lágtörténelem diókéiban, — 8.30: Hírek. — 9.00: Rejtőzködő ellen­ségünk: a kéndioxid. — 9.13: Népdalok, néptáncok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenés mű­sor üdülpkpek. — 11.50: Falusi változások. Serpico

Next

/
Oldalképek
Tartalom