Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

Ha majd a számítógép tervez... Bemutatkozol! a KERVflZ % Robog a lipicai ménes... A fűnek nem árt a pala. Barangolás a Blikkben (3.) Pisztráng és lipicai + Az erdei múzeum az erdő munkásainak állít emléket. Melyik a Bükk legszebb része? A vélemények meg­oszlottak. s az alkalmi szó­párbajokban olyan nevek röppentek tel, mint a Csi­garét, Sugaró, Borókás, He- tevér ... Az MTESZ Borsod megyei Szervezetének Környezetvé­delmi Bizottsága szervezte Bükk-járás autóbusznyi csa­pata a Nagymezőre ért. Űj vezetőt. Illetve felvezetőt kaptunk. A keskeny utak veszélyeit elkerülendő, egy motoros megy a kocsi előtt. A Nagymezőtől Becsei Fe­renc, a Bükki Nemzeti Park területkezelője vállalkozott a vezetésre. • VITA A GÉPKOCSIRÓL A Nagymezőn járva, nyil­vánvalóan a Nagymező sza­vaztatott meg a Bükk leg­szebb részének. Botanikailag nagyon értékes ez a terület. Üjra elhangzott az út eleién már felröppent sóhaj: bár­csak húsz évvel ezelőtt vált volna védetté a Bükk! Az alpesi flórát kínáló tá­gas mezőn ki zálni kellene. De a természet szerelmesei nem szívesen engednének ide bűzös, motoros gépet, a kézi kaszások viszont nem jelentkeznek. Nehéz a mun­ka és kevés a pénz. Itt csaptak össze legéle­sebben az indulatok. A gép­kocsiról. az autós turizmus­ról volt szó. A BNP terület- használati programjában ol­vasható, hogy „az itt élő ál­latok. a nemzetközi szinten is számon tartott ragadozó­madarak nagyon érzéke­nyen reagálnak a levegő szennyeződésére, a zajhatá­sokra. Ezért a géD jármű, különösen az átmenő autó- forgalom korlátozása indo­kolt.” A Nagymezőn az út kes­keny. parkoló nincs. Volt, aki azt mondta, hogy vala­hol lejjebb autóparkolót kell kialakítani, s a bámész tu­rista csak gyalog jöhessen ide. A liberálisabbak menet- rendszerű autóbuszok beállí­tását javasolták. Mások, el­rettentő példaként utaltak arra. hogy sokan itt végzik # Szilvásvárad egyetlen go­romba vendéglátója ... (Sólymos felv) a kocsi olajcseréjét, ezért innen mindenfajta motoros járművet ki kell tiltani. © MIRE JÓ A LÓ? A vita még akkor is tart, amikor átrohanunk az olasz kapun, s lejjebb érve, a bük- köt tölgyesek váltották fel Lenn a Szalajka völgye pá­ráink. Szilvásvárad felé kö­zeledünk, s lehet-e csodál­ni. hogy a lovakra terelő­dött a szó ... Amikor 1952-ben Szilvás­váradra, illetve Csipkéskúj- ra telepítették a híres lipi­cai ménest, sokan féltették a lovaktól a Bükköt. Letapos­sák a füvet! — mondták. Nos. bebizonyosodott, hogy a tűnek nem árt a pata. Vi­szont a ménes olyan idegen- forgalmi látványosság és vonzerő, amelyről nem le­het. nem szabad lemondani. A tavalyi statisztikák sze­rint, 350 ezer turista tárt a Szalajka-völgvben. Többsé­gében a ló, vagy a lovakkal kapcsolatos rendezvények miatt. Van viszont egy másik probléma, amelyet elsősor­ban a füvész szakember Pa­naszolhat fel. A lovak fönt élnek, de lentről hozott szé­nát és szemes takarmányt fogyasztanak. Némi fantá­ziával ebből kitalálható, hogy a viszonylag zárt he­gyi növénytársulások, a lo­vak anyagcseréjének révén újabb egyedekkel gazdagod­nak. illetve e iatt megvál­toznak. a szaké-tő szerint: elsilánvodnak. Mit lehet ten­ni? Melvik áldozat a ki­sebb? A Bükk oá''atlan kincs, viszont a bükki mé­nes a le'riobb lipicai tenyé­szet a világon. © IZGAGA MUFLON Szilvásváradon lekászáló­dunk az autóbuszról, s ne­kivágunk a Szalajka-csa- csogta völgynek. A hajdan bővebb vizű Szikla-forrás hűs tavában pisztráng vitor­lázik. A pisztrángtelepen, a hí­res-neves Simon Károly bi­rodalmában, egy hatalmas komondor mély torokhangja riasztja a templomi csöndet. Őzek, szarvasok legelnek bé­késen. csak a folytonos ve­rekedés miatt a fővárosi ál­latkertből kitiltott muflon nem örül érkezésünknek. Mérgében fejjel nekirohan a fotóriporter gépének. Túl a páratlan látványos­ságot kínáló Fátyol-vízesé­sen. befut a kisvonat. Háti­zsákos gyerekek jönnek: jót enni. nagyot szaladni, vizet, fát. füvet csodálni. Az egyik sekély tó medre aprópénzzel teli. Mint a Trevi kút. Aki pénzt dob be, a hagyomány szerint, az még visszatér ide. Az erdei múzeum útba esik. Nem lehet, kór lenne elkerülni. Faszénégető kuny­hók. vízikerekek, megköve­sedett rönkök látványát kí­nálja. Az erdőből és az er­dőért élő embereknek állít emléket. Egyik helyen ez az örök mottó olvasható: „Emberi kultúránk az erdő irtásával kezdődött és csak az erdő megvédésével maradhat fenn.” (Vége) BRACKÖ ISTVÁN A hét végén — pénteken és szombaton — öntözési ve­télkedőt rendez Putnokon a KISZ Borsod megyei Bizott­sága, a MAE és az ÉVIZ. A versenyen nyolc termelőszö­vetkezeti, állami gazdasági csapat és a vízügyi szakasz­Soha nem felejtem el a BAÉV főmérnökének szavait, amellyel vissza akart tartani egy téli, házgyári vizittől. Mondván, hogy ami engem ér­dekel, a KERVAZ, még épp hogy megszületett, még * nem elég szép a gyerek, hát nem szívesen mutogatják. Nos, az újszülöttből azóta olyan élet­képes szervezet lett, hogy be is tud mutatkozni: én vagyok a KÉR VÁZ. S ha szülei tovább is így bábáskodnak felette, re­mélhetjük: univerzális felnőtt válik belőle. Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja és a Magyar Építőművész Szövetség észak-magyaror­szági csoportja tegnap dél­után szakmabelieknek mu­tatta be az összekötő város­részben, a KERVÁZ-szerke- zetből épülő szolgáltatóházat. Kiválasztja, megrajzolja Bodonyi Csaba, e munka egyik irányítója az ÉSZAK­TERV tervezője elmondta, hogy saját fejlesztési alapjuk terhére, erőltetett menetben készüjtek a tervek, hiszen Miskolcon és Borsodban ren­geteg kereskedelmi és szol­gáltató létesítmény kellene. Mivel a BÁÉV-nál szabad kapacitás mutatkozott, meg­teremtődött az ipari háttér is a kereskedelmi vázszerkezet kivitelezésére. Ezután Szem­ző Ilona statikusé volt aszó, aki Kovács Lehel, az ÉSZAK­TERV statikus tervezője, e munka vezetője helyett jel­lemezte az új építési rend­szert. Megtudtuk, hogy már a Nógrád megyeiek is érdek­lődtek a KERVÁZ iránt, s mivel minden előtanulmány nélkül egyszerűen és köny- nyen szerelhető, nem lesz különösebb akadálya, hogy Borsod után másutt is meg­honosodjék. Az elemeket ka­Nemzetiségi rádióműsorok az országos adón is Július 1-től az országos adón is sugároz nemzetiségi műsorokat a Magyar Rádió. A 3. műsor a hét végén az eddiginél korábban kezdődik. Szombat reggel fél 8-tól 8 óráig szlovák, vasárnap 7-től fél 8-ig szerb-horvát, fél 8- tól 8-ig német nyelvű az adás. A vidéki stúdiók termé­szetesen továbbra is közvetí­tenek nemzetiségi műsoro­kat. Üjdonság, hogy zenés riport-, üzenet- és kívánság- műsorral bővül a pécsi kö­zéphullámú adó nemzetiségi adása. Július 2-től minden vasár­nap 20—21 óra között német nyelvű üdvözleteket sugároz­nak sok-sok muzsikával. Ezeket az üdvözleteket a Ma­gyarországon élő németek, a határon túl élő németeknek, illetve a külföldön élő néme­tek Magyarországon élő ro­konaiknak küldik. mérnökségek csapatai vetél­kednek. Az AGROKER ezen a rendezvényen mutatja be a hazánkban alkalmazott öntö­zőberendezéseket. Szombat délelőtt vízgazdólkc-'Mci an- kétot is tartanak. talogizálni fogják. így köny- nyítve meg az építészek dol­gát. Sőt, olyannyira fejleszt­hető, hogy számítógépre le­het vinni. Csak be kell táp­lálni a kontúrokat, s a szá­mítógép önmaga kiválasztja hozzá a szükséges elemeket. Aztán még a költségvetést is elkészíti. S talán lehetne még valamit várni a számí­tógéptől? Igen; ha rajzgépet is csatlakoztatnak hozzá, még a tervrajzot is elkészíti. A tízegynéhány terv vi­szont, amit itt láttunk a BÁÉV 3-as számú Főépítés­vezetőségének felvonulási irodájában, még a hagyomá­nyos módon készült. Annyira gyorsan, hogy még arra sem volt idejük, hogy a prototí­pus hibáiból tanuljanak ... Fele idő alatt Simon Gábor, a BÁÉV ki­vitelezési főmérnöke azt hangsúlyozta, hogy egyidö- ben épülhetnek most már Borsodban a lakások, s a gyermekintézmények (ezek BVPR-rendszerrel) és a ke­reskedelmi és szolgáltatóhá­zak (a KERVÁZ-ból). Az építési idő, a hagyományos módszerhez képest a felére csökken. De! Egy lakótelep esetében az utóbbiak kivite­li tervét kell legelőbb elké­szíteni ahhoz, hogy a házak­kal egyidőben épülhessenek, s amikor a lakók beköltöz­nek, már üzletek is nyílhas­sanak. Ehhez viszont az épít­tetőknek tudni kell, hogy mit akarnak, mit rendelnek a tervezőktől. Mert a módo­sítások, az oda-vissza táncol- gatások megnehezítik vala­mennyiük dolgát. A megyei és városi tanács vezetői tudják, hogy a KLR­Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület miskolci csoportja és a Tüzeléstechni­kai Kutatóintézet szervezé­sében tegnap kezdődött meg a Nehézipari Műszaki Egye­temen a XVI. ipari szeminá­rium. A megjelent mintegy 300 hazai szakembert Csir- maz István, a Tüzeléstechni­kai Kutatóintézet igazgatója köszöntötte, majd Varró Kál­mán, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese mondott meg­nyitó beszédet. Egyebek kö­zött arról szólt: az ipari sze­mináriumok már kezdettől fogva hasznos gyakorlati sze­repet töltenek be. A szemi­nárium előadásait tartalmazó kiadvány pedig szakirodalmi hiányt pótol, a mindennapi munkában sokszor forgatott szakkönyvként alkalmazzák a jelenlévők. A XVI. ipari szeminárium témája a gyakorlathoz kap­csolódik, hiszen az ipari ke­mencék és tüzelőberendezé­sek üzemi tapasztalatait vizs­gálja. A háromnapos tanács­VÁZ nagy lehetőség; je'en- tős szellemi teljesítménye az ÉSZAKTERV-nek, s értékes beruházása a BÁÉV-nek. A kombinát kapott is 10 millió forintot, amit nem kell visz- szatéríteni és még 14 millió kölcsönt. De nem ennyibe került! Sem a tervezők, sem a ki­vitelezők nem teszik le a lantot azzal, hogy elkészült a 70 elemes rendszer, amiből jelen pillanatban kétszintes épületet tervezhetnek. Kell, hogy legyen valahol fedezet a további szellemi erőbedo­básra, amely tovább tökéle­tesítheti, később 3—4 szin­tesre fejlesztheti. Olyan nyi­tott ez a rendszer, hogy a jö­vő új, jobb építőanyagai be­leépülhetnek, s így a jövő üzletházai tovább öltöztet- hetők. Minden betegség előjöjjön A helyszínen Gyöngyösi Lajos építésvezető kalauzol­ta a vendégeket. A tervezők mondták: ha több lenne kö­rülötte a szabad tér. jobb képet mutatna. A kivitelezők mondták: ők olyan lovat akartak, amelyiken minden betegség előjön. Egy kollé­gájuk viszont arra biztatta őket, hogy ne szerénykedje­nek alkotásukkal, meri a környező országokban is rit­kaságszámba megy az Ilyen építési rendszer. Nekünk, laikusoknak pedig már így, ahogy van, tetszik, hiszen ebben az üzlet-ínsé­ges városban minden talpa­latnyi boltnak, szolgáltató- helynek tapsolunk... OLÁH ERZSI kozáson 16 előadás hangzik el e témakörben. A modern, külföldről importált kemen­cék technológiájával és azok üzemi tapasztalataival öt előadás foglalkozik. A szak­emberek minden bizonnyal nagy érdeklődéssel hallgat­ják majd az oxigénes mar­tinacélgyártás technológiájá­ról, annak üzemi tapaszta­latairól, vagy a toló- és lép­tető gerendás kemence reg­resszió-analízissel történő energetikai vizsgálatáról szó­ló előadást. Ennél is figye­lemre méltóbbak a hazai ke- mencegyórtás fejlesztési el­képzeléseit vázoló előadások. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet szakembereinek a tüzelőberendezések és azok szerelvényeinek fejlesz­tése során elért eredmények­ről szóló tájékoztatója. A hallottakat saját vállala­tuknál. üzemükben jól al­kalmazhatják a jelenlevő szakemberek, támogatva így is az anyag- és energiataka­rékossági elképzeléseket. T. 2. Öntözési vetélkedő ipari kemencék és tüse­berendesések Tegnap megkezdődött a XVI. ipari szeminárium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom