Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Klassziskülönbség A „ megszorítás sem sikerült BORSODI BÁNYÁSZ—BP. VASAS 13:24 (5:10) — Mintha nem is egy ősz-, tályban játszanának .,. Át­lövő nélkül kevés a lehetőség a góllövésre . .. Nincs elkép­zelés a támadásszövésekben... — ezeket a gondolatokat ír­tam a lapszélre a Borsodi Bányász—Bp. Vasas NB I. osztályú női kézilabda-mér­kőzésen vasarnap a sport- csarnokban. Balog—Deák sípjelére mintegy 300 néző előtt a Bányász Szvo- bodane, Csipke, Szabó, Zsuppo- nyóné, Bodnárné, Mlinárcsik, Végh-Gabaj összeállításban lé­pett pályára. (Csere: Héri, Bar­na, Kovács, Beresnyák, Laki. Edző: Pecsenye—Szurdoki.) Az első támadást a borsodiak vezették, de csak a 4. percben sikerüli gólt elérni. Pár perc meddő mezőnyjáték után feljött a Vasas, és átvette a játék irá­nyítását. Ám az első félidőben szervezett, határozott védekezés­sel sikerült a hazaiaknak ,,elfo­gadható” eredményt produkálni (5:10). A fordulás után három remek Vasas-gólnak tapsolhatott a sport­szerű közönség. Valamennyi gyors indításból született. így már a 3. percben 5:13 lett az eredmény. Az erőtlen Bányász­tamadásokat senki sem tulta be­fejezni átlövéssel vagy betörés­sel. Egyedül Végh-Gabaj kísérle­tezett, s ki is .harcolt két bün­tetőt. Egyre inkább meglátszott a két csapat közötti klassziskülönbség, s a Vasas lefékezve is biztosan nyert 24:13 arányban. Összefoglaló helyett érdemes szemügyre venni, milyen erénye­ket vonultatott fel a vendégcsa­pat, illetve milyen hiányosságok tűntek elő a hazaiaknál. A Vasas minden támadásán lát­szott, hogy valamiféle rendszer­ből indultak ki. de ha nem si­került, azonnal tudtak ötletjáték­ra váltani. Mindezt rendkívül könnyedén, szellemesen hajtot­ták végre. Társultak ehhez a pá­lyát ölelő pontos indítások, a ki­számíthatatlan bejátszások. Ami a Bányászt illeti: rendkí­vül lassan próbáltak kibontakoz­ni. Ez azonban nem sikerülhe­tett, mert minden elképzelés nél­kül adogattak — rendszerint jó­val a szaggatotton kívül —, és lövésre, betörésre nem vállalkoz­tak. Különösen a második félidő közepétől lehetett látni, hogy ki­fulladtak, nem bírták az ellen­fél gyors iramát. A cserék sem segítettek. A borsodiak legjobb gólszerzői: Bodnárné 4, Végh-Gabaj 4, Csip­ke 3. D. T. B. * Éger Zsuzsa, a TFSE magasugrója a 180 cm fölött. Nagy része van abban (vagy talán neki köszönhető?), hogy a TFSE megnyerte a Mihályfi Éva emlékére kiírt hármas csapatver­seny 160-nal. (Szabó István felvételei) iNcvcs versenyzők a rajinál Atlétikai emlékverseny Földes—Kilián-sikerek Országos középiskolai bajnokságok Az ország különböző váro­saiban rendezték meg a kö­zépfokú iskolások országos bajnokságait és kupaküzdel­meit. Ezeken több sportágban is érdekelve voltak a miskol­ciak. A röplabda döntőire Debrecen­ben került sor. A döntőt meg­előzően országosan mintegy 500 csapat nevezett és indult el a versengésen. A fiúcsapatok kö­zött ott volt a miskolci 3. számú Ipari Szakközépiskola is, ők kép­viselték a megyét. A sorsolás meglehetősen balszerencsésen si­került. Az első találkozón rög­tön az ország egyik legjobbjával fellett mérkőzni, Kecskeméttel. Ki is kaptak 3:l-re. A későbbi csatákban azonban javítottak, valamennyi mérkőzésüket meg­nyerték. Végeredményben, a harmadik helyet szerezték meg. A legjobb előkészítőnek járó díj is az is­kolának jutott: Tar László sze­rezte. A kosárlabda-bajnokság Szege­den volt. A döntőben 14 fiú- és 14 lánycsapat lépett pályára, köz­tük a miskolci Földes Gimnázi­um csapatai is.. A nagyobb si­kert a lányok érték el. akik a budapesti Eötvös József Gimná­zium mögött másod'kok lettek A fiúknak be kellett érniük az ötödik hellyel. A kézilabda versenyeire Győ­rött került sor. A lányok kupa­versenyében két győri iskola mögött, a Földes Gimnázium harmadik lett. Az atlétikaversenyeket Gyulán rendezték meg. A miskolciak eredményei: Leányok: 2. korcsoport. 100 m (gát-csapatverseny) : ... 3. a mis­kolci Kilián Gimnázium 18.58. A távol csapatversenyt 500.6 cm-rel a Kilián nyerte. A 4x100 m-es váltófutásban pedig 49.7-tel let­tek másodikok. 1. korcsoport. 4x100 m: ... 2. a miskolci Zrínyi Gimnázium 50.1. Magasugrás: 1. Csörsz Mag­dolna (Földes) ,178 cm. Fiúk: 1. korcsoport. 400 m: ... 2. Szabó (Kilián) 49.4., Távolug­rás: 1. Veleczki (Földes) 710. 2. korcsoport. 4x100 m: ... 2. a miskolci I. sz. Ipari Szakkö­zépiskola 45.2. A vasárnapi versenyek is hoz­tak miskolci győzelmeket. Fiuk, 1. korcsoport: 800 m: ... 3. Baranyi (Földes). 4x400 m: 1. a Kilián (Asztalos, Szabó, Ba- lotgh. Smigez) 3:29.8. 2. korcsoport: 3000 m (csapat- bajnokság) ; 1. a miskolci Blá- thy Ottó Szakközépiskola. Leányok, 1. korcsoport: 100 m gát: ... 3. Mikola (Zrínyi) 15.3. Súly lökés: ... 2. Kispál Ma­riann (Zrínyi) 13.08. Gerelyhají­tás: 1. Kispál Mariann 45,08. A diósgyőri stadionban rendezték meg a Mihályfi Éva és Lucsánszky Géza em­lékére kiirt országos vándor­díja« atlétikai versenyt. Mihályfi Éva. a DVTK volt válogatott magasugrója em­lékére női magasugró hár­mas csapatversenyre került sor. Lucsánszky Géza volt az. aki a diósgyőri atlétikát megalapozta, és elindította a fejlődés útján. Emlékére férfi súlylökő versenyt bonyolítot­tak le. Kitűnően előkészített pá­lyán, napos időben, váltakozó irányú szélben folytak a küz­delmek, amelyeken 25 egye­sület több mint 200 atlétája vett részt. A verseny elsősor­ban az ügyességi számokban hozott jó eredményeket. A magasugró csapatver­senyt a TFSE csapat nyerte 160-as átlaggal, míg a súly­lökést a Bp. Honvéd verseny­zője, Csere 17,03-as ered­ménnyel. A DVTK-s versenyzők jobb eredményei: Férfiak: 5000 m: 1. Kocsis 14:26.5. Gerelyhajítás:... 2. Szoboszlai 80 62. Kalapácsve­tés. .. 2.’ Sáfrány 61.04. rft A DVTK kitűnő gerelyha- jitója. Szoboszlai ebben az évben már többször bizonyí­totta. hogy biztos. 80 méteren felüli dobó. Vasárnap a Bp. Építők SC versenyzője. Csík (82,20) mögött 80.62-es do­bassál második lett. Ezren a sportvetélkedőn Vasas juniális Ugoesai Géza, a Vasasszakszer­vezetek Testnevelési Sportbizott­ságának vezetője; „Bár Buda­pesten lenne ilyen helyünk, mint a mindennel felszerelt Csanyik, az ellátottság, a szervezettség felsőfokú dicsérő jelzőkkel érté­kelhető, minden dicséret a rém dezőknek.” Jólesett az őszinte szavakat hallani. Az egyik szer­vező Hőrich József — a megyei vasas társadalmi tömegsport­bizottság vezetője — mondta: a mai napon mintegy ezer dolgo­zó vetélkedett különböző sport­számokban. A legnépszerűbb a Salakmotorozás Lengyel pályán miskolci győzelem A telefon „kisördöge" mi­att nem sikerült munkatár­sunknak részletes tudósítást adni Lengyelországból, a Ko- lejarz (Vasutas)—Borsodi Vo­lán csapatai közötti salakmo­torversenyről. de a szenzá­ciós hírt elmondta: győzött a Volán 42-36 arányban. Bár a versenynek különö­sebb tétje nem volt, lengyel pályán ezúttal sikerült elő­ször győzni a miskolciaknak a lényegesen nagyobb tudású •Uenféllel szemben. kispályás foci volt, de nagy ér­deklődés kísérte a női labdaru­gócsapatok harcát is. Négy férfi, három női kézilabdacsapat, négy férfi, két női focicsapat küzdött egymással, ezenkívül a fejelő- bajnokság és kötélhúzás egészí­tette ki a programot. Minden első helyezettet serleggel díjaz­lak. Ezzel a szép napos vasár­nappal a vasas sportolók még ! nem pihennek meg. hiszen július , 15-én a DVTK-stadion ad helyet í a megyei vasas spo-tnaonak, i ahol öt sportágban, 600—700 j versenyez majd. » Nem sok öröme telt a mintegy 100 főnyi szurkoló­nak a szombat délutáni — az MVSC Sportcsarnokban ren­dezett — NB I-es röplabda­mérkőzésben. „Simogatják a labdát” — mondta egy szur­koló, sajnos, a célzás a vas­utaslányokra vonatkozott, és joggal. Az Istvánkó, Szlovák, Ker­tész, Pázmándi, Honda, Cso- bortkó, Laib, Vrbán összeál­lítású csapatból időnként Kertész volt az, aki erőtelje­sebb játékra vállalkozott. A határozott leütések helyett sokszor meggondolatlan ejté­Foci, dr nem VB Szenzációsan mutatkozott be a nemzetközi futballvilág „fene­gyereke”, az angol George Best, aki az amerikai Fort Lauderdale klubhoz szerződött. Első mérkő­zésén csapata 5:3-ra győzött a Cosmos ellen, s ebből két gólt Best szerzett. Beckenbauer csa­patának ez volt az idényben a harmadik veresege. sekkel próbálkoztak, de ez az igen jól játszó dunántúliak­nak nem okozott nagy gon­dot. Az már csak szépséghi­ba, hogy az ifj. Kiss—Rom- bai játékvezető-páros a téve­déseket „ide-oda” fújással korrigálta, ez már nem segí­tett a csapaton. Egyedül a harmadik játszmában volt olyan labdamenet, amit a szurkolótábor tapssal jutal­mazhatott. Bizony, ettől a mérkőzéstől szebbet is láttunk már, és ezt a vereséget egy kicsit a pasz- szív (hol volt például a sánc), lélektelen játéknak „köszön­hették” a zöld-fehér lányok. Ma és holnap, a sportcsarnokban Birkózók országos bajnoksága Az 1978. évi felnőtt sza­badfogású birkózóba jnoksá- got a miskolci sportcsarnok­ban rendezik meg ma és holnap. Kiinga László, a vá­logatott szakági edzője csak a legjobbakat hallotta a DVTK birkózóiról: ..Tavaly és az idén tavasszal a diós­győriek megrázták a me­zőnyt, és közülük hárman az élre törtek: a két Szálontai és Szabó Lajos ...” Reméljük, a szakági edző megjegyzését a diósgyőri bir­kózók igazolni fogják a két­napos viadalon, amelynek programja: ma 13 órakor megnyitó, utána kezdődnek bajnoki küzdelmek; hol­nap 9 órától a döntő mérkő­zésekre és az ünnepélyes eredményhirdetésre kerül sor. Röplabda MVSC—ALMÁSFÜZITŐ 0:3 (—4, —2, —12) A kőkorban lakták Prága északi részén az archeológusok nagy kiterje­désű, a késői 'kőkorszakból származó települést fedeztek fel. A települést az időszá- ■mítás előtti III. évezred első felében az úgynevezett töl­csérpohár kultúrát kialakító nép lakta. Az eddig feltárt mintegy három hektárnyi te­rületen a régészek 30 000 le­letet gyűjtöttek össze: kerá­miatöredékeket. poharakat, tálakat, kőköszörűket, vala­mint szövőszék csont alkatré­szeit és agyagsúlyát. Régé­szeti szempontból az egyik legérdekesebb felfedezés az, hogy a települést egykori lakói — gazdasági és védel­mi okokból — két. hét méter széles árokrendszerrel és há­romszoros cölöpfallal felosz­tották. Az igazi orosz harmonika Nehéz lenne elkép­zelni bármilyen inás hangszert, amely annyira kifejezné az orosz dal lényegét, mint a harmonika. Nem véletlenül ne­vezik a harmonika­szót „az orosz falu költészetének”. De másképp szól a har­monika Szaratovban, másképp Arhan- gelszkben, Voro- nyezsben, vagy az Uraiban. A Volga partján lassan és fenségesen árad a harmonikaszó. A sza- ratovi harmonikák hangjaira viszont a lábak maguktól kez­denek táncba. De fel tudnánk-e sorolni az orosz harmonika va­lamennyi változatát? Ahány vidék, annyi eredeti és utánozha­tatlan hang. Azt hihetnénk, hogy a harmonika és Oroszország két el­választhatatlan foga­lom, és hogy az orosz földeken mindig le­het harmonikát hal­lani. A harmonika azonban csak a XIX. században jutott el Oroszországba. Kül­földi kereskedők vit­ték be, mint gyerek­játékot. Dallamot nem lehetett rajta játszani. csak a gyermekek szóra­kozására szolgált. Egyszer aztán ezt a játékot meglátta a nyizsnyegorodi vásá­ron egy Utl&í fegy­verkovács-mester, Iván Sizov. Ez 1830- ban történt. A mes­ter nemcsak tökéle­tesítette a játékot, de egy teljesen új szer­kezetet készített — az igazi orosz har­monikát. Ezen már lehetett egyszerűbb dallamokat játszani, idővel a harmonika tovább tökéletese­dett. és felhangokkal bővült. Egy másik tulai mester, Nyiko- laj Bjelobrodov meg­alkotta az ún. kro­matikus harmonikát. Ebből kiindulva az ismert pétervári mu­zsikus, Jakov Orle- anszkij-Tyitarjenko, új hangszert szer­kesztett, amit „ba- jánnak” nevezett, a legendás ószláv éne­kes, Baján nevéről. A harmonika és a baján gyorsan elter­jedt a falvakban és a városok gyári ne­gyedeiben. A XIX. szá­zadban megjelennek a hivatásos harmo­nikaművészek is. Például Pjotr Nevsz- kij nemcsak Orosz­országban szerepelt sikerrel, hanem Pá­rizsban, Brüsszel­ben, Nizzában, Ber­linben is. A balalai­ka, a harmonika és a baján — eredeti tömeghangszerek. A falu társadalmá­ban nagyra értékel­ték azt, aki harmo- nikázni tudott. A harmonikásról jend­szerint ezt mondták: „o az első ember a iaiuoan. A harmonika min­dig a vidámság köz­pontja volt, a taiál- kozoKon, a körtán­cokban és az ünne­peivé». Később, már a szovjet kormány idejében, 1926-ban, össz-szövetségi ver­senyt tartottak, ame­lyen a szereplők a legjobb harmonikás és a legjobb baja- nista címért verseng­tek. A versenyben több mint félmillió ember vett részi. A húszas évea vé­ge felé a bajannak uj küldetése lett: a klasszikus zene nép­szerűsítése. 1935-ben Pavel Gvozgyev, az ismert szovjet bajá- nista, kétrészes ön­álló koncertet adott, amelyen kizárólag klasszikus zenét ját­szott, többek között Rimszkij Korzakovot és Bachot. Korunkban ezek a hangszerek fontos szerepet töltenek be a szovjet népi zene­karok és kórusok többségében. Baján és akkordeon osztály minden zenei álta­lános iskolában van, de több konzervató­riumban is. A hat­vanas évektől kezdve a szovjet bajánisiák rendszeresen részt vesznek a nemzetkö­zi versenyeken* Nap öntözi a földet Ebben az évben egy mali városban, a Niger-folyó part­ján üzembe helyeznek egy napenergiával működő villa­mos erőművet. Az erőmű tervezett kapacitása 80 kilo­watt. Ez az erőmű táplálja majd árammal a Niger-fo- lyóból naponta 8500 köbmé­ter vizet kiszivattyúzó beren­dezést és a 18 méter mély artézi kút motorját. A kút 10 000 helyi lakost lát majd el ivóvízzel. (Kovács Attila felvétele) Szemfényvesztésből Az amerikai cégek admi- ' nisztratív állományának 25 százaléka nő. Ez a múlthoz i képest nem kevés. A szárrlí- 1 tások szerint azonban a való- ' Ságban csupán 3 százalékuk foglalkozik igazi ügyintézés­sel, a többi 22 inkább a ki­rakati bábu szerepét játssza, így demonstrálva a női egyenjogúságot. Komondor-portré

Next

/
Oldalképek
Tartalom