Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Hírünk I ' az országban 'lallóxű* lapokban, folyóiratokban Lehet-e látszólagos „fel­fordulásban” is teljes ered­ménnyel dolgozni? Erre a kérdésre ad igenlő választ a Népszabadság idei 143. számá­ban a munkaverseny-válla- lásokról szóló összefoglalás­nak a miskolci December 4. Drótművekből közölt tudósí­tása. A DRÓTMÜVEK DICSÉRETE Noha az év első felében a rekonstrukció könnyen felbo­ríthatta volna a gyár mun­karitmusát — nem így tör­tént. „ . és ebben oroszlánrésze van a drótmű 84 szocialista bri­gádjában dolgozó 1500 embernek, akik a rendkívüli körülmények között is helytállnak: a tavalyi­nál nyolc százalékkal több kohá­szati másodterméknek kell el­hagynia a gyárat az idén.” A vállalások között első helyen szerepel a tőkés ex­port növelése. „Acélhuzal vezetékekből példá­ul 4200 tonnát terveztek export­ra, de a külkereskedelmi szer­veknek máris jelezték: ebből a keresett termékből is lényegesen többet tudnának adni.” A FÖ MEGHATÁROZÓ: „AZ EMBERI TÉNYEZŐ" Ez az alcím viszont egy mezőgazdasági témájú tanul­mány összegező következteté­se. A közgazdasági nézőpon­tú tanulmány a Gazdálko­dás című szakfolyóirat idei 4. számában jelent meg, s a gazdasági hatékonyság és az úgynevezett „erőforrás-kom­binációk” kapcsolatát vizs­gálja a termelőszövetkezetek­ben. A megyei összehasonlí­tásokban Borsod gyakran szerepel — és sajnos, nem előnyünkre üt ki az össze­hasonlítás. A cikk az alap­vető termelési erőforrások — a földminőség, az élőmunka és az állóeszköz-ellátottság — összefüggéseit vizsgálja. S megállapítja például, hogy az azonos földminőségű Ko­márom és Borsod megyék között az egy hektár termő- területre jutó termelési érték­ben 26 ezer forint a differen­cia — Kamárom javára! „A legrosszabb eredményt adó kombináció valóban ott jön lét­re, ahol minden erőforrásból az átlagosnál kevesebb áll rendel­kezésre. Ilyen gazdaság 74 van (az országban), ebből 24 Borsod megyében található.” A „rossz föld — kevés munkaerő — átlagos eszköz­ellátottság” erőforrás-kombi­nációban Borsod az országos átlaghoz kéűest csak 21 szá­zalékot ér el a gazdasági ha­tékonyságban ! (Ettől csak Zala megye mutatója rosz- szabb két százalékkal.) „... az azonos kombinációk­hoz tartozó gazdasági hatékony­ság eltérései arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatékonyság javításában az eddigieknél na­gyobb szerepet kell tulajdonítani az emberi tényezőknek. Az . .. erőforrások hasznosításában, végső soron a hatékonyság növe­lésében a rugalmas alkalmazko­dásra képes, jól szervezett... közösségeké a fő szerep!” összeállította: BERECZ JÓZSEF Július 3-án: nyeremény­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár 1978. július 3-án, hétfőn 17 órakor Keszthelyen, a szabadtéri színpadon rendezi meg a nyereménybetétköny­vek idei második negyedévi, 108. sorsolását. Ez év január 1-től kedvezőbbek a nyere­ménybetétek sorsolási felté­telei. Ezek szerint a nyere­mények alapja a betétköny­vek negyedévi átlagos be­téte. amelynek maximuma 50 ezer forint. Minden ezer be­tétkönyvből negyedévenként húszat sorsolnak ki Tulaj­donosaik az illeték levonása után százezer forintot is nyerhetnek, mivel egy be­tétkönyv a negyedévi átlag­betét 250 százalékát, két da­rab a 100 százalékát, öt az 50 százalékát, 12 pedig a 25 százalékát nyeri. A július 3- i sorsoláson azok a nyere­ménybetétkönyvek vesznek részt, amelyeket június 29-ig váltottak és a sorsolás nap­ján forgalomban vannak. A sorsolás eredményét a július 4- i lapok közlik, a nyere­ményösszeget — amely nem évül el még akkor sem, ha a betétkönyv tulajdonosa hosszabb ideig nem jelent-' kezik érte — a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, postahivatal vagy takarék- szövetkezet július 18-tól fi­zeti ki. Közkinccsé válik a gyűjtemény? A rózsák miskolci atyja Képzeljenek el egy óriási vázát, tele rózsával. Mind­egyik szál más formájú, szi­nti, illatú. Ugye szepí Es most képzeljenek el egy ak­kora, rózsával rakott vázát, aminek a torka kétszázhat­van négyszögöles. Ehhez, azt hiszem, már kevés a fantá­zia, ezt látni kell. Sétáljanak hát el a Kőporos utcába. Nem kell senkitől megkér­dezni, hol kertészkedik dr. Kovács Miklós, a hegyoldal­ban virító rózsakertje azon­nal megfogja a szemet. Csaknem húsz éve hódol szép szenvedélyének, és ne­mesít rozsát dr. Kovács Mik­lós, aki „civilben” az Unió Afész jogtanácsosa. Kezdet­ben Tulipán utcai lakásának kis kertjében bíbelődött a tövekkel, de rövidesen túl­csordult a kerítésen a szi­romáradat. Ezért ' béreit a Kőporos utca végén, a nap­sütéses hegyoldalon 260 négyszögölet, es szívós mun­kával teraszos rózsakertté alakította a vízmosást. Jelenleg 875 fajta — ösz- szesen 2000 tő — rózsa nyílik nála, illatfelhőbe burkolva a környéket. Az első sorban a fehér menyasszonyok sora­koznak, s ahogy megyünk felfelé a teraszokon, egyre tüzesebbé mélyülnek a szí­nek, a szelíd sárgától a na­rancson át bíborfeketéig. A nemesítők sok évszáza­dos álma a kék rózsa. Dr. Kovács Miklós szerint soha meg nem valósuló álom ez. De azért elvezet a kert sar­kába, ahol egy sápat/tlila szirmú virág arról árulkodik, hogy ő is szokott álmodozni. Nemcsak hazai, hanem szá­mos külföldi rózsatermesztő, -nemesítő céggel és magános­sal áll kapcsolatban. Sűrűn cserélnek magokat és ter­y Gyengéden, becézve. mészetesen tapasztalatot. Ar­ra nem vállalkozom, hogy továbbadjam — egyszeri hal­lás alapján — a szemzés, ke­resztezés, ápolás ezernyi for­télyát. Tudni kell a rózsa­kertésznek, hogy melyik faj­ta tűri a közeli szomszédot, melyik szeret tágas térben, egymagában páváskodni, me­lyik kedveli a tűző napsütést, melyik a félárnyékot s1b. Egyet biztosan tudok: nem túlzott dr. Kovács Miklós, amikor azt mondta, hogy ősz­től tavaszig naponta — leg­alább! — két-három órát ál­doz szenvedélyének, és ez egy dolgozó ember számára bi­zony, nem kevés. Bizottsággal jártam a talán országosan is egyedülálló kertben. Ott voltak a me­gyei és városi tanács, a ker­tészeti vállalat és a földhiva­tal képviselői. A lapaszlMa­(Laczó József felvétele) tok alapján javaslat készül: nyilvánítsák védetté a kertet. Dr. Kovács Miklós három év múlva nyugdíjba megy. Attól kezdve még több időt tölthet virágai között. A.m addig is közkinccsé lehet tenni — mint tervezik — két évtizedes munkájának ered­ményét. Fajtahiteles gyűjte­mény ez, mint valaki talá­lóan elnevezte, valóságos Rozáíium. Génbankul szol­gálhat a rózsatermesztéshez, -nemesítéshez; iskolai Kirán­dulások úticélja lehel, sőt idegenforgalmi látványosság is — bizonyos határok kö­zött. Mert a rózsa — vallja a kertész — érzékeny, mint a szépasszonyok: csak a diszkrét imádatot kedveli. (békés) >)c Az egyetemi előadóban most szakmunkások ülnek — felvételűnek... Sikerülni fog, mert sikerülnie kell! Szakmunkásból egyetemista A hír: szakmunkások egyete­mi előkészítő tanfolyamára felvételi vizsga kezdődött a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ország különböző egyete­mein, főiskoláin csaknem ezer szakmunkás felvételizett. Mis­kolcon mintegy százan voltak. Az öltöny, fehér ing és nyakkendő, illetve a matróz­blúz és sötét szoknya elma­radt. Tarka ruházat az egye­temen — felvételin. — Izgul? — Már csak egy matek van ... Sikerülni fog ... Mu­száj megcsinálni. Ha nem vesznek fel, otthon a gyár­ban kinevetnek. Azt mondta a brigád, mikor eljöttem, hogy aztán szégyent ne hoz­zak rájuk, hisz közülük én leszek egyedül mérnök. Le­szek? Haj, de messze van még... Az arcok nyugodtak. Min­denki olvas, rejtvényt fejt, beszélget. De belül vibrál a drukk — sikerüljön. Most még szünet van. A matek­kal senki sem foglalkozik ... ■ ■ Az egyetemi hallgatóknak, a későbbi mérnököknek csak fogalmuk van a fizikai mun­káról, a SZET-esek viszont a munkapad mellől jöttek az egyetemre. Az első szakmunkás egye­temisták évfolyama most ne­gyedikes. Akkoriban mintegy 15 fiatal vágott bele Miskol- coln érettségi nélkül az öt kemény egyetemi esztendő­be. Ma már csak ketten ha­jolnak a szigorlatok, zárthe­lyik fölé. A többiek „elvé­reztek.” A SZET-es felvételizőkkel Törő Béla adjunktus, egye: tzmi tanár foglalkozik. Ö mondja: — Ősztől megváltozik az eddigi rendszer. Most egy hétig felvételiznek a szak­munkások —ebben az évben érettségizettek jelentkezését is elfogadjuk —, majd akit felvettünk a SZET-es tanfo­lyamra, azoknak szeptember­től egyéves előképzés kezdő­dik, két hét az egyetemen, két hét az üzemben. Év vé­gén vizsgáznak, majd —már a nappali tagozatosokkal együtt közösen felvételiznek. A tanfolyamra jelentkezők­nek csaknem a fele jut be az egyetemekre. Szigorú a rosta. Az egy hét alatt négy-négy matematika és fizika zárthelyit, s egy-egy magyar dolgozatot és tesztla­pot írtak meg, töltöttek ki a fiatalok. A tanfolyam során is feladatok sokasaga var ra­juk ... ■ ■ — Nem tudtam, hogy van ilyen ... Szóltak, tetszett, megpróbálom... — A kollégák azt mond­ták. hogy most engem ki­emeltek ... Szükség van olyan fiatal vezetőkre, akik nemcsak az elméletet, hanem a munkát, a gyakorlatot is értik. Hogy volt régen, négy esz­tendővel ezelőtt? A SZET-es év letelte után vizsgáztak a hallgatók, s ez a vizsga egy­ben felvételi is volt. Tanul­tak, s közben kapták ösztön­díjként vállalatuktól a fize­tést. Most egységes, kétezer forintos ösztöndíjat kapnak. A felvételit megszigorítot­ták. — Nem lesz olyan nagy a „lemorzsolódás” — mondja egy szakember. — Azok ke­rülnek be, akik idevalók ... Egy egyetemista mondja: Azefőtt nem tudtam, hogy mi az eszterga. Megta­nultam. Segített egy évfo­lyamtársam. ö is SZÉT-es volt... I. S. Ilyen még nem volt... Vegyszerre! „seprik” a kazánt Irodalmi műsor Kell a jó könyv A Kell a jó könyv olvasó­pályázat irodalmi műsorát holnap délután két helyen rendezik meg városunkban. Fél 3-tól az LKK nemesacél­hengermű tanácstermében, fél 6-tól a Rónai Sándor Művelődési Központ föld­szinti klubjában láthatják- hallhatják az érdeklődők Moór Mariann Jászai-díjas, Tóth Judit, Löte Attila Já­szai-díjas és Cs. Németh Lajos színművészeket. A mű­sorok előtt Bakcsi György irodalomtörténész mond be­vezetőt. Ú; HttqszK liäk A December 4. Drótművek Huzalmű I. gyáregységében most folyik annak a két, oszt­rák gyártmányú EVG-típusú hálóhegesztő gépnek a be­üzemelése, melyet nemrég vásárolt a miskolci gyár. Az új hegesztőgépekkel a ter­melés többszöröse lesz az eddiginek: a drótművek több- százféle hálót szállít a ha­zai építkezésekhez, útépíté­sekhez. A Kismotor- és Gépgyár 3. sz. mezőkövesdi gyáregy­sége kazánházában nagy munka kezdődik: a négy ka­zán tisztítása. Az évtizedeken át használt drótokra, kefék­re azonban most nincs szük­ség. A kazánokat ezúttal — a Borsod megyei Kémény­seprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat 30 éves történetében először — vegy­szerrel tisztítják. — Nézze meg, mennyivel könnyebb, mint a hagyomá­nyos munka — mondja Bod­rogi Mihály művezető. — • ’Azonkívül tisztább is, s sokkal jobban kitisztítja a kazánt. Ez tulajdonképpen már nem kéményseprő mun­ka, még ha kéményseprők végzik is ... Itt van a kazánházban a vállalat laboratóriumának ve­zetője, Szabó István is. — Pontosan ellenőrizzük a FERROKÉMIA Szövetke­zet által előírt technológiát. Ez az első vegyszeres kazán- tisztításunk, nagyon vigyá­zunk. hogy jól sikerüljön. A berendezések kitűnően Miskolcon, a vállalat köz­pontjában Viszokai Tibor fő­mérnököt kérdezem: mi újat hoz az új technológia a vál­lalat életébe? — Mondhatnám, forradalmi változást. Az olaj- és gáz­tüzelésű kazánok vegyszeres tisztítását a FERROKÉMIA Szövetkezet honosította meg hazánkban, mi velük szer­ződtünk. A vegyszeres ka­zántisztítás jobb hatásfokot biztosít, ezáltal kevesebb tü­zelőanyag kell. Pontos szá­mítások vannak arra, hogy azonos teljesítmény mellett a vegyszeres tisztítással 1000 kazánnál annyi olaj takarít­ható meg, amivel egy köze­pes. teljesítménvű kazán egész éven át ingyen üzemeltethe­tő. A jól tisztított kazán ke­vésbé szennyezi a levegőt, a környezetet, s az élettartam is megnő. A vegyszeres kazántisztí­tás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A mezőkö­vesdi munka után a Szent- péteri kapui Megyei Vezető Kórház, majd a „December 4.” Drótművek kazánjai kö­vetkeznek. NY. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom