Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
műsor Játék vagy szereplecke? Gyerekek a színpadon Aligha van hálátlanabb feladat, mint gyermekcsoportokat (vagy egyéni szereplőket) bírálni. Mert a gyerek az elsősorban is aranyos. Fodros kis szoknyában, ropogósra vasalva, jól fésülten, még aranyosabb. A gyereknek a színpadon tulajdonképpen nem is kell semmit csinálnia, csak jelen lenni, és esetleg mosolyogni vagy selypíteni (a rossz szöveg- mondás külön kedvesség a felnőttek szemében), s a siker már nem maradhat el. Hogy is maradna, hiszen a nézőtéren ott ülnek az anyukák, apukák, de főleg a nagymamák. Valamennyien készültek erre az alkalomra, s most nagyobb izgalommal várják a függönyt, mint ha Kossuth-díjas színművészekre nyílna szét. Nem is sokat látnak a produkcióból; mindenki csak a saját gyerekét, a saját unokáját. S ha netán a másik gyereket is észreveszik, csak azért, hogy elmondhassák: hírük sem játszott olyan jól, mint a mi Pistikénk. Mert a gyerekek ugye, azért kerülnek a színpadra, hogy játsszanak. De engedjük-e őket játszani? A napokban rendezték meg Borsod megyében az úttörők kulturális szemléjét, ahol a gyerekek másként voltak kedvesek, aranyosak, mint ahogyan a fentiekben leírtam (és jó néhányszor láttam már), de azért ki kell mondani; jó néhány produkció úgy született meg, hogy nem volt módjuk, idejük, alkalmuk játszani az általános iskolásoknak. Ezeknek a csoportoknak a vezetői rendkívül komoly, kemény munkát végeztek, amíg „betanították” a darabot, de hiába a sok jó tanuló, szorgalmas gyerek, az igazi siker elmaradt. (Legfeljebb a gonddal válogatott jelmezek, s a maszkok — melyek mindig Miskolci térzenék Májusban öt alkalommal gyönyörködhetnek az érdeklődők szabadtéren népszerű melódiákban, zenei művekben. Május 19-én a Szabadság téren a MÁV Fúvós- zenekar, 21-én Miskolc-Tapolcán a Bányász Fúvószenekar, 26-án pedig ismét a Szabadság téren a Vasas Fúvószenekar ad hangversenyt 16 órai kezdettel. Május 28- án, délelőt* 11 órakor a 10. sz. Általános Iskolában a Bányász Fúvószenekar, ugyanebben az időpontban a 37. sz. iskolában pedig a MÁV Fúvószenekar szerepel. Felvétel jazztanszakra A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz- tanszaka felvételt hirdet érettségizett fiatalok részére ongora, ének, bőgő, gitár, íarsona, trombita, ütő és szakszofon szakokra. Jelentkezni lehet — 24 éves korig bezárólag — május 20-ig az skola tanulmányi irodáján 10-től 15 óráig (Budapest, VI., Nagymező utca 1. Tele- tea: *27-766). groteszkké teszik a gyereket — keltettek valamelyes derűt.) És ez nem is lehet másként, mert a gyerek nem színész, sőt a gyerek nem is kicsiny felnőtt. A gyerek egyszerűen csak gyerek. aki a maga módján (életkori sajátosságainak megfelelően) képes szerep- játszásra. Ha erre van alkalma, akkor mindig rendkívül hiteles, magával ragadó. egyébként érezzük (sértődés ne essék): nem más, mint az idomítás csodája. Az úttörők megyei szemléjén tíz csoport lépett fel. s ebből négy jónak, figyelemre méltónak (a hivatalos minősítés szerint arany, ezüst, bronz fokozatot érdemlőnek)" bizonyult. Tulajdonképpen nem rossz az arány, ha statisztikai szemlélettel közelítjük meg a gyermekszínjátszást. De nagyon kedvezőtlen a kép, ha azt láttatjuk, hogy a gyerekek hatvan százaléka nem játszhat felszabadultan. Mert valamiféle színpadi leckére kényszerítik, ahelyett, hogy felfednék előtte a játék örömét, hogy igényelnék a játékban való cselekvő részvételét Persze, nagyon könnyű ezt mondani, de annál nehezebb gyermekcsoportokat színpadra vinni. Mert nemcsak azt az irodalmi és zenei anyagot kell megtalálni, amelyet értenek, éreznek, és könnyen megszeretnek a gyerekek, hanem a játék (a cselekvés) artisztikus formáit stílusát is. Mégpedig mindezt olyan módszerekkel, hogy a gyerek már „munka” közben érezze a felfedezés örömét, s közönség előtt ne váljék ma- gamutagatóvá, hanem oldódjék fel a közös játék örömében. Hogy mennyire nem járunk a fellegekben, bizonyságul álljon itt két példa: a putnoki 1-es számú iskola Tamkó Sirató Károly verseiből (Limp-lamp-lomp címmel) állított össze egy vidám játékot. A gyerekek ezúttal nem jólvasaltan, skatulyából kihúzottan, hanem trikóban, farmerben kezdtek játszani, s nem kevésbé felszabadultan éltek a színpadon, mint az iskolaudvaron, vagy a játszótéren. Így játszottak (nem tudom, ezt hány pedagógus vette észre?) a verseny szünetében is, hiszen számukra nem a produkció a fontos, hanem a vidám együttlét. Ebből az együttlétből aztán az idők folyamán esztétikummal bíró produkció születik. A 7-es számú miskolci iskola (a put- nokiaknál nagyobb gyerekekkel) egy nagyon érdekes paródiával lepett meg bennünket. Az úttörőélet fonákságaival foglalkoztak. A tra- vesztált játék időpontját időszámításunk előtt 512-re tették. A helyszín Spárta. Nos, itt láthatók azok a dolgok (nevetségesen merev szervezeti szabályok, elbürokrati- zálóöott táborrend, agyonokító foglalkozások), melyeket oly jól ismerünk a mozgalomból. A gyerekközönség, s a jelenlevő sok pedagógus hallatlanul élvezte a játékot; mindenki ráismert a saját iskolája, csapata vagy akár önmaga karikatúrájára. (Egyébként ez a produkció képviseli majd megyénket az országos versenyen). A fentiekből bizonyára sejlik, hogy mit kívánunk — nem a gyerekektől, hanem azoktól a népművelőktől, pedagógusoktól, akik a gyerekeket a színpadra állítják. Azt kívánjuk, hogy ne törjék le, ne fékezzék a gyerekek játékos kedvét, hanem találjanak ki számukra olyan felszabadító örömet szerző foglalatosságot, mely úgy tanít a társadalmi igazságokra, szépre, jóra, hogy nem kell közben szavalni, és felnőtt bölcsességeket (a felnőtteket rosszul utánozva) citálni. (gyarmati) Május 11-től 17-ig A tévéfesztivál programjából A Xvm. miskolci tévéfesztivál május 11-én, csütörtökön este hatkor kezdődik a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. A megnyitó ünnepség után azonnal meg- kezdődek a fesztiválvetitések, amelyek keretében május 17-ig hat kategóriában 58 művet mutatnak be a közönségnek. A kővetkező napokban néhány versenyfilmet ismertetünk a fesztivál programjából. Hasszánéin Hej kai. a néhai Nasszer elnök különleges útitársa az Ál Ahram című lap segítségével évtizedeken keresztül „sajtókirályként” mozgatta az arab politikai irányzatokat. Chru- dinák Alajos Al Ahram — A piramisok című interjújában mindennapjaink eseményedről Szadat politikájáról, a várható közel-keleti fejleményekről, az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerepéről, valamint saját jövőjéről kérdezte Hejkalt. Az interjú nagy vihart kavart Egyiptomban, elsőként maga Szadat elnök reagált, s ennek nyomán több hónapos sajtókampány indult a politikus ellen. A televízió negyedévenként egyszer összehívja az ország minden részéből válogatott gyerek-újságírókat azzal a céllal, hogy az őket érdeklő témákat megvitassák, és választ kapjanak azokra Lírai riport Csoóri Sándorral A költészet közügy. No, nem úgy, nem annyira, mint a futball, amihez „mindenki ért”. Egy futballistától pl. senkinek se jut eszébe megkérdezni, hogy miért is fut- ballozík, míg a költőtől azt kérdezik először, miért ír verset. Holott éppen ez az a kérdés — mondta Csoóri Sándor —, amelyre nem lehet egyértelműen válaszolni. A költészet nem szakma, nem foglalkozás. Nem pontos az sem, ha csupán hivatásnak nevezzük. Több ennél. Érzés és tudatállapot, felfokozott érzékenység, amely — noha egyes szám első személyben —, de mindig a közösség nevében, a közösség ügyeiről szól. Az igazi költészet fontosabb és pontosabb kordokumentum, mint „több tonna újság” — vallja a költő. Ezt az állítást azonban éppen a kortársak szokták kétségbevonni, mondván, hogy a „modem költészet érthetetlen”. Felületes és igaztalan vád ez, amely éppen a vers lényegét nem érti, tagadja. Mert amit el lehet mondani prózában, azt nem érdemes versben megírni. Csoóri Sándor Lukács György definíciójára hivatkozott: „a költő az emberiség rövidítése”. A vers tehát tömörebb, töményebb párlata a valóságnak, a lényeget adja. Ennek a megértéséhez viszont érzékenység, egyfajta nyitottság szükségeltetik, az a készség, amely a költő nyomán mintegy újraalkotja a verset, társszerzője a költőnek. Érdekes példát mondott el erre Csoóri, esetét a Halálra táncoltatott leány című balladából írott bábjátékával. A népdal, de még a köznapi beszéd is tele van szürrealista költői képekkel, amelyeket a legnagyobb természetességgel használunk, anélkül, hogy utánagondolnánk a jelentésének. Ezernyi példát idézhetnénk, pl. a falusi utcát, amely cimbalommal van kirakva; a szivárvány havasát, ahol fehér liliomszál nő; de a hold, a nap, a fű, fa, folyó, ég, virágok, elemek Stb. megszemélyesítéseit is. A gyermek még érzi a költészetet, a felnőttből kikopik ez a fogékonyság. A rációra hivatkozik, a tudományokkal is leírható világra. Igen, de! — figyelmeztet a költő — a tudomány, a technika messzemenően nem oldotta meg az emberiség alapproblémáit. Egyrészt arról van szó, hogy nem minden változás pozitív: másrészt az ember viszonyát a másik emberhez, a társadalomhoz, az élethez nem a tudomány és a technika határozza meg, hanem maga az ember. Ahhoz tehát, hogy az élet har- monikusabbá, szebbé, értelmesebbé, tartalmasabbá váljon; a tudomány és a technika eredményei egyértelműen csak az ember javát szolgálják, ahhoz magát az embert kell megváltoztatnunk! Erre „tanít” a költészet, amikor a harmóniát, a szépséget hirdeti, az emberben meglevő szépségeket tárja fel. Örök témája ez a költészetnek és kifogyhatatlan is, míg ember él a földön. A szépség természetesen nem mindig kellemes és ragtön érthető formában jelenik meg. Csoóri József Attilát idézte aki éppen a pokoljárást, a rettenetét énekelte meg, az örök Orpheus-élményt. A felelős költő ugyanis sosem játszik a szóval, de sokszor korát messze megelőzően figyelmeztet a bajra, veszedelemre (lásd pl. József Attila a fasizmusra). A paradoxon az, hogy amit a kortárs diszharmóniának, „érthetetlennek” érez, azt az utókor már klasszikusnak és harmonikusnak. A műsorhoz még két megjegyzést fűznénk. Jó volt, hogy a költő maga mondhatta el a gondolatait. (A riporter-kérdések nem zavarták.) Érthetetlen viszont, hogy az 1976-ban készült film vetítésével miért vártak mostanáig? (horpácsi) V'\- ifit..,,. MTV ■ .’.inn.». a kérdésekre, amelyek a gyermekközvéleményt foglalkoztatják. Egy ilyen együttlét alkalmával készült Varga László Beszéljük meg! című filmje; a riporter Vit- ray Tamás. Borsadnádasd izgalmas,'ellentmondásokon keresztül alakuló mai életét mutatja be Brády Zoltár\ .......csináltatunk rózsafából háromszemes ablakot..című dokumentumfilmje, amelyet a közelmúltban sugárzott a televízió. Az annak idején nagy érdeklődéssel kísért filmmel a fesztivál versenyprogramjában is találkozunk. * Van aki adja, van aki kapja e borravalót, de olyan ember nincs, akit a munkának ez a fajta „elismerése” ne foglalkoztatna. Ezt a közérdekű jelenséget választotta Borravaló című dokumentumfilmjének témájául if). Schiffer Pál; azokkal az okokkal foglalkozik, amelyek a borravaló elburjánzását elősegítik. SZERDA Kossuth rádió: 12.90: Déli Kró- nika. 12.20: Ki nyer ma? — 12.3ő: Tánczenei koktél. — 13.20: Brigádnapló. — 13.40: Kis ballada. — 13.45: A tavaszhozó kisleány. — 15.00: Hírek. — 15.10: Is- koíarádió. — 15.50: A Munkásőrség központi férfikara énekel. — 16.00: Útközben. — 16.10: Telemann: f-moll triószonáta. — 16.24: Külföldől érkezett. — 16.44: Mindenki iskolája. — 17.00: Hírek. — 17.07: Bagoly a cégtáblán .. . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Grabócz Miklós népdalfeldolgozásaiból. — 19.40: A Magyar Rádió es Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — Közben 20.05: Kis magyar néprajz. — 20.10: Tóth Dezső: Elő hagyomány, élő irodalom. — 20.20: Életfilozófia. — 21.30: Operettdalok Lehár Ferenc műveiből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Ady és a muzsika. — 23.10: Budapest építészeti jövője. — 23.25: Martha Angelici és Ernest Blanc énekel. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Kálmán Imre operettjeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szkrjabin és Rah- maninov műveiből. — 13.30: Rügy-manócska. — 14.00: Kettő- től-ötig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.00: ötödik sebesség. Különkiadás. — 18.00: Pedig a szabványnak megfelel. — 18.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 18.30: Hírek. — 18.33: Böngészde. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Sanzontalálkozó. — 20.00: iránytű. — 21.13: Filmzene. — 21.30: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger. — 22.16: Előadja a szerző: Neil Se- daka. — 22.30: Hírek. — 22.33: A Rádió Dalszínháza. — 23.06: Verbunkosok, nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Tíz perc mezőgazdaság : A termő helyi adottságok figyelembevételével fejlesztik ágazataikat a Hejőmenti Állami Gazdaságban. Riporter: Borsodi Gyula. — Kodály: Kállai-kettős. Előadó: A Miskolci Bartók Kórus és a Miskolci Szimfonikus Zenekar. — Vendégségben a brigádnál: (A Borsod megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat brigádjáról... Riporter: Pongrácz Judit). — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. — Borsodi műszaki hetek megnyitója. — Békehónap kezdődik . .. Szörényi Levente énekli dalait. — Lap- és műsorelőzetes. JTelevízió, 1. műsor: 16.35: Hírek. — 16.40: A titokzatos északi víz. — 17.25: ..Vonzó igényesség”. — 18.05: ..Dalolva szép az élet”. — 18.45: Szénen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19/10: Tévétorna. — 19.30; Tvhíradó. — 20.00: Franciska. — 20.45: Panoráma. Jelenségek a világpolitikában. — 21.10: Anden echt—Austria Wien labdarúgó KEK-döntő mérkőzés. — 22.50: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 20.01: Seneca két müve. — Közben 20.35: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 17.55: Autósok. motorosok. — 18.25: Csak eavszerű katona ... — 19.00: Híradó. — 19.15: Anderlecht— Austria Wien labdarúgó KEK- döntő mérkőzés. — 21.15: Dalok. — 21.30: Híradó. — 22.00: Klublátogatáson. Miskolci Nemzeti Színház (7): Az öreg hölgy látogatása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A fekete kalóz Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f4, hn6 órakor Földiek Mb. szí. szovjet film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Kihajolni veszélyes Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor SAGVARI Pillangó I—n. Szí. amerikai film 18 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! Kezdés: f6 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZT A vőlegény nvolckor érkezik Szí. magyar film Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA Nyomozás Osztravában Csehszlovák film Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Harsan a kürtszó. — P.57: Zenekari muzsika. — 10 00: Hírek. —.10.05: Iskolarádió. — 11.30: Népi ellenőrök vizsgálták. — 11.45: Brahms muzsikájából. — 11.40: A Balogh család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Karda Beáta énekel. —8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népi muzsika. — 9.33: Vidám könyvespolc. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. Televízió, 1. műsor: 10.00: Tévétorna. — 10.05: iskolatévé. — 11.40: Papírsárkány. — 13.50: Szindbád.
