Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

Ma délelőtt nyitottak Boltok az árkád alatt Három új bolt megnyitása egy városrészben önmagában is nagy esemény, hiszen — az unásig ismételt okok miatt — a lakóházak benépesedését csak hosszú évek múltán kö­veti az üzlethálózat kiépítése. A Győri kapui három új bolt, melyeket ma délelőtt adtak át a vásárlóknak, az elmondotta­kon túl is figyelmet érdemel, ugyanis újszerű módon, a lá­bakon álló lakóépületek alá telepítették őket. Az ÉSZAK­TERV kollektívájának lelemé­nyét dicséri a módszer, az öt­let megvalósításában azonban a Borsod megyei Állami Éní- tóipari Vállalat is aktívan köz­reműködött a három épület labakra állításával, illetve az­zal, hogy elkészítette az acél- es üvegportálokat. Orosz László, a városi ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője azzal kezdte az üzletek bemutatását, hogy a Győri kapuban eddig csak alapellátást szolgáló boltok voltak. (Például a Tokaj ét­terem melletti Csemege.) A szakosított üzletek sorában tehát ezek az első fecskék. A városi tanács pályázat út­ján adta át a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­latnak, a Sütőipari Vállalat- nak, illetve a ZÖLDÉRT-nek az üzleteket. A berendezés költségei természetesen a ke­reskedelmi vállalatokat tér- • helik. Az első tapasztalatok A sütőipari vállalat boltja — megelőzve az ünnepélyes átadást — már árusít. A kez­deti tapasztalatok nagyon jók: a napi forgalom elérte a tízezer forintot, ami az ilyen profilú üzleteknél már nagy dolog. A siker titka a gazdag választék és az, hogy a vállalat termelőüzemei folyamatosan friss áruval látják el a szaküzletet. (Ennyi részrehajlás, azt hi­szem, megbocsátható.) A ZÖLDÉRT üzletében egy nappal a nyitás előtt a vál_ lalat áruforgalmi osztályának több munkatársával talál­koztunk. Büszkén mondták, hogy nemcsak miskolci, ha­nem megyei viszonylatban is ez lesz a legkorszerűbb zöld- ség-gyümölcsboltjuk. Miért ? Elsősorban azért, mert itt jut elegendő tér az áru raktáro­zására, előkészítésére és nem utolsósorban szociális helyi­Inkább vállalják a „két lépés előre ' kockázatát Félúton, félidőben ségek (öltöző, mosdó) kiala­kítására. Az üzlet összesen 124 négyzetmétert ölel fel, ezen belül 40 százalék az eladótér. 60 százalék pedig raktár és kiszolgálóhelyiség. A régi üzleteknél pont for­dított az arány! Élve a le­hetőséggel, teljesen el tud­tak különíteni egy raktár- részt, így lehetővé vált az éj­szakai szállítás. Még annyit a zöldség-gyü- mölcsboltról, hogy jól fel­szerelték hűtőberendezések­kel és mirelit cikkeket is árusít majd. Hurka, kolbász Nádudvarról A hús- és csemegebolt bel­ső terét ugyanolyan előnyö­sen alakították ki, mint a zöldségboltét. A raktárak fa­la egészen a mennyezetig csempés, hideg-meleg folyó­víz áll rendelkezésre, gon­doskodtak elegendő hűtő­szekrényről, hűtőpultról. így semmi akadálya annak, hogy frissen tartsák és higiéniku- . san kezeljék az árut. Juhász István boltvezető azt ígéri, hogy kihasználják a kitűnő adottságokat és mindig gaz­dag lesz a választék, ráadá­sul udvarias a kiszolgálás. Kohár Endre, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese ^^ÉÉÉÍÉÉÉ + Gazdag lesz a választék — ígéri a csemege-húsbolt ve­zetője. WllÉÍl * Nyitás előtti rendezkedés a zöldség gyümölcsboltban. (Agatha jelv.) Képviselői beszámoló azzal támasztja alá a boltve­zető ígéretét, hogy a borsod- "sziráki és nemesnádudvari termelőszövetkezettől, illetve a mezőkövesdi ÁFÉSZ-től közvetlenül is vásárolnak majd a bolt számára „házi” készítésű hurkát, kolbászt, sajtot és más füstöltcikke­ket. Mirelit áruval, fagyasz­tott baromfival is gazdagít­ják a választékot. A környék lakosságával együtt reméljük, hogy így is lesz — és nemcsak a nyitást követő első napokban! (békés) Déry Tibor igazán nem pá- lyazoit közgazdasági babérok­ra. mégis, a jó gazda féltő aggódásával írta: „Ismétlésre kényszerültén, újra kérdem, mint máskor is: miért elöbb- revaló a termelés a termelő­nél? Az áru a munkásnál, aki előállítja? A gép segítőtársa, ne zsarnoka legyen a munkás kezének, lelkének, az emberi ne tekintse saját alkatrészé­nek. A társadalom ne teremt­sen olyan munkahelyeket, amelyek eltiltják a munkást egyéni képességeinek és alko­tókedvének fejlesztésétől.. Közvéleményünk közgaz­dasági érzékenysége soha nem volt olyan nagy, mint napjainkban. Soha annyiszor nem forogtak közszájon olyan szavak, mint termelékenység, szelektív fejlesztés, nemzeti jövedelem, termékstruktúra, mint manapság ... Nem sze­retnénk fogalom-magyarázat­ba bonyolódni, de közgaz­dászkodásunk célja, mozga­tója egyetlen, s látszatra kis. sé patetikúsra sikerült mon­dattal így jellemezhető: a fejlett szocializmus felépíté­se. És ez már nagyon is em­berközpontú vállalkozás. Az ötletembereké a szó A Központi Bizottság ok­tóberi, hosszú távú társada­lom- és gazdaságfejlesztési koncepciót adó határozatát kommentálva Szekér Gyula egy februári értekezleten mondotta: „Olyan közszel­lemet kell meghonosítani, amely ösztönöz a kezdemé­nyezésre és a vállalkozásra, az ésszerű kockázatvállalás­ra.” Az új feltételekhez köte­lezően alkalmazkodni kény­telen a magyar gazdaság, il­letve az azt szabályozó mecha­nizmus nemcsak jobb mun­kára szólít, nemcsak anya­gilag tesz jobban érdekeltté, hanem olyan erkölcsi-emberi tényezőkkel is ösztönöz, mint az egyéni vállalkozó kedv parttalanabb kiélése, s az egyénben szunnyadó alkotó, kétkedő, újat teremtő kész­ség felkeltése. A múlt héten a December 4. Drótművekben a borsodi műszaki hetek keretében „drótgyári napot” tartottak. Érdekelt intézmények, társ- vállalatok képviselői előtt az üzem „ötletemberei” ismer­tették az új gyártmányok terveit. így például kidol­gozzák a felvonókötelek gyár­tásának új technológiáját. Továbbá szeretnének bekap­csolódni az úgynevezett fe­szített betonpászma-gyártás- ba, különös tekintettel a sok hidat, felüljárót igénylő ha­zai autópálya-építési prog­ramra. Ismertető hangzott el a betonháló-készítés új gé­pekkel való fejlesztésére is. A reform szelleme Miért törik magukat? Nem „föntről” szóltak le, hogy liftkötél kellene, s azt sem tanácsolták, hogy felüljáró­hoz való kábel kellene ... A drótgyár sokat exportá­ló. nagyon piacérzékeny üzem. Az új utak kutatásá­nak ez az egyik ösztönzője. A másik ok házon belül ke­resendő. A napi termelési feladatok mellett is jutott ideje, volt ambíciója a kol­Borsodi műszaki hetek Magyar bútor egykor és ma Még mindig a fővárosba megy a vevő,. A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága szer­vezésében Nagy Sándor né, a 4-es országgyűlési képviselői választókerület képviselője ma délután fél hatkor kép­esek» beszámolót tart a Gárdonyi Géza Művelődési Ház nagytermében. Várják az érdeklődőket, hogy hozzá­szólásaikkal. javaslataikkal segítsék a képviselő munká­ját Tegnap a Faipari Tudományos Egyesület Miskolci Csoporlja és az Országos Erdészeti Egye­sület Miskolci Csoportja is be­lépett a borsodi műszaki hetek rendezvényeit lebonyolító mis­kolci tudományos egyesületek sorába. Mindjárt sokakat érdek­lő témát tűztek napirendre. Kö­zös rendezvényükre meghívták Filep Istvánt, a BŰTÖKÉRT mű­vészeti tanácsadóját, aki szép számú érdeklődő előtt érdekes, élvezetes, filmvetítéssel kiegészí­tett előadást tartott a lakásbú­torok fejlődési irányairól. RÉGI REMEKEINK A magyar lakásbútoripar, lakáskultúra szép hagyomá­nyokkal rendelkezik. Az el­ső nagyszerű mesterek a XVI. században jelentkeztek re­mekeikkel. s a XVII. szá­zadra már olyan tökélyre fejlesztették szakmai tudásu­kat. hogy hírük az országha­táron túlra is eljutott. Az akkor készült magyar mes­termunkák ma is számos európai múzeum féltve őr­zött darabjai. Az iparszerű bútorgyár­tásnak is szép hagyományai vannak hazánkban. Azon ke. vés országok közé tartoztunk, ahol a XIX. század elején már bútor-manufaktúrák- ala­kultak ki. Aztán, a két vi­lágháború között színre lép­tek azok a magyar bútor- tervezők is, akik közül so­kan külföldre kényszerültek, s ott szereztek nem egy eset­ben (ám az itthon maradot­tak legjobbjai is) világhírne­vet a magyar lakúskultúrá­A HÁZGYÁRAK FELADTÁK A LECKÉT A második világháborút meg­előző gazdasági válság, majd a vilagiiaoorú tönkretette a ma­gyar bútoripart is. Évtizedeken ai csak a hiány pótlására gon­dolhatott a szakma. Aztán jött I960-ban a 13 éves lakásépítési program, amely forradalmi kor­szakot nyitott meg a magyar lakáskultúrában. Megjelentek az első házgyárak (nélkülük lehe­tetlen lett volna e lakásprogram megvalósítása), amelyek alapo­san feladták a leckét a bútor­iparnak is. A hagyományos bú­torokat legfeljebb csak ablakon, daruval lehetett betenni az új lakásokba, ahol el sem fér­tek . . . Megszületett az I. orszá­gos tervpályázat az új kor mo­dern bútorainak kidolgozására, majd megkezdődött a bútoripar rekonstrukciója. A rekonstrukció első szakasza I9ü8-‘ól 1973-ig tartott, a máso­dik két éve kezdődött. Sok­minden megoldódott, hiszen bú­toriparunk ma már majdnem az egész országot képes ellátni magyar bútorokkal. (Jelenleg annyi bútort gyárt az ipar, amennyit az V. ötéves terv ele­jén 1980-ra terveztünk!) Ám ez a rekonstrukció sok-sok gond­dal is járt: kiderült, elfeledkez­tünk a raktárakról; a kárpitos­ipart annyiba fejlesztettük, hogy egy 20 milliós országot ki tud­na ma elégíteni; csak a nagy gyárakat fejlesztettük, azokat is majdnem egyforma gépekkel, technológiákkal, emiatt nem ala­kulhatott ki a tájjellegű bútor- gyártás; nem gondoltunk arra, hogy a mennyiség nagy mérvű növelése miatt (1970-ben 4,3 milH'árct volt. idén 10 milliár­dos a termelés) iökésexnortot is le kellene bonyolítanunk. DOMIJS VAN - RAKTÁR NINCS A bútoripar fejlesztése mel­lett szükség volt a kereske­delem fejlesztésére is. 1974- ben felépült az első Domus Áruház, s azóta még tizen­egy. Ezekből a Duna innen­ső oldalon mindössze négy van, a többi a fővárosban, vagy a Dunántúlon ... (Ezért van az. ha valaki szép és jó bútort akar venni, még mindig a fővárosba megy vá­logatni .. .) A Domusok azonban össze­hasonlíthatatlanul jobb lehe­tőséget biztosítanak a válasz­ték bemutatására, noha mindegyikük raktározási gon­dokkal küzd. Ám a berögző­dött vásárlói szokásokat még nem tudták megváltoztatni. A BÚTORÉRT így képzeli el a ’ korszerű vásárlást: a vevő bemegy a boltba (Do- musbá), kiválasztja a bútort, minta szerint, vagy prospek­tus alapján, mondjuk a saját ízlésének megfelelő anyaggal, majd két hónap múlva kap egy értesítést, hogy valame­lyik bútorgyár elkészítette a kívánt bútort. Ez mindenki­nek, gyártónak, eladónak, vevőnek jó lenne. Mégsem valósulhat meg egykönnyen, mert a vevő azonnal akar vásárolni. Ha rá is szánja magát a várakozásra, lehet, hogy a várakozási idő — mondjuk a bútorgyár anyag- ellátási nehézségei miatt — a tervezettnek a duplájára nő ... Az előadó munkáját, az Otthon ’77-en készült remek filmet Kosa Pál, a FATE miskolci csoportjának elnök köszönte meg a két egyese let tagsága nevében. (nylkesj Iektívának arra, hogy uniku­mot gondoljon ki és valósít­son meg. És ez a jövő útja! A hosz- szú távra tekintő központi akarat, amely a hosszútávú jólét feltételeinek megterem­téséhez szükséges általános tennivalókat írja elő, a vál­lalatok kezébe teszi a cse­lekvés jogát. Nem úgy, hogy előír, hanem úgy. hogy dol­gozni, gondolkodni, gazdál­kodni és gazdagodni hagy. És ez a folyamat csak erő­södni fog; híven a 11 esz­tendővel ezelőtt bevezetett reform szelleméhez és a vi­lággazdasági viszonyok vál­tozása diktálta feltételekhez. Az acélmű hattyúdala? A nagyon is emberközpontú gazdasági törekvések közép­pontjában az áll, hogy ha- .zánk felzárkózzon a fejlett országok sorába. Persze, azt tudni kell, hogy Magyaror­szágnak — a nyersanyagsze­génység, a feldolgozóipar kö­zepes fejlettsége és viszony, lagos kicsisége miatt — a világpiaci cserearányromlás­ból származó veszteségei egyike a legjelentősebbeknek Európában. Milyenek a kilátásaink a tervidőszak derekán. két kongresszus között? Hiszen: az elmúlt évi gazdasági ered­mények imponálóak, a kül­földi szakértők elismeréssel írnak erőfeszítéseinkről, s az országnyi közösség hangula­ta bizakodó. De tudjuk azt is, hogy (sokak szerint csak viszonylagos) munkaerőhi­ány van, a foglalkoztatottak aránya (a jelenlegi 48 száza, lék a világon a legmagasab­bak közé tartozik) már nem növelhető. A termelés fej­lesztésének beruházásigényes­sége minden előzetes prognó­zist tetéz, s ezt nálunk még a' kivitelezés lassúsága is ne­hezíti, drágítja. A céljaink megvalósítása ellen ható okok sokágúak. Ám változatos az a fegyver­tár is, ahonnan eszközöket és módszereket vételezve, a siker reményében vívhatunk csatát. A MEDICOR miskol­ci gyára például országosan emlegetett jó példa. A két év előtti háziasszonyok most olyan orvosi műszereket sze­relnek össze, amelyek jó pénzért és minden piacon ér­tékesíthetők Vagy például a diósgyőri kohászok a már végleg leírt acélműben (az új építése előtt talán ez a hattyúdala a réginek) rekor­dot értek el... Máshol vi­szont nehezebben, több zök­kenővel ment az átállás. Előrelépésünk feltétele: a fejlődés. Fejlesztés ott, ahol a világoiac értékítélete igent mond. De az előrelépést szol­gálja a visszafejlesztés is, mégpedig ott és azoknál, ahol a munka az értékterme­lő tevékenységnek csak lát­szatát teremti meg, s nagyon is költséges pótcselekvéssé válik. A tervidőszak félide­jében szándékaink nem ke­vésbé igenük a célt. mint korábban. Ám a kölcsönös összefüggések világosabbak lettek. tisztábban rajzoló­dik ki boldogulásunk útja. s megerősödtek azok a prog­resszív erők. amelyek a „két léoés előre” kockázatát in­kább vállalják a helyben- maradás nagyon bizonytalan biztonságánál. BRACKÓ ISTVÁN Anyakönyvvezelők vizsgáznak A megyei tanács igazgatá osztálya anyaköhyvvezet ;anfolyamot szervezett, m; ius 15—18. között, a mái; továbbképző intézetben, tanfolyam végeztével z anyakönyvvezetők szakvia gát tesznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom