Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-17 / 89. szám

i A „Jogi esetek” esetei o o Ötmilliós- ’ 4 tárgyalóterem Első olvasásra nem hittem a szememnek. Még egyszer nekirugaszkodtam Galsai Pongrác sorainak amikor a Nők Lapjában a Jogi esetek­ről szóló kis eszmeiuttatásá- rr rábukkantam. De nem voltam egyedül, akik szinte kétségbe vonták a jegy/et- iró szavahihetőségét. Mert ki emlékszik már a Jogi esetek beharangozó mű­sorára? Arra hogy igen korrektül elmondták: a tör­ténetek a bírósági perek anyagainak sűrítményei, és a szereplők nem azonosak az eredetiekkel. De ez a kis stáb valami boszorkányság folytán megbabonázott min­ket, s rég elfelejtették ve­lünk az egészet. Olyannyira a tökéletességig hitelesítették munkájukat, hogy abban sem kételkedtünk: a szereplők önmagukkal azonosak. Pedig ők valamennyien „talált” fi­gurák, fizetett amatőrök és kitűnő dublőrök. A mii sor műhelytitkai Nemrégiben, amikor Koós Béla szerkesztőt a hasonmá­sok felkutatásáról, a próbák-" ról, a próbafelvételekről fag­gattam. csak ennyit mon­dott: műhelytitok. Nem véletlenül írtam le a dublőr szót. E mesterség ugyanis veszéllyel jár. bár nem testi veszéllyel, hanem az előítéletek veszélyével. A negatív szereplőket esetről esetre kivetjük a szívünkből. De az már megint a kulisz- szatitkok egyike, hogy ezek az amatőrök, állítólag igen kevés rendezői instrukció ved, miként játsszák ilyen töké­letesre a figurát. A műsor megalapozott sikere után mit sem von le a produkció értekéből hogy ők nem azo­nosak a megtörtént esetek főhőseivel Nem hiaoa írta Galsai: Ha ő a televízió dramaturgja lenne, sürgősen rendelne ár. Petrik Ferencwl. a kitűnő jogásztól egy tévéjátékot Mert több írói tálentumot iát oenne. mint néhány föl- rtent. hivatásos tévédráma­íróban. Pedig dr. Petrik Fe­renc személyi igazolványá­ban sem az áll. hogy hivatá­sos forgatókönyvíró es mű­sorvezető ... Főállásban ugyanis az Igazságügyi Mi­nisztérium osztályvezetője. Omlenek a levelek Nos, mi nézők is csak iga­zolhatjuk az újságíró szava­it. Mert a nézőszám — becs­lések szerint az egyik legné­zettebb televíziós műsor a Jogi esetek. A legutóbbi adás idején több mint ötmillióan ültek a képernyő előtt — szinte a felnőtt társadalom egésze — amikor az örökbe fogadásról szóltak. Most tud­tuk meg azt is. hogy egyre nő az aktív nézők száma, s ömlenek a levelek a szer­kesztőségbe. Valóságos kis klubok alakultak, s divatos lett csoportosan, brigádostól jogászkodni és véleményt' mondani. A műsor szerkesztője elé­gedett velünk, nézőkkel. Mégpedig iiymódon: — Nem lehet azt mondani erre az országra, hogy nincs jogér­zéke. , Szóval, ez az elismerés an­nak szól, hogy a legcsala- fintább jogi esetben is álta­lában megtaláljuk az egye­nes és az igazsághoz vezető utat. Mindenkit érhet valóper Arhikor megkérdeztem a szerkesztőt, milyen sztoruta; taivcgat a Jogi eseteit a tar- soiyáoan. izguiinasabbnal iz­galmasabb témákat említett. Már ezek hallatán is kétség­telen, hogy alaposan próbá­ra tehetjük jogérzékünket. Most a hoppon maradt bri­gádról kell véleményt mon­danunk, amelyet kollektive elcsábítottak, csak az ígért magasabb fizetést nem kap­ták meg. Ízelítőt kapunk a társasházépítés bonyodal­mairól, az érdekházasságok­ról, az idős korban kötött házasságok jogi problémái­ról, a külföldön kötött há­zasságok felbontásáról, s ar­ról, miként ítélkezik a pa­ragrafus a modern házasság­szédelgőkről. Egy másik témakör a biz­tosítási perek néhány kérdé­sét elemzi, majd az üzemi balesetek utáni kártérítésről szól a műsor. De a szerkesz­tőségnek a nézők panaszos levelei is adnak tippeket, fő­ként lakásügyekben., hiszen ez örökzöld téma. És gyak­ran fordulnak hozzájuk ilyen kéréssel: „Döntsenek az ügyemben, maguk olyan igaz­ságosak!” Persze a te'evízió nem tár­gyalóterem, de hogy mégis r-Utót Ír rmunk az ott folyó k "iileees e'etek ’ő'. az e ki­tűnő stáb árc'eme. S hogy ta­nulunk belőle, nem vitás Hiszen akaratán kívül — mint Hamos György írta egyik cikkében — Minden­kit érhet válóper ... OLÁH ERZSI Eszperantisíák Tegnap befejeződött Sáros­patakon a hatodik alkalom­mal rendezett — kétnapos — országos eszperantó diákköri találkozó. A budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem, az egri Ho Si- Minh Ta­nárképző Főiskola, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem. a szombathe­lyi Tanárképző Főiskola, va­lamint a házigazda, a sáros­pataki Comenius Tanítókép­ző Főiskola eszperantó diák­köreinek vezetőivel és taná­raival együtt lengyel és dán vendégek is részt vettek a tanácskozáson. Ma délután: Választmányi ülés az MTESZ-hen Ma délután választmányi ülést tartanak a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Borsod me­gyei Szervezeténél. A délután 3 órakor kezdődő ülés részt­vevőinek dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára előadást tart megyénk 1978. évi gaz­daságpolitikai feladatairól. Ezt követően Valaska László, az MTESZ Borsod megyei Szervezetének titkára ad tá­jékoztatást a szervezet el­múlt évi tevékenységéről. Be­számol a választmányi ülés előtt a számvizsgáló bizott­ság is, jelentésüket Zakar István, a bizottság elnöke terjeszti elő. Az előadást és a tájékoztatókat vita követi. sjc Itt lesz a leninvárosi KRESZ-park (Sólymos László felvételeit Hogy kevesebb legyen a tragédia Közlekedj okosan! A miskolciaknak is példa lehel Alighogy feltűnt a rendőr­ségi au,„, megjelent a mel­lékutcáról egy közlekedési úttürőjárőr — az előírásnak megfelelő díszöltöuékben — és a gépkocsit az iskola felé irányította. Mozdulatán lát­szott, hogy nem ma csinál­ja először. Az ajtóban Tóth Anna nyolcadikos tanuló, az iskolai úttörőtanács titkára köszöntötte az érkezetteket, majd a közlekedési raj úttö­rői virággal kedveskedtek a vendégeknek. A előcsarnok dekorációi, a rögtönzött kiállítás már sej­tette, hogy a leninvárosi 4. sz. Általános Iskola 1474. számú, Malinovszkijról elne­vezett úttörőcsapata kiemel­kedő munkát végzett és vé­gez az „Iskolák a közbizton­ságért” országos mozgalom­ban. Ezt erősítette meg Ka- banovics László rendőr szá­zados, az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács Borsod megyei szakreferense, amikor az OKBT titkársága nevében átadta az ország iskoláinak versenyében — a városok ka­tegóriába — elért V. he­lyezést bizonyító oklevelet az úttörőcsapat vezetőjének, Szemerszy Jánosnénak. Az oklevéllel ötezer forint pénz­jutalom is járt, amelyet He­uer István rendőr alezredes, megyei KBT-titkár adott át. Az ünnenélyes átadás után hamar kialakultak a beszél­gető csoportok, hiszen itt a téma valóban az utcán he­ver: a közlekedés. Varga + Mint a „nagyoknál”: szolgálatbeosztás az iskolafolyosón Gabriella, Buday 'Ágnes, Tóth Anna úttörők egymás szavába vágva mesélték, ma­gyarázták, mit is kell csinál­ni egy járőrnek, milyen munkát végeztek, míg a meg­tisztelő elismerést elérték. — Valóban — fordulok a csapatvezetőhöz —, az úttö­rők milyen feladatot látnak el? — Egy közlekedési eset le­írása. rajz, fénykép, naplók készítése, közlekedési szakte­vékenység ... — Ez utóbbit részletezné? — A Csapatprogramban szerepel, hogy minden tanu­ló tudjon kerékpározni. Már most elmondhatom, hogy is­Azokat a fiatalokat várjuk, akik még nem választottak szakmát! A Hóinál Mezőgazdasági Komidnál lelvesz általános iskolát végzett, 18. életévüket még be nem töltött fiúkat és lányokat fiúkat BAROMFITENYÉSZTŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK, LÓTENYÉSZTŐ ÉS SERTÉSTENYÉSZTŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat és teljes ellátást kapnak. Lehetőség van társadalmi ösztöndíjra is! Jelentkezés személyesen vagy levélben az oktatási osztályon. Cim: 2943 Bábolna Ipar- és helytörténeti túra Irány: Rudabánya Nagy érdeklődés kíséri a Borsod megyei Természetbarát Szövetség új jelvényszerző tú­rasorozatát, amelynek résztve­vői Borsod megye ipar- és helytörténeti emlékeivel, ne­vezetességeivel ismerkednek. Miskolc-Hámor, Üjmassa, Tel­kibánya és Özd után most Rudabánya és környéke kerül sorra. A vasárnapi, 4. számú túrát a megyei szövetség meg­bízásából a Borsodi Szénbá­nyák Igazgatóság SE termé­szetjáró szakosztálya készíti elő, illetve rendezi. A túrázók vasárnap 9.45- kor találkoznak Rudabányán, az Érc- és Ásványbányásza­ti Múzeum melletti kultúrte­remben. Itt Murvai László, a múzeum igazgatója tart előadást a múzeum létreho­zásáról, illetve anyagáról, amelyet természetesen meg is tekintenek a megye min­den részéből érkező turisták, ODK-tagok. A múzeumláto­gatás után természetjáróink Gvadányi József szobrához vonulnak, ahol neves írónk irodalmi munkásságát Hado- bás Sándor muzeológus is­merteti. Ugyancsak ő vezeti természetjáróinkat a XIV. században épült református műemlék-templom megtekin­tésekor. Délben a résztvevők meg­tekintik a felsőtelekesi kül­fejtés peremén a Rudapithe- cus Hungaricus, az előember, az emberszabású lény lelőhe­lyét. A lelőhellyel kapcsola­tos tudnivalókat H. Szabó Béla, természetvédelmi és földtani osztályvezető isníer- teti. Ugyancsak ő tart elő­adást a jelvényszerző túra következő állomásán, Cser- bakőnél. Ez utóbbi helyen büfé vár­ja a túrázókat. Innen már csak a nehezebb túrákhoz hozzászokottak mennek to­vább. Egy részük Szendrőig gyalogol, másik részük részt vehet a rendező egyesület 14.30-kor kezdődő nagyon szép, ám nagyon nehéz mi­nősítő túráján. Ez Cserbakő- től a Telekes-völgyi szurdo­kon át Perkupáig tart (a Rudabányától számított tá­volság Cserbakőig 4 km. in­nen Szendrőig további 3 km, Cserbakőtől Perkupáig pedig 12 km.) Hogyan lehet a legkönnyeb­ben megközelíteni a helyszínt? Akik Miskolcról indulnak, a Tiszai pályaudvarról 7.55-kor köz­lekedő 9522-es sz. vonattal utaz­nak Kazincbarcikára. Szerencs­ről 6.34-kor, özdról 6.36-kor in­dul vonat, ugyancsak Kazincbar­cikára. Innen mindenki együtt utazik Rudabányára a 9.00-kor közlekedő 9622-es sz. vonattal, amely 9.30-kor érkezik a hely­színre. Visszafelé Rudabányáról 14.40- kor és 17.04-kor indul vonat Ka­zincbarcikára, ahonnan jó csat­lakozásuk van mind a Miskolc­ra, mind az Özdra indulóknak, illetve a Miskolcon keresztül Szerencsre hazatérőknek is. Akik részt vesznek a szendrői, illetve perkupái túrán (ezek szá­ma is több száz körül várható), Perkupáról 15.44-kor. 17.42-kor, illetve 19.29-kor indulhatnak. Szendrő-felsőről ezekhez az in­dulási időkhöz képest 13 perccel később indulnak a vonatok Sa- jóecseg (az ózdiak itt száúhat- nak át), illetve Miskolc felé. A megyei szövetség, illetve a bányász természetjárók szeretettel várnak minden természetkedvelőt az ipar- és helytörténeti túrára, még ha nem tagjai is a természetjá­ró szakosztálynak, illetve ODK-raak. Ny. I. kólánk 400 tanulójából 350 tud. De nem mindegy, ho- gyan vesznek részt a városi közlekedésben. Közlekedési rajunk két évvel ezelőtt ala­kult. Ügyeleti szolgálatot tartunk a város egész terü­letén, de különösen a forgal­mas helyeken. — Bizonyára többletmunka ez a csapatvezetőségnek! . — Az. De a raj vezetők, a szülők egyöntetűen támpgat- ják mozgalmunkat,-és Supak Imre csapatvezetőségi tag, az úttörő közlekedési rendőrök vezetője hozzáértően, fáradt­ságot nem ismerve szervezi, hangolja össze a sokirányú tevékenységet. Kabanovics László csatla­kozott hozzánk. — És mit mutat az orszá­gos kép? — Változót! Vannak váro­sok, vannak iskolák (pl. a versenyen győztes Kecske­mét), ahol sokat tesznek, vannak, ahol szinte semmit. Ez persze nem a gyerekek hibája. Ahol a szülők, a tan­testület. a csapatvezetőség felismeri, hogy itt életről- halálrói van szó, a mozga­lom beindul. — Mondana valamit az OKBT további céljairól? — Az a cél. hogy a gye­rekek felnőjenek a motori­zációhoz, sőt együtt fejlődje­nek azzal. Ezért már az óvo­dában folytatunk — persze játékosan — közlekedési ok­tatást. Az úttörőknél kibő- vítjük a meglevő keretet, és szeretnénk, ha nem szakad­na meg a láncszem a közép­fokú intézményekben sem. Milyen megnyugtató lenne, ha például az érettségihez jogosítványt is tudnának sze­rezni a fiatalok (folyamatos KRESZ-tanulás után). E té­ren is túl vagyunk már a kezdeti lépéseken. A leninvárosi iskola úttö­rői közlekedésből jelesnél is jobbra vizsgáztak. De nem­csak abból: nézem a sport­udvart bitumenes kézi! ab. da- és kosárlabdánálvák (!), virág mindenütt, a folyosó­kon kisdobos módszertani anvágok... Ha igaz. hogy a példa ra­gadós, akkor... D. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom