Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-08 / 82. szám

Hétfőn este a Vasasban Kedves Bópeer A Pesti Színház vendégjátéka A néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott kisregény szereplőit örömmel láttuk megelevenedni a Pesti Szín* láz színpadán, : jó, hogy most a miskolci meghívást is elfogadta az együttes. Mi a kedves Bópeer sikeré­nek titka? Minden bizony- nyál az. hogy a nagy írók mindig tud — újat moi.dani az irodalom nagy témáiról; a szerelemről, az öregedésről és a halálról. Déry Tibor hőse. az öreg író (Major Ta­mást latjuk ebben a szerep­ben, aki vendég..'nt lép fel a Pesti Színház színpadán) kaján tárgyilagossággal fi­gyeli saját magán a lassú öregedés csalhatatlan jeleit. De a megfigyelés nem bele­nyugvást, hanem éppen el­lenkezőleg, harcot jelent nála. A kicsinyes öregkori szoká­soktól a férfiasság megőrzé­séig minden fronton folyik a harc, arnel.* Déry varázsla­tos írásművészetével elme­sélve egyszerre hallatlanul mulatságos, és mégis szív- szoritó. Egy pillanatban azon­ban az író úgy érzi. vesztett. Belenyugszik a megváltoz- tathatatlanba, abba, hogy az öregség tarkón ütötte, és nem kel fel többé. De ekkor jön a váratlan nagy fordulat, amely azt su­gallja, hogy amíg élünk, semmi sem változhatatlan és befejezett... De nem mesél­jük el a történetet, mely ki­tűnő szereposztásban eleve­nedik meg hétfőn délután 15 és este 19.30 órakor a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pont színpadán. Major Ta­más partnerei: Bulla Elma, Peches Sándor, Korcsmáros György, Bánsági Ildikó, Ba- 'ázsovif Lajos, Bánfalvi Ági -'s Deák Sándor. Déry Tibor művét Szántó Erika alkal­mazta színpadra, az előadást Kapás Dezső rendezte. Mennyből egy angyal Nemes gesztus, hogy két egy- lelvoiiásos képernyői« vitelevei köszönti a tévé a t»0 éves Hubay Miklóst. Van mégis valami za­varó is ebben a gesztusban, mert valamelyest kárpótlás íze van. Tavaly, amikor megjelent a szerző drámakötete, s bemutatta a Nyitott könyv, szó esett erről is. Sajnos, színházaink nem játsszák Hubay darabjait. Már­pedig csak oda valók, mert oda íródtak. Azért hangsúlyozzuk ezt ilyen nyomatékosan, mert Zsurzs Éva tévérendezése nem tudta ezt feledtetni. A Mennyből egy angyal­ban Béres Ilona „harsányra vette” a rossz házasságban vergődő asszony figuráját. Azért tévedés ez, mert a kí­vánt hatás ellenkezőjét érte el: már-már ellenszenves volt, holott szá nunk kellett volna. Ebbe az asszonyba aligha szeret bele c szomszéd kamasz, nemhogy még az életét is kockáztatná érte! A másik véglet a színészi mo- doi osságra Kozák Andrásé az Antipygmalion, avagy a szob­ra álmában. Kozák András legnagyobb erénye, hogy kul­turáltan bes 1. De teszi ezt mindenkor ugyanabban a • hangfekvésten, ugyanazzal a mimikával, lett légyen a sze­repe tragikus avagy komikus. Vele kapcsoiatb§n megint- csak azt kell mondanunk, nem tudta elhitetni, hogy ezért a figuráért egyszerre két nő is bolondul... Ugyan­azzal a faarccal dünnyügött a volt feleségnek, mint az éppen formált új modellnek. A figura így — az írói szán­dék ellenére — komikusra sikeredett. Mert nevetnünk kellett azon a férfin, aki — mint egy pingponglabda — ide-oda ütődik a nők kő- zöít... Holott a Hubay-darabok olvasata mást mond, mint a tévés képi látvány. A Mennyből egy angyal lírai etűd a magányról és a sze­relemről, az asszonyi hűség- rő' és hűtlenségről. Egy élet­től na csődjéről, égy maga­tart lséről. Mert nem csupán a félti kegyetlen pénzhajszá­járól szól ez a darab (Szilá­gyi Tibor alakította), aki rabként bezárja az asszonyát. Akit ma be lehet zárni az aranyketrecbe, az meg is ér­demli. A példát a kitörésre eppen a vakmerőén kockáz­tató szerelmes kamasz mu­tatta (Felföldi László kicsit bumfordi volt a szerepében). Az Antipygmalion meg éppen keserű szatíra a piacra ter­melő művészekről. Nem giccsek ezek a művek, de hatásukban alig jobbak. Ezt tudja az „okos” művészfele­ség (Galambos Erzsi), aki nem csupán a múzsa szerepét szeretné visszaszerezni, de az azzal együttjáró szolid jómó­dot is. Cserébe mindezért vállalja a nem ,s mindig könnyű és hálás menedzser­feladatokat. A probléma per­sze általánosítható is, hiszen Hubay nem csupán a mű­vészeket kívánja ebben a darabban kipletykálni. Pó­zaink, manírjaink rabjai vagyunk, nem engedjük ki­énekelni a szánkból a mai verebet a holnapi túzo­kért ... S ezzel ki is mondjuk az ítéletet magunkra: ne szidjuk a veréb-kosztot! (horpácsi) A Fővárosi Kézműipari Vállalat a közelmúltban Budapesten, a Béke-szálló kupolatermében mutatta be tavaszi és nyári kollek­cióját. Ez alkalommal két modellt mutatunk be, ame­lyeket tavaszra, a hűvö­sebb napokra ajánlottak a tervezők. Az első képen kötött alap­anyagból készült melírozott, hosszú kabátot visel a ma­nöken. Érdekessége, hogy végig nyitott, derékban öv fogja össze, az ujja szabás­vonala tölcsér alakú, ame­lyet a mandzsetta tesz hang­súlyossá. A paszpolrész és a kézelő anyagával azonos színű hosszú sál az együttes ékessége. A sál a megszo­kottnál keskenyebb, és mind­két végén csomóra kötötték. Az alapszíne drappos, a paszpolrésze pedig sötétebb barnás árnyalatú. Űjból hódit a tavaszi és a nyári szezonban a húzott szoknya. A második képün­kön látható manöken színes, sréből szabott húzott szok­nyát visel, amelynek az ér­dekességét a széles fodor ad­ja meg, ami szintén dúsan ráncolt. Egyszínű ingblúzt terveztek hozzá, amelynek férfiing vonalú gallérja alá a szoknya anyagából készí­tett nyakkendőt kötöttek. Az együtteshez fekete, tü­körbársonyból készült blé­zert visel a manöken, amely­nek gallérja a férfizakókéra emlékeztet, s derékban erő­sen karcsúsított. Ezt a ka­bátkát több szoknyával és ruhával is társították a di­vatbemutatón. A fekete oly­annyira tért hódít még bár­sonyban is, hogy nemcsak alkalmi viseletként, hanem nappalra is bátran viselhet­jük. Ügy gondoljuk, érdemes egy-két szót ejteni a manö­kenek frizurájáról is. Az el­ső képen látható frizura erő­sen dauerolt hajból készült, középen választékkal és a homlokba fésült frufruval. Az afrofrizura fésülése csak a fodrászoknak okoz gondot, a viselőjének nem sok ba­ja akad vele. A második ké­pen ennek a fazonnak egy szolidabb változatát láthat­juk. A fejtetőn sima a haj, csak a szem vonalától gön­dörödik. Mindkettő elkészí­téséhez félhosszú hajra van szükség. Tegnap a Nemzeti Színházban Rendkívüli társulati ülés A Kulturális Minisztérium változásokat tervez az egész színházi szervezetben a szín­játszás fejlesztésére. Ilyen kezdeményezés volt például a Népszínház létrehozása, majd következő lépésként — a párt. és állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel egyetértésben — úgy határo­zott: új vezetőket nevez ki a Nemzeti Színház élére — jelentette be Pozsgay Imre kulturális miniszter tegnap a Nemzeti Színház rendkívüli társulati ülésén. Hangsúlyozta: a változás­nak nem személyi indokai vannak. Minden közösség életében időnként megérnek a továbbmozdulást segítő változások. Ilyenkor — mint most is — dönteni kell a ve­zetés helyzetéről, jövőjéről. A miniszter méltatta a szín­ház igazgató-főrendezőjének. Marton Endrének és főren­dezőjének, Major Tamásnak színházbeli munkásságát. Pozsgay Imre két olyan vezetőnek köszönte meg a tevékenységét, akik nagyon fontos szerepet játszottak a Nemzeti Színház történeté­ben, s művészi képességük, tehetségük teljében vannak. A továbbiakban a minisz­ter elmondta, hogy a szín­ház új igazgatója Nagy Pé­ter akadémikus, kétszeres József Attila-díjas kritikus. Jól ismert kultúrpolitikus, tevékenységével bizonyította: méltó erre a megbízatásra. A színház új főrendezője Székely Gábor, új vezető rendezője Zsámbéki Gábor. Azonos utat jártak be, azo­nos tapasztalatokat szerez­tek, rendezőként, színház- igazgatóként egyaránt meg­álltak a helyüket. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új vezetés a társulattal szorosan együttműködve iga­zolja a döntést. Továbbra is meglehetősen magas a közúton történt gyermekbalesetek száma. A szabályos közlekedésre ne­velést már a legkisebbeknél, az óvodásoknál el kell kez­deni. Az eddigi tapasztala­tokról, s a jövőbeni felada­tokról kapnak tájékoztatást az érintettek azon a kétna­pos tanácskozáson, amelyet hétfőn és kedden rendez a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya a Vasas Művelődési Központban, Közlekedésre nevelés az óvodában címmel. I öröskereszics fiatalok országos vetélkedője A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége. a Vö­röskereszt V. kongresszusa határozatainak anyagából A Magyar Államvasutak Igazgatósága értesíti a tisztelt utazóközönséget, hogy menetjegyirodáját — mely épületfelújítási munkálatok miatt ideiglenesen Miskolc, Szemere utca 4. szám alatt működött — folyó hó április 10-én visszaköltözteti régi helyére Miskolc, Széchenyi út 103. szóm aló, ahol a korábbi szolgáltatásokkal ismét az utazóközönség szíves rendelkezésére áll. Nyitás: április 11-én 7 órakor. A költözködés alatt, azaz április 10-én nyitvatartás nem lesz MÁV VASÜTIGAZGATÓSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA vöröskeresztes ifjúsági vetél­kedőt hirdetett, A kongresz- szus nyomában címmel. Az országos versengésben sok pajtás vett részt iskolája szí­neiben. Borsod megyében legjobban a Tiszakeszi Álta­lános Iskola csapata szere­pelt, s Szegeden öt megye területi döntőjén is ők vé­geztek az első helyen. Így jutottak el a Magyar Rádió IV. számú stúdiójába, az or­szágos döntő színhelyére, ahol csütörtökön nagy küz­delem után kiharcolták az országos első helyezést. Az országos döntőről a rádió egyórás felvételt készített, amelyet május 8-án, a vö­röskeresztes világnapon su­gároznak. így látom a vasutat A Vörösmarty Művelődési Ház az 1977. évi vasutasnap alkalmából gyermekrajz-pá- lyázatot hirdetett, így látom a vasutat címmel. A pályá­zatra beérkezett legsikere­sebb alkotásokat állítják ki mától április 29-ig a MÁV Miskolci Egészségügyi Köz­pontjában. A halottlátö — avagy még egyszer Jolánkáról Láttam az utóbbi idők egyik legtöbb vihart kavart doku­mentumfilmjét, Moldován Domokos alkotását, A halott­látót. Hallgattam a Jolánkáról szóló rádióműsort, olvas­tam Lazár Istvánnak az Élet és Irodalom hasábjain megje­lent. A halottlátó megadóztatása című cikkét. Személyesen is felkeresett a szerkesztőségben — előző cikkemmel kap­csolatban — Jolánka. Mindezek arra ösztönöztek, hogy még egyszer visszatérjek Jolánka e „különleges tudományára”. Jolánka engem Putnokon nem fogadott, s azzal váltunk el: keressem meg azokat, akiknek megmondta az igazat. Nos. Moldován Domokos rögvest a halottlátási „szertartás” után, Jolánka tornácán kapta „mikrofonvégre” a páciense­ket. Jól érzékelhető a filmben: a többség csalódottan távo­zik Jolánkótól. Csalódottan, s rászedve érzi magát. Alig né- hányan akadtak, akik — lelkiismeretfurdalásból táplálkozó zokogásuk közben — azt hajtogatták: „A tökéletes igazságot mondta!” Hogy, amit tulajdonképpen hallani szerettek vol­na, Jolánka szedte ki belőlük különböző hókusz-pókuszok- kaí — ez kiderült a mozivásznon ... Jolánkáról nem tudtuk meg az igazat a róla készült, meg­lehetősen balul sikerült rádióműsorból, amelyben —. s ezt már Lázár István említett cikkéből idézem: „... az elméle­tek és vélemények eleve rosszul startoltak. A készítők any- nyi fáradságot sem vettek, hogy megnézzék a már kész fil­met. mely remekül dokumentálja V. J. jellemző műfogásait. Ehelyett elhitték, amit ő maga mondott magáról, s mini­mum annyit magától értetődőnek vettek, hogy a halottlátás telepatikus jellegű... Az viszont már baj, hogy végül a pszichológus szakértőként meghívott Buda Béla szinte egye­dül maradva, sarokba szorítva képviselte az okosan-jogosan szkeptikus-kritikus álláspontot: a jelenséget nem minden­áron magyarázni akarta, hanem először is igazolva látni. Kell-e aláhúzni, hogy ez milyen óriási külö’nbség?” Ehhez még annyit: a rádióműsor készítői, a felcsigázott érdeklődésre való tekintettel, közérthetően szólhattak volna az átlaghallgatóhoz ... Kevesebb lesz-e a cikkek, a film után Putnokra látogatók száma? Sajnos, sokan mindennek dacára hisznek Jolánka egyedülálló tudományában — a XX. század második felében! Moldován Domokos szenzációs jelenetsorral fejezi be film­jét. Jolánka kiöltözve lép ki kis palotája kertkapuján, a ház előtt fényesre glancolt új Zsiguli várja. Jolánka beszáll, in­dít. Az oktató hangja hallatszik, amint „vezényli” a moz­dulatokat : sebességbe kapcsolunk, lassan felengedjük a kup­lungot, egyidejűleg gázt adunk... S Jolánka — bár adja a gázt — lefullad a kocsival ... TÓTH ZOLTÁN BársoüyhaMt, húzott szoknya KözlekÉsre nevelés az óvmien

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom